Címke: tanács

40 Growth Hacking Technika – Második Rész

Közzétéve Szerző:
3

Growth_hack_2A múlt heti első 20 growth hacking technika után itt a folytatás, hogy kicsit még közelebb hozzuk azt a 20 millió dolláros exitet. Fontos megjegyezni, hogy ne próbáld a legelső landing page-re alkalmazni az összes okosságot. A legtöbb growth hacking technika az optimalizálás, a csiszolás művészete. Kulcsa a kitartás és az eredmények folyamatos mérése. Nem darálom a lekvárt, jöjjön újabb 20 striciség haladó Hustler-eknek:

21. Rejtett Árazás Hack

Nem annyira nyerő ötlet az árazást a user arcába tolni azelőtt, mielőtt a leendő ügyfél megismerhetné a value proposition-t. A honlapokon megjelenített árazást ezért egyrészt célszerű nem a főoldalról hozzáférhetővé tenni, hanem csak a value proposition után, másrészt kifizetődő „körberakni” a kínált értékek megmantrázásával (kulcs üzenettel, saját logo-val, társadalmi bizonyítékokkal). Inkább pszichológiai taktika ez is, mint growth hacking technika, de ettől még érdemes átgondolni.

22. AFO (As featured on) Hack

Ha bármilyen média hírt ad a startupunkról, annak a logóját célszerű a főoldalon szerepeltetni egy „As seen on” vagy „As featured on” felirat alatt, mert ez mutatja, hogy nem szarral gurít a startup (azaz kredibilitást teremt és bizalmat gerjeszt). Ez látszólag ellentmond a home page hack-nek, a megoldás az, hogy amíg kicsi vagy, jól jön az AFO, amikor szépen felcseperedik a startup, és ismert lesz, már átlapátolhatod ezeket a linkeket a főoldalról máshová.

23. a NUX Hack

NUX = New User Experience. Az új user-eknek másra van szüksége, mint azoknak, akik már rutinosan forgatják a cuccodat. A legegyszerűbb NUX Hack, ha első belépéskor feldobsz egy video tutorial-t, vagy egy „végigkattingatós” kalauzt – ez persze finomítható a végtelenségig (idővel bekapcsolódó feature-ök, más landing page regisztráltaknak, stb.), a lényeg, hogy pozitív konverziós hozadéka van az ilyen figyelmességnek.

24. Dupla CTA Hack

Azon az oldalon, ahol a Call-to-Action-t elhelyezted, csinálj egy másik (kisebb, nem olyan feltűnő színű, de még mindig egyértelmű) másodlagos CTA-t is. Az emberi agy két választási lehetőség közül rendszerint automatikusan választ a tudatos agyműködést igénylő információk megszűrésére hivatott  krokodilagy szintjén, ezért sokkal nagyobb az esélye, hogy valamelyik gombra ráklikkel a felhasználód. Néha még úgy is működik a dolog, hogy a két akció szinte ugyanaz: „Regisztrálj, vagy Kezdd el használni”… (és amikor elkezdi használni, azonnal regisztrálnia kell!)

25. Lelkiismeret-furdalás Hack

Ez egy kedves és egyszerű kis growth hacking technika. Amikor valaki leiratkozik a hírleveledről, vidd el egy oldalra, ahol valami ütős poén, vagy video van, amitől kicsit „hibásnak” érzi magát a felhasználó. Az egyik legjobb példa erre a Groupon, ahol a leiratkozás oldalon egy rajzfilm megy le, ahogy egy gyakornokot az arcába öntött kávéval „büntetnek meg”, amiért megfelelő minőségű tartalom híján nem tudta elérni, hogy az oldalon zsizsegj. Ha nagyon kreatív dolgot találsz ki, egy ilyen húzás közelebb hozza a felhasználót hozzád, a személytelen online oldalnak egy emberibb arcát mutatja – esetleg meg is osztja másokkal, hiszen egy ilyen poén amolyan easter egg. A „hibás vagyok” érzést úgy is ki lehet váltani, ha a leiratkozás után felkínálod a user-nek a saját konkurenseidet. „Ha velünk nem voltál elégedett, próbáld meg a versenytársainkat, mi pedig várunk vissza bármikor”. Egy ilyen gesztus kiváltja a viszonosság elve alapján működő reakciót: Önzetlenül adsz nekem valamit, viszonoznom kell… Akárhogy is, de közvetlen a leiratkozás után biztosíts lehetőséget a leiratkozás visszavonására, esetleg egy olyan plusz érték-ajánlattal, hogy „ok, ok, akkor csak havonta egy hírlevelet küldünk…”, vagy „Írd meg, mivel nem voltál elégedett és kijavítjuk…”. Akárhogy dönt is a felhasználód, valamit nyerni fogsz.

26. Invite Only Hack

Ez egy pszichológiai alapú growth hacking technika. Mindannyiunkban ott élő gyermeki reflex, hogy jobban vágyunk arra, amit nem kaphatunk meg. A Gmail, a Google+, a Quora, a Mixi, a Facebook, a Funded.com mind-mind korlátozták a hozzáférhetőséget kezdetben, és épp ettől lett értékes az általuk kínált lehetőség. Ha ezt a taktikát választod, az exkluzivitás üzenetének célba éréséhez a társadalmi bizonyítékok felsorakoztatása kötelező! Ilyen a 22-es AFO (As featured on) hack, vagy példának okáért egy Facebook Likebox, ami megmutatja, hogy mely barátaink-ismerőseink vannak már fent az oldalon – ugyanis a “szerezz meghívót” hozzáállás után adódik szerencsétlen látogató kérdése, hogy „Jó, de ki a franctól?”. (Én ebbe a Quora-nál futottam bele.) Minden új felhasználónak aztán lehet adni 5-10-20 invite kódot, amivel meghívhatja a barátait a rendszerbe – hadd érezze magát májernek a drága júzer már az elején…

27. VIP + Social Hack

Az előző felturbózott változata. Van egy cuccod, amire várólista van. A listán természetesen 28 697 „várakozó” van (már a release pillanatában is) – mert ugye ha nullára állítjuk a számlálót, az kevéssé exkluzív. User elvtárs megérkezik az oldalra, látja, hogy egy kisebb baranyai város téblábol előtte, de beveszi a leszarom tablettát, beletörődve begépeli az email címét – hiány, mint motivációs elv, ugye… Miután tol egy Enter-t, az oldal közli vele, hogy szuper, Te vagy a 28 698-ik várakozó, de ha megosztod Twitteren, Fácsén, vidéki lakodalomban, akkor előrébb kerülsz – és kapsz is rögtön egy hamuba sült egyedi linket. Pontosan így tolja a robinhood.com is – nem kevés munka ezt összerkani, de zseniálisan működik!

28. Kolibri Hack

A startupod számára releváns friss tartalmakra reagálni kiváló induló technika, amikor még nagyon az elején jársz. Ahelyett, hogy bújod a Google-t a legfrissebb tartalmakért, vagy ezer éves blogposztokra kommentelsz feleslegesen, használd a Colibri-t, ami tálcán nyújtja a legfrissebb tartalmakat. Ilyet persze a Google Alerts is csinál, de a Colibri egyszerre teszi ezt a webre, Facebook-ra, Twitter-re, sőt: még a Quora-ra is! Innen már csak annyi a meló, hogy elindítasz egy párbeszédet a megfelelő csókákkal, és már tolonganak is az early adopter-ek…

29. Lelkes Haverok Hack

Az uber.com a legjobb példa erre: kínáljunk fel valami incentívát a felhasználónak, ha meghívja a rendszerbe egy barátját (fizetős felhasználónak). Egyúttal kínáljunk valamit a frissen meghívott csókának is (kedvezményt, kupont, jégbe hűtött maláj ku… mindegy. Valami értéket. Hasonló módszerrel nőtt nagyra a Dropbox is. Ez abban különbözik a 40-es számnál leírt virális hurok Hack-től, hogy itt azért még adnod kell valamit, míg a virális huroknál maga a kollaboráció lehetősége az, amiért a felhasználód hozza a rokonokat, barátokat, régi szobatársakat. A Lelkes Haveroknál nagyon kell figyelni arra is, hogy a CAC (Customer Acquisition Cost), azaz a felajánlott érték ne haladja meg az LTV-t (LifeTime Value, a user átlagos várható költése a cégednél az ügyfél-életciklus végéig), különben automata veszteség-generátort majmoltál össze!

30. Form hack

Ha bárhol a weboldaladon van olyan űrlapmező, amit tele kell firkálni, azt lehetőség szerint világos-szürke színnel töltsd ki „előre”. Ha nem tudod a felhasználó email címét, akkor is írd bele a mezőbe, hogy „email address”. A kitöltött űrlap látványa sokkal megnyugtatóbb és a rendezettség, helyénvalóság érzését kelti a látogatóban. Apróság, mégis érdemben növeli a konverziót egy üres űrlaphoz képest.

31. IFTTT Hack

Az IFTTT (If This Than That) egy multi-API eszköz, ahol platformokat tudsz összeintegrálni. (Mellesleg ez egy vegytiszta, ötcsillagos Bullshit mondat volt…) Mondjuk be tudod állítani, hogy ha új tartalmat tolsz ki a céges blogon, azt tegye ki LinkedIn-re is. Meg Facebook-ra. Twitter, Yammer, Instagram, Blogger, WordPress, Delicious, Etsy, Gmail, Google Drive… összesen több, mint száz csatorna van. Beállítható, hogy ha rossz az idő, küldjön a felhasználóidnak mailt, hogy vigyenek ernyőt… A lényeg, hogy automatizálni lehet vele, a lehetőségeknek csak a kreativitás szab határt.

32. Partner Hack

Egy hasonló célcsoportra vadászó, de a startupodtól merőben eltérő termékű céggel simán csinálhattok egy csomagot. A miénk 20 $, az övék is 20 $, de csak most csak Neked csak holnapig a kettő együtt 30 $. Az előny egy ilyen kampányban nem is a konkrét sales-növekmény, hanem hogy a saját startupom fáradtságosan összelapátolt felhasználó bázisáért cserébe kapok egy másik bázist – ahogy a partner cég is. Ha vannak átfedések, az sem baj, két jó nevű brand egymást csak erősíti, ráadásul ha ráhirdettek pénzes hirdetéssel, akkor az is csak fele költség.

33. Mentés Regisztrációval Hack

Minden startup a sign up-pal indít. Növelhető a konverzió, ha a felhasználói élménynek csak egy későbbi fázisában toljuk a user arcába a regisztrációt. Mondjuk, amikor már összekattogott valamit az oldalon, beállította a szolgáltatásodat a saját szája ízlése szerint. Ilyenkor fel lehet ajánlani a beállítások eredményének a mentését – természetesen regisztráció fejében. Mivel a felhasználód nem akarja elveszíteni az utóbbi pár perc munkáját, nagyobb valószínűséggel fog regisztrálni, azaz magasabb lesz a konverzió.

34. Saját Motyó Hack

Barkácsolj egy oldalt, ahol a felhasználóid létrehozhatnak valamit. Ez lehet egy egyszerű fórum, vagy valami kreatívabb. Fashion startupoknak kötelező lenne péládul egy mini-Polyvore oldal a legújabb cuccaikkal. Tedd világossá a látogatók számára, hogy az itt született legjobb tartalmakat közzéteszed a közösségi média oldalaidon – a mindenkiben meglévő hiúság elvégzi a maradék matekot… Remekül összeköthető a Mentés Regisztrációval growth hacking technika okosságával.

35. Beépített Sharing Hack

A felhasználói élmény egy (késői) pontján, valamikor a slusszpoén előtt építs be egy közösségi média megosztást feltételként a továbblépéshez. Rizikós, de ha bejön, akkor amennyi user, annyi megosztás. Mielőtt a Traction Tribe-hoz igazoltam, ezt használtuk a Brandvocat-nél. Játékok is gyakran használják, főleg az ingyenes verziók. Twitter-rel jobb, mint Facebook-kal, mert FB-n szabadon állítható, hogy ki lássa a posztot. Persze sokan az állítgatást is simán telibe sz**ják és osztják, mint parasztot a kisbíró…

36. Remarketing Hack

Na ez egy általánosan használt growth hacking technika – sőt, inkább hirdetési taktikának kellene nevezni. Egy átlagembernek 7-szer kell elismételnie valamit, mire megtanulja – akármennyire is Tajgetosz-pozitív dolognak hangzik. Ezért „hirdess” azoknak, akik már ott vannak a honlapodon: a startupod logóját helyezd el néhány helyen kicsiben, vagy írd ki a nevet újra és újra. Ennek a módszernek a fizetős változata, hogy ha már van 5-10 ezer FB rajongód, akkor úgy állítod be az FB hirdetéseidet, hogy csak ők lássák. Ez primitív lájkvadász szempontból elég retardált ötletnek tűnik, de hacsak nem 100 % az engagement rate-ed, akkor pont azokat aktivizálhatod vele, akik egyszer már kimutatták a szimpátiájukat. És hát a villanyszámlát egyelőre nem lájkkal, hanem fizetős felhasználóktól beszedett valódi zsetonnal csengetjük ki…

37. Ipari kémkedés Hack

Mire próbálkozással megtalálod a hirdetéseidben használt tuti-frankó kulcsszavakat (amire a megfelelő vevők a megfelelő konverziós rátával elkezdenek özönleni hozzád), egy kisebb Jeremie-alap pénzét fogod (némelyikükhöz hasonlóan teljesen feleslegesen) elégetni. Amíg próbálkozással rájössz, hogy mi az, ami működik, a konkurenciád odakint él, virul és a megfelelő kulcsszavak birtokában szaporodik… Ilyenkor jusson eszedbe a régi magyar közmondás: “Szégyen a lopás, de hasznos!” A Spyfu-n vagy a Mixrank-en megnézheted, hogy a konkurenciának milyen hirdetései futnak éppen, vagy futottak korábban. Ha látod, hogy mi működik egy adott szegmensnek, nem egy nagy rakétatudomány growth hacking technika ugyanezekre a kulcsszavakra hirdetni.

38. Unbounce Hack

Magyarul talán a „vissza-nem-pattanós” kifejezés írná le legpontosabban (de mivel magasról teszek a kényszeres fordítgatásra, ennek márpedig ánglius neve lesz!). Ha hirdetni kezdesz, csilliárdokat fogsz elkölteni olyan klikkelőkre, akik „visszapattannak” az oldalról, azaz néhány másodperc múltán olajra lépnek/zárják a böngészőablakot. Csengetsz értük, mint a katonatiszt, mégsem hoznak egy árva buznyák hasznot sem. Ha maradnának, talán vásárlókká lehetne őket tenni egy rongyos dollár plusz-ráfordítás nélkül. Pont erre való a Bounce Exchange nevű eszköz. Ne ijedjetek meg a több ezer dolláros áraktól, a díjakat pageview / hónap alapon kalkulálja a cég. Update: létezik egy nagyon hasonló magyar megoldás is, az OptiMonk – jóval olcsóbb és legalább olyan jó! Próbáljátok ki, nem érdemes kihagyni! Magyar startupba magyar growth hacking technika… 

39. Termék integráció Hack

Ez már keményen a vérprofik világa. Néhány startup a növekedés érdekében újszerű módon integrálódott már ismert platformokba, emberek százmillióihoz jutva el ezzel a módszerrel. A legismertebb az AirBnB-Craigslist húzása, de így lett ismert a Zynga vagy a Spotify a Facebook által és így nőtt nagyra a PayPal az eBay hátán. Az ilyen mély termék-integráció komoly fejlesztői tudás mellett feltételezi a „hordozó” platform tökéletes ismeretét és nem kevés kreativitást is igényel, ugyanis rendszerint ismételve nem működik.

40. Virális Hurok Hack

Ha a termékintegráció a vérprofik játszótere, akkor a virális hurok a mágusoké. Nem darálom a fingot, ez minden growth hacker álma. Egy virális hurok lényege egy olyan, a termékbe épített sajátosság, ami miatt a termék úgynevezett virális faktora nagyobb lesz, mint 1. Ez azt jelenti, hogy minden új ügyfél 1-nél több új ügyfelet hoz, akik ugyancsak 1-nél több ügyfelet hoznak, és így tovább – az eredmény, hogy hátradőlsz és várod az elkerülhetetlen világhírt. Ez nem működik minden startupra, kell hozzá valamilyen kollaborációs sajátosság a termékben magában, ahogy a Skype, a WhatsApp vagy a Dropbox esetében. Magyar startupok közül például a Traction Tribe két befektetése, az Opp.io  és a Tappointment sanszos, hogy ezt a módszert képesek lesznek majd használni. Erőltetni nem érdemes, van startup, amire működik, és van, amire nem.

A legfontosabb growth hacking technika

…az állandó mérés. A csont alap Analytics mellett érdekes – és főleg 1 millió daily unique-ig ingyenes – eszköz ehhez a Clicky. Érdemes minden kommunikációs csatornán elhelyezett linket egyedi forrásazonosítóval ellátni (http://…/?s=xy), ebből azonnal látszik, hogy melyik csatornáról hányan jöttek egy linkre. A bit.ly is egy kiváló és véregyszerű eszköz a klikkek követésére. Ha még mélyebbre akarsz ásni, akkor érdemes Clicktale-t, vagy más User Experience analitikai megoldást is használni. Ha már viszket a tenyeretek, akkor jelentem, végeztünk. Ha hasznos volt a cikk, jelezzétek egy Like-kal, és hálásan megköszönöm, ha hozzáadjátok kommentben a saját GH technikáitokat a listához. Akinek pedig nem volt még elég, itt van újabb 39 technika…

Update 2017: És ha a legeslegújabb trükkökre vagy kíváncsi, akkor a 7 Digits Agency-nél akár együtt is dolgozhatunk – a legújabb growth hacking témájú cikkeket pedig a 7 Blogon találod meg. Itt pedig találsz egy szótárt a growth hacking kifejezések magyarázatával!

40 Growth Hacking Technika – Első Rész

Közzétéve Szerző:
2

40_GH_part_oneEbben a cikkben megígértem, hogy közzéteszem negyven tuti frankó startup szteroid képletét. Aki most olvassa ezt a posztot, és esetleg be-flash-elte a Startup Szent Grált, előre betárazva a jövő heti világhírt, annak rossz hírem van: A growth hacking technikák rengeteg aprólékos munkát és kísérletezgetést igényelnek. Az alább leírt módszerek lehetséges útjai az optimalizálásnak, azonban – még ha mindegyiket meg is valósítod –, gyíkfingnyit sem érnek MÉRÉS nélkül. Ha viszont keményen beleállsz a melóba, növelhető velük a látogatottság és a konverzió. Ráadásul többnyire automatikusak, így ha egyszer összecsavarozod őket, onnantól elkezdenek zakatolni. A cikkből – bár a SEO a GH egyik sarokköve – szándékosan maradt ki a legtöbb SEO-t célzó módszer, aminek az az oka, hogy erről a témáról léteznek sokkal ütősebb blogok is. Én igyekeztem inkább az üzleti-pszichológiai oldaláról megfogni a növekedés kérdését, ráadásul – ahogy korábban is jeleztem – nem vagyok GH, csak egy egyszerű tech vállalkozóból elfajzott befektető. A cél, hogy inspiráljak minden startup vállalkozót egy tudatosabb, gyorsabb és agresszívabb növekedésre. A cikk ijesztően hosszú lett, így kivételesen két részre bontottam; 20 ma, 20 egy hét múlva. A legegyszerűbbektől haladunk a mágikus technikákig.

Update: ha sok a rövidítés, ezen a linken találsz egy growth hacking értelmező szótárt.

1. Aláírás Hack

A legeslegegyszerűbb a growth hacking technikák sorában: Az email aláírásodba tedd be a vállalkozásod nevét és linkeld az oldalhoz. Érdemes ugyanígy az FB, LinkedIn, Twitter szavakat is betenni egy-egy link formájában, ezek ugyanis ismert szavak, tehát bizalmat gerjesztenek. Ha csak azt nézem, hogy én hányszor dühöngtem a sajt@aramszu.net jellegű, aláírás nélküli címekről küldött mail-ek miatt, higgyétek el: megéri azt az 5 percet. (Legutóbbi gyöngyszem: joe(négyjegyűszám)@gmail.com címről: “Hali, akkor összekötsz azzal a fószerral? (no aláírás)” – nyilván fogalmam sincs, ki volt, kivel kellene összekötnöm és miért – nem is válaszoltam).

2. Tartalom Hack

Na ez mindennek nevezhető, csak automatikusnak nem, de annál lényegesebb. Véleményem szerint minden startup-nak blogolnia kellene, mert a) ebből az egyedi tartalomból fog táplálkozni az összes újságíró és PR-os. Nekik story kell, neked működő growth hacking technikák – könnyítsd meg a dolgukat. b) ha az iparágadban hasznos tartalommal szolgálsz, nemcsak a hitelességed nő, hanem az early adopter-ek száma is. c) a hasznos egyedi tartalmat valószínűleg több ezerszer megosztják, míg a landing page-ed nem lesz épp egy like-orgia. Egyszerűen a korai fázisban a blog a legsirályabb eszköz láthatóvá válni, ráadásul temérdek további growth hacking technikára ad lehetőséget. Míg a terméked oldala többnyire statikus, addig a blogod dinamikus. A minőségi tartalom segít a SEO-ban. Könnyebben találod meg az early adopter-eket. Satöbbi. Nem sorolom. Blogolj. (Viszont óvatosan a vendég-posztokkal!) És ha elkezdtél blogolni, előbb-utóbb keress egy fain SEO szakértőt.

3. Hosszabbítós Hack

Amikor blog-posztot írsz, legyen köztük néhány (nem kell mindegyikre alkalmazni), ami 2000+ karakter hosszú. A Google keresője ezeket magasabb minőségűnek értékeli, így előrébb rangsorolja. Neil Patel growth hacker szerint ez akár 13 %-kal is növelheti a keresés-alapú forgalmat az oldaladon. Mivel Neil a Kissmetrics alapítója és olyan oldalaknak gályázik, mint a Techcrunch, hívhatjuk akár hitelesnek is.

4. Új Ablak Hack

Az outbound linkek fontosak a blog-posztjaidban. Hitelessé tesznek és kontextusba helyezik a sztoridat. Ha azonban linkelsz valamit, ne felejtsd el beállítani, hogy a linkelt tartalom új ablakban nyíljon, amikor rákattannak – ellenkező esetben elnavigálod a látogatót az oldaladról – ami ugye pont a rézveretes ellentéte annak, amin éppen itt a growth hacking technikák keretében gályázunk…

5. Color hack

Talán inkább a UX trükkök, mint a growth hacking technikák közé tartozik, de nem bírok elmenni mellette: érdemes kicsit beleállni abba a kérdésbe, hogy milyen színnel mit is üzenünk és melyik oldalunkon? A Buffer-nek van erről egy mindenre kiterjedő zseniális cikke, érdemes elolvasni még a design kialakítása előtt. Viszont színekre az elején ne A / B tesztelj. Az ráér később.

6. Home Page Hack

Sok felhasználó nem a főoldalon érkezik majd a honlapodra, hanem valami mágikusan megSEOzott oldalon, vagy egy ismerőse által megosztott oldalon. Ha érdekli, amit lát, általában nekiveselkedik előröl kezdeni a dolgot és mit csinál? – Odakattint a bal felső sarokban található logo-ra, hogy eljusson a kezdőoldalra azzal a szándékkal, hogy nekiálljon megérteni az egész cuccot. Na, a legtöbb startup elköveti azt a hibát, hogy a kezdőoldalon valami galaktikus távolságból indított szerencsétlen jófejkedéssel vagy a felhasználói szempontból szinte nélkülözhetetlenül hasznos, mese-kreatív „Üdvözlünk az oldalunkon” felütéssel kezd ahelyett, hogy egyszerűre venné a figurát. A Tumblr, a Dropbox, a Quora és még sokan mások kiválóan használják ezt a hack-et: a főoldalon logo, tagline, elsődleges CTA, másodlagos CTA – és semmi más! Ne tegyél mást a főoldalra, csak a legszükségesebb dolgokat. Nem is a growth hacking technikák, hanema Józan Ész Technikák közé tartozik: User nem olvasni akar. User tapasztalni akar. Usernek 5 másodperce van rád! Dolgozd fel!

7. Brand-elt Kép Hack

Attól, hogy kifogysz a blogodon a rizsából, a közönséged még vár valami újat. A rendszeres szöveges tartalmat feldobhatja és változatosabbá teheti néhány ütős kép, főleg, ha az üzeneted vagy a logo-d is rajta van – csakhogy ez rém időrabló dolog. Havi 8 dollárért megoldhatod ezzel az eszközzel. (a Canva is ilyen eszköz, ráadásul ingyenes – köszönet Both Johannának a kiegészítésért!)

8. Q & A Hack

A Google találati oldalai közül az elsőre organikusan felkerülni őrült nehéz, ezt a legtöbb SEO-szaki jól tudja. Amikor azonban valaki egy kérdés formájában keres, akkor az első oldalon elég gyakran jelennek meg Quora vagy Yahoo Answers oldalak, mint találatok. Ergó, ha a Quora-n aktív vagy a saját niche-edben néhány kérdés megválaszolásával, akkor jó eséllyel felkerülhetsz az első találati oldalra – ráadásul ingyen és azonnal és hiteles köntösben. Persze, ettől még SEO-ra költeni muszáj!

9. Turbo Hack

Gyorsítsd fel a redves app-odat/oldaladat – és nem csak SEO céltól vezérelve! A WalMart és az Amazon is arra a hasonló eredményre jutott a kutatásai során, hogy ha az oldal 1 másodperccel gyorsabban töltődik be, az 2 % konverzió-növekedést eredményez. Más kutatások 7 %-ot igazoltak! Optimalizáld és egyszerűsítsd a CSS és a Javascript kódokat és használj CDN-eket, melyek így működnek. Ha halvány lila szorulásod sincs, hogy mit csinálj, hogy fürgébb legyen, akkor ez az eszköz zakatol, számol, kattog, majd a szádba rágja.

10. Őrült Rajongó Hack

Vannak growth hacking technikák, melyek vér-egyszerűek. A Twitter a legkönnyebb módja kapcsolatba kerülni az ügyfelekkel – legalábbis Amerikában. Miért is ne mennél utána néhány potenciális ügyfélnek? Ezek listába rendezhetőek, és a listán szereplők tweet-jeit egyben láthatod a lista nézetben. Ha naponta akár csak egyszer reagálsz az érdekesebb tweet-ekre, egy idő után az illető megjegyez. Érdemes használni a Refollow nevű eszközt, amivel könnyedén ellenőrizheted, ki mennyire zsizseg a Twitteren – értelemszerűen célozd az aktívabb mókusokat. Figyelmeztetés: A kapcsolatok emberek között köttetnek – ne használd erre a céglogo-s twitter profilt. Használd a sajátodat, hogy az illető tudja, kivel beszélget. Adott hashtag-ek friss említésének keresésére használd a Twilert-et (Pro account $ 20 havonta), vagy a TweetAlarm-ot (egyelőre ingyenes).

11. Twitter Bio Hack

A Twitter profilod leírásába tedd be a startupod profilját egy @-előtaggal, ugyanis – és ezt kevesen tudják – ez klikkelhető lesz. Érdemes a startup minden alkalmazottjának megcsinálnia, így akárki rád néz twitteren, azonnal mehet tovább a startupodra.

12. Társadalmi bizonyíték Hack

Robert Cialdini világhíres könyve szerint a társadalmi bizonyíték a hat fő motivációs alapelv egyike. Ezer és egy módon tudod használni az oldaladon, a Likebox-októl kezdve a folyamatosan scroll-ozó Testemonial (méltatás) plugin-okig, de ide tartoznak az ismert logók megjelenítése, vagy a PR-cikkek idézetei is. Ezek olyan mentális kapaszkodót jelentenek a felhasználóknak, ami alapján pozitív képet alakítanak ki az amúgy hitelességi szempontból semleges oldaladról. A Likebox plugin-okat egytől egyig felejtsd el, mert lassítják az oldaladat – ez pedig az anti-Turbo anti-Hack agyrém. Ha likebox-ot akarsz, egyszerűen használd ezt az editort.

13. Hírlevél Hack

Talán gáz a growth hacking technikák közt aposztrofálni a hírlevelet (olyannyira alap), de annyi startup kihagyja, hogy muszáj megemlíteni; teljesen automatikussá tehető és rettenet fontos az ügyfél-megtartásban. Az olyan szolgáltatókkal, mint a Mailchimp, a CampaignMonitor vagy a Getresponse egyszerűen elintézhető, bombabiztos, bár viszonylag alacsony konverziójú eszköz – ennek ellenére majd’ minden startup használja.

14. Nevesített Hírlevél Hack

Az emberek – ha fel is iratkoznak egy hírlevélre -, sokszor automatikusan törlik őket – bármilyen meglepő azonban, nem iratkoznak le róla, mert úgy érzik, azzal elveszítenek egy információ forrást. Tehát kapják a hírlevelet és dobják a kukába… Csakhogy: A leggyakrabban először a küldő nevét olvassák el, és ha az például „Quora News”, akkor Kijelöl, és kuka. Igen ám, de mi történik abban az esetben, ha mondjuk a growth hacker, vagy a CEO neve szerepel a küldőnél? Te az alábbi kettő közül melyiket nyitnád meg először?

growth_hacking_mail

Nos mindaddig, amíg meg nem tanuljuk, hogy ez egy automata hírlevél, addig rákattintunk. Amikor végre megtanuljuk, akkor ugyanúgy töröljük, de hékás: addigra több ezer olvasód kívülről tudja a a CEO nevét! Hírnév zsír-ingyen, és 20 másodpercbe kerül átállítani.

15. AB Hack

A/B teszteld a landing page-et. Ne foglalkozz a design részével, csak az üzeneteket váltogasd és mérd vissza, hogy melyik üzenet talál be a legjobban. Létezik erre a célra több eszköz (Pl. Optimizely), melyekkel az A/B teszt olyan egyszerű, mint egy százas szög.

16. Directory Hack

Regisztráld az oldaladat minél több keresőnél. A Google-nél például ezen a linken. Ha fizikai helyhez kötött bizniszt tolsz, akkor a Moz Local ezt a regisztrációt elvégzi neked az összes elképzelhető  directory-nál évi 49 dollárért.

17. Growth hacking Technikák Wikipediával

Figyelembe véve a Wikipedia Pagerank-jét, fantasztikus lenne, ha linkelné valamelyik digitális tartalmunkat, nem beszélve az akár havi több ezer onnan érkező látogatóról… Nos, mivel a halott linkek újralinkelésére a Wikipédia lehetőséget biztosít az editoroknak, nincs más dolgunk, mint megkeresni az oldalunk számára releváns „dead link”-eket, megírni a passzoló tartalmat és újralinkelni őket. A folyamat teljes leírása itt található.

18. Nincs Visszaút Hack

A regisztráció oldalán tüntess el minden navigációs elemet, amellyel vissza lehet menni az előző oldalra. Igen, a klikkelhető logódat is. Egy olyan fontos oldalon, mint a regisztráció, ne adj a látogatóknak más opciót, mint hogy regisztráljanak.

19. Garancia Hack

Ha a szolgáltatásod fizetős, azon az oldalon, ahol a user pengeti a zsét, tegyél valahova egy „15 napos pénz-visszafizetési garancia” badge-et. Ha kattint, jöjjön egy lightbox, ahol 39 oldalon 8-as méretű világosszürke betűkkel elmagyarázod ennek a feltételeit. Az ilyen badge-ek növelik a bizalmat és támogatják a pozitív vásárlási döntést. Nyugi, csak elvétve talál majd meg valami fillérba**ó, hogy told vissza a 2 dollárját, mivel senki nem szereti azzal szembesíteni magát, hogy rossz döntést hozott. Ha mégis akkora vacak a terméked, hogy a user-ek üvöltve követelik vissza a lecsójukat, akkor szépen visszaküldöd egy bocsánatkérő levél kíséretében és a levélben linkelsz egy form-ot, amin adhat visszajelzést. (és ha nem ad, bosszúból ráteszed a hírlevél listádra! 😀 – ez utóbbit persze csak gondolatban!)

20. Google Profilkép Hack

Néhány Google keresésnél feltűnnek olyan találatok, ahol a szerző fényképe 60 fehér foggal vigyorog a link mellett. Ugye nem kell mondani, hogy ezeknél sokkal nagyobb a CTR? Ezt úgy tudod megcsinálni, hogy 1) a Google+ profil oldaladon megadod a szerzőt, mint „contributor”-t. 2) a cikkből linkeled a szerző G+ oldalát. Figyelem! Nem lesz azonnal ott a keresésekben, sőt, akár több hétnek is el kell telnie, mire a Google ezt feldolgozza. De utána fekvőnyolcas hawaiidízsé!

Folytatás jövő hét kedden a komplexebb módszerekkel. Addig kérlek, osszátok meg – ha Ti végigolvastátok ezt az orbitális szófosást mér’ legyen jobb másoknak?

Update: Ha úgy gondolod, hogy a growth hacking törheti meg egyedül a cégeden nyugvó átkot, akkor keresd meg a nemrég alakított growth marketing ügynökségemet, a 7 Digits Agency-t.

7 Tipp, hogy Tutira Elolvassák az Emailedet

Közzétéve Szerző:
3

7_email_tippAhogyan egyre többen csatlakoznak a Startupdate közösségéhez, úgy hízik egyre nagyobbra egy régi dilemmám: sosem tudom, hogy a legalapvetőbb tanácsokat, technikákat tudjátok-e jobban hasznosítani, vagy a startup fortélyok high-end-jét értékelitek-e jobban? Próbálom megtartani az egyensúlyt, de néhány téma azért erősen csak ide vagy csak oda tud tartozni – és hát a mai is pont ilyen lesz. Aki gyakorlott Hustler, az most lapozhat – alapfokú téma következik: hogyan írjunk olyan emailt, amit el is olvasnak?

A Probléma

Tegyük fel, hogy meg akarsz nyerni az ügyednek /vállalkozásodnak / ötletednek  egy ügyfelet / tanácsadót / befektetőt / munkatársat, ezért írsz neki egy emailt, és… cseszik válaszolni. Vagy lepattint. Avagy kapsz ugyan egy választ, de tök nyilvánvaló lesz belőle, hogy el sem olvasta a mailedet. A gebasz az, hogy az embereknek nincs ideje. Pont. Idegenek hülyeségeire meg különösen nincs. Én magam száz+ emailt kapok naponta, és őszintén beismerem, én sem olvasom el azt, amelyik 6-7 sornál hosszabb. Most frankón, ha mindegyik csak fél oldal lenne, akkor is 50 oldalnyi olvasással kezdődne a napom… És mivel majd’ egy éve szájtépek itt a pitching-ről meg a lényegre törő kommunikációról, feltételezem, hogy én még a rövid változatokat kapom – bár így is befigyel heti 2-3 több oldalas témazáró dolgozat a strukturálatlan szófosás – mint örökzöld retorikai vezérlőelv –  jegyében. Na, ha fontos, hogy elolvassák, akkor így írj hiper-hatékony emaileket:

Subject Line

Az emailek mindössze 20-40 %-át nyitják meg, ugyanakkor a Subject-et több, mint 90 %-ban elolvassák. Adódik a feladat: jó subject line kell, hogy nagyobb eséllyel nyissa meg a címzett a leveledet. A jó ezt jelenti, hogy rövid, informatív és szembeötlő (vagy akár meghökkentő). Pl: „Szabó István javaslatára írok”, vagy „Péter, egy dilemmám 3 mondatban”. Nyugodtan lehet személyes, lényegre törő, egyedi. Ezekkel sokkal nagyobb az esély rá, hogy a címzett rákattint. A „Kapcsolatfelvétel”, vagy a „Segítség kérése” már kevésbé eredeti, de még nem tragédia. Az „A Big Data szerepének jelentősége a sales-marketing folyamatok stratégiai tervezésében” viszont kifejezetten rossz subject line. Semmi nem derül ki belőle, cserébe szánalmas corporate bullshit-nek hangzik és retek hosszú.

Megszólítás

A hangvételnek személyesnek kell lennie, semmiképpen se kezdődjön úgy az üzenet, hogy „Tisztelt Hölgyem/Uram”. Ebből ugyanis azonnal tudom, hogy akár több száz, vagy ezer címzettnek ment ki és már tovább sem olvasom. Én például különös kegyetlenséggel száműzöm örökre a SPAM-be azoknak az önjelölt PR-félisteneknek a leveleit (és teszem egyúttal magam elérhetetlenné számukra), akik a „Tisztelt Szerkesztőség” kezdetű mocskosul kreatív és könnyfakasztóan személyes megszólítással sz*rják oda egyen-sajtóközleményüket Gmail-fiókom gyönyörű damasztjára abban a hitben, hogy ettől nekibuzdulva kicsit sem startup-releváns termékeikről majd egy árva buznyák sort is írok. Megszólítás csak névvel, és ha csak egy okot találsz rá (hasonló életkor, hasonló szakmai háttér, mások általi bemutatás), akkor tegeződj. Ettől önmagában még egyáltalán nem lesz tiszteletlen egy üzenet. Én 19 év vállalkozási múlttal a hátam mögött még nem láttam senkit, aki a tegeződésen megsértődött volna – vagy csak pont jókor használtam tegeződést.

Tartalom

A lényeg, hogy rövid legyen. Itthon is, a Tengerentúlon meg különösen. Senkinek nincs ideje a világmegváltó találmányoddal szüttyögni naphosszat. Egyszer s mindenkorra fogadd el: Nem. Olvassák. El. A. Két. Oldalas. Szájkaratédat. Viszont a teremtéstörténettől induló sztorival még azt is fel lehet mérgelni aki amúgy érdeklődne vagy segítene. Ha azt akarod, hogy elolvassák, amit írsz, fogalmazd meg 3-4-5 sorban. Segítsd a tartalom emészthetőségét azzal, hogy 2 bekezdésre bontod. Az emberi agy az információ feldolgozása során igyekszik hatékonyan dolgozni. Egy jól strukturált email-ben az olvasó önkéntelenül is látja a lényeget, és arra fókuszál, nem pazarolva időt például az elköszönő „Üdvözlettel”, vagy „Remélem mielőbb találkozunk” vagy „Lelkesedésben úszó mámoros tisztelettel”, stb. sorokra. Fontos a tartalmi rész célja is: nem kell évtizedek sztoriját átlátnia az olvasónak – a cél az, hogy válaszoljon, érdeklődjön és legyen nyitott a folytatásra. A másodunokatesód régi szobatársának a startupodban játszott kulcs-szerepét majd elmeséled következő héten…

Működő trükk az is, hogy beletolsz egy vagy két linket a leveledbe, de nem úgy, hogy http://redpaperclip.ca/wp-content/uploads/2012/01/your-blog-sucks.jpg. Legyen szöveg, amin látszik, hogy link. A linkek jók, mert ha akarom, akkor csak egy szöveg, ami ki van emelve, ha viszont többet akarok tudni, akkor kattinthatok. Egy, vagy kettő link – nem több!

Záró mondat

Az elköszönő formulák előtti mondat a legfontosabb, ez marad meg legnagyobb valószínűséggel az olvasóban, tehát ide kell tenni a kérést / javaslatot, vagyis a call-to-action-t. Ha kapok egy one-pager-t, de nincs call-to-action, akkor nem tudom, hogy mit kezdjek vele: nézzem meg, hogy jó-e, értékeljem a tartalmát, (mint az ország legeslegjobb-legvonzóbb-überinnovatív-hiperhatékony-folyékony nitrogénnel hűteni kényszerült acceleratorának Partnere :), vagy tűzzem a homlokomra, vagy mi a pék náthás… orra? Legyen világos, hogy mit akarsz elérni. Jó pár olyan emailt kaptam, hogy „Szia, nem akarok semmi különöset, csak megihatnánk egy kávét…” – Értem. És hálás vagyok a lehetőségért. De amíg a feleségemet meg a barátaimat nem látom napokig a meló miatt, addig hadd ne asszisztáljak senkinek a szabadidő tartalmas eltöltéséhez. Ha akarsz valamit, írd azt. Ha nem, akkor részemről a nyelesciki és majd beszélünk… És ezzel emberek tízezrei ugyanígy vannak, csak nem mondják ki, mert nem akarnak seggfejnek látszani. (Nem tartozik ebbe a körbe egy rövid egy soros visszajelzés call-to-action nélkül, a köszönet-nyilvánítás, vagy a hasonló érdekmentes emberi megnyilvánulások – ezek nyilván mindenkinek jól esnek, és egyáltalán nem gáz ilyen levelet írni, ha az ember úgy érzi helyénvalónak.)

Még a call-to-action-ről

Ne kérj engedélyt benne, mert az egy felesleges kör. A „Megengeded, hogy átküldjük a one-pager-t?” kérdés nem jó, mert ugyan mit ír majd rá a célszemély? „Persze”. És mit gondol? „Mintha tele lennék opciókkal, hogy megakadályozzam, hogy csatold és megkínáld a Küldés gombot egy hangos kattintással,  Apafej!” És elment 10 másodperc mindannyiuk életéből feleslegesen. Csatold az első emailhez és kész. Fontos az is, hogy a call-to-action reális legyen. Ha az első mailedben rögtön találkozót kérsz, nagyobb valószínűséggel kapsz nemet, mint ha egy 20 perces telefont kérsz. Légy reális: a címzett még nem ismer, nehezebben kötelezi el magát másfél órára, mint egy rövid telefonra. A mega-gáz, amikor egy három oldalas (első) bemutatkozó mail call-to-action része az, hogy rögtön menjek is le Retkesborzasztó Alsóra – nyilván tiszta jó szándék van a meghívás mögött, de akkor is totál irreális (kempingezni ne menjünk rögtön együtt egy hosszú hétvégére, vazze?). De van ellenpélda is: pécsi startup-sejt, profi email-es megkeresés, majd egy tartalmas Skype-beszélgetés – naná, hogy ezek után szívesen megyek le hozzájuk személyesen is.

Időzítés

Ha fontos emailt küldesz, kerüld a legfrekventáltabb, legsűrűbb időszakokat. Hétfő reggel általában mindenki mocskosul nekibuzdul a melónak, és leveleznek eszetlenül, mert attól úgy érzik, mintha dolgoznának. Ilyenkor egy csomó retardált emailt kap mindenki – nem akarsz ezek közzé ékelődni, hidd el. Válaszd a kedd, szerda, csütörtök napokat, legjobb ebédidő után, vagy kora délután. Szerintem nem rossz választás az este sem, az üzleti életben sokan dolgoznak késő estig, és olyankor legalább már a telefonjuk nem csörög – jobban tudnak koncentrálni a levelekre.

Digitális benyomás

Még ha érdekesre sikerült is az emailed, akkor is rossz benyomást kelthetsz, ha nincs egy rendes aláírásod. Én például nem egyszer kaptam olyan mailt, amiben volt egy zseniális induló cég rövidke pitch-e, amiről azonnal kérdezni akartam 2 dolgot, de az aláírás annyi volt, hogy „Robi”- a Jó Isten Áldja meg, hát Tutanhamon sírját könnyebb volt megtalálni, mint “Robi”-t ennyi infó alapján… Az aláírás tartalmazza a nevedet, a céged nevét és minél több kontakt lehetőséget (mail, telefon, skype) és közösségi profil linket (ide már jöhet akármennyi link, mert az olvasó agya automatikusan feldolgozza, hogy ez a kontakt szekció). Ha a címzetted kíváncsi arra, amit írtál, akkor következő lépésben Rád lesz kíváncsi, és azzal kezdi, hogy rád pillant a LinkedIn-en, vagy Facebook-on – ne csalódjon, ha lehet, és ne kelljen keresgélnie.

[dil dil = 3818]

Házi feladat

Ha azt gondolod, hogy ezt a rengeteg bullshit-et kár volt elolvasni, mert semmi újat nem mondott, akkor nézd meg az utolsó 10 kiküldött email-edet. Ha mindegyik profi, akkor tényleg feleslegesen olvastál – bár én szóltam előre, hogy ez az alapozó szekció. Remélem azért lesz, aki hasznát látja a fentieknek és eztán majd mélyebbre hatolnak a biznisz email-ek, mint… egy ipari lézer. Mivel egy tetves email esetében is versenyben vagy sok száz másik startuppal, corporate sales-el, stb. nem mindegy, ki húzza be a kiszemelt címzett kitüntető figyelmét. Hiába, a startup világ villámgyors, ahol egyetlen percre sem lazíthatsz; hamisítatlan Death Race – de így szeretjük.

Az Idő: Pénz

Közzétéve Szerző:
Válasz

time-is-money“Tele van a naptáram, egész nap melózok mint az állat, de még mindig nem elég a 24 óra.” – Tipikus probléma. Ebben a cikkben bemutatok egy egyszerű és könnyen használható módszert arra, hogy hogyan lehet kilátni ebből a véget nem érő tűzoltásból és hogyan lehet szervezettséget vinni a napjaidba úgy, hogy közben mindig a leghasznosabb dolgokat csinálod.

Eredményesség vs. Hatékonyság

Az, hogy sokat dolgozol, nem jelenti feltétlenül azt, hogy pont azt csinálod, ami a vállalkozásod számára a leghasznosabb. Sokszor puffogtatják a vállalkozók, hogy a legfontosabb dolog a hatékonyság, gyorsan akarnak mindent csinálni, mert ettől azt remélik, hogy a siker is hamarabb jön. Tök frankó elvárás, és biztos, hogy van benne igazság, de vajon a hatékonyság-e az egyetlen dolog, ami kell ahhoz, hogy amit csinálsz valóban előre vigye a céget?

A hatékonyság definíció szerűen az, amikor az adott feladatot a lehető legkevesebb erőforrás felhasználásával végzik el. Egy olyan csapatban, ahol kevés a lóvé és a stáb is elfér egy panel konyhájában, ott az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás nagyon is kritikus kérdés, azonban nem mindegy, hogy a lovat melyik végéről ülitek meg. Attól, hogy gyorsan főzöl kávét marha hatékony vagy, de a cég ettől nem lesz előrébb.

Az eredményesség az, amikor az adott pillanatban választható összes tevékenység közül azt csinálod, amelyik a célod felé leginkább vezet. Ehhez persze kellenek jól meghatározott célok, amik mentén tudsz választani a lehetséges akciók közül. Az, hogy milyen célokat tűzöl ki magadnak és a cégednek, meghatározza, hogy miben mérhető az eredményesség. Ha a csapatodból és a saját munkádból is a legtöbbet akarod kihozni, akkor ez a három pont legyen a Bibliád:

Mi a legközelebbi cél, ami felé ma haladni akarok?

Mik azok a feladatok, amik leginkább a cél felé mutatnak?

Hogyan tudom ezeket a leghatékonyabban elvégezni?

A lejtőn lefelé

“Hiába tervezek előre és írom le magamnak, hogy mit fogok csinálni, amint bemegyek melózni, azonnal felborul a terv, mert jönnek az apró hülyeségek, amiket azonnal meg kell oldani.” Ez is egy jellemző helyzet, általában erre hivatkozva úsznak el a tervek és alakulnak úgy a dolgok, hogy a nap végén lövésed sincs, hogy mit csináltál, a kitűzött célok rohadt lassan haladnak, elveszíted a lendületed, belefásulsz az örökös szüttyögésbe és stresszeled magad. Aztán jön az, amikor egyre távolodik a cél, a vízió, ami annak idején annyi energiát pumpált beléd, mint egy atomreaktor. Vágyódsz vissza a kezdetekhez és utálod azt amit most csinálsz.

Tervezd meg a pánikot!

Mielőtt eljutnál ebbe a szar helyzetbe és ezzel kockára tennéd azt az időt és energiát amit eddig a cégedbe feccöltél, kezdj el tudatosan gazdálkodni a feladataiddal és az időddel. Ez az az erőforrásod, amit nagyon is kézben tartasz, úgyhogy ne ereszd el! Itt egy módszer arra, hogy hogyan tudsz tudatosan gazdálkodni a feladataiddal úgy, hogy te maradj a főnök és ne a feladataid.

Első lépés: Állj meg és használd az agyad!

Én azt tapasztaltam, hogy ritka kivétellel az emberek többsége amint kap egy feladatot, azonnal elkezdi csinálni anélkül, hogy megértené, felmérné, kitalálná a feladat elvégzésének leghatékonyabb módját és megtalálná a legalkalmasabb időt rá. Hülyeségnek tűnik nem nekiállni, de pont ebben van a lényeg. Tervezd meg, hogy mit fogsz azzal a feladattal kezdeni. Amint jön egy feladat, tedd fel magadnak az alábbi kérdéseket:

 -Nekem kell megcsinálnom? Van olyan személy a csapatban, aki sokkal kompetensebb ebben, mint én? (Ne hidd magadról, hogy mindenben szakértő vagy!) Akik értenek a területükhöz, azok gyorsabban meg tudják csinálni, mint egy olyan, akinek most kéne megtanulnia, hogy hogyan kell csinálni.

– Most kell megcsinálnom? Van-e olyan időpont, amikor alkalmasabb nekiállni a feladatnak? (Ha kitalálós, agyalós a feladat, ne rakd két találkozó közé, amikor épp rohansz. Ha gyorsan megcsinálható, ne halogasd!)

– Mi kell nekem ehhez? (Bontsd le alfeladatokra, így kiderül már az elején, hogy 2 perc alatt elvégezhető-e, vagy ez egy nagyobb feladat és a minőségi munkához kell még egy csomó minden, így egy fél nap tuti beleszalad!)

[quote align=”right” color=”#999999″]Don’t confuse efforts with results.[/quote]“Jaj, nekem ilyen f*szságokra nincs időm! Míg végiggondolom, azalatt már megcsináltam a felét!” Hányszor volt már olyan, hogy egy feladat visszajutott hozzád, mert valami még kellett hozzá? Mennyi időt pöcsöltél már azzal összesen, hogy egy adott feladatról kiderült, hogy nem is ezt kellett volna csinálni és kezdhetted elölről? Mennyi időt feccöltél már olyan feladatokba, amit más helyett csináltál meg, lassabban mint egy hozzáértő? És hogy érthetőbb legyek: Egy havi 200.000-es fizetéssel számolva minden órában, amikor nem a megfelelő feladatot végzed, 1250 forintot hajítasz ki az ablakon nagy ívben. Ha négyen vagytok, és mindegyikőtök csak napi 1 órát dolgozik feleslegesen, az egy hónapban 100.000 forint, egy évben 1,2 MILLIÓ FORINT! Ha van ennyi zseton a rendszerben, dobd ki egyenesen a kukába vagy utald át nekem, a befektetőid előtt viszont lapíts de rohadtul, mert ők biztos morcosak lennének érte, hogy a pénzüket a rohadt almacsutka és a pizza maradék mellé hajigálod. Nem azt mondom, hogy robotként dolgozz, hanem azt, hogy ha már csinálsz valamit, azt csináld ésszel!

Második lépés: Rendszerezz!

A feladataidat rendezd Fontosság és Sürgősség alapján. Egy feladat fontosságát több dolog is adja. Mennyire vezet a cél felé? (Ez az eredményesség egyik fő kritériuma!) A saját szerepemben ez mennyire értékes feladat? (CEO-ként a kávéfőzés jófej dolog, de a stratégia alkotás, a munka szervezése a szereped szempontjából fontosabb!) És persze van az, amikor a sürgősség felülírja a fontosságot. De tudd, hogy az ilyen feladat még mindig csak sürgős, és nem fontos! A feladat sürgősségét nem kell sokat magyarázni. A feladathoz rendelt határidő közelsége növeli a sürgősséget, meg ha szar van. A tűzoltás nem várhat, ezt tudjuk mindannyian. Ha ezt a két szempontot összefűzöd, egy ilyen mátrixot kapsz. (Ezt egyébként Eisenhower – mátrixként is emlegetik) Ezek a feladatok vándorolnak a mátrixban ha nem csinálsz velük semmit. A kosz nem fontos és nem is sürgős, de ha sokáig nem ganézzátok ki az ólat, fontos és sürgős lesz, mert nyakig ér a mocsok és nem tudtok mozogni.

Mindenből egy kicsit

A napod és a feladataid tudatos szervezéséhez érdemes a fentiek alapján az alábbiakat megtenni minden nap:

– Írd le a feladataidat! Ne bízz a memóriádban, mert a te kapacitásod sokkal kisebb, mint ahány feladatod valójában van! Ha leírod, már könnyebb nem elfelejteni, és “nem terheli a processzor kapacitást”. 

– Az összes feladattípusból csinálj valamennyit minden nap! A nem sürgős és nem fontos feladatokra is szánj időt, mert ezzel érheted el, hogy ne legyen belőle tűzoltás!

– A fontos de nem sürgős feladatokra szánj minőségi időt! Találd meg (vagy alakítsd ki!) a napodban azt az idősávot, amikor csak kitalálós, tervezős, előre mutató feladatokat végzel. Védd ezt az időt az apró operatív feladatoktól és a zavarásoktól!

Szervezetfejlesztőként sokszor tapasztaltam, hogy ennek az egészen egyszerű mátrixnak a használata rengeteg időt és energiát tud spórolni és valóban növeli az eredményességet. Ha további olvasnál erről a témáról, ez a cikk jó kiindulási alap, és én is szívesen segítek ha dumálnál erről.

Drag-along, Vazze!

Közzétéve Szerző:
1

drag-along-vazzeKezdem magam egy rabló-pandúrosdi közepén érezni. Mert ugye, firkálok egy cikket arról, hogy a kontrollt miért eszeveszett ostobaság elvenni az alapítóktól,  elmondom nyilvánosan, befektetőket győzködök róla és startupperek-nek magyarázom személyesen, a Figyelő hasábjain vitatkozunk róla valóban európai stílusban Zsembery Leventével (aki amúgy az egyik legjobb arc a magyar befektetői horizonton)… Majd jön pár term-sheet „nézd-át-légyszi” felkéréssel, és kontroll ugyan rendben van, de máris ott van benne az újabb kisemmizős csapda: a limit nélküli drag-along. (Nem Leventétől jött, és nem, nem írom le honnan – menjetek el a TheHUB egyik rendezvényére, a suttogó propaganda révén 5 perc alatt beleszaladhattok egy befektetői rémtörténetbe. Van annyi, mint a nyúlsz*r, sajnos és félelmetesebbek mint a Fűrész IV.) Na, akkor (rosszhiszemű) befektető honfitársaink legnagyobb sajnálatára, most a Nagy Startupdate Rotációs Kapa újabb term sheet gyomlálásba kezd – ezúttal a drag-along résznél.

FIGYELEM! Sok angol szakkifejezés lesz. Tisztelettel kérném, hogy az összes méltatlankodó nyelvművelő troll mindannyiunk lelki nyugalma érdekében most hagyja abba az olvasást és menjen a francba  próbáljon találni magának kevésbé szakmai nyelvezetű oldalakat. Továbbá nem minden magyar befektető rosszhiszemű. Sokan csak próbálják túlbiztosítani magukat, de a mi szempontunkból sajnos a szándék mindegy, a term sheet számít.

Mi az a drag-along?

Ezt már megbeszéltük korábban ebben a cikkben, röviden annyi a lényege, hogy a drag-along jog tulajdonosa kényszerítheti a többi tulajdonost arra, hogy a „kényszerítő” féllel azonos feltételekkel szálljon ki a cégből, azaz adja el a részesedését. A drag-along jog Amerikában is természetes a term sheet-ekben, de vannak bizonyos korlátozások, ami nélkül a drag-along életveszély. A drag-along eredeti célja, hogy az alapítók kapzsisága ne akadályozhasson meg egy ésszerű és jóhiszemű felvásárlást. Az valahol természetes, hogy ha a befektető betett mondjuk 500 ezer dodót, és három év múlva jön egy ajánlat a cégre 50 millió dollárra (és ez az érték szakértők szerint is közel van a reálishoz), akkor 100-szoros megtérüléssel szívesen kiszállna. (Magyar befektető mindenképpen, mert ha Jeremie alapja van, akkor bizonyos idő után ki kell szállnia.). És ezzel nincs is baj, pontosan a magas megtérülésért fektet be a kockatőke. A drag-along azonban kiválóan használható arra is, hogy egy felvásárlásnál az alapítók ne kapjanak semmit, és minden a befektetőé legyen – sőt, még felvásárlás nélkül is megy ez, ha nagyon Darwin-díjas módon szerződnek a vállalkozók.

Változatok kisemmizésre

Sima drag-along

Mert ugye mit mond ki a sima drag-along? Ha a befektető gondol egyet, eladhatja az egész céget szőröstül-bőröstül mondjuk egyezer magyar forintért az Ő Drága Jó Nagymamájának, és az Alapítók kötelesek ugyanúgy értékesíteni a részesedésüket Nagyinak. Hiába voltak többségben (mondjuk 60 %-kal), ezzel épp csak annyit érnek el, hogy kemény 600 forint üti a markukat 400 helyett, onnantól pedig Nagyi dirigál. Bíróságon meg lehet ugyan támadni, de az évekig tart és úgysem bírod majd ügyvédi költségekkel, cérnával meg idővel. Na, mármost, a Nagymamák tulajdonsága, hogy élnek-halnak a kis unokájukért, még akkor is, ha az egy minden hájjal megkent, rosszhiszeműen üzletelő hiéna befektető. Azon érdemes morfondírozni, hogy egy Nagyi, akinek a szíve csordultig van telve szeretettel Kicsi Befektető Unokája iránt, vajon 100%-os tulajdonosként mi a pék náthás lapátját csinál újdonsült startupjával? Elméletileg elképzelhető, hogy kötögetés helyett a TheHUB-ban zsizseg reggeltől estig és menedzsel, vitázik, harcol, igazgat és milliárdos startupot épít, de hangyányit valószínűbb, hogy – csodák csodája – visszakerül a befektető érdekeltségébe a kicsi cégetek – nélkületek. Vagy tényleg eladják – nélkületek. Nem ragozom, jó? Ne légy barom, ne írd alá. Pont. (Itt jegyezném meg, hogy aki kockatőkére hajt, annak el kell felejtenie annak mérlegelését, hogy átvágják-e majd a befektetői, vagy sem. Nincs olyan, hogy “szerződés szerint átvágnak”. Olyan van, hogy rosszul szerződtél. Nem szabad olyan kiskaput hagyni, hogy kisemmizhessenek. Mindegy, milyen szélesen mosolyog. Az idők változnak. Az emberek változnak. Az érdekek változnak. A jól megkötött szerződés – nagyjából – állandó.)

Drag-along szerződésszegéssel

Az alapítókat csak mérsékelten retardáltnak néző egyel szofisztikáltabb megoldás, hogy a befektetőnek csak akkor van joga a drag-along jogot érvényesíteni, ha a menedzsment (ez ugye általában egyenlő az alapítókkal) súlyos szerződésszegést követ el. Ilyen szerződésszegésnek minősül, ha egyetlen milestone is késik, ha nem jönnek a bevételi elvárások, ha fúj a szél, ha esik az eső, ha süt nap és különösen, ha esetleg úgy alakulna, hogy forog a Föld… A jóhiszemű alapító úgy gondolja, hogy úgysem áll szándékában súlyos szerződésszegést elkövetni, így hát aláírja ezeket a feltételeket, anélkül, hogy mindegyiket egyenként szépen végiggondolná. Az eredmény ugyanaz, Nagyinak lesz egy ígéretes startupja – Neked meg lesz drágán vett tapasztalatod. Game over. A súlyos szerződésszegés pontjai között tételesen listázni kell, hogy mi minősül súlyos szerződésszegésnek, és célszerű ezt értékhatárhoz is kötni. Értelemszerűen egy startupnál az árbevétel elmaradása nem súlyos szerződésszegés, hanem egy helyzet – mondjuk két pivot következtében. Egy ilyen helyzetnek lehet következménye a menedzsmentre nézve – ez bizonyos feltételek mellett el is fogadható -, de nem léptethet életbe olyan jogot, ami az Alapítók, mint tulajdonosok kisemmizését teszi lehetővé – legalábbis Kultúrföldjén semmiképpen nem.

stripe_banner_v6

Szofisztikált kisemmizés

Ügyesebb befektetők hagyják, hogy az alapítók kikössenek egy minimum összeget, ami alatt nem él a drag-along. Látod a papíron, hogy 8 millió ajró – „te Jó isten, a világon nincs annyi pénz, bármikor eladom érte a szerveimet is, drag-along rendben, haladjunk”… Aztán ha jobban megpiszkáljuk, kiderül, hogy a befektető a szabolcsi uzsorakamat tízszeresét határozta meg éves megtérülési preferenciaként – trükkösen csavarva ezzel egyet az amúgy normálisan fix összegű liquidation preference-en oly módon, hogy az mindig nőjön. És ha kiszámolsz egy 5 éves minimum megtérülést mondjuk 35 %-os éves elvárással – amire neki elsőbbsége van -, akkor szépen kiderül, hogy a befektetésének 1 + 4,5-szerese, azaz 5,5-szörös szorzó alatt meghatározott eladási árnál egy nyomorult büdös petákot sem kapsz. Ilyet még a dot-com válság alatt sem írtak alá Amerikában. Amelyik befektetőnek öt évre nem jó 100 % profit – ami 1x-es liquidation preference-t jelent, a lehetséges – akár sok tíz- vagy százszoros – upside lehetőségével, annak a realitás-érzéke egy komolyabb hardver upgrade-re szorul. Ne spórolj a számolással, a matek ebben az iparban életmentő képesség.

[dil dil = 3521]

Megoldások

Először is, az excel a barátod: a drag-along-ot mindig a liquidation preference-szel együtt vizsgáld meg. Játsszátok le a csapattal szépen előre, hogy mi van ha…, és mi van, ha nem… És mi van egy exitnél első évben, másodikban, harmadikban, stb. Egy többszörös liquidation preference eleve piros jelzés minden megfontolt alapítónak, így ha drag-along-ot láttok, azonnal menjetek vissza az exit-preferenciákhoz. Érdemes meghatározni egy minimum összeget, mondjuk a premoney néhányszorosát, ameddig a drag-along joggal nem is élhet a befektető – ez kivédi a Nagymamás trükköt. Az összeg a liquidation preference-től függjön, szépen ki lehet számolni hogy az adott határértéken a megadott preferenciákkal mennyit kapnának az alapítók. Ez a mennyiért-típusú védelem.

A második fék a drag-alongra a szavazati arány. Ha a menedzsment kizárólagos – IT vagy FB által felülbírálhatatlan – joga dönteni egy cégeladásról, akkor is vastag többséghez kell kötni a drag-along-ot. (Befektető akarata nélkül ugye a menedzsment nem tud eladni, mert erre a befektetőknek mindig vétójoga van.) Amerikában általában 85-90 %-os konszenzust várnak el a vevők, ez simán működő arány itthon is. Amennyiben a menedzsment mindenféle mondvacsinált ótvar rossz dumával elmozdítható, akkor érdemes alapítói vétót kikötni a részesedések eladására, vagy máshogyan védekezni a befektető egyoldalú cégeladási joga ellen. Ez a döntés-típusú védelem.

Harmadik megoldásként semmi nem tiltja, hogy egy a befektetők által az exitnél gyakorolt drag-along esetére az Alapítók kikössenek egy minimum összeget, amit meg kell kapniuk, különben nincs drag-along jog – Amerikában ez kifejezetten szokás, és lehetetlenné teszi az Alapítók teljes kisemmizését. Ez egy sima fék a term sheet-ben a józan észnek megfelelően, és ez a mennyit-kapunk-típusú védelem.

Csak okosan

Ugyanakkor eszed a játékon, szemed a labdán: nem szabad kiirtani a drag-along-ot a szerződésekből. Ugyanis ha egyetlen százalék is ott marad egy elküldött alkalmazott kezében, de a vevőt csak a 100 % érdekli egyben, akkor ennek az egy embernek a vétója meghiúsíthat egy sok millió dolláros eladást – ezt egy elküldött alkalmazott általában jelentős mennyiségű pénz kizsarolása formájában használja ki. A legjobb megoldás, ha az említett 85-90 %-nyi részesedés szavazatát határozza meg a társaság elégséges feltételként egy eladásnál.

Az elhanyagolt drag-along azonban könnyen oda vezethet, hogy hosszú évek kemény munkája után semmitek sem marad a korábban oly hőn áhított exit eljövetelekor. Szomorú egy helyzet. De csak magatokat okolhatjátok érte, ha a term sheet drag-along részének tárgyalásakor gyengék vagy figyelmetlenek voltatok. Nemrég egy fiatal vállalkozó azt kérdezte tőlem, hogy OK, rosszak a feltételek, de mit csináljon, ha mindegyik ilyen? Egyrészt nem minden magyar term sheet ilyen átrázós, másrészt szerintem a válasz egyértelmű: ne írd alá egyiket sem. Dolgozz még a vállalkozásodon, vagy menj el egy accelerator-ba. Ugyanis megélni is rossz, ha kisemmiznek, újrakezdeni sem egyszerű, de a legszörnyűbb pillanat, amikor rádöbbensz, hogy sikerre vitted az ötletedet, de átráztak: Mintha zuhannál…

9 Érv Az Online Vállalkozás Mellett

Közzétéve Szerző:
1

9-erv-onlineEgy vállalkozó lehetőségei a működési területeit tekintve szinte végeláthatatlanok. Nyithatsz éttermet, foglalkozhatsz energetikával, rajzolhatsz képregényt, toborozhatsz modelleket. Nagy kérdés, mit válassz, mi legyen a piac aminek elsőként nekifutsz. Kezdő vállalkozóként sokszorosan nehéz a helyzeted, hiszen se jelentős tőkéd, se tapasztalatod. Ez kritikus, hiszen minél tapasztalatlanabb egy vállalkozó, annál gyakrabban követ el költséges, illetve időigényes  hibákat. Az online ipar minden kezdő vállalkozó számára ideális homokozó, továbbá tartós működési területnek sem utolsó, az Internet egy izgalmas világ ami sokakat beszippant. De nézzük a 9-es listát, miért jó online vállalkozni:

1. Tőkeigény

Egy website elindítása szó szerint fillérekből megoldható. Sőt, egy website, mint vállalkozás (majdnem) ingyen is elindítható. Amíg az offline területek némelyike különösen tőkeigényes, addig az Internet fantasztikus lehetőségeket ad a kísérletezésre. Ha fagyis mozgóstandot akarsz nyitni a Balatonon (ne tedd) akkor lássuk be, valószínűleg 500,000 Ft. alatt nem úszod meg az indulást, engedélyek, eszközök, készlet, egyebek. Ezzel szemben, ha egy nagyon specifikus, niche területen értékesítenél egy infoterméket, akkor tucatnyi, jobbnál jobb blogrendszer keretében 0 Ft-ból elindíthatsz egy blogot amivel tesztelheted a piacodat. Ha ez felfut, akkor jöhet a többi, önálló domain és oldal, fizetési rendszer, miegymás. A felhasználói bázisod alapja már adott, a validáció megtörtént.

Ne feledkezzünk meg a minden vállalkozás életében kritikus pillanatról, a várva várt piacra lépésről sem: Az offline világban ezt akár 20-30 hónapos előkészület is megelőzheti, ez alatt szinte semmit sem tudhatunk meg a piaci fogadtatásról. Ha online vállalkozol, akkor a piacra lépésed pillanata az, amikor kikerül a publikus webre, bárki számára elérhető a terméked. Nagy különbség, hiszen kommentek, látogatók és egyebek formájában azonnal kapsz visszajelzéseket.

2. Organikus marketing

Szemben az offline vállalkozásokkal az Interneten kezdetben nincs szükséged marketingre, ugyanis ami ténylegesen piacképes, egyedi és izgalmas arra a felhasználóid rá fognak találni. Rátalálnak, méghozzá gyorsan és dinamikusan. Más kérdés, hogy hosszútávon nem úszhatod meg a marketing büdzsét, de legalább képes vagy elindulni. Gondolj arra, hogy a saját barátaid mennyi mindent osztanak meg veled a közösségi médián keresztül, amiről tudják, hogy nektek, mint hasonló érdeklődésűeknek az a valami érdekes lesz. Gyakran lehet látni olyan Fan Page-eket a Facebookon amikre a tulajdonos semmit sem költ, az emberek egyszerűen egymásnak küldözgetik. Azért, mert értéket képvisel számukra így hetek alatt ér el több ezer követőt. Ha nem növekszik egy ideig organikusan a terméked akkor nem vagy elég érdekes a piacodnak, vagy a piacod túlságosan kicsi, esetleg nem is létezik.

3. Kreatív marketing

Egy offline vállalkozás is élhet kreatív, költséghatékony marketing eszközökkel, kérdés, hogy meddig jut el ezekkel. Lehet, hogy sokáig, viszont egészen biztos, hogy offline nincs lehetőséged olyan sokat elérni ingyenes marketing eszközökkel mint online. Az Internet a folyamatos tanulásról szól. Érdemes olvasni a SEO rejtelmeiről. Az ember nem is hinné, hogy kitartó munkával milyen sokat tehet az oldala jobb találati helyezéséért. Beszélj a termékedről fórumokban (finoman), dolgozz folyamatosan link-cseréken hasonló oldalakkal. Optimalizáld a bemutatkozó szövegeket, szerepeljenek benne a kulcsszavaid sokszor, de ne túl sokszor. Legyen kitöltve az oldal fejléce és általában a meta elemei (description és egyebek). Olvass utána, a Google bő 200 (!) paramétert vizsgál egy oldalon amikor eldönti, hogy milyen helyezéssel jutalmazza (vagy büntesse).

A YouTube a világ második legnagyobb keresője. Tölts le egy ingyenes videó vágó programot és készíts egy mini filmet letöltött képekből. Még jobb, ha készítesz egy rövid filmet a barátaiddal. Nem baj, ha béna lesz, ha van benne eredeti ötlet akkor mindenki értékelni fogja. A videó címében és a címkékben szintén helyezd el a kulcsszavaidat. A sort hosszasan lehetne folytatni, tengernyi teljesen ingyenes lehetőséged van az oldalad marketing munkája kapcsán.

4. Termék kontroll

Egy offline vállalkozásban erősen korlátozottak a terméked vagy szolgáltatásod gyökeres megváltoztatása kapcsán a lehetőségeid. Ha a gyártó partnered selejtes terméket küldött, akkor hetekig üresjárattal nézel szembe, ha kiderül, hogy alkalmatlan az áruszállító autód, akkor bajban vagy, ha rossz lett a berendezés az üzletedben akkor megint kidobtál egy kalap pénzt. Ezzel szemben egy website szó szerint percek alatt módosítható. Persze nagyobb műtétekhez itt is idő kell, de napok alatt eszközölhető az a változtatás, kiegészítés ami aktuálisan szükséges a felhasználóid elégedettségéhez. Sajnos hozzá kell tennem, hogy ha a fejlesztőddel baj van, akkor itt is meg vagy lőve, de szerencsére nagyon sok programozó van a világon.

5. Határtalanság

Közhely, triviális, unalmas gondolat, az Interneten nincsenek határok. A szolnoki lakásodból csinálhatsz olyasmit, amit Tokiótól Los Angeles-ig százezrek használnak. A technológiai lehetőség biztosan adott. Már csak a megfelelő alapötlet kell. Egy offline vállalkozásnak az online világhoz képest mindenkor erősen korlátozottak a növekedési lehetőségei. Még ha egy 100 asztalos éttermet üzemeltetsz is, akkor sem fogsz tudni egyszerre 500 embernél többet kiszolgálni, könnyen belátható az üzlet bevételi platója. Ezzel szemben, ha az Interneten egy kellően nagy piacot találsz, akkor a növekedési potenciálod óriási. Az oldaladat egyetlen nap alatt akár több millióan is meglátogathatják, ehhez csak megfelelő infrastruktúra és persze szolgáltatás szükséges.

6. Verseny

Ez az érv furcsának tűnhet. Az Interneten iszonyatos verseny van, főként az előbbi érvekből adódóan. Naponta szó szerint több száz, vagy ezer webes vállalkozás indul világszerte. Érdemes használni a Domain Riadó szolgáltatást, így naponta értesülsz az itthon bejegyzett domain nevekről, amik egy választott kulcsszót tartalmaznak. Én csak 3 kulcsszót figyelek és így is naponta kapok értesítőt, nem ritkán 10-12 aznap bejegyzett domain-nel. A verseny brutális. Ha itt megállod a helyed, akkor bárhol sikeres leszel. Ha itt nem vérzel el, akkor sehol sem fogsz.

7. Parallel munka

Egy webes vállalkozáshoz viszont mindössze egy laptopra van szükséged és egy esőtől védett helyre. Ez eredményezi azt a kényelmes és biztonságos lehetőséget, hogy egyszerre, párhuzamosan több projekttel is próbálkozhatsz. Elindíthatsz egy hírportált egy egyedi témában és ezzel párhuzamosan egy webrádiót. Természetesen ezzel megdupláztad a munkaóráid számát, viszont egyetlen kattintással ránézhetsz a másik vállalkozásra, miután elvégezted az aktuális teendőket az előzővel. Továbbá, ha valamelyik hosszútávon kudarcnak bizonyul, akkor ott a másik, ami még lehet sikeres. A szinergia lehetőségeit hamar fel fogod fedezni.

8. Hírnév

Hidd el, a szíve mélyén mindenki vágyik a hírnévre. Ha sikeres leszel egy innovatív webes projekttel akkor a hírnév automatikusan jönni fog. Persze ez idővel offline is megtörténhet, de mennyivel menőbb a Wired címoldalára kerülni mintsem egy gasztró magazinban tündökölni a kifőzdéddel – bár abban sincs semmi takargatni való, de ha már vállalkozol akkor álmodj nagyot.

9. Magyar virtus

Ebben az országban ez elmúlt 20 évben hihetetlen technológiai vállalkozások nőttek ki a semmiből. A világ legnagyobb felnőtt tartalmakat kínáló élőkamerás szolgáltatása, a világ legnagyobb TV rejtvény és ezoterikus szolgáltatása, egy szoftverek távirányítását célzó szoftvergyártó óriás, a prezentációkészítést forradalmasító technológia, egy három dimenziós tervezőeszköz mind-mind magyarok által, a nulláról alkotott világraszóló sikertörténet. Ha nekik sikerült, neked is sikerülhet.

Végezetül egy tanács: az említett blog-rendszerek mellett még számos előre gyártott eszköz vár az Interneten. Ezekre a “script” kulcsszóval érdemes keresni, több száz témában kaphatóak nagyon olcsón előre gyártott weboldalak. Kuponos oldalak, társkeresők, közösségi oldalak és számos egyéb termék kapható nagyon jó áron, esetenként ingyen, ha találsz egy nyílt forráskódú megoldást. Minőségi kritériumok miatt gyurmázni kell majd egy kicsit, de az induláshoz egy ilyen minta tökéletes megoldás.

Kreatív MVP

Közzétéve Szerző:
Válasz

kreativ-mvp-2Megvan az ötlet. Megkérdezted a bratyóidat, pár havert meg vagy száz járókelőt, hogy komálják-e? Túl vagy a szóbeli feedback-eken és viszket a tenyered, hogy végre építs is valamit. Össze-gründoltál egy kis csapatot, akik nagyjából lefedik az eleinte szükséges feladatokhoz értő szakik listáját, mindenki bedobta a havi zsebpénzt. OK, hogyan tovább? Itt jön képbe az MVP, azaz a Minimum Viable Product, ami a következő lépés az ötlet startup-pá válásának kanyargós és veszélyekkel teli útján.

A Minimum Viable Product (rövidített nevén MVP), vagy prototípus az a korlátozott funkcionalitású termék, mely rendelkezik azzal a jellemzően egy, ritkán néhány képességgel (feature-rel), ami a potenciális vevőid egy szűk csoportjának, a korai befogadóknak már ebben a formájában is nélkülözhetetlen segítséget jelent, így hajlandóak azt használni, hajlandóak fizetni érte és visszajelzéseket adni róla.

mvp_DIAGRAMDe miért minimum?

Azért Minimum, mert a szükségesnél nem szabad több időt és lóvét rászánni a megvalósítására – pont ez a lean lényege. Attól, hogy szóbeli visszajelzések alapján a cuccod népszerű és a felhasználóid / vevőid / partnereid azt mondták, hogy akarják használni, nem biztos, hogy tényleg használni is fogják. Egyrészt ennek kiderítésére szolgál az MVP, másrészt a visszajelzések alapján leszel képes bizonyos funkciókat beépíteni, illetve kigyomlálni a végleges termékből. Azonban nem is olyan ritkán ez egész egyszerűen nem megvalósítható. A teljes termék annyira komplex, vagy annyira újszerű, hogy vagy lehetetlen egyes funkciókra bontani, vagy a korlátozott funkcionalitás a végleges termékre fordított erőforrások 80-90 %-át felemészti, akkor pedig nem sok értelme van reszelgetni valami igazi Dr. Emett Brown-szerű cuccot, csak azért, hogy találmánynak nézzen ki. Az sem ritka, hogy az MVP megépítésének is akkora tőkeigénye lenne, hogy zseton nélkül esélytelen. Ilyenkor az van, hogy átmész Befektetők Buzogányába (a pénzemberek legnagyobb meglepetésére sem döglesz meg cash nélkül), és a korlátozottan működő terméket ravaszul helyettesíted valamivel, amivel ugyan kemény valutához nem feltétlenül, de a sokkal lényegesebb visszajelzésekhez nevetve hozzájutsz. Jöjjön először a standard megoldás, aztán a trükkök:

Egy-funkciós MVP

Magyarázat: A leggyakoribb MVP természetesen a majdani termék egy egyszerűsített, korlátozott funkcionalitású változata (angolul Single Feature MVP). Minimális design – ami nem azt jelenti, hogy olyan ronda, hogy a hagyma sírva fakad tőle, hanem azt, hogy minimalista -, és amit tud az egy, vagy néhány működő funkció. Itt lényeges, hogy a technológiai co-founder megértse, hogy ahol csak lehet egyszerűsíteni kell, meglévő megoldásokat, framework-öket használni, trükközni, nem nagyot álmodni.

Így csináld:

  • A kulcs, amit el kell találni, az a core feauture, az az egyetlen funkció, amely megoldja a gebaszt, amit felfedeztél
  • Nagyon fontos megérteni, hogy a core feature melletti többi kiegészítő funkció nem teszi vonzóbbá azt a terméket, amennyiben a core feature nincs jól eltalálva – ebben ne is reménykedj
  • Lehetőleg csinálj egy egyszerű social login-t rá (mely összhangban van a célközönséggel. Valami vicces app-nál FB, nemzetközi piacra szánt terméknél lehet Twitter, biznisz oldalnál LinkedIn)
  • Kérj visszajelzést – végül is ezért csinálod az egészet
  • Próbálkozz meg először egy freemium monetizációs modellel
  • Ha van némi forrásod, marketingre költsd, nehogy fals negatív eredményt kapj

 

Előny: lényegében már a terméket fejleszted, ezzel időt spórolsz. Ha elsül az MVP, csak ki kell színezned a skiccet és esetleg finomhangolni az üzleti modellt. Az early adopter-ek rögtön népszerűsíthetik is a terméket, a legfontosabb marketing komponenst biztosítva a startup-odnak.

Hátrány: Ha nem találod el a core funkciót, nem a megfelelő visszajelzéseket fogod kapni. Az early adopter-ekkel – miután elkezdték használni a terméket – on-the-go kell foglalkoznod, azaz nincs megállás, benne vagy a játékban.

Landing page

Magyarázat: Jellemzően dot-com startupoknál működik a legjobban. Barkácsolsz egy oldalt valami ütős képpel, logóval, és egy pitch-mondattal, ami elmondja a termék lényegét. Alá egy email gyűjtő mező, meg valami rossz duma, ami a hiány elvére –mint motivációs alapelvre – épít: “Keressük az első 2000 béta tesztert!” Vagy: “Iratkozz fel a zárt bétára – még 127 hely van”. Vagy “invite only”.

Így csináld:

  • az üzenet legyen precízen és röviden megfogalmazva – az emberek türelme online környezetben mindössze néhány másodperc.
  • ne felejts el beállítani rá Google Analytics-et. A visszajelzések sokszor nem szöveges formában jönnek, hanem neked kell kitalálnod a megszerzett adatok elemzéséből, hogy mi volt király és mi volt hulladék az MVP-ben
  • indíts rá több hirdetést ugyanazzal a szöveggel, de célozz különböző fogyasztói csoportokat. (Ez jellemzően 5 x 10 dollárból megoldható a Facebook-on). A hirdetési linkek konverzióját az Analytics-ban elemezve tudni fogod, hogy melyik csoport cuppant rá a vackodra és melyik hanyagolta.
  • Csinálj egy komment opciót a landing page-re, hogy bárki kifejthesse a véleményét. Erre egy chat plugin is kiváló megoldás.
  • Legyen rajta call-to-action. (Gy.k: gomb). Egy oldaltól, amit csak nézni lehet, kevesen vizelik össze magukat örömükben.
  • Ha igazán tuti akarsz lenni, akkor csinálj egy videót arról, hogyan fog működni a cucc.
  • Néhány példa inspirációnak itt található.
  • Update Ilcsik Zoltán jóvoltából: az egyik legjobb landing page típusú MVP, a Buffer App alkotása. Részletes leírás (ANGOL Nyelvű).

 

Előny: akár egyetlen nap alatt készen van, és az email címek begyűjtésével az early adopterek-ből rögtön user-adatbázist építhetsz.

Hátrány: elég elterjedt a módszer, a hiány elvére építés a landing page-eknél már nem mindig jön be.

Crowdfunding, mint MVP

Sokan tekintenek úgy a crowdfunding-ra, mint startup vállalkozásuk pénzügyi megváltására. A dolog a legtöbbször a reménykedést sem éri meg – mert csak bizonyos dolgokra működik -, de nézzük csak a crowdfunding-ot egy másik szemszögből: ezeken az oldalakon azt a mondást lehet megtenni, hogy „Ha adtok zsét, megcsináljuk ezt a cuccot…”. Mi ez, ha nem a tökéletes validáció? Nem minden projekt való crowdfunding oldalra, de amelyik igen, annak ez egyben a tökéletes MVP is. Legismertebb ilyen oldal talán a Kickstarter, de ilyen még az IndieGoGo és a RocketHub is, meg van vagy 526 másik oldal is. Magyar oldallal ne próbálkozzatok – a kis piac és az idejétmúlt mentalitás miatt nem működnek a hazai copy cat-ek.

Így csináld:

  • ismerd a célközönségedet, és annak megfelelően válassz crowdfunding site-ot.
  • tervezz előre – nagyon gyorsan elindulhat a dolog. A crowdfunding-nál ráadásul jogilag kötve vagy a megvalósításhoz.
  • ajánlj fel speciális reward-okat, például aki 1 000 dollár feletti összeggel támogat, annak a nevét bevésed a weboldalad láblécébe.
  • sztorit építs fel. Az emberek nem termékeknek, hanem történeteknek akarnak a részesei lenni
  • aki komolyan belevágna, annak itt egy kis tippmix, amit érdemes elolvasni

 

Előny: MVP és fund-raising egy csapásra! Az abszolút zsír-császár-über-király kombó! Fashion startupok-nak és a legelvetemültebb állatságoknak rendszerint nagyobb esélyük van, mint valami nehezen értelmezhető dot-com algoritmusnak. Itt van a 10 legnagyobb Kickstarter siker, hogy képben legyetek, kinek jó és kinek nem.

Hátrány: A Kickstarter-hez igazolt amerikai vagy angliai jelenlét kell. Ezt némileg munkás és költséges összehozni. Bár ha vannak ismerőseid…

[dil dil = 3201]

Patyomkin MVP

Patyomkin miniszter a 18. század végén a Dnyeper folyó partján egész mű-falvakat állíttatott fel úgy, hogy a házaknak csak a homlokzatai álltak, mikor II. Katalin Cárnő látogatást tett a vidéken – demonstrálva ezzel a környék unorthodox gazdasági fejlődését. Ennél az MVP-nél úgy csinálsz, mintha késztermékkel lépnél piacra. Kívülről úgy néz ki, épp csak a háttérben az ég egy adta világon semmi nincs, csak néhány szorgos mókus kézi munkája. A leghíresebb Patyomkin MVP-t talán a Zappos csinálta 1999-ben, amikor lefotóztak néhány cipőt a helyi cipőboltokban, majd a fotók alapján megcsinálták webshopjukat – ha valaki rendelt, szépen elautóztak a boltba, megvették a cipőt, és kiszállították a vevőnek. Egy idő után beigazolódott a sejtésük, hogy az emberek hajlandóak online cipőt venni – és akkor vettek egy saját cipőboltot. Rendszert csak ez után fejlesztettek az oldal mögé.

Így csináld:

  • Egyszerű, válts ki minden algoritmust emberi erővel. Elöl minden, hátul semmi.
  • Vastag bőr az arcodra, és uccu neki. Hazudsz mint a vízfolyás és marketingeled a semmit.

 

Előny: hihetetlenül olcsó megoldás annak igazolására, hogy a startup ötleted jó. Élesben, a végleges szolgáltatás “arcával” tudod tesztelni a dolgot, és nem kell magyarázni, hogy később több feature, meg majd szebb lesz, meg jobb lesz. Ha nem válik be, leállítod. Ha beválik, mindenkinél gyorsabban lépsz piacra az ötleteddel – hiszen már ott vagy anélkül, hogy a fejlesztéshez akárcsak hozzászagoltál volna.

Hátrány: Ha beindul a dolog, lesz egy pár átvirrasztott éjszakád, mert versenyt fogsz futni az idővel, és komoly tétje lesz.

Praktikus tippek

Aki megértette az iszonyatosan-gyorsan-kell-haladnom aranyszabályt, annak érdemes ránéznie a Kickofflabs-re, vagy az Unbounce-ra, amikkel hyper sebességgel lehet landing page-eket építeni. Aki végképp nem boldogul vele, annak örömmel jelentem, hogy az MVP elkészítésére is létezik már startup. Fontos, hogy tudjátok – vagy legalább sejtsétek – hol van a célközönségetek, és szólítsátok meg őket közvetlenül és autentikusan. A jó MVP-nek egyetlen ismérve van: bárhogy is, de megkérdőjelezhetetlenül igazolja, hogy amit csináltok, az a vásárlóitok egy csoportjának nagyon kell. Ne passzoljátok el az MVP fázisát, különben borítékolhatóan sok pénzt fogtok eltüzelni feleslegesen – a drága időről nem is beszélve. Bárhogyan is, de el kell érnünk, hogy meglegyen egy széles körű validáció, hogy tudjuk, jó úton járunk – és nem azért, mert a befektetők is folyton ezért nyavalyognak, hanem magunk miatt. A saját startup-unkat építjük, a sikerünk és a kudarcaink egyaránt a sajátjaink. We own it.

Kockázati Tőkések Arénája

Közzétéve Szerző:
Válasz

startup vc befektetés vállalkozó pitchSokan kérdezik tőlem, hogy melyik Jeremie alaphoz érdemes menni, és melyiket kell elkerülni… és erre a kérdésre én több okból sem szoktam válaszolni. Egyrészt aki nekem jó, az lehet, hogy Neked nem – és fordítva. Másrészt a kockázati tőke világa épp oly dinamikusan változik, mint a vállalkozósdi. Aki ma jónak tűnik, arról holnapra kiderülhet, hogy nincs túl jó szeme. Amelyik tőkés kezdő, az sec perc belejöhet az iparba. Új szereplők is kinőnek a földből – lassan már hetente… És igen, nekünk, vállalkozóknak nagyon nem mindegy, hogy egy igazi ászhoz dörgölőzünk, vagy az  antik üzleti gondolkodású Határnál Véged Ventures-höz, ahol pénzt kaphatunk ugyan, de semmi mást – ilyen társulással ugyanis lényegében csak pár hónapnyi  reményt lehet vásárolni, sikert nem. Ahogyan a startup-oknak is csak egy kis hányada igazi ász, úgy a befektetőknek is van elit klubja, ahol bizony kevesen vannak. Hát halat ma sem kaptok tőlem, de hálót igen; ilyen szempontok alapján válogassatok:

Van benne empátia

A legelső emberi tulajdonság, amire egy kockázati tőkésnek szüksége van, az egy szimpla felismerés: eltérően a többi adok-veszek üzlettől, a kockatőke befektetés NEM zéró-összegű játszma. Nem, Kedves Befektetők, nem biztos, hogy attól nektek nagyon jó lesz, ha a másik félnek nagyon sz*r. Sőt: A befektetősdiben a term sheet tárgyalásakor ellenérdekelt felek ülnek egymással szemben, akik a befektetés után cégtársak lesznek. Mintha az autókereskedő, aki eladja neked a verdát, azzal szembesülne, hogy utána 7 évig másnaponta felváltva kell taxiznotok vele – mindjárt más lenne a marketing vaker! Amelyik befektető nem partnerként áll a vállalkozókhoz, amelyikben nincs empátia, amelyik lekezelően viselkedik (bár a Tumblr-ről életében nem hallott, az Instagram-ot pedig apró zacskós kávénak tippeli), azt gyorsan pattintsátok le.

Gyors

A jó seed fázisú kockázati tőkés második ismérve a gyorsaság: gyors igen, vagy gyors nem. Nincs idő több hónapos due diligence-re sem (seed-ben vagyunk!), mert szegény startup vagy kimúlik, vagy a verseny miatt leszerződik mással. Ha meg csak simán elvan és nő magától, azzal nő az értéke is, így tehát a befektető csak bukhat a halogatáson – pedig a tökölődés igazi magyar sajátosság. Ha kapsz term sheet-et, akkor a deal 30-90 nap alatt legyen lezárva. Ha halogatja, akkor vagy lusta, vagy simán remeg a keze, és közben gátlástalanul szívat Téged, nehogy elmenj máshoz, amíg Ő nem tud dönteni – az ilyet azonnal hagyd ott, mert csak a saját érdekeit nézi. 200 ezer dollár körüli pénzt amerikai angel investor egy hét alatt dönt el.

Elérhető

Józan paraszti ésszel: ha a befektetést megelőzően – amikor még az udvarlás megy – is annyira elfoglalt, hogy napokig nem éred el, akkor képzeld mi lesz, amikor már a markában vagy, és leszerződtél? Az lesz, hogy még inkább nem fogod elérni, és nem lesz a környéken, amikor kellene a segítsége. Mindenkinek drága az ideje, de a legtöbb profi ezt két eszközzel kezeli: Egyrészt mindent hatékonyan csinál, azaz visszahív aznap, de 5 perced van. Másrészt, amivel nem akar foglalkozni, arra azt mondja, hogy nem és pont – így nem csesztetik mindhalálig felesleges baromságokkal. Ha a befektető szörnyen elfoglalt és képtelen kezelni a saját idejét, az szerintem (és a jelek szerint például Fred Destin szerint is) deal-breaking.

Nem fél a versenytől

Itthon annyi a lé a piacon, hogy a startupok válogatnak, nem a tőkések – vésd ezt jól az eszedbe és használd ki az erőviszonyokat. Saját tapasztalatom, hogy néhány startup a környeztemben sorban kapja a megkereséseket (igaz, egy részük már túl van a seed fázison). A robogó vonatra mindenki szeretne felülni, és ezzel nincs is semmi baj. Egy belevaló kockatőkés nem fél a versenytől, mert maga is versenyképes egy – szerencsénkre – egyre telítettebb és – még nagyobb szerencsénkre – egyre globálisabb piacon. Versenyzik a többi alappal premoney-ban, kockázatvállalásban, tudásban, kapcsolatokban, hozzáadott értékben. A verseny jó dolog, és amelyik kockatőkés nem szereti a versenyt, az hogyan érthetne meg egy vállalkozót, aki nap mint nap versenyezni kénytelen? Szóval látogassátok végig az alapokat sorban és hasonlítsátok össze a tapasztalatokat. Hadd nyerje a versenyt a legjobb.

Nem Kontroll-függő

Ezt a kérdést hazai kockatőkések 1.0-ás változata szinte képtelen megemészteni. A többségi részesedést meg a board kontrollt csak a legkezdőbbek erőltetik – logikusan levezettük, hogy miért van így. Az irányításba való belekibicelés egyszerűen túl nagy bürokráciát és felesleges költségeket jelent, akadályozza a további befektetési köröket és rendszerint hibás cégértékeléssel jár. Az alapítók kihígítási szándéka pedig szánalmas.com – és soha nem működik korai fázisban. A seed fázisú befektetések kontrollja már ma is csupán néhány vétójogban testesül meg a tengerentúlon. A tanácsom egyszerű: aki kontrollt, vagy többséget akar seed fázisú startupban, azt gondolkodás nélkül hagyjátok ott, mert kapzsi és nem érti az egész iparágat. Nincs időnk telhetetlen embereket térítgetni jószolgálatból. Majd megtanulják máshogy. Pont.

Transzparens

Brad Feld. Mark Suster. Ben Horowitz. Dave McClure. Josh Kopelman. Fred Wilson. Sorolhatnám még az amerikai top tech befektetőket, akik blogot írnak, előadnak, rendezvényekre járnak, közösségi kezdeményezéseik vannak – egy szóval együtt forrnak a vállalkozókkal a Nagy Startup Levesben.  Magyarországon is vannak páran, akiket látunk a rendezvényeken, akik pörögnek, mint a szekérkerék, érdeklődnek, vitáznak, és nem futamodnak meg még az általam kiagyalt leggonoszabb nyilvános vitáktól sem (14:55-től). A párhuzam-alkotást rátok bízom, de szerintem ha egy befektető hírnevet épít, akkor ezt a hírnevet kevéssé éri meg neki valami vérbeli etikátlan húzással kockára tenni. Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy akik a sötétben gubbasztanak, azok nem lehetnek korrektek és profik. Csak annyit jelent, hogy van, aki a sötétben gubbaszt, és van, aki jelen van. Döntsétek el, hogy melyik típusra gerjedtek.

Tapasztalt

Az ideális kockatőkés-vállalkozó kapcsolatnak van egy lényeges előfeltétele, ez pedig az érdekellentétek kiküszöbölése. Egy  alapvetően jó szándékú és felkészült kockázati tőkéssel is lehetnek folyamatos konfliktusaid, ha rosszul kötitek meg a szerződést, és érdekellentét alakul ki. Az érdekellentétet mindenképpen el kell kerülni! Ez a jövő tudatos elemzését és a lehetséges variációk közös átgondolását jelenti – még a befektetés előtt. A tapasztalt befektetők odafigyelnek erre. Ha nem játssza le Veled a szcenáriókat a term sheet tárgyalása során, az vészvillogós. Az őszinte befektető sokkal jobb, mint a vetítőgép. (Shit happens – de együtt kell felkészülni rá.)

Helyesen értékel

Ha egy kockatőkésnek van nagy Jeremie alapja, vagy külföldi lába, akkor tovább tudja finanszíroztatni a céget a seed fázis után is, és érdekében áll normális premoney-kat adni (mert ha akar, a következő körben szerezhet nagyobb részesedést). Ha a cég aktuális fázisának 10%-án értékeli fel a céget, az azt jelent(het)i, hogy kockázatként éli meg a tovább-finanszírozás bizonytalanságát, mert nincs ilyen kapcsolatrendszere – vagyis nem lesz következő körös befektetés sem. Megbeszéltük, hogy ez miért elengedhetetlen, úgyhogy okos startupper a cégértékelésből tudni fogja, hogy a befektető tudja-e tovább tölte(t)ni zsozsóval a céget, vagy nem. Ugye nem kell magyaráznom, hogy ha a cégedért X tőkés 200 ezer dodót kínál, Y meg két milliót, akkor egy józan paraszti ésszel kevéssé igazolható hülye döntéssel 1,8 millió dollárt húzol le a klotyón? Azért legtöbben ennyi zsét még nem hahotázva nézegetünk a lefolyóban kőrözni, nem igaz? De mondjátok meg Ti:

[dil dil = 2571]

Startup pozitív

A legjobb, ha csinált startup-ot. Az Egyesült Államokban szinte minden befektető korábban vállalkozó volt. A leggyakoribb, hogy egy-két sikeres exitet követően válnak befektetővé és csatlakoznak valamely nagy alaphoz. Magyarországon tech exit csak kevés volt (Szőke Márton, az ismert magyar vállalkozó és üzleti angyal IndexTools nevű cégét vette meg a Yahoo 2008-ban – ezért neki elhiszem, hogy tudja, mi fán terem az exit), IPO-ról (tőzsdére lépés, Initial Public Offering) is csak egyről tudok, de kommentben lehet pallérozni az ismereteimet. Meg kell elégednünk azzal, hogy leendő partnered szeret startupokkal dolgozni, jól érzi magát az ökoszisztémában és rendszeresen próbál tudást felszedni külföldről is. Amelyik előadja, hogy birtokában van a tuti recept egy világcég felépítéséhez, azt nyugodtan nevessétek ki. Senki nem tudja ezt a receptet – mert nem létezik.

Dot-com-bátor

(Ha nem dot-com startup-od van, ezt ugord át) Talán nincs olyan kockatőkés, akinek a honlapján ne szerepelne, hogy a tech iparágba fektet, azaz dot-com cégekbe. Ne higgyétek el, többségüknek lövésük sincs arról, hogy mi valódi újdonság és mi bukott meg már 5 éve is. Kevés kivételtől eltekintve  nem értenek a tech startupokhoz, és ami még ennél is fontosabb, nincs tapasztalatuk nagy tech cégek startup-bevásárlásaiban sem. Honnan is lenne? Még csak most kezdték, ha jól tudom, egyetlen Jeremie-s exit volt, és egy magyar Jeremie Partner sem adott még el céget a Facebook-nak, Yahoo-nak, Google-nek, stb. Egy ilyen felvásárláshoz lokál arcok kellenek. A Facebook esetében amerikaiak. A Google-nél viszont… Ja, bocs, ott is. Yahoo – amerikaiak. Salesforce, AirBnB, Yelp, LinkedIn, GitHub, Foursquare, Twitter, Amazon, Groupon, Reddit, Apple, StumbleUpon, Microsoft, IBM, HP, Qualcomm, Dropbox, Intel, Dell, Comcast, Zynga, eBay, BestBuy, Wikipedia, HubSpot, Radian6, … Hát, a fene egye meg, úgy tűnik, egy kocsma maradt a faluban, ott ropja mindenki. Dot-com-nál kell a tengerentúli kapcsolat, nincs mese.

Kis összegeket fektet be

Ez stimmel, tényleg seed fázisú funny money-val labdáznak itthon. De nem is kell több. Korai fázisban a mentorálás, a sales és egy nagy piac elérése sokkal többet ér. A kis összegek különben nekünk vállalkozóknak előnyösek, mert kisebb kockázattal tudnak beszállni a befektetők, mivel szélesebb portfólión tudják elosztani az alapjuk tőkéjét. Mi pedig hatékonyabban teremtünk értéket, aminek a következménye könnyen lehet egy-egy normálisabb cégértékelés seed-ben még magyar részről is. A tanács itt az, hogy minél kisebb pénzből érjetek el minél komolyabb mérföldköveket, ezt a befektetők magasabb cégértékeléssel és ebből adódóan kisebb felhígulással fogják honorálni. A nagyobb pénzeket, ha tehetitek, már vonjátok be külföldről – egyszerűen mert magasabb premoney-t kaptok.

Van menedzsment tapasztalata

Ez megvan a hazai VC-knél is – csakhogy a korai fázisokban kevésbé fontos.  A hagyományos régi VC felfogás szerint a befektetők, mint tapasztalt profik segítették a startup-okat nagy céggé válni, és ez a tudás elengedhetetlen volt. Mit látunk ma? A fejjel lefelé modell-nek megfelelően seed fázisban a termék készül el, cég nincs, vagy gyakorlatilag egy bevételek nélküli kifizetőhely. A csapat néhány fő, így egyáltalán nincs szükség a cégépítéshez értő szakértőkre – a startupok ma terméket építenek, és olyan mentorok bábáskodnak sikerrel a csapatok körül, akik a nagyon olcsó és következetes termékfejlesztéshez értenek. A hazai befektetők egyenként is jelentős üzleti tapasztalattal rendelkeznek, ami sosem árt egy startup-nak – kérjétek ki a véleményüket a stratégiai kérdésekben, de operatív szinten haladjatok a Lean szerint – ha a befektető ezt támogatja, akkor ezen a téren teljes lesz az összhang.

Őszintén beismeri

Én nagyobbra tartom azokat a befektetőket, akik beismerik, hogy még nem tudnak eleget, ez ugyanis az első lépés a tanuláshoz. És tényleg, az ilyen emberek előbb-utóbb felszedik a szükséges ismereteket, és szerénységük révén szerzik meg a tudás fegyverét. Ha azt látjátok, hogy a befektető folyamatosan aggódik a portfólió cégért, és nem irányítani akar, hanem csak az ördög ügyvédjét játssza, az pozitív jel.

Remeg vagy nem remeg

Remeg. Mindegyik. Én is azt tenném. És Te is. A kockázati tőkéseknek jósolniuk kellene tudni, méghozzá egy olyan iparágban, amit nem ismernek. A befektetéseik 9-12 hónapon belül egy olyan piacra készülnek lépni, amit ugyancsak nem ismernek, és olyan konkurensekkel kell megküzdeniük, akikről életükben nem hallottak. De a hős nem attól hős, hogy nem fél, hanem attól, hogy a félelme ellenére megteszi, amit meg kell tennie, míg a gyáva meghátrál. Amikor 1999 nyarán-őszén a Kleiner Perkins és a Sequoia Capital együtt 25 millió dollárt tettek a Google-be (100 millió dolláros premoney-n), állítólag a pénz átutalása után is meg voltak róla győződve, hogy kidobták a pénzt az ablakon. De az ösztönük azt súgta, ebből nem szabad kimaradni. Mindenki remeg, ha bizonytalan a jövő – a jó kockázati tőkés néha a szimata után kell, hogy menjen. Amelyiknek a portfóliójában nincs pár őrültségnek látszó befektetés, annak vagy nincs orra hozzá, vagy nem mer hallgatni rá.

Az idők változnak

A cikkből úgy tűnhet, nem tartom nagyra a magyar kockázati tőkéseket. Elmondtam vagy százszor, hogy ez nem így van: kiváló koponyák is vannak közöttük, igazi ászok, akiket nagyra tartok és emberileg is kedvelek – még akkor is, ha nem mindenben értünk egyet. De azér’ meló van még itt bőven: A magyar kockázati tőkepiac játékosainak azon kell majd dolgozniuk, hogy képesek legyenek kölcsönösen jó deal-eket kötni a vállalkozókkal. Ehhez a normális cégértékelés, a külföldi kapcsolatok, a reális exit stratégia, a kontroll-függőség feladása és a termékfejlesztési know-how hozzáadott értéke mind-mind szükségesek. Mivel ifjú tehetség van itthon bőven, előbb-utóbb egy-két tőkés társaság kiemelkedik, és onnantól egy gyűrű mind felett – ugyanis a kérdés nem az, lesz-e projekt ennyi kockatőkéhez, hanem az, hogy kié lesz évről évre a Top 5 deal. Az alapok mesébe illő megtérülését és egy-két kockatőkés kiugró sikerét ugyanis ez az 5 startup hozza majd, és amint kiderül, kik az ászok, mindenki velük akar majd boltolni, a többiek meg futhatnak a top projektek után, mint a nyuszi… (Klasszikus Eminem). Toljatok egy share-t itt alább, plíz, vállalkozó társainkat segítitek vele…

Lean Startup Machine

Közzétéve Szerző:
7

lean startup vc befektetőElőző este egy prezentációnkon dolgoztam, amikor egyszer csak beugrott: pontosan a nyilvánosság az, amire nem vagyunk felkészülve, amikor lelkesen belefogunk a szívünknek oly kedves ötlet megvalósításába. Nem mérjük fel – mert nem is tudhatjuk, legalábbis első körös startupperként nem – hogy innentől nincs visszaút és legalább egyvalakinek a csapatból az arcát, tudását és tudatlanságát is vállalva ki kell állnia a közönség, a potenciális partnerek és vásárlók elé és meg kell szólalnia. A visszajelzéseket pedig – akár pozitív, akár negatív – lehetetlen megúszni. És persze téves stratégia is erre törekedni, ha fel akarod mérni valóban van-e az ötletednek – lehetőleg profitábilis jövője – ha kritika jön, elsőre (másodszorra, sokadszorra) mégis határozottan fájdalmas az élmény.

 Elvégre a projekt a szerelemgyereked, beletettél mindent, ami csak erőből, tehetségből és tapasztalatból tellett, ha kritizálják, téged is bírálnak vele. Ezért érdemes időben megtanulni, hogy a korábbi három faktorból a tapasztalat milyen hatalmas súllyal esik latba – és az egódat előbb-utóbb kénytelen leszel könyörtelenül beáldozni érte. Szerencsés esetben van a csapatban egy vérbeli Hustler, aki már a szülőszobába is tripla réteg bőrrel az arcán érkezett, de ha nem ez a helyzet, akkor sincsen feltétlenül gond: a lámpalázat el lehet hagyni, mindez begyakorolható és megtanulható. Például a Lean Startup workshop hétvégéje alatt.

A Lean Startup mozgalom neve mostanra valószínűleg ismerősen cseng és nagyjából mind tisztában vagyunk az alapelvekkel: minél előbb lépj ki a közönség elé a termékkel, hallgasd meg a visszajelzéseket, változtass, ha szükséges, ne ragaszkodj az egyértelműen elvetélt irányokhoz és ne vesztegesd az erőt, időt, és a pénzt feleslegesen. Build. Measure. Learn. A Lean abban segít, hogy megértsük a visszajelzés fontosságát, tudjuk kezelni a kritikát és mindeközben megőrizzük az ép elménket és a pozitív hozzáállásunkat is. Stratégiát és rendszert ad a tanulási folyamathoz, de ami talán még fontosabb, újfajta megközelítést és hozzáállást is. A hangsúly a kísérletezésen és az empirikus fejlesztésen van. Hiszen, ha minden új terméknek és vállalkozásnak kísérleti jelleggel àllsz neki, hirtelen nem kudarcról beszélünk, ha az eredeti ötletet nem fogadja ünneplő tömeg, hanem kérdések és kihívás van: mit változtassunk, hogy a következő kanyarban már az üdvrivalgás is meglegyen?

[quote align=”right” color=”#999999″]Fall seven times. Stand up eight. – Old Japanese Proverb.[/quote]A sikeres verzió megtalálását az erőforrások végessége miatt nyilván nem húzhatod a végtelenségig, előbb-utóbb kell az eladható prototípus, ez a hozzáállás azonban mindenféleképpen nagyobb esélyt jelent a sikerre. Ha nem rejtőzködsz, hanem tudatosan keresed a valós visszajelzést és ha nem adod fel az első hűvös visszhangok után, hanem a kíváncsiságtól hajtva tovább próbálkozol, olyan terméket fogsz összerakni, ami valós problémákat old meg. A válasz ott van, csak meg kell találni.

Az elméletet, ami önmagában logikusnak, mi több, túl egyszerűnek tűnik, a korábban boncolgatott emocionális kötődés és szűkölve tiltakozó egónk miatt mégsem olyan könnyű végigvinni. (Lásd újévi fogadalmak és az önmagunknak tett életmódváltó ígéretek; mind nagyon jól látjuk mit is kellene tennünk, csak aztán a gyakorlatba ez valahogy nem kerül át.)

Pontosan erre találták ki a három napos intenzív Lean Startup Machine workshopot. Lépéskényszerbe hoz, áthidalja a szándék és a cselekvés közötti légüres teret és alacsony kockázat mellett – egy új, érzelmektől még nagyjából független ötleten – mutatja meg, hogyan lehet már elképzelés fázisban értékes visszajelzést, sőt forrásokat szerezni. Kiküld az emberek közé, megtanít a visszajelzéseket megfelelően értékelni és a további munka alapjává tenni. Ráébreszt, hogy nem is olyan fájdalmas ez a folyamat, nem beszélve arról, mennyi energiával tölt fel, ha az optimális eset áll elő, és mindenki imádja az ötleted. Ráadásul nem is mentőöv nélkül dob a mély vízbe: a workshophoz minden városban olyan mentorok csatlakoznak – itthon többek között Locher Tamás (Lookk), Andreas Kilinger (Lookk), Dr. Kádas Péter (StartUpdate) és Hild Imre (iCatapult), Michele Attisani (FACE IT, StartMiUp) – akik a saját tapasztalataik alapján tudnak azonnal alkalmazható tanácsokat adni és elhivatottan segítik a startupok új generációját.

[quote align=”left” color=”#999999″]Everyone gets the experience; some get the lesson. – T.S. Eliot[/quote]Ha magát az ötletet féltenéd a nyilvánosság előtt és attól tartasz valaki az orrod elől fogja elhalászni azt, ne tedd! Érdekes módon a mai napig találkozom olyan kezdő vállalkozásokkal, akik inkább féltve őrzik a nagy ötletet és hónapokat, sőt éveket töltenek lopakodó üzemmódban, azon aggódva, hogy különben azonnal ugrásra kész ragadozók hada áll neki lemásolni azt. Nem éri meg. Maga az ötlet valójában ritkán vehető át egy az egyben, az eredeti alkotók személyisége, az ebből fakadó kommunikáció és az okosan felépìtett márka egyedi kombinációt hoz létre minden esetben. Rádásul akár az ideális alapító partnerbe is belebotolhatsz a hétvége alatt és együtt azonnal neki is állhattok a tényleges munkának.

[dil dil = 2615]

A startup-ok az innováció révén elérhető és hosszú távon fenntartható versenyelőnyről szólnak. A Lean olyan fegyver, ami az ötleted megvalósítását olcsóbbá és gyorsabbá teszi – vagyis versenyelőnybe hoz Téged a versenytársakkal szemben. Az egész startuposdival ezt a versenyelőnyt igyekszel hónapok, néha évek alatt megteremteni és megőrizni. Nem rászánni három napot a megvalósítás mikéntjének elsajátításra: viszonylag költséges butaság. Ha komolyan gondolod a startup létformát, és van mit tanulnod a Lean-ről, legyél ott – „Mér’nemtudtameztkorábban?” érzés lesz!

Hogyan Állítsd Össze a Startup Csapatodat?

Közzétéve Szerző:
3

startup, vállalkozó, pitch, vállalkozás, vc, Mark Suster[column col=”1/2″]
Ennek a cikknek a szerzője Mark Suster, aki volt oly kedves és engedélyt adott nekem a fordítására és a publikálására. Mark hivatalosan is a világ Top 5 kockázati tőkebefektetőinek egyike. Nem hivatalosan pedig az első számú startup információ forrás a neten. Ha a startup blogok, amiket olvasol, térképek ehhez a világhoz, akkor Mark blogja a katonai pontosságú GPS. Mert a legalapabb témáktól – amire rá sem mernél kérdezni – a legkeményebb és legbonyolultabb dilemmákig mindenről ír. Ez a cikk egy kis ízelítő. Aki komolyan gondolja a vállalkozósdit, annak a többi kötelező olvasmány.[/column]

[column col=”2/2″]The author of this post is Mark Suster, who kindly gave me permission to translate and republish it. Mark is officially one of the Top 5 VCs in the World. Unofficially he’s the No.1 startup resource on the internet. If startup blogs you usually read are maps to this world, then Mark’s blog is a military precision GPS. Because he shares his insights in many topics from the most basic ones – you’d never even dared to ask -, to the toughest and most complicated dilemmas. This is just a small teaser. For those who take entrepreneurship serious, the rest in his blog is a must-read.[/column]

[divider scroll_text=””]

Szoktam mondogatni, hogy korai fázisú befektetéseim nagyjából 70 %-a maga a csapat. A magyarázatom egyszerű: mindig beüt a ménkü, és csak kimagaslóan jó csapatok képesek megfelelő választ adni versenytársakra, piacokra, finanszírozási környezetekre, kollégák távozására, PR-katasztrófákra és ehhez hasonlókra.

Embedly Powered

via SlideShare

 

Az, ahogyan a csapatodat az első pár évben felépíted, meghatározó lehet a céged röppályájának szempontjából.

Ezért természetesen rengeteg időt töltök azokkal a vállalkozásokkal, amikbe befektetek, segítve őket:

  • a toborzásban
  • a szerepkörök kialakításában
  • a teljesítmény / minőség mérésében
  • a hézagok azonosításában
  • a megfelelő struktúra átbeszélésében, stb.

Ebben a témában nincsenek „megfelelő” válaszok – csak vélemények. És a srácok a Startup Grindnél voltak oly szívesek és meghívtak előadni ebben a témában egy verőfényes reggelen Mountain View-ba. (a prezentációt lásd fent)

Az előadás rövid összefoglalója:

  • Légy előrelátó és ne legyen túl sok co-founder a cégben. Ez a legdrágább felhígulás, amivel valaha is szembe kell majd nézned. És óvatosnak kell lenned, és nem átengedni a kontroll-t a többi társ-alapítónak, ugyanúgy, ahogyan VC-knek sem tennéd.
  • Személy szerint nem gondolom, hogy a VC-k (befektetők) annyira törődnének a társ-alapítókkal és a term-sheet economics részével, mint amennyire a kívülállók általában feltételezik. Szerintem azzal törődnek, hogy legyen egy rakás tehetség. De nem aggódják túl magukat tőle, ha az egyik alapító kegyesen osztogatni kezdi a részesedését pár korán csatlakozott alkalmazottnak, akiket lényegében co-founder-ként kezel.
  • A nálam ideális startupot majd szétveti a technológiai tehetség, ugyanakkor erős a product management (PM) is. A PM-eket manapság alábecsülik a Szilícium Völgyben. Hibás következtetésből. A PM-ek létfontosságú részei egy tech startup-nak. A mérnöki munka kritikus ugyan, de korántsem minden. Erős PM nélkül vacak terméket fogsz csinálni, ami senkinek sem kell, vagy amit a való életben nem tudnak használni.
  • A korai fázisú vállalkozásoknak sosem szabadna: outsource-olni a termék lelkét jelentő fejlesztést, sem egy gyorsabb piacra lépés érdekében átengedni az irányítást tanácsadó cégeknek, sem pedig túl sok értékesítőt felvenni mielőtt a termék készen van és a korai product / market fit le nem lett tesztelve.
  • Ne vegyél fel hasonszőrűeket. Szerteágazó képességek tárházára lesz szükséged a sikerhez.
  • Ne hallgass a befektetőkre, akik azt mondogatják, hogy korai fázisban meg kell szerezned a nagyágyúkat. Némelyikük kifejezetten keményen nyomja, hogy szuper-tapasztalt vezetőket kell szerződtetned. Ha szuper-korai fázisban csatlakoznak, az gyakran felér egy katasztrófával. Én olyanokat szerződtetnék, akik „a súlycsoportjuknál nagyobbat csapnak oda” a hét bármelyik napján. Aztán amikor terjeszkedni kezdesz, jöhetnek a nehézsúlyúak.
  • A legelső sales-eknek kunzultáns értékesítőknek kellene lenniük, akik képesek evangelizálni. Ne szerződtess kapcsolat-menedzsereket túl korán.
  • A technológiai csapatnál három külön dolgot kell majd menedzselni: az embereket, a folyamatokat és a technológiát. Tudd a különbséget. Léteznek olyanok, akik mindegyikben jók. Azonban ez ritka. Sokkal gyakrabban mindegyik területhez szükséged lesz egy-egy szakértőre, akik ráadásul képesek jól együtt dolgozni.
  • Állj ellen a kísértésnek, hogy kiépíts egy C-listás vezetői bandát egy korai fázisú cégnél. Különösen az „Elnök” és a „COO” (Chief Operation Officer) titulusok rosszak egy korai fázisban lévő vállalkozásnál. Nevezz el inkább el mindenkit valódi funkciója szerint. Hagyd, hogy igazgassák a saját területüket. Ha COO-ra van szükséged, akkor lehet, hogy nem Te vagy a megfelelő CEO? Talán jobb lennél részmunkaidős Igazgatótanács Elnökének, és hagyhatnád a COO-t, hogy vigye az üzletet?
  • Szerződtess titkárságot / asszisztenst rögtön azután, hogy behúztál egy ésszerű méretű kockázati tőkés kört. A dolog ott fog kifizetődni, hogy a CEO-t nem köti le a mindennapi adminisztráció és lehetősége lesz nagyobb dolgokra fókuszálni.
  • Ugyanígy egy jó Pénzügyi Igazgató használható pénzügyi, jogi, HR és legtöbbször működési feladatok ellátására is. FELBECSÜLHETETLENNEK fog bizonyulni, amikor lecsökkenti a CEO által a következőkre fordított időt:részvétel  igazgatósági üléseken, kockázati tőke tárgyalásokon és végső soron a felvásárlást célzó megbeszéléseken is.
  • Légy óvatos az Igazgatótanácsod összeállításánál. Korlátozd a kockázati tőkebefektetők számát is. Hasonlóképpen korlátozd benne a menedzsereid létszámát. Bármikor felkérheted  más startupok CEO-it az Igazgatóságba (persze, azokra a helyekre, amik fölött Tiéd a kontroll) és / vagy bevonhatsz iparági szakértőket, mint független tagokat.

 

Ebben a prezentációban minden benne van egy sokkal tetszetősebb formában. Ok, nem annyira tetszetős, mivel általában saját magam készítem a prezentációimat és leggyakrabban hajnali egykor teszem ezt. Mindenesetre a slide-ok be vannak linkelve és letölthetőek a slideshare-ről is (lásd fentebb)

Mivel általában nem könnyű egy konferencia prezentációjából kihámozni a teljes sztorit, belinkeltem az egyes témákhoz azokat a blog bejegyzéseket, ahol részletesebben írtam az adott tematikáról.

Kíváncsi vagyok a véleményetekre a prezentációval kapcsolatban. Mivel értetek egyet / mivel vitatkoztok? És mik a saját meglátásaitok / tippjeitek a korai fázisú startup csapatokra vonatkozóan?