A Nagy Startup Puska

startup-puskaSima Bálint hívta fel a figyelmemet egy remek cikkre a Techcrunch-on, ami a leggyakoribb startuppal kapcsolatos dilemmákat gyűjtötte össze 100 kérdés-válasz formájában. Bálintnak köszönet érte, nektek pedig itt van lefordítva, átszerkesztve, felturbózva és az amerikai mellett a magyar piacra is adaptálva – jellemzően olyan kérdésekkel, amiket tőlem is többen kérdeztek. Nem minden esetre igazak az itt leírtak, különösen, mert az egyes fázisokban eltérő lehet a fókusz egy induló cég esetén. De sorvezetőként talán lesz, aki hasznát veszi.

1) Milyen cégformát válasszak?
Magyarországon indulásnak megteszi a Kft., Amerikában C-Corporation. De ne alapíts céget túl korán.

2) De a magyar befektetők nem a részvénytársasági formát szeretik?

De igen, csakhogy az minimum 5 milla (szellemi apporttal is kettő és fél). És honnan tudod, hogy magyar befektetőd lesz? Vagy hogy lesz-e egyáltalán?

3) Amerikában melyik államot válasszam?
Delaware-t.

4) Kell egyáltalán céget csinálnom?
Nem. Csinálj pénzt. Építs valamit. Validálj. A cégalapítás ezután jön. (De ne mulaszd el a Szellemi Tulajdon kérdését írásban rendezni már a legelején.)

5) Muszáj a vesting?
Vesting nélkül az utcára se menj ki. Double trigger vesting 4 évre, 1 év cliff-fel. Accelerated vesting-re köss ki külön szabályokat. Magyar Kft—nél reverse vesting-ben gondolkodj.

6) A befektetőm nem ragaszkodik a vestinghez. Akkor meg miért szívassam saját magam?

Befektetőt hagyd ott, cikket olvasd újra, rá fogsz jönni.

7) Kajtassak befektetőt az elején?
Először tegyél be annyi saját tőkét, amennyit csak szerezni tudsz és haladj a korai fázisú térkép szerint. Csak az amatőrök mászkálnak ötlet-fázisban befektetőhöz. Üzleti angyalt megkereshetsz ha nagyon nem bírsz magaddal, de inkább koncentrálj a munkára.

8) Mennyi részesedést kapjon egy társ-alapító?

Sokat. Itt megkapod rá a részletes választ. Még számítási módok is vannak.

9) Kell technológiai co-founder, ha én nem vagyok az?
Technológiai vezető kell. Hogy Társ-Alapítónak hívod, vagy másnak, az mindegy, de legyen. (Az eredeti cikk itt a technológia outsourcing-ját propagálja. Ez a valóságban néhány kivételtől eltekintve nagyon rossz ötlet, főleg a core-technology-t illetően. Az elején ne gondolkodj kiszervezésben.)

10) Részesedésért barterezhetek bizonyos szolgáltatásokat?
Ez rossz ötlet. Valaki a végén rosszul jár, általában Te. Inkább húzd meg a nadrágszíjat és fizess annak, akinek muszáj.

11) Rengeteg ötletem van. Hogyan válasszam ki a legjobbat?
Tesztelj többet. A megfelelő ötlet majd kiválaszt téged.

12) Van egy ötletem egy jó app-ra, hogyan fogjak hozzá?
Így.

13) Megkérdeztem 5 iparági nagyágyút, de mindegyik azt mondja, hülyeség az ötletem. Mit tegyek?

Innen általában két lehetőség van: az esetek 99.99 %-ában tényleg hülyeség, amit kitaláltál. A maradék 0.001 %-ban óriási biznisz van a birtokodban.

14) És ezt hogyan tudom eldönteni?

Amennyiben olyan adatok birtokában vagy, amit az iparági profik valamiért nem láthatnak, vagy rosszul értelmeznek, és a saját értelmezésedet kíméletlen logikával meg tudod indokolni (és ígéretesebb a validációs szakaszod eredménye, mint Mike Tyson a ’82-es olimpián, akkor talán van remény.)

15) Mi van, ha senkinek nem kell a vackom?
Akkor itt az ideje egy Pivot-nak. Felhasználva a tudást, amit a piacról megszereztél, válts egy másik irányba. Vagy zárd be az egészet és kezdd újra.

16) Megcsináljam a terméket?
Ne. Teszteld a piacot annyi módszerrel, ahányat csak ki tudsz sütni. Aztán csinálj egy MVP-t, és csak utána egy béta terméket.

17) Otthagyjam a munkahelyem a startupomért?
Attól függ. Ha már pénzt termel, vagy bevontál kockatőkét, akkor mindenképpen. Ha csak egy ötlet van még, amit nem is validáltál, akkor ne. Érthető, hogy lelkes vagy, de józan is legyél – tudd, hogy miből fogsz megélni.

18) Lassan muszáj fizut kivennem, mert a család éhezik. Megtehetem?

Ha minimum 6 hónap kifutásod van még a tőkéből, akkor igen. De amíg nincs bevételed, nem szerencsés.

19) Mennyit keressen a CEO?
Amennyiből épp, hogy meg tud élni. A legrosszabbul fizetett főállású alkalmazott bérének duplájánál ne legyen több. A CEO fizetése a legutolsó dolog, amit ki kell fizetni.

20) Kell, hogy irodánk legyen?
Nem, amíg nincs bevételed. Ha a csapatot nem lehet összefogni iroda nélkül, akkor az a csapat nem jó.

21) Csináljunk piackutatást?
Mindenképpen. A piac az egyik legfontosabb dolog. Pontosan kell ismerned.

22) Fizessek adót?
Amennyit muszáj. Lehetőleg forgass vissza minden nyereséget a cégedbe.

23) Fizethetünk osztalékot, ha profit van?
Nem. Költsd marketingre. A növekedés mindennél fontosabb.

24) Földrajzi értelemben is gyorsan kell növekednem?
Attól függ. Ha itthon valami miatt nincs meg a piacod, akkor igen. A magyar piac validálásra általában megfelelő. Utána válassz egy nagy piacot.

25) Főállású kollégákkal dolgozzak?
Ha megteheted, akkor igen. A startup nem hétvégi hobbi. Ha nem teheti meg a csapat, akkor legyen koncepció arra, hogyan fog ez a helyzet változni.

26) Alkalmazzak hozzám hasonló embereket?
Ne. Minél színesebb a csapat, annál jobb. A legkiválóbb munkaerőt keresd meg minden területre, és ilyen csapatban gondolkodj.

27) Alkalmazzak profi CEO-t a startupomba?
Nem szerencsés. Olyat semmiképpen se, aki magas beosztású multi katona volt. Ha találsz egy jó Hustler-t viszonylag korán, az más tészta, de a külsős CEO leggyakrabban csak korai fázisban működik. Egyszerűbb, ha CEO-vá válsz te magad.

28) Mikor kell kirúgnom az alkalmazottakat?
– ha nem teljesítenek maximumon

– ha lázadoznak az alacsony fizetések miatt (mert akkor nem értik a részvényopció lényegét, vagy nem hisznek az egészben)

– ha nem képesek csapatban működni

– ha folyamatos konfliktusaik vannak egymással

– ha nem hajlandóak túlórázni

– ha elveszítették a lelkesedésüket

– ha nem képesek fejlődni a saját területükön

– ha nem látják az összképet, és akadékoskodnak

– ha nincs meg bennük a kreativitás (mert egy startupnál szinte minden szituációt kreatívan kell megoldani)

– ha pletykálnak a cég dolgairól

– ha nem képesek folyamatosan túlteljesíteni

– ha rosszat mondanak egy ügyfélről, vagy kibeszélik

29) Adjak az alkalmazottaknak bónuszt ha jól végzik a munkájukat?
A bónusz-uk az exit-kor jön. Sok százezer, esetleg millió dollár formájában.

30) Mikor kell emelni egy alkalmazott fizetését?
Ritkán. Általában akkor, ha számottevően nő a felelőssége cégen belül. Ha mondjuk egy fejlesztő zseniálisnak bizonyul CTO pozícióban is, akkor indokolt az emelés.

31) Baj ha az alapító lefekszik egy alkalmazottal?
Nem, ha mindketten élvezték. De együtt dolgozni nehéz lesz, ezért ha beleszerettél, rúgd ki előtte (és költözzetek össze). Ha csak szexre kellett, akkor rúgd ki utána.

32) Mekkora legyen az option pool?
14-20 % között.

33) Ki kapjon részvényopciót?

Itt van róla minden információ.

34) Mennyi részesedést kapjon egy tanácsadó?
Itt van részletesen. (Az eredeti cikkben a válasz óriási butaság. A legtöbb sikeres startup tele van tanácsadókkal. Bár külön board tényleg nem kell nekik.)

35) Mennyi részesedést kapjon egy igazgatósági tag?
Nagy, kövér nullát pirossal bekarikázva.

36) Hogyan keressek pénzt? Csináljak előfizetéses modellt, vagy adjak mindent ingyen és majd hirdetésből keresünk?
A működő biznisz modell megkeresése nem könnyű, próbálkozni kell és tanulni a tapasztalatokból. Hirdetésből a Google él. Találj ki mást.

37) Adjam ingyen a szolgáltatásom egy részét?
Talán. A Freemium modell sok cégnek működik. De ne várd, hogy az ingyenélő ügyfelek pillanatok alatt váltanak majd a fizetős szolgáltatásra. Ha a freemium mellett döntesz, nagyon okosan kell beállítanod a még ingyenes és a már fizetős határát. Akinek át kell térnie az egyenesen gyűlölni fog érte.

38) Aluláraztam a terméket. Mit tegyek?
Legközelebb ne adj árajánlatot céges buli után hajnalban, csatak részegen, az ügyfél iránt érzett túláradó barátságból. A meglévő ügyfélnél semmit – így jártál. A következő ügyfeleknél kérj többet.

39) Mi a legjobb értékesítési módszer?
Arbitrázs: Ha most kifizetsz X-et, olyasmit kapsz, ami X * Y-t ér. A másik módszer az Érdek és Félelem: győzd meg az ügyfelet, hogy a világ hamarosan darabjaira hullik, és egyedül a te terméked állíthatja meg a kataklizmát.

40) Mi van, ha a bevétel nagy része egyetlen ügyféltől jön?
Nyald fényesre a rád-bízom-mit és gondoskodj róla, hogy mindig elégedett legyen. És közben keress más hasonló ügyfelet is, mert ha ez elfordul tőled, te megdőlsz, mint a melegrekord augusztusban.

41) Rengeteg látogatás van az oldalamon, de bevétel semmi. Mit tegyek?
Ha nem találsz biznisz modellt gyorsan, add el az egészet.

42) Nincs látogatás az oldalamon. Hogyan tehetek szert rá?
Csukd be a boltot. Még ma. Véresen komolyan mondom, ez a legjobb tanácsom.

43) Hogyan szerezzek új ügyfeleket?
Marketinggel. De előbb fókuszálj arra, hogy megtartsd a régieket. Találd ki, hogyan lesznek visszatérő vásárlóid.

44)B2B cuccunk van, és eléggé vonakodnak az ügyfelek. Mit tegyünk?
Maradj kapcsolatban velük és szerezz visszajelzéseket. A B2B értékesítés általában lassabb – cserébe nagyobb értékű.

45) B2C cuccunk van, és a belassult az ügyfélszerzés. Mit tegyünk?
Szerezz visszajelzéseket, hogy milyen új fetaure-nek örülnének. Ha már megvannak az early adopter-ek, akkor az Ő véleményükre fókuszálj.

46) Hogyan kezeljem az új ügyfeleket?
Az első 100 napban teljesítsd túl azt, amit ígértél nekik. Soha nem fogod elveszíteni őket.

47) Aggódjak a profit miatt?
Ne. Az árbevétel miatt aggódj. Startupnál normális, ha sokáig nyista profit, ugyanis muszáj terjeszkedni, az pedig pénzbe kerül. Minden zsé megy marketingre. A gyors növekedés a legfontosabb.

48) Alkalmazzak profi sales-t?
A legelején semmiképpen. Ha külpiacokra mész, akkor nem ördögtől való ötlet – Te ugyanis sosem fogsz tudni úgy eladni, ahogyan egy helyi profi. (Az eredeti szöveg tanácsa: Nem. Az első 10 millió dollárig a CEO legyen a head of sales. Hazai piacon Ámen.)

49) Hogyan készüljek fel egy ügyfél-találkozóra?
Csináld meg a házi feladatot: tudj mindent az ügyfélről – olvass, kérdezz, tájékozódj.

50) Az ügyfelem hajnali háromkor hívott fel. Megmondhatom neki, hogy azért vannak határok?
Nem. Számodra többé nincsenek határok.

51) Mikor mondhatok „nem”-et egy ügyfélnek?
Ha megfogja a s*ggedet.

52) Mikor mondjak „igen”-t egy ügyfélnek?
Mindig, amikor a közreműködésedet kéri, és nem fogta meg közben a s*ggedet.

53) Hibáztam. Megmondjam az ügyfélnek?
Mindenképpen. Mindenki hibázhat. De ha elismerni sem vagy képes, hogyan reménykedhetne benne, hogy orvosolni fogod a hibát?

54) Olyan speciális termékem van, hogy mozdulni sem tudok 2-3 millió dollár befektetés nélkül. Hogyan oldjam ezt meg?

Nem érted az MVP fogalmát. Csináld meg szépen a házi feladatot.

55) Mi van, ha az ügyfél olyasmit kér, amit az én cuccom nem tud?
Ha nem bonyolult, fejleszd ki ezt a funkciót. Ha ez lehetetlen, keress megoldást a problémára, még akkor is, ha azt épp a konkurencia tudja. A hitelességed és az elkötelezettséged hosszú távon kifizetődik.

56) Hogyan tudnék külföldön értékesíteni, amikor 20 dollárom sincs egy AdWords kampányra?

LinkedIn, Skype, Customer pitch. És nézd meg a 74) pontot, hogy a felsorolásban benne van-e a rinyálás…

57) Megbízzak PR ügynökséget, hogy többen ismerjenek?
Ne. A Hustler feladata a gerilla marketing taktikák kitalálása. Ha nem ért hozzá, vagy nincsenek ötletei, akkor alkalmatlan.

58) Hogyan marketingeljem a termékemet?
Határozd meg a piacodat, és tesztelésre használd a marketinget. Ha megtaláltad az early adopterek-ek csoportját, ők komoly önkéntes marketinget fognak Neked csinálni – ingyen.

59) Másfél millió dollár befektetést kérek, és ebből egymillió marketingre megy. Ez így rendben van?

TV Shop-ból egy is sok. Ezt még a legkezdőbb befektetővel sem eteted meg.

60) Fókuszáljak a SEO-ra?
Ne. Tudd, hogy milyen természetes módszerekkel érhetsz el jobb eredményeket, és ezekre csak úgy mellesleg figyelj, egyébként külön ne foglalkozz vele. Ez később jön.

61) Csináljak közösségi média marketinget?
A válasz majdnem mindig “nem”. Ha csinálod, pontosan megfogalmazott célod legyen vele még pontosabban megfogalmazott mutatókkal. Ha csinálod, egyetlen csatornára koncentrálj. A social media nem a Szent Grál.

62) Menjek az SXSW-re a cégemmel?
Ne. Helyette dolgozz a terméken.

63) Menjek meetup-okra és egyéb iparági eseményekre?
Hacsak nem csapatot verbuválsz, akkor ne. Helyette dolgozz a terméken.

64) Olvassak startup témájú oldalakat?

Igen, amennyire az időd engedi – főleg Techcrunch-ot, Venture Beat-et, és a Top 10 amerikai VC blogjait. Ha nem tökéletes az angolod, ezzel egyúttal nyelvet is tanulsz.

65) Írjak blogot?
Mindenképpen. Írj mindenről, ami az iparágadat érinti. Írj a kudarcaidról, a félelmeidről, a sikereidről, a tapasztalataidról. Az őszinteséget az ügyfeleid hűséggel fogják díjazni.

66) Rettenet kemény a konkurencia. Mit tegyek?
A konkurencia jó dolog: azt jelenti, hogy a piacod létezik. Legyél jobb. Üdv a kapitalizmusban.

67) A konkurencia minden fronton agyonver minket. Mit tegyünk?
Csináld jobban náluk, hekkeld meg valahogy a szitut, vagy csukd be a boltot. Ha a competitive edge-ed nem elég, nem fogsz életben maradni.

68) Hogyan beszéljünk a konkurenciáról egy ügyfél meeting-en?
Guglizz arra, hogy “choice ambiguity”. Valami olyasmit mondj, hogy „A konkurens cégek egytől-egyik kiválóak. Nem is tudom, hogyan választanék közülük…”

69) Ha van egy új ötletem, csináljak rá még egy startup-ot?
Ne. Koncentrálj arra, hogy az az egy jól menjen. Ha az ötleted feature-ként belevihető, tedd bele. Ha az ötleted validált tanuláson alapul, és szükségét érzed, akkor pivot-olj. De fókuszálj egy cégre.

70) Mikor engedjem el az ötletemet?
Amikor nem jön a bevétel, nincsenek új ügyfelek több mint 2 hónapja.

71) Kell szabadalmat bejegyeztetnem az ötletre?
Először legyen meg a termék, és a pozitív piaci visszajelzés róla. A lehető legutolsó pillanatban kezdj ügyvédet igénylő dolgokba, mert onnantól folyik ki a pénz. A szabadalomnak a legtöbb cég esetén sokkal kisebb a jelentősége, mint azt sokan hiszik.

72) Ha nincs szabadalmam, nem nyúlják le az ötletemet?

Ha van, akkor is lenyúlják. Logikát lásd a 75) pontban.

73) Mitől tűnhetek zöldfülű startupper-nek?
– Rejtőzködsz, és titkolózol az ötleteddel kapcsolatban

– NDA-t (Titoktartásit) kérsz a befektetőtől

– Túl korán mászkálsz befektetőkhöz

– Nincs üzletfejlesztésért felelős ember a csapatban

– Nyomikkal van tele a csapatod (mert csak őket tudtad rávenni az együttműködésre)

– Nincs megfelelő üzleti modelled

– Nincs információd a saját piacodról

– Top-down tervezed az értékesítést

– Összecsapott és igénytelen a one-pager-ed vagy a deck-ed

– Kapzsi vagy, és nem akarsz részesedést adni másnak

– Másoktól várod, hogy mutassanak be a befektetőiknek

– Öt percet kérsz neves szakértőktől (úgysem 5 perc, kérj 15-öt, akkor nem néznek irreálisnak)

– Találkozni akarsz mindenkivel egy másfél órás beszélgetésre (a legtöbben az elején ingyen segítenek neked. Ne élj vissza a jóindulatukkal és ne rabold az idejüket. Max. 15-20 perc telefonon. Ha jó vagy, úgyis lesz folytatás.)

– Aggódsz 30 % felhígulás miatt

– Vacak a pitch-ed

– Nem validáltad az összes eddigi munkádat

– A Lean-ről most hallasz először

74) Mitől tűnhetek profinak?
– nem bullshit-elsz

– nem hazudsz, nem fényezed magadat és a termékedet

– nem nyomulsz erőszakosan

– ha kapsz egy lehetőséget – legyen akármilyen apró -, élsz vele, méghozzá profi módon

– színvonalasan pitch-elsz, tökéletes és hibátlan anyagaid vannak

– motivált vagy, és lelkes, ugyanakkor józanul és reálisan látod magadat és a körülményeket

– nem vagy pökhendi és nagyképű, ugyanakkor nem is ijedsz meg a konfrontációtól vagy a negatív visszajelzésektől

– állandóan megkérdőjelezed, hogy jól csinálod-e a dolgokat, igényed van a fejlődésre

– gondosan tervezel, lehetőleg bottom-up, de a végén nem hiszel a számoknak – a valóság úgyis más lesz

– mindent tudsz a piacodról

– túlteljesíted, amit vállaltál

– nem ez az első céged, volt már jó vagy rossz tapasztalatod

– költségtudatos vagy és tudsz szerényen élni

– alkalmazkodsz minden helyzethez, mint a kaméleon

– nagypályás csapatod van és nagynevű tanácsadóid

– eredményeket mutatsz fel, és gyorsan haladsz előre

75) Írassak alá Titoktartási-t a befektetővel?
Ne. Mivel annyi a startup, mint égen a csillag az ötleteden nagy valószínűséggel valakik valahol már dolgoznak, tekintsd lenyúltnak a megszületése pillanatában. Nem a VC fogja lenyúlni – ha tudna milliárd dolláros vállalkozást építeni, akkor azt csinálná. Ne légy paranoid, nem az ötlet a lényeg, hanem a megvalósítás.

76) Meddig tart a kockázati tőke bevonása?
Egy jó startupnak 3-6 hónapig. Egy átlagosnak az örökkévalóságig.

77) Mi a legjobb módszer egy startup értékelésére?
Számottevő bevételnél DCF-et vagy First Chicago modell-t használnak, ennél korábbi fázisokban pedig az NBH-módszert (Nagy Büdös Hasraütés).

78) Ha kockatőkét vonok be, a legmagasabb premoney-t válasszam?
Nem. Azok közül, akik normális term sheet-et adtak, azt válaszd, akivel a legjobban tudnál együtt dolgozni.

79) Miért nem hív vissza három napja a befektető, amikor tetszett nekik, amit csinálunk?
A három nap az neki egy tizedmásodperc. Amikor a nagy válaszra vársz, az idő relatívvá válik. Hagyd egy kicsit elmélkedni, küldj neki kéthetente egy mail-t arról, hogy mennyit haladtatok.

80) Miért nem hív vissza három hete a befektető, amikor tetszett nekik, amit csinálunk?
Nem tetszett. Hazudott, mert nem akart megbántani. Lúzernek tart téged és nem hisz abban, amit csinálsz. Keress mást. Ha szimplán lusta, akkor pláne keress mást. Ha nem hazudott, és nem lusta, mégsem csapott le egy jó cégre, akkor minek ül ott? Mindegy, keress mást.

81) A befektetőm valami IRR-hez köti a liquidation preference-t. Ez normális?

Akárcsak a kétfejű kutya kopoltyúval. Kábé annyira életképes is. Az a szép benne, hogy a befektető saját befektetését lehetetleníti el ezzel a technikával – igazi Darwin-díjas magatartás.

82) A befektetőm ragaszkodik a többséghez. Engedjek neki?

Egy kád jéghideg vizet, hogy észhez térjen. Soha ne add fel a kontrollt korai fázisban. Keress másik alapot, már vannak jók is.

83) A befektetőim valami fináncot akarnak a menedzsmentbe. Beleegyezzek?
Igen. Egy CFO rajta tartja a szemét a befektetésükön, Neked meg sok sz*rt levesz a válladról. Ez méltányolható elvárás, és neked is jó. Viszont a CFO-ra is érvényes, hogy alacsonyabb fizu és részesedés. Ha neked dolgozik, érezze sajátjának a boltot.

84) A befektetőm adna 1,5 millió dollárt, és ugyan 60 %-ot kér, de a kontrollt nem akarja. Belemenjek?
Több okból sem. Vagy alul értékelte a céget, vagy túl sok pénzt kértél. Tegye be az egyharmadát 20%-ért. Így marad részvényed a következő körökre is. Csinálj magadnak cap table-t ezzel az eszközzel már az elején.

85) Hallgassak a kockatőkésekre?
Igen, mint egy bölcs nagybácsira. Hallgasd meg a tanácsaikat, mert az is plusz infó, aztán dönts és járd a saját utadat.

86) A befektetőim ugyanakkor akarnak találkozni velem, mint az egyik nagy ügyfél. Melyiket válasszam?
Ha nem tudod a választ csípőből, a startup világ nem Neked való.

87) Beszállnék egy franchise-ba. Jó ötlet?
Csak akkor, ha vacakul megy, de tudod, hogyan mehetne jobban. Ne vegyél jövőbeli reményt drágán. Vegyél múltbéli hibákat olcsón.

88) Mikor vehetek olcsón céget?

A három D esetében: Death, Debt, Divorce. Amikor valaki örököl, gyakran olcsón ad el. Amikor valakinek nagy adóssága keletkezik, sürgető számára egy cégeladás. Amikor egy pár elválik, gyakran a közös cégtől is megszabadulnak.

89) Mit tegyek, ha kétségeim vannak?
Vállalkozó vagy, az a jó, ha kétségeid vannak, mert akkor van önkritikád. Ugyanakkor: vállalkozó vagy, mozdulj valamerre a kétségektől, de villámgyorsan.

90) A férjem/feleségem szerint túl sok időt töltök a startupommal. Mit tegyek?
Válj el, vagy csukd be a bizniszt. Vállalkozást építeni megértő társsal is nehéz.

91) Most indítom a startupomat, de ez párkapcsolati problémákat okoz. Mi a megoldás?
Szabadulj meg a párkapcsolatodtól. Sok szenvedéssel jár mindkettő, de startupnál legalább az exit vidám.

92) Annyit dolgozom a startupomon, hogy aludni is alig marad időm. Mit tegyek?

Aludj gyorsabban. Ha kétszer olyan gyorsan alszol, csak fele annyi időd megy el vele.

93) Mióta vállalkozó lettem, a barátaim máshogyan viselkednek velem. Mit tegyek?
A vállalkozás vastagon személyiség-fejlesztő műfaj, és ez elkerülhetetlenül változásokat kényszerít ki az emberi kapcsolatokban is. No para: akik hanyagolnak, úgysem voltak igaziak, ráadásul egy pár tízmillió dolláros exit-et követően annyi barátod lesz hirtelen, hogy el sem tudod képzelni…

94) Aggódjak a rossz gazdasági környezet miatt?
A legkevésbé sem. Az ínség az új modellek születésének tökéletes anyaméhe.

95) Etikátlannak számít, ha sikeres vagyok az állásomban, ugyanakkor sikeresen működtetek egy startupot is?
Az Isten megáldjon, hát ha mindkettőt sikeresen csinálod, és emellett van időd moralizálni is, akkor te tényleg egy ász vagy.

96) Ha a cégemet megveszik éppen és a vevő rákérdez, hogy miért akarom eladni, mit mondjak?

Azt, hogy „50 millió dollár készpénzért, Öcccsééém!”.

97) XY startupot most vették meg 100 millió dollárért. Az én cégem jobb, nekem is ilyen cégérték jár?
Nem, neked a szád jár. Fogd be, és dolgozz tovább.

98) Most kezd jól menni a biznisz, és meg akarják venni. Eladjam?
Igen. De csak cash-ért. Részvénycserébe ne menj bele. Kivéve, ha a vevő a Google. Sokan veszítették el mindenüket részvénycserés exit-tel.

99) A technológiánk meg fogja változtatni a világot. Milyen gyorsan is mehet ez végbe?
Tedd le szépen azt a marihuánás cigit és menj vissza dolgozni.

100) Ha ilyen ku*va okos vagy, miért nem vagy még milliárdos?
Mert egy kis piacon kezdtem és sok hibát elkövettem – de tanultam belőlük. Azért nyugi, elkaristolok.

Született Vadászok – Bootstrapping és Sales

startup, vállalkozó, pitching, vállalkozás, bootstrapA bootstrapping szó a Startup szövegkörnyezetben valami olyasmit jelent, hogy “a maga erejéből felemelkedni”. Értelemszerűen mindenki ezt csinálja ideig-óráig, de sokan elbuknak, néhányan pedig befektetővel folytatják tovább.  De mi van azokkal a vállalkozó kedvű egyénekkel, akik vagy már túl vannak az első körön – és még nem látszik a második -, vagy befektetés és inkubáció nélkül képzelik el a startupper létet? Előző posztom végén ígértem hogy néhány gyakorlati tanácsot szeretnénk adni ezzel kapcsolatban, avagy hogy a retekbe saleselj nulláról?

Befektető nélkül

Induljunk ki abból a feltételezésből, hogy elkezdted a cuccodat fejleszteni, de befektető bevonásra egyelőre nincs lehetőséged/esélyed/indíttatásod. Ennek több oka lehet, vagy, mert egyszerűen így döntesz (Yeah, te vagy az igazi hardcore arc, full respect!), vagy, mert szembesülsz vele, hogy a befektető-keresés szinte egész embert kívánó tevékenység és nem is olyan olcsó, mint amilyennek elsőre tűnik. Ha pedig már feladtad a munkahelyed, akkor minden bevételre szükséged lesz, amit a startupod termelhet – tehát be kell indítanod a sales gépezetet.

Először is el kell döntened hogy kezdetben melyik piacra fókuszálsz (hangsúlyos a kezdetben szó). Ez lehet akár a magyar is, ha arra gondolsz, hogy a termékedet itt teszteled, vagy itt csinálod meg a kezdeti bevételeidet. Ennek a piacnak van a startup vállalkozások számára egy hatalmas előnye, amit sokan elfelejtenek: itt – akár ismerős útján – olyan nagy világcégekhez tudsz bejutni, olyan brandeket tudsz rávenni hogy próbálják ki a termékeidet, amire pl. egy amerikai piacnál esélyed sincs. Tegyük fel, hogy valamilyen sötét trükkel ráveszed a Nike egyik marketingesét hogy ugyan próbálják már ki a termékedet. Ha sikerül, máris mehetsz az USA-ba egy hatalmas szócsővel és tolhatod mindenkinek az arcába hogy a te termékedet a Nike már használja. És igazat mondasz, tényleg, az amerikai barátaid meg le fognak döbbenni, hogy mekkora mastermind vagy, ők évek óta nem tudnak bejutni ott a Nike-hoz.

Az egyetlen járható út

Ez a példa szemlélteti a post igazi lényegét: ha amerikai startup sikerről álmodsz kezdeti befektetés nélkül, akkor azt az értékesítéssel kell megteremtened. Ha itt tudsz szerezni 1-2 olyan ütős nevet, ami az amerikaiaknak is mond valamit, az a legjobb kiindulási pont, az egész értékesítési stratégiádat erre tudod építeni. Beszélgetések alatt mintegy mellékesen megemlíted őket, mint az első ügyfeleidet, akik a terméket használják. Ezzel a stratégiával be tudsz jutni valószínűleg néhány kiszemelt ügyfélhez, el tudsz érni egy kisebb felhasználói bázist, valamint meg tudsz keresni a termékedhez releváns viszonteladókat (b2b startup esetén).

Ezzel el is érkezünk az amerikai stratégiád másik legfontosabb eleméhez: (viszonteladó) értékesítési partner. Magyar startupperként bármekkora ász is vagy, valszeg mínusz nulla esélyed van felvenni a versenyt az ottani piacot sokkal jobban ismerő disztribúciós csatornákkal, viszonteladói cégekkel, de még jobb marketing specialistákat, értékesítőket sem fogsz tudni megkaparintani.. Nem véletlen hogy a sikeres magyar startupok menedzsmentjében kivétel nélkül találsz amerikai hustlert. Ezért kezdetben nagyon jó taktika, ha azokat próbálod meg elérni, akik az ottani ügyfeleidet elérik (később, amikor már sokkal kedvezőbb feltételekkel az üzleted növekedésére behúztál egy befektetést, megpróbálhatod erőből, de szerintem akkor is érdemes ezt az utat is megtartani). Ez b2b startup esetében viszonteladókat, b2c startupoknál pedig adott közösségeket jelent. A legszebb az egészben hogy előfordulhat, hogy ezzel a módszerrel már az exit stratégiádat alapozod meg anélkül, hogy tudnál róla.

A tökéletes eszköz – LinkedIn

Azt gondolnád ha ismeretlenül megbombázol néhány céget amelyik a te üzleti területeden tevékenykedik, akkor mindegyik ignorálni fog… és igazad van, tényleg! Ezért a trükk az, hogy nem ismeretlenül teszed. Előtte, ha lehetőséged van rá bármilyen eseményen találkozni a kiszemelt cég képviselőivel ne hagyd ki (persze ne legyél stalker, csak normálisan :). Ha ismersz olyan céget, akinek van magyar kapcsolata (érdekes módon a legtöbb cégnél előbb-utóbb előkerül egy magyar) akkor használd ki, segíteni fog. A Linkedin itt is nagy segítség, ha X cég marketingese, értékesítője valamelyik LinkedIn csoportban nagyon aktív, akkor csatlakozz te is, kapcsolódj bele a beszélgetésbe. Ha Twitteren fent van nyugodtan követheted és amint kérdése van, segíthetsz neki. Innentől egyenes út vezet a ponthoz, amikor már egy rövid mailben elküldheted neki a terméked/szolgáltatásod leírását, nem ismeretlenül. Hidd el, a legtöbb cég keresi az innovatív megoldásokat. Persze konkurenciát ne bombázz feleslegesen, őket csak figyeld. Egy idő után ők is figyelni fognak téged, azt az ismeretlen furcsa nevű srácot, aki valamilyen fondorlattal behúzott 3 világmárkát is “valahogy”…

Ezzel a módszerrel szinte ingyen (na jó, nem ingyen, mert az időd azért megy vele rendesen) el tudsz jutni egy olyan szintre ahol a befektetőtől már nem arra kéred a pénzt hogy megvesd a lábad, hanem növekedni, szeretnél – ez a scaling, amiről volt már szó korábban is ezen a blogon. Amellett hogy ezzel validáltad a termékedet éles környezetben, fair voltál a reménybeli befektetőddel és a vért izzadó kollégáiddal szemben is, hiszen veszik a cuccot, tehát bizonyítani tudod, hogy van jövője. Egyúttal azt is bebizonyítottad – másoknak és magadnak is  – hogy a jég hátán is megélsz, az önbizalmad felszökik, nyugodtabban alszol, és megfontoltabb döntéseket hozol majd. A befektetősdivel esélyt kaphatsz a sikerre, de ne feledd: az igazi vállalkozók nulláról is megcsinálják a szerencséjüket, egyszerűen, mert erre születtek.

Elég a Startup nyomorból, befektető leszek…

startup, vállalkozó, pitch, vállalkozás, vcVállalkozók szempontjából sokszor attraktívnak tűnik az asztal másik oldala: egy csomó arc, akik csak osztják az észt – és nagy ritkán a pénzt. Nem tűnik sokkal nehezebbnek, mint 40 év a szénbányában, és valljuk be: főleg Amerikában ritkán látunk lepukkant csávókat görnyedt háttal koldulni, kezükben az I invest for food (Kajáért befektetek) felirattal – tehát általában villanyszámlára is futja a VC-knek (VC = Venture Capitalist, azaz kockázati tőkebefektető). Akkor nem lehetne egyenesen befektetőnek készülni? De, lehet; aki már hatévesen is VC-nek készült, annak jön a végén a hogy-a-manóba rész. Persze ennek a cikknek a valódi célja az, hogy megismerjétek a befektetők gondolkodását. Amit ugyanis nem ismertek, azt nem lehet meghekkelni.

Milyen a jó VC?

[quote align=”right” color=”#999999″]I’ve been a customer of the top venture capital firms, so I know exactly what they do and don’t do. – Marc Andreessen (VC, a böngésző feltalálója)[/quote]

Az első kis baki ezzel a hiperugrással, hogy a legtöbb VC korábbi sikeres vállalkozó, aki képtelen állandó békés másnaposságban ülni a millióin – ez a korábbi, munkával töltött évek maradandó mellékhatása. Ugyanis akik a pénzt teszik egy-egy befektetési alapba, azok viszonylag nem annyira szívesen bíznak 100-150 millió dollárt olyanokra, akiknek fogalmuk sincs a vállalkozósdiról. Úgyhogy az első dolog, ami egy jó VC-ről elmondható, az az, hogy csinált már korábban egy-két sikeres vállalkozást (és jellemzően sikerült eladnia valami nagyobb iparági mammutnak). Sikeres vállalkozónak lenni ebben a ligában a belépő.

Aztán nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, hogyan működik ez a befektetősdi, ami nem kevés stratégiai szemléletet igényel, mivel egy befektetés esetén fel kell térképezni a lehetséges összes kimenetelt, ehhez pedig – nincs mese – élettapasztalat kell. Ezért van viszonylag kevés 19-20 éves VC. Az alapok működését meg lehet tanulni, bár ez inkább már a pénzvilág működésének ismeretét feltételezi, ezért egy kis homo economicus beütés is szükséges ahhoz, hogy valakiből sikeres befektető legyen. Értelemszerűen minden, amit ebben a blogban a term sheet menüpont alatt találtok, az amolyan alaptudás minden jó befektetőnek, és ezen kívül még azért vannak mocskos kis trükkök, amiket érdemes elsajátítani.

Cash az asztalra

Ugyan egy tipikus kockázati tőkealap számunkra óriási összegekkel – 100+ millió dollár nagyságrendekkel – dolgozik, az LP-k (Limited Partners, ők azok, akik a pénzt adják) általában megkövetelik a GP-ktől (General Partner, ők a tulajdonképpeni VC-k) azaz a teljes jogú partnerektől, hogy tegyenek be valamennyit az alapba ők is. Ez biztosíték a pénzembereknek arra, hogy a VC-k is érdekeltek az alap sikerében, hiszen benne van a saját zsetonjuk is. Ez általában 1-5 %-a az alap teljes tőkéjének, és tartalmaz cash-t, illetve management fee-ről való lemondást vegyesen. A helyzet ugyanis az, hogy egy tipikus amerikai venture capital alap 10-12 éves koráig működik. Amennyiben saját tőkéjük formájában nem lenne a VC-k heréje is az üllőn, gyakorlatilag 2-3 alappal kihúzhatnák aktív életük nagy részét anélkül, hogy egy csepp valódi felelősséget kellene vállalniuk. Úgyhogy néhány százezret (dollárban) ők is beledobnak – ha máshogy nem, a díjazásukról történő lemondás formájában. Ha befektető lennél – különösen amerikai -, akkor nem árt ezzel a kis pénzmaggal is rendelkezni, vagy legalább fizu nélkül kihúzni 10-12 évig.

Sales mindenhol

A legkomolyabb nehézség azonban az, hogy befektetőként pénzt szerezz. Mi, vállalkozók a befektetőknek csak azt az oldalát látjuk, amikor rohannak, nem érnek rá, nem olvassák el a nyilvánvalóan világrengető, fantasztikus, teljesen egyedi és különleges ötletünk pitch deck-jét (több bullshit szó most nem jutott eszembe), halogatnak és nemet mondanak minden ötletre. Egy átlag amerikai VC az idejének tetemes részét azzal tölti, hogy próbálja összegründolni a következő alapját. Mivel az alapokba általában még nagyobb befektetési alapok, nyugdíjalapok, hedge fund-ok, bankok, biztosítók raknak pénzt (na ők a Limited Partner-ek, vagyis az LP-k), a VC-k a pénzügyi szféra bajnokainak ligájában kell, hogy eladják magukat, ráadásul az ő pitch deck-jükben mindig az szerepel, hogy adjatok százmillió dollárt, mi pedig meg fogjuk keresni azokat a cégeket, akik ezt megtízszerezik. Amit a startupok próbálnak elérni a VC-knél, ugyanazt próbálják elérni a VC-k az alapjuk forrásait nyújtó pénzügyi szakembereknél. Nincs mese, sales az egész világ.

Versenyben a startupokért

Egy tipikus alap a működésének első 4-5 évében tehet pénzt új startup vállalkozásokba, utána csak a már meglévő cégeket pénzelheti tovább. Ebből adódik az a tanácsom, amit oly sokszor hangsúlyoztam már ezen a blogon: amikor startupként pénzt próbálunk szerezni, egyenrangú félként kell a befektetőkre tekinteni, mivel ugyan a pénz nekünk kell, nekik viszont projekt kell.  Jó projekt pedig kevés van, nem véletlen, hogy a hagyományos VC nagyságrendek után megjelentek az angel investorok, majd a seed, végül nem is olyan régen a pre-seed fundok – a befektetők próbálnak minél korábbi fázisban belépni, különben egy másik befektető előbb csap le az aranytojást tojó vállalkozókra. A tendencia odáig ment, hogy Paul Graham már egy jó ötletet sem követel meg a Y-combinator ifjú titánjaitól: egyszerűen összeraknak 3-4 tehetséges fiatalt és azt mondják nekik: keressetek egy problémát és oldjátok meg! És a dolog működik. Úgyhogy mi, vállalkozók tőkét, a befektetők meg jó projekteket vadásznak. Ezért elengedhetetlen tulajdonsága egy jó befektetőnek, hogy felismerje a jó projektet, a komoly növekedési potenciállal rendelkező vállalkozást – és ehhez jó érzék, nyitottság és megint csak sok-sok tapasztalat kell. A jó hír viszont az, hogy ugyanúgy, ahogy a pénzük kell nekünk, mi is kellünk nekik – úgyhogy egy majomban örülünk.

A titkos összetevő

A legfontosabb képesség egy jó befektető eszköztárában azonban az emberismeret. Még a növekedési fázisú startup vállalkozásokban is nagyon nagy súllyal esik latba a csapat – hát még a koraibb fázisokban -, és egy befektetőnek pillanatok alatt át kell látnia, hogy milyen későbbi problémák, hiányosságok, rejtett konfliktusok rejtőznek a befektetés előtt még legtöbbször lelkes és összetartó csapat tagjai között. Az alapítók összeveszése, demotiváltá válása vagy kiégése ugyanis szinte biztosan az adott startup fájdalmas haláltusájához és szomorú elmúlásához vezet. Itt jegyzem meg, hogy egyes Jeremie I-es alapok 75 %-ot meghaladó kontrollra törekvése ezt a fajta demotivációt gyakorlatilag azonnal biztosítja – a szomorú elmúlás is csak idő kérdése lesz az olyan vállalkozásoknál, akiknek a tulajdonosai ebbe belemennek – de ezt már ebben a cikkben megrágtuk.

A másik út

Persze vannak olyanok, akik a nagy VC-alapok General Partnerei (GP) mellett kezdenek dolgozni tanácsadóként, vagy Associate (Segéd vagy Jelölt) pozícióban és szépen kitanulják az ipart, de ezzel az úttal az a probléma, hogy később úgy kell okosnak lenniük a startup világban, hogy soha nem próbálták – és hát ez nem túl hiteles. Persze kivételek mindig vannak, de ha megnézzük a magyar befektető-körképet, akkor is azt látjuk, hogy a legsikeresebbek maguk is vállalkozók voltak korábban, és tudják, miről beszélnek.

Iskola még Amerikában is elvétve található befektetősdire, ha valaki tényleg ebben találta meg az életcélját, akkor Berkeley-ben létezik egy ilyen kurzus, és ugye ha valami létezik a világon, azt a Harvardon is tanítják, tehát oda is be lehet iratkozni. Akiknek pedig a cikk elején még megingathatatlan elhivatottságuk a befektetősdi iránt mostanra puszta érdeklődéssé szelídült, azoknak ajánlom ezt a hasznos kis videót, Jason Mendelsontól a Foundry Group (talán a világ leghíresebb VC fundja) egyik GP-jétől, arról, hogyan válhatunk befektetővé. A Q&A rész vállalkozóknak is hasznos, megérthetitek belőle, hogy működik a VC-Lélek. És szerintem ne váltsatok idejekorán a “sötét” oldalra – innovatív vállalkozásokat építeni minden nehézségével együtt az egyik legnagyszerűbb “szakma” a világon! Talán mert “It’s a fight!”

A jó pitching 12 titka

startup, start-up, pitching, VC, kockázati tőke, befektetés

Kicsit könnyebb téma, de annál aktuálisabb. Mi magyarok ugyanis ebben vagyunk a legrosszabbak: eladni magunkat olyan tökéletesen, ahogy csak lehetséges. Hiába vannak eredmények, ügyfelek, product/market fit, ha nem vagyunk képesek 1-3 percben elmondani, hogy mit csinálunk, a tengerentúlon senkik vagyunk. És nem csak ott. Baromság? Az.

Egy kis történelem

Sokáig nem értettem ezt az egészet, mert így gondolkodtam: OK, hogy Amerikában mindenki rohan, a tech világ őrületesen gyorsan fejlődik, pörög, de hogy egy befektetőnek ne legyen 20 perce hogy meghallgassa amit csinálok? Miért kell 1 percben, ha egyszer olyan komplex, hogy nem lehet elmondani egy percben. A maga teljességében semmiképpen. Legszívesebben rájuk ordítottam volna, hogy „figyelj, paraszt, kussolj és koncentrálj csak 10 percig, és érteni fogod”. Értették. 40 perc után. És tetszett nekik. Ügyes megoldásnak találták. Majd jobb esetben személyesen, rosszabb esetben egy közös ismerősön keresztül visszajött, hogy ötlet jó, team jó, piac jó – a pitching-en még dolgozni kell.

Mi van? Mi a beszáradt szamovárt dolgozzak rajta, amikor már megértetted? Logikus magyarázatokhoz szokott agyam elvesztette a fonalat a világ talán legracionálisabb országának legkiszámíthatóbban működő városában egy primitíven egyszerű összefüggést keresve: Miért töltsek napokat, sőt heteket egy killer egyperces pitch összerakásával, amikor a céggel kell foglalkoznom, ügyfelekkel, tanácsadókkal, ügyvéddel, könyvelővel? Mi a retekért?  És közben láttam kint olyan vállalkozásokat, amiknek a terméke teljesen piacképtelen és akkor még finom voltam, de egy különleges pitch-el dollármilliós nagyságrendű pénzekhez jutottak. Nem értettem, nagyon-nagyon nem értettem. Aztán szép lassan leesett: Amerika az Ígéret Földje. De nem úgy, ahogy azt mi gondoljuk, hanem abban az értelemben is, hogy fölé kell ígérned mindenki másnak, ha sikeres akarsz lenni. Egy ígéretekre alapuló társadalom, ahol azért kapsz alacsony kamatra hitelt, mert elhiszik, hogy visszafizeted. Azért tudsz MBA-s arcokat dolgoztatni a cégednél fele fizetésért napi 16 órában, mert elhiszik, hogy néhány év múlva beindul nekik a motoros kasza. Azért regisztrálnak a user-ek az oldaladon, mert elhiszik, hogy mindenki másnál jobban csinálsz valamit.

Ígérsz a befektetőidnek, az ügyfeleidnek, az alkalmazottaidnak, a bankodnak. Ők pedig egy ideig elhiszik ezt Neked, amennyiben hihető vagy. A pitching művészete nem más, mint a ígéretek hitelessé tételének művészete. Ha ezt nem tudod, nem lesz sem tőke, sem alkalmazott, sem user. És ezt minden amerikai befektető pontosan tudja. A magukban motyogó zsenik korának leáldozott. Showman vagy a porondon, gladiátor az arénában. Ha jó az epilógusod, bárkit beleírhatsz a történetedbe. Ha nem, akkor next please. Go big or go home. Hát ezért fontos az az 1 perc. Szóval jó pap nyolcig tanul, jöjjön egy gyors pitching képzés.

Három dolgra van szükséged: egy igazán ütős 1 perces pitchre, egy executive summary-re (3-4-5 oldal) és egy prezentációra. Az exec.summary-t kihagyom itt, majd később töltök fel rá mintát. Fontosabb a pitch és a prezentáció. Ma csak a preziről lesz szó, mert az mindenhol kell. Az egyperces verzió már tényleg művészet, ha lesz rá időm, elmondom a saját tapasztalataimat róla.

Jöjjenek a tippek

  1. 10-20-30-as szabály by Guy Kawasaki. 10 slide-nál több nem lehet a prezidben. 20 percnél tovább nem tarthat, de igazság szerint sokkal jobb a 10-12 perc, mert akkor a 20 percbe még kérdések is beleférnek. Egy jó pitch párbeszéd, nem monológ. És 30-asnál kisebb betűméretet nem használhatsz rajta.
  2. Felejtsd el a prezi.com-os prezentációkat. A Prezi egy zseniális termék, Árvai Petit van szerencsém személyesen ismerni, kitűnő entrepreneur és egy kivételesen okos, őszinte, segítőkész ember, de a Prezi látványos animációi nem olyan embereknek valók, akik napi 20-30 prezentációt kénytelenek végignézni. (Bocs, Peti.) Némelyik Prezi-s prezentációban annyi animáció van, hogy felér egy vadászpilóta kiképzéssel. Ebéd után simán kidobják tőle a taccsot. Sima Power Point, animációk nélkül.
  3. Légy kíváncsi. Mielőtt elkezded, szánj 1-2 percet arra, hogy kérdezz. Az alapról, róluk, az iparágról, bármiről, csak légy érdeklődő. Nem kihallgatáson vagy, hanem this is the beginning of a beautiful friendship…(2:07-től)
  4. Történet legyen. Méghozzá érdekes. Ahogy fent említettem, mindenki sztorikat akar. Ezért veszünk könyveket, nézünk filmeket és játszunk videojátékokat. A startup világ erre végtelen lehetőségeket kínál. Ezek a csávók halálra unják magukat. Az a munkájuk, hogy hülye sztorikat hallgassanak. Szerinted mire indulnak be? Igen, egy jó sztorira.
  5. Emeld ki a problémát. Mármint amit megoldasz. Nagyon sok startup leírható úgy, hogy van egy probléma, és arra születik egy megoldás. Ha nincs probléma, valószínűleg igény sincs. A problémának a közhiedelemtől eltérően nem kell olyasminek lennie, mint hogy 2 milliárd ember éhezik. Az alapítók elsőre nevetségesnek tűnő mindennapi problémája lehet másik 1 milliárd ember problémája is, az pedig már szép kis piac. Az amerikai standard az, hogy „OK, mi a probléma, hány ember problémája ez, mi a megoldás?”, és miután ezek rendben vannak, akkor jön, hogy „kik is vagytok ti?”. Ismerős? Problem, market, product és végül team.
  6. A teamről szóljon az első dia. Mármint a cím után. Főleg ha van releváns tapasztalat, korábbi sikerek, megnyert startup verseny, díjak, stb. Sokkal emberközelibb és hitelesebb lesz az egész, ha nem csak egy ismeretlen beszél fahangon. Általános hiba, hogy a csapat bemutatását a végére hagyják a startupperek. Nem jó, nem ismernek meg titeket. Ez legyen az első dia. Figyelem, nem önéletrajz, csak röviden – a lényeget: „Gábor vagyok, a CEO, 27 éves, közgazdász, az MIT-n doktorálok és egzotikus robbanószereket gyűjtök. A co-founderem Pista, Kevin Mitnick   tanácsadója és fejben sakkozik egyszerre max. 6 ellenféllel.” – ezt megjegyzik!
  7. Ők most hallanak először. Te már hónapok óta tolod, vagy még régebben, és most leteszem a nagyesküt, hogy jobban érted az industry-t, mint a befektetők együttvéve, hiszen nekik elég széles palettát kellene átlátniuk az összes startuppal, ami lehetetlen. Nekik új, amit mondasz úgyhogy ha a kistesód nem érti elsőre, akkor ők sem fogják. Ne kezdd a közepén.
  8. Ha Te sem hiszel benne, tőlük miért várod el? Félénkségnek, bizonytalanságnak nincs helye, amíg a történetet meséled. Ha hiányzik belőled a szenvedély, ők miért lelkesedjenek a Te cégedért? Főleg korai fázisban a befektetők Rád fogadnak. Nem a cégre, nem az ötletre, nem a vacak pár száz useredre, akikről ők is tudják, hogy a fele a baráti köröd, a másik fele fake FB account. Beléd fektetnek, és ezt bizony ki kell érdemelni azzal, hogy különleges vagy.
  9. Eredmények igen, kapcsolatok nem. Ha azt mondod, hogy a Procter and Gamble ügyfeled hónapok óta és imádnak, arra minden investor ülő helyzetbe tornázza magát a szokásos fekvőből. Ha, ezzel szemben elmondod, hogy a nagybátyád a Procter pénzügyi igazgatója, akkor én azt kérdezném, hogy akkor hogy a manóba nem ügyfeled még a cég? És ha ügyfeled, akkor nyilván tudom, hogy miért – és ez nem erény. Eredményeket ne titkolj el, de kapcsolatokkal ne kérkedj (legfeljebb nagyon finoman és ügyesen, de inkább ne). Láttam olyat, aki ezt mesterfokon űzte, de nem ez a jellemző. inkább hagyd ki, és az elért sikerekre koncentrálj.
  10. Legyél bullshit negatív. Ha a pitchedben ezek a szavak vannak, akkor még nem vagy kész: unique, gamechanger, visionary, next-generation, groundbreaking, innovative, outstanding, viral. A befektetők bullshit szenzora nagyon fejlett… szegények, naponta edzik. Én is hallottam már olyan prezentációt, hogy ha a bullshit-tel fűteni lehetne, akkor és ott bezárták volna Paksot. A bullshit annyira elterjedt, hogy még eszközt is gyártottak miatta.
  11. Őszintén beszélj a rossz hírről. Sokkal jobb, mint ha rákérdeznek, és magyarázkodnod kell. Mondd el, hogy mi lesz problémás a megoldásban, mihez kell segítség, vagy támogatás. Egy józan alapító jobb, mint egy wannabe tech sztár.
  12. Kérdezd meg a véleményüket a végén. Biztosítsd őket, hogy nem fogsz megtörni a szemük láttára, és van nálad zsepi, ha elsírnád magad. Egy csípőből jövő visszajelzés nem csak felbecsülhetetlenül értékes Neked, hanem egyúttal alkalmat is biztosít a további párbeszédre: egy email 2 nap múlva, ami úgy kezdődik, hogy „Elgondolkodtam a fenntartásaidon, és találtam rá egy lehetséges megoldást, ami…”. Ugye, milyen apróságokon múlik?

A Bay Area-ban minden 300 pitchből lesz 1 befektetés. Itthon csak azért jobb a helyzet, mert nincs annyi jó projekt – de pénz sincs ám annyi! Alkalmazd ezeket a tippeket és nagyságrendekkel növelheted az esélyedet arra, hogy felfigyeljenek Rád. Gondolatébresztőnek pedig nézzétek meg az Instagram RAP-et. Ja, és toljatok egy share-t, plíz, hajnali fél öt van, ha másért nem, ezért megérdemlem. ; )