37 Képzelt Elevator Pitch a Nagyoktól

5.00 avg. rating (99% score) - 10 votes

pitch pitching startup vc vállalkozó befektető kockázati

A legtöbb cikk a Startupdate-en a vállalkozóknak szól, de ezt itt most részben a magyar kockázati tőkebefektetők kicsiny közösségének szánom – azzal a céllal, hogy egy fokkal közelebb kerüljenek a tech iparhoz. A helyzet ugyanis az, hogy nem értenek hozzá, és ezért többnyire nem mernek tech vállalkozásokba fektetni, vagy ha igen, rendszerint rosszul döntenek (van kivétel is, csak nagyon kevés). De méginkább simán játsszák a private equity-t a szokásos hagyományos bizniszekkel. Néhányuk ezt legalább nyíltan vállalja – amiért ezt a kifejezetten szűk kört őszintén becsülöm. De a nagy többségnek lövése sincs a  tech iparághoz és az azt támogató valódi kockázati tőke működéséhez.  Hogy bebizonyítsam, milyen üzleti lehetőség van a leghülyébb ötletekben, elképzeltem, hogyan hangozhatott annak idején a dot-com ipar néhány nagyágyújának elevator pitch-e egy hozzáértő befektető fordításában. Kevertem bele meglepően sikeres lifestyle biznisz ötleteket is, de a többsége dot-com – ahogyan a Jeremie portfóliókban is LENNIE KELLENE…

A Pitch-ek

Facebook – kell a világnak még egy MySpace jó pár év késéssel. Kizárólag néhány ezer antiszociális, túlterhelt, és mélyen elitista egyetemistának tesszük elérhetővé – akiknek még pénzük sincs. Az oldal arra jó, hogy elcse**ék az idejüket rajta.

PayPal – az emberek a nulla biztonságot nyújtó yahoo-s és gmail-es címeiket fogják használni, hogy pénzt utaljanak egymásnak egy nem-bank-on keresztül, ami mögött néhány huszonéves zöldfülű áll nulla tőkével.

Google – a világ ötvenedik keresőjét csináljuk abban az időben, amikor a 49 másik folyamatosan veszteséges. Pompás lesz, mert a hirdetéseket kigyomláljuk belőle.

Twitter – Csinálunk egy oldalt, ahová mindenki beírhatja, hogy mit csinál éppen. Az újdonság az, hogy max. 140 karakterben. Olyan lesz, mint az sms vagy az RSS, csak kevesebbet fog tudni. Pillanatok alatt rászokik majd Britney Spears, Oprah Winfrey és a mindenkori amerikai elnök. Az árbevétel kérdésével majd 10 év múlva kezdünk foglalkozni. Évi 75 millió dolláros veszteségünk ellenére 6 befektetési kört zárunk sikeresen.

Amazon – Könyvet fogunk árulni online, abban az időben, amikor az emberek félnek megadni a hitelkártya adataikat a neten. A szállítási költségek miatt drágább lesz, mint a könyvesboltokban. De a kényelem miatt megéri – bár egy hetet kell majd várni a megrendelt cuccra.

YouTube – összedobunk egy site-ot, ahová mindenki feltöltheti a home videóit ingyen. Mások meg nézhetik. Szintén ingyen. Http-n keresztül csináljuk, mert az sokkal lassabb, mint az FTP. Ocsmány mód veszteséges lesz, de majd a Google megveszi.

Zappos – Cipőket fogunk eladni online. Cipőket. Online!!! Teszünk rá, hogy fel szokták próbálni. Várnak rá pár napot, ha nem jó, majd visszaküldik.

[quote align=”center” color=”#999999″]“Chase the vision, not the money.” – Tony Hsieh, CEO, Zappos.com[/quote]

Dropbox – a 13. file-megosztó és szinkronizáló alkalmazás, mikor az előző 12-t senki nem használja – pedig olyanok finanszírozzák, mint a Microsoft. Beszéltünk Steve Jobs-zal is, azt mondta, hülyeség de ha működik, bármikor lenyúlhatja háta mögött az Apple-lel.

Mint.com – Megadod nekünk minden hitelkártya adatodat, bankszámlaszámodat, pénzügyi információdat. Mi megjelenítjük egy klassz betűtípussal. Hogy gazdagabbnak érezd magad, zöld színben.

Watsapp – megcsináljuk a hatszázhuszonakárhányadik chat alkalmazást. Az eddigiek mögött olyanok állnak, mint a Facebook, a Google, a Samsung meg a Microsoft. Lenyomjuk mindegyiket, mert cool a nevünk. Árbevételen még nem gondolkoztunk.

FedEx – konkurálni fogunk egy adóbefizetésből finanszírozott, teljesen jól működő országos monopóliummal, az Amerikai Postával. Összegyűjtjük a küldeményeket, repülővel elvisszük valahova, ott átrendezzük őket, majd visszük vissza oda, ahonnan jött – mindezt 24 órán belül. A Posta díjának sokszorosát számlázzuk.

Lending Club – adj kölcsön pénzt vadidegeneknek a neten. Ha nem kapod vissza, írhatsz egy méltatlankodó bejegyzést.

eBay – Találunk több tízmillió hülyét, akik 300 dollárig licitálnak valamire, amire nagy betűkkel odaírjuk, hogy azonnal megvehetik 100 dollárért. Ha adsz érte 301 dollárt, 5 percnyi csalódást okozhatsz mindegyik licitálónak. Küldd el a pénzt nyugodtan, az eladó tutira postázza majd a cuccot. Mert az emberek becsületesek…

Craigslist – Listák mindenféléről. Ocsmány lesz és ingyenes. Kivéve ku**áknak.

Foursquare – lenyúltuk a Facebook, a Twitter és a Yelp legfeleslegesebb funkcióit, és összeraktuk őket a létező legsemmitmondóbb név alatt.

AirBnB – Kiadhatod a kanapédat vadidegeneknek. Egy idő után már csak akkor lesz esélyed némi pénzt csinálni, ha reggelit is csinálsz nekik. Ha bármit elcseszel, csúfolhatnak a fél világ előtt. Ha nem cseszed el, akkor is.

Fab.com – Csinálunk egy közösségi oldalt melegeknek. Egy év múlva letöröljük az egészet, és ha már úgyis annyi homoszexuális user-ünk van, újranyitjuk és attól a naptól design inspirációkat fogunk eladni.

LinkedIn – megcsináljuk a százhuszonakárhányadik közösségi site-ot, ku*vára elfoglalt 30 és 40 közöttieket célozva, akik 5 évente egyszer fogják használni: amikor épp állást keresnek. A versenytársainkkal ellentétben minden értelmes funkcióért pénzt kérünk.

Angel.co – két lelkes startupper nulla pénzből csinál egy akárhányadik közösségi oldalt egymillió másik lelkes startuppernek. Felteheted minden kényes üzleti információdat, hátha lenyúlják. Befektetést nem kapsz, de a befektetők követni fognak, ha a teljesen hasonló portfólió cégeik maguktól még lenyúlni sem képesek az ötletedet. Te is követhetsz másokat, és nézheted, hogyan nem kapnak befektetést.

Github – a szoftverfejlesztők havonta fognak fizetni életük végéig azért, hogy ingyenes szoftvereket gyártsanak mások ingyenes szoftvereiből.

Pinterest – Nálunk „kitűzhetsz” képeket egy „táblára”, ami teljesen más mint a Facebook-on „posztolni” képeket a „faladra”. Mivel a Facebook, a Twitter és a LinkedIn kék (és ez bejött nekik) – mi pirosak leszünk. A célcsoportunk: az összes olyan nárcisztikus idióta, akit zavar az írás-olvasás puszta lehetősége is.

Wikipedia – Megteremtjük az egyetemes tudástárat a neten. Mivel az okos emberek drágák, ezt szerkesztheti boldog-boldogtalan – ingyen.  Mások meg ingyen olvassák majd. Még hirdetés sem lesz rajta.

Instagram – Filter-eket fejlesztünk. Filtert mindenkinek. A filter jó. A filter a jövő. És jobb lesz tőle a Facebook profilképed is… Hajrá filterek!

StumbleUpon – Mindenki feltolja a könyvjelzőit az oldalunkra. Teszünk egy gombot középre, ami véletlenszerűen behoz egy weboldalt, ami másnak bejött.

Lolcats – Macskás képek lesznek a síkgagyi oldalon hülye képaláírásokkal, nyelvtanilag szándékosan hibásan. 6 másik szájtot vásárolunk fel, és több tízmillió dollár lesz a bevétel válogatás nélkül odarottyantott hirdetésekből. Ocsmány kinézetben lenyomjuk a Craigslist-et is.

Virgin Atlantic – Egy légitársaság cool. Csinálunk egyet, végül is mennyire lehet bonyolult? A versenyelőnyünk az lesz, hogy vicces a biztonsági videónk és nem leszünk se**fejek.

Groupon – Agyonspammel-jük az embereket hülye kuponokkal. Imádni fogják. Cserébe a cégektől elkérjük a bevétel felét. Ők is imádni fogják. 3 év múlva 6 milliárd dollárt fog érni a cég, de amikor megvenné a Google, nem adjuk el. Hátha jön még több zsé ebből a fenntarthatatlan modellből.

Quora – Nálunk bárki kérdezhet bármit, mások meg rákereshetnek a Wikipedián, és bemásolhatják a választ. Legnagyobb konkurensünk a Yahoo answers, ami zöld és tök jól működik. A miénk ezért bordó lesz, és kevesebbet fog tudni. Aki nem szerez rá meghívót valahogyan, azt elküldjük a fenébe.

Khan Academy – Egy csomó pénzügyi elemző felmond a jól fizető munkahelyén, hogy nyolcadikos matek videókat publikálhasson a neten  ingyen.

Starbucks – Ötször annyiért adjuk majd a kávét, mint a McDonald’s – ugyanolyan undorító mellékízű papírpohárban. Viszont nálunk hamburger  sem lesz.

Pandora – megcsinálhatod a saját rádiódat ingyen. Nekünk 2 centbe kerül. Minél aktívabb vagy, annál több hirdetést kapsz, hátha kisebb lesz a veszteségünk. Annyit fognak minket zaklatni a kiadók, hogy csak az Egyesült Államokban működhetünk. Ideig-óráig…

Silk Road – egy nemlétező site illegális dolgok (főleg fegyver és kábítószer) anonim kereskedelmére, ahol kizárólag egy nem létező pénzzel lehet csak fizetni nehézsúlyú bűnözők által képviselt nemzetközi bűnszervezeteknek.

Polyvore – képek ruhákról, amiket összerendezgethetsz színek szerint, mintha megint kislány lennél. Az egyszínű cuccokat meg mások válogatás nélkül megveszik. Lájkolni is lehet majd, de nálunk szivecske lesz a jele, nem az a macsó hüvelykujjas kéz.

Snuggie – Takarókat fogunk varrni, aminek lesz két ujja, hogy bedugd a karod. Hülyén nézel ki sima takaróban is, de szerintünk van még lejjebb. 20 millió darabot fogunk eladni belőle. Ahogy beindulunk, százszámra másolják majd az ötletet.

Dollar Shave Club – borotvapengéket viszünk házhoz havi előfizetéses rendszerben, amikor pestisként terjed az elektromos borotva. Bárhol megvehetnéd őket, de nálunk fogod, mert minden hirdetésünkben veszettül káromkodunk! Sokkal férfiasabb olyantól pengét venni, aki káromkodik.

GoDaddy – domain-eket regisztrálunk, mint ötszázezer másik cég. De mi dögös modellekkel reklámozunk.

RedHat – pénzt kérünk olyan szoftverért, amit bárhonnan letölthetsz ingyen. Ha jobban belegondolunk, még a mi oldalunkról is letöltheted ingyen.

SpaceX – Ha a NASA meg tudja csinálni, akkor mi is. Végül is nem rocket science…

A tech iparág egyik sajátsága, hogy a legeslegjobb ötletek rossz ötleteknek látszanak. Ez nem azt jelenti, hogy minden rossznak látszó ötlet zseniális – a legtöbb rossznak látszó ötlet csak simán egy hülye ötlet. De a jelenséggel érdemes a vállalkozóknak is tisztában lenni és nem mindig hallgatni a befektetőkre… Kérlek Benneteket, osszátok meg, ahol tudjátok, vagy küldjétek el egy-két ismerős befektetőnek. Hátha ráébrednek, micsoda aranybányának ülnek háttal itt Kelet-Európában. Nektek a fentiek közül melyik lett volna a díjnyertesen idióta ötlet? Jöhetnek a kommentek! Thunderstruck!

5.00 avg. rating (99% score) - 10 votes

20 hozzászólás a(z) “37 Képzelt Elevator Pitch a Nagyoktól” bejegyzéshez

  1. Kedves Péter,
    Zseniális a cikk! Igen, ez hangozhatna így is,de ha így akarták volna eladni, nyilván nem lett volna egyik sem trendi, szexi és sikeres. A megoldás megint a márkaépítésben, a hype-keltésben és a marketingben kerestetik.
    Az viszont elgondolkodtató, hogy ha ilyen nevetségesen “bugyuta” összetevői vannak ezeknek a sikercégeknek, akkor mi hiányzik az összes többiből, hogy nagy, világméretű cég legyen, mint pl. egy prezi?

    • Norbert,

      Nagyon érdekes kérdés, amit feltettél. A Prezi egy kiváló cég, egyszerűen lehet, hogy a piaca ennyi – legalábbis egyelőre. Az említett cégek olyan nagy piaccal rendelkeznek, amit befektető első hallásra nem is venne komolyan (Pl. PayPal, Lending Club vagy Lolcats). A titok pedig valószínűleg a disruptive üzleti modellekben rejlik: nagyon sok startup nem game changing dolgot próbál csinálni, csak egy feature-t vagy egy jobb ezt vagy azt. De erről hamarosan jön egy külön cikk… 😉

      Köszönöm a kommentet! Jó kérdés volt fordítva nézni.

    • Norbert, Péter,

      Szerintem egy Prezi-típusú cégnél van még egy növekedési fékje, mégpedig a felhasználó által a szolgáltatás használatába fektetendő idő. Ha megnézem, egy tumblr, Twitter, de akár egy FB-üzenet megalkotása sem igényel túl sok energiát, ellenben az eredmny mégis kész, egész. Ahhoz, hogy egy Prezire ezt el lehessen mondani, azért jóval többet kell belefektetni – ezt pedig csak jóval kevesebb ember tudja / akarja / fogja megtenni. A Prezi pont azoknak az alkotó embereknek készül, akik ezt megteszik – de ők kevesebben vannak.

      (Ezen felül még növekedési korlát, hogy úgy látom, még nem igazán sikerült teljesen jól megoldani a disztribúciót – legalábbis nem látok Preziket tömegével weboldalba – alkalmazásba – médialejátszóba – tévébe – bármibe beleágyazva. A Youtube-féle videók azért jó sok helyen felbukkantak anno)

      • Biztosan van még a Prezi boszorkánykonyháján jó pár új ötlet. És valóban: a befektetett idő nagy úr, épp ezért fontos az egyszerűség minden dot-com startupban. Ha lehet egyszerűbben csinálni a prezentációkat, mint jelenleg, akkor azon valaki nagyot fog keresni… YouTube: tökéletes példa erre. Na ez a közösség ereje, látjátok? Lassan megfejtitek nekem a siker tuti formuláját… 🙂

  2. Gratulálok, ez egy gyöngyszem!
    Engem az is érdekelne, hogy szerinted a rossz ötletnek látszó dolgokban mi volt az az egy momentum, ami a feje tetejére állította a modellt, azaz mi volt, ami végül sikerre vitte.

    • Gergő, mondok rögtön hármat is fontossági sorrendben: Team. Product. Market. Nézz meg egy LinkedIn-t. Még ma sem indokolja semmi, hogy a FB meg a többi mellett életképes legyen. Zseni volt a csapat és nagyon jó volt a termék. A másik talán az egyszerűség, mint a PayPal-nál. Egy látszólag apró probléma, de nagyon sok ember problémája (market) és a megoldás vér egyszerű. Szerintem a Groupon is ezért lett sikeres – nagyon letisztult volt az üzleti modell… más kérdés, hogy fenntarthatatlan…

  3. Szerintem ezeket az különbözteti meg a többi kismillió hasonlótól, hogy volt mögöttük kellő mennyiségű pénz és idő a folyamatos fejlesztésre és marketingre, valamint megfelelő kapcsolatrendszerrel rendelkeztek akár a felhasználók akár a befektetők irányában.

    Persze ez még nem lett volna elég, mert a legfontosabb, hogy mind mögött állt egy (vagy több) elképesztő tehetséggel rendelkező, az átlagos mentalitást magasan túlszárnyaló zseniális egyén.

    Ebből is látszik, hogy nem az ötlet és még csak nem is megvalósítás, sokkal inkább a hozzáállás és az egyén szelleme az ami igazán számít. Bármelyiket nézzük a listáról, ha másvalaki állt volna neki ugyanannak nagyon valószínű, hogy ma sehol sem lenne a projekt. Mint ahogy mások is nekiálltak hasonlóknak érdemi eredmények nélkül. A tanulság és a többség számára a tragédia ebben az, hogy az ilyen jellegű sikerek titkát nem igazán lehet megtanulni ha hiányzik belőlünk az a plusz, ami bennük megvan.

    • Hát igen, Gábor, ha lenne rá recept, akkor mindenki azt használná. Én azért még egy dolgot kiemelnék: majdnem mindegyik sikersztori egy kis niche-ben kezdte, és onnan nőtte ki magát. Az early adopterek nagyon-nagyon fontosak minden igazi újdonságnak.

  4. Szuper megfogalmazások, egyik másik csak szexi, de a többség inkább karikatúra…

    Amennyiben tisztán SWOT alapon elemeznénk, akkor ezek azok a cégek, melyek a gyengeségeik ellenére/”miatt” lettek sikeresek***. Valószínűleg, keveredik a hájp, a sznobizmus, a trendiség, illetve a valahova tartozás, sőt egyfajta exhibicionizmus is.

    Viszont, ha nem nézünk a falak mögé, akkor csak derülünk, másutt meg csodálkozunk. Nem árt tudni, a PayPal sem annak indult, ami lett, a FaceBook sem akkorának amekkora lett. Nyilván egyetlen Startup cég sem nyerné meg a befektető bizalmát ilyen dumával, míg nem bizonyított…
    Tovább mennék, nem ártana szét választani, a valódi tech bizniszeket, ahol van kézzelfogható termék, pl. egy app. vagy fizikai cucc, de még idesorolnám azon alkalmazásokat, ahol a felhasználók számával arányosan nőnek a költségek is, a facebook, a Google… NEM ilyen!
    ***Ha azt kérdezed, miért működhetnek? Pár tipp:
    Mert…
    • volt egy létező igény
    • sikerült igényt generálni
    • hiánypótló
    • státusz szimbólum

    • István, teljesen igazad van – a nehéz ezeket a nagyágyúkat előre meglátni. Ezért van, hogy a legjobb befektetők a csapatba fektetnek, nem is igazán az ötletbe. Meg persze a traction… De hadd jegyezzem meg, hogy valamiről, ami 8 hónapja 800 %-ot nő havonta, nem nagy teljesítmény megmondani, hogy népszerű lesz. Ezt egy gimnazista is megmondja, nem kell hozzá befektetési bankári múlt. A dumákban meg persze, igazad van – figyelemfelkeltésnek szántam… 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.