9 Érv Az Online Vállalkozás Mellett

Közzétéve 2013.07.29. Szerző: Andras Gyorfi

Egy vállalkozó lehetőségei a működési területeit tekintve szinte végeláthatatlanok. Nyithatsz éttermet, foglalkozhatsz energetikával, rajzolhatsz képregényt, toborozhatsz modelleket. Nagy kérdés, mit válassz, mi legyen a piac aminek elsőként nekifutsz. Kezdő vállalkozóként sokszorosan nehéz a helyzeted, hiszen se jelentős tőkéd, se tapasztalatod. Ez kritikus, hiszen minél tapasztalatlanabb egy vállalkozó, annál gyakrabban követ el költséges, illetve időigényes hibákat. Az online ipar minden kezdő vállalkozó számára ideális homokozó, továbbá tartós működési területnek sem utolsó, az Internet egy izgalmas világ ami sokakat beszippant. De nézzük a 9-es listát, miért jó online vállalkozni:

1. Tőkeigény

Egy website elindítása szó szerint fillérekből megoldható. Sőt, egy website, mint vállalkozás (majdnem) ingyen is elindítható. Amíg az offline területek némelyike különösen tőkeigényes, addig az Internet fantasztikus lehetőségeket ad a kísérletezésre. Ha fagyis mozgóstandot akarsz nyitni a Balatonon (ne tedd) akkor lássuk be, valószínűleg 500,000 Ft. alatt nem úszod meg az indulást, engedélyek, eszközök, készlet, egyebek. Ezzel szemben, ha egy nagyon specifikus, niche területen értékesítenél egy infoterméket, akkor tucatnyi, jobbnál jobb blogrendszer keretében 0 Ft-ból elindíthatsz egy blogot amivel tesztelheted a piacodat. Ha ez felfut, akkor jöhet a többi, önálló domain és oldal, fizetési rendszer, miegymás. A felhasználói bázisod alapja már adott, a validáció megtörtént.

Ne feledkezzünk meg a minden vállalkozás életében kritikus pillanatról, a várva várt piacra lépésről sem: Az offline világban ezt akár 20-30 hónapos előkészület is megelőzheti, ez alatt szinte semmit sem tudhatunk meg a piaci fogadtatásról. Ha online vállalkozol, akkor a piacra lépésed pillanata az, amikor kikerül a publikus webre, bárki számára elérhető a terméked. Nagy különbség, hiszen kommentek, látogatók és egyebek formájában azonnal kapsz visszajelzéseket.

2. Organikus marketing

Szemben az offline vállalkozásokkal az Interneten kezdetben nincs szükséged marketingre, ugyanis ami ténylegesen piacképes, egyedi és izgalmas arra a felhasználóid rá fognak találni. Rátalálnak, méghozzá gyorsan és dinamikusan. Más kérdés, hogy hosszútávon nem úszhatod meg a marketing büdzsét, de legalább képes vagy elindulni. Gondolj arra, hogy a saját barátaid mennyi mindent osztanak meg veled a közösségi médián keresztül, amiről tudják, hogy nektek, mint hasonló érdeklődésűeknek az a valami érdekes lesz. Gyakran lehet látni olyan Fan Page-eket a Facebookon amikre a tulajdonos semmit sem költ, az emberek egyszerűen egymásnak küldözgetik. Azért, mert értéket képvisel számukra így hetek alatt ér el több ezer követőt. Ha nem növekszik egy ideig organikusan a terméked akkor nem vagy elég érdekes a piacodnak, vagy a piacod túlságosan kicsi, esetleg nem is létezik.

3. Kreatív marketing

Egy offline vállalkozás is élhet kreatív, költséghatékony marketing eszközökkel, kérdés, hogy meddig jut el ezekkel. Lehet, hogy sokáig, viszont egészen biztos, hogy offline nincs lehetőséged olyan sokat elérni ingyenes marketing eszközökkel mint online. Az Internet a folyamatos tanulásról szól. Érdemes olvasni a SEO rejtelmeiről. Az ember nem is hinné, hogy kitartó munkával milyen sokat tehet az oldala jobb találati helyezéséért. Beszélj a termékedről fórumokban (finoman), dolgozz folyamatosan link-cseréken hasonló oldalakkal. Optimalizáld a bemutatkozó szövegeket, szerepeljenek benne a kulcsszavaid sokszor, de ne túl sokszor. Legyen kitöltve az oldal fejléce és általában a meta elemei (description és egyebek). Olvass utána, a Google bő 200 (!) paramétert vizsgál egy oldalon amikor eldönti, hogy milyen helyezéssel jutalmazza (vagy büntesse).

A YouTube a világ második legnagyobb keresője. Tölts le egy ingyenes videó vágó programot és készíts egy mini filmet letöltött képekből. Még jobb, ha készítesz egy rövid filmet a barátaiddal. Nem baj, ha béna lesz, ha van benne eredeti ötlet akkor mindenki értékelni fogja. A videó címében és a címkékben szintén helyezd el a kulcsszavaidat. A sort hosszasan lehetne folytatni, tengernyi teljesen ingyenes lehetőséged van az oldalad marketing munkája kapcsán.

4. Termék kontroll

Egy offline vállalkozásban erősen korlátozottak a terméked vagy szolgáltatásod gyökeres megváltoztatása kapcsán a lehetőségeid. Ha a gyártó partnered selejtes terméket küldött, akkor hetekig üresjárattal nézel szembe, ha kiderül, hogy alkalmatlan az áruszállító autód, akkor bajban vagy, ha rossz lett a berendezés az üzletedben akkor megint kidobtál egy kalap pénzt. Ezzel szemben egy website szó szerint percek alatt módosítható. Persze nagyobb műtétekhez itt is idő kell, de napok alatt eszközölhető az a változtatás, kiegészítés ami aktuálisan szükséges a felhasználóid elégedettségéhez. Sajnos hozzá kell tennem, hogy ha a fejlesztőddel baj van, akkor itt is meg vagy lőve, de szerencsére nagyon sok programozó van a világon.

5. Határtalanság

Közhely, triviális, unalmas gondolat, az Interneten nincsenek határok. A szolnoki lakásodból csinálhatsz olyasmit, amit Tokiótól Los Angeles-ig százezrek használnak. A technológiai lehetőség biztosan adott. Már csak a megfelelő alapötlet kell. Egy offline vállalkozásnak az online világhoz képest mindenkor erősen korlátozottak a növekedési lehetőségei. Még ha egy 100 asztalos éttermet üzemeltetsz is, akkor sem fogsz tudni egyszerre 500 embernél többet kiszolgálni, könnyen belátható az üzlet bevételi platója. Ezzel szemben, ha az Interneten egy kellően nagy piacot találsz, akkor a növekedési potenciálod óriási. Az oldaladat egyetlen nap alatt akár több millióan is meglátogathatják, ehhez csak megfelelő infrastruktúra és persze szolgáltatás szükséges.

6. Verseny

Ez az érv furcsának tűnhet. Az Interneten iszonyatos verseny van, főként az előbbi érvekből adódóan. Naponta szó szerint több száz, vagy ezer webes vállalkozás indul világszerte. Érdemes használni a Domain Riadó szolgáltatást, így naponta értesülsz az itthon bejegyzett domain nevekről, amik egy választott kulcsszót tartalmaznak. Én csak 3 kulcsszót figyelek és így is naponta kapok értesítőt, nem ritkán 10-12 aznap bejegyzett domain-nel. A verseny brutális. Ha itt megállod a helyed, akkor bárhol sikeres leszel. Ha itt nem vérzel el, akkor sehol sem fogsz.

7. Parallel munka

Egy webes vállalkozáshoz viszont mindössze egy laptopra van szükséged és egy esőtől védett helyre. Ez eredményezi azt a kényelmes és biztonságos lehetőséget, hogy egyszerre, párhuzamosan több projekttel is próbálkozhatsz. Elindíthatsz egy hírportált egy egyedi témában és ezzel párhuzamosan egy webrádiót. Természetesen ezzel megdupláztad a munkaóráid számát, viszont egyetlen kattintással ránézhetsz a másik vállalkozásra, miután elvégezted az aktuális teendőket az előzővel. Továbbá, ha valamelyik hosszútávon kudarcnak bizonyul, akkor ott a másik, ami még lehet sikeres. A szinergia lehetőségeit hamar fel fogod fedezni.

8. Hírnév

Hidd el, a szíve mélyén mindenki vágyik a hírnévre. Ha sikeres leszel egy innovatív webes projekttel akkor a hírnév automatikusan jönni fog. Persze ez idővel offline is megtörténhet, de mennyivel menőbb a Wired címoldalára kerülni mintsem egy gasztró magazinban tündökölni a kifőzdéddel – bár abban sincs semmi takargatni való, de ha már vállalkozol akkor álmodj nagyot.

9. Magyar virtus

Ebben az országban ez elmúlt 20 évben hihetetlen technológiai vállalkozások nőttek ki a semmiből. A világ legnagyobb felnőtt tartalmakat kínáló élőkamerás szolgáltatása, a világ legnagyobb TV rejtvény és ezoterikus szolgáltatása, egy szoftverek távirányítását célzó szoftvergyártó óriás, a prezentációkészítést forradalmasító technológia, egy három dimenziós tervezőeszköz mind-mind magyarok által, a nulláról alkotott világraszóló sikertörténet. Ha nekik sikerült, neked is sikerülhet.

Végezetül egy tanács: az említett blog-rendszerek mellett még számos előre gyártott eszköz vár az Interneten. Ezekre a “script” kulcsszóval érdemes keresni, több száz témában kaphatóak nagyon olcsón előre gyártott weboldalak. Kuponos oldalak, társkeresők, közösségi oldalak és számos egyéb termék kapható nagyon jó áron, esetenként ingyen, ha találsz egy nyílt forráskódú megoldást. Minőségi kritériumok miatt gyurmázni kell majd egy kicsit, de az induláshoz egy ilyen minta tökéletes megoldás.

Hogyan Határozd Meg Egy Startup Piacát?

Közzétéve 2013.07.25. Szerző: Dr. Kádas Péter

A legtöbb startup vállalkozó ma már tudja, hogy sikere az Arany-háromszögön múlik: Product, Market, Team. (Azaz Termék, Piac és Csapat.) Ezt a Szentháromságot adod el befektetőknek, tanácsadóknak, leendő kollégáknak. A Csapat magáért beszél, a megfelelően összeállított, bizonyítottan hardcore ászokból álló, félistenként emlegetett tanácsadókkal megfűszerezett csapatról egy befektető lazán elhiszi, hogy egy gyorsan növekvő cég még gyorsabban változó elvárásait is profin lekezeli. A termék az MVP révén megszaglászható, kipróbálható, tesztelhető – életképességét pedig a validáció kellően bizonyítja. Talán ezért is siklanak el még profi vállalkozók is az Arany-háromszög harmadik eleme felett – ez pedig a Piac. Annyiszor látni a hibás, flegma, nemtörődömségtől nedves piac-meghatározást, hogy ha lenne startup népbetegség, akkor a piac rossz felmérését startup-influenzának is nevezhetnénk. A jövőre gyakorolt hatását tekintve azonban hívjuk inkább startup-pestisnek. Mer’ ugye, ha rossz a piac meghatározása, akkor nem annak próbálsz eladni, akinek kellene, és nem olyan csatornán amin sikerülne, és nem annyit, amennyit lehetne. No para, a védőoltás létezik:

A hiteles módszer

Alapvetően két féle piac-meghatározás létezik, a top-down, azaz a felülről lefelé történő, és a bottom-up, magyarul az alulról építkező. Befektetők jobban csipázzák az utóbbit, mert az tényekre és tapasztalatokra épül, és így valamivel biztosabb. Mivel azonban a piac meghatározása nem kizárólag a befektetőnek-nyalás arany standardja, hanem saját, angol WC-szintű alapvető szükségletünk, így érdemes rendesen megcsinálni. A rendesen azt jelenti, hogy célszerű mindkét irányból tervezni: értelmesen top-down, és értelmesen bottom-up. A két megközelítés legtöbbször elég különböző eredményre vezet, de összevezetésükből ritka kincsnek számító infókat lehet összetarhálni. Mellékhatásként egy ilyen kétirányú piac-elemzés elismerést vált ki a befektetőkből is, és nem elhanyagolható mértékben növeli a frankó-faktorodat.

Top down jól

A leggyakoribb probléma a végtelenségig flegma top-down tervezés: A piac 20 milliárd dollár, és mi az 1 %-át fogjuk megszerezni. Pont. Az annyi, mint 200 millió dollár. Wow! Mekkora szám, micccsoda lehetőség, micccsoda biznyic! Persze, és amint hazamész este, anyád szól, hogy „Kisfiam, a piac 1 %-a keresett, kérik, hogy hívd vissza őket egytől egyig, hogy holnap csengethessék a lóvét” – végül is, hülyeségekről álmodozni ingyen van. A jó top-down tervezéshez meg kell értenünk három fogalmat, ezek pedig a TAM, a SAM és a SOM. (Steve Blank-től is van erről egy kiváló prezentáció.)

TAM (Total Available Market), azaz a teljes piac, amin mozogsz. Gondolj rá úgy, mint az iparág rád vonatkozó részére az értékesítésed első számú cél-országában. (van, aki meghatározza a PAM-ot is, ez a Potential Available Market, és abban különbözik a TAM-tól, hogy a világpiacot nézi. Ne álmodjunk ilyen korán: jó nekünk egyelőre egy ország.) A piac-meghatározást mindig dollárban, euróban vagy a működésed alapvető más valutájában határozd meg. A „22,000 vállalkozás a piacunk” mondás értelmezhetetlen – mert ugye mennyit költenek egyenként, átlagban pont a Te motyódra? 5 évente 8 dollárt, vagy havonta 1 500-at…

SAM (Served Available Market), azaz a kiszolgálható piac. Ez a TAM azon részhalmaza, amit a termékeddel ki tudsz szolgálni, azok a vevők, akiknek egyáltalán jó lehet a te cuccod. Nyilván nem minden mobilos játék megjelenésére fújnak tűzriadót a Zyngánál, ahogy nincs olyan autó se, amit minden autóvásárló meg fog majd venni. Hiába százmilliárdos az amerikai fashion biznisz, ha csak női felsőruházatot gyártasz és egyetlen New York-i üzletbe könyörögted be a termékeidet. A SAM = azon vásárlók köre, akik reálisan tervezve elméletben megvehetik a cuccodat, ÉS el is éred őket, azaz képes vagy nekik eladni. A SAM mérete persze attól is függ, hogy milyen marketing és értékesítési csatornákat használsz. Légy reális: nincs az a marketing büdzsé, nincs az a zseniális growth hacker, hogy a TAM teljes egésze tudjon rólad – ennek szellemében határozd meg a SAM-ot.

SOM (Servicable Obtainable Market, vagy hívják Target Market-nak is), ez a SAM egy bizonyos része, akiknek a következő 1-2 évben valójában el is fogsz adni. A SOM = azon vásárló köre, akik a SAM-ból majd ténylegesen meg is vásárolják a motyódat. Na jó, de mitől függ a SOM nagysága? Ez már tényleg a jóslás kategóriája, nem? …Hát nem egészen: A SOM / SAM hányados jellemzően attól függ, hogy mennyire égető a probléma, amire választ találtál a startup ötleteddel. Ha ez a probléma húsba vágó, akkor a SAM nagy többsége a SOM-ba is bele fog tartozni, mert hevesen ráugrik a megoldásodra. Ha egy játékot csinálsz, akkor a csillapíthatatlan szerzési inger kevésbé valószínű. Itt az idő-faktorral is illik számolni, mert a teljes Target Market-ot nem fogod egyszerre megtéríteni. Ugyanígy az ár-faktorral is: vajon a teljes SAM fizetőképes keresletet jelent?

Pont ezért a SOM-on belül érdemes kiagyalni még egy kört, ez az early adopter-ek köre. A SOM ugyanis nem lesz egységes abban, hogy ki mikor kattan rá a termékedre – ugyanis léteznek kísérletezőbb kedvű vevők és konzervatívabb arcok. Az early adoptereket nem kell számszerűsíteni, inkább csak validálni kell ezt a kört, tudni, hogy kik ők és hozzájuk igazítani az értékesítési csatornáidat, illetve rájuk szabni a vékonyka marketing büdzsédet. Ha ezeket a köröket szépen megbecsülöd, akkor realitásérzékben gazdag jó reggelt kívánhatsz magadnak, és abban a boldog tudatban dőlhetsz hátra, hogy a befektetőid mosolya mögött nem a „vigyázat-hülyegyerek-ne-zaklassuk-fel” szándék áll.

Bottom up okosan

Egyúttal elkezdhetsz alulról is tervezni. A validáció során – már ha saját zsenialitásodra vonatkozó ismételt rácsodálkozásaid nem zavarták meg a koncentrációdat – remélhetőleg kaptál annyi visszajelzést, hogy tudd, mennyire lesznek rácsúszva a vásárlóid a cuccodra. Ebből következtethetsz a SAM / SOM arányra, és rátalálhatsz az early adopterek-re is, ennek ellenére elcsúszni itt is el lehet.

A hibás bottom-up tervezés lényegében egy hasraütés: „Lesz 5 sales-esünk, és azzal lefedjük a teljes amerikai piacot…” – hát, hacsak nem Grigorjevics Sztahanov Dallas-i reinkarnációját szerződtetted, akkor aligha…

Ez a bottom-up módszer valahogy így zajlik a valóságban: egy arc most átlagosan x $-t költ arra, amire mi sokkal jobb megoldást tudunk. A mi cuccunkkal ennek egyharmadát fogja költeni, amivel rengeteg pénzt (vagy időt, nyűgöt, fáradtságot) spórol majd meg. Most van 1 sales-esünk, aki napi 5 megkeresést csinál és ebből 3-ból lesz üzlet. Minden üzlet y dollár árbevételt hoz, tehát ha lesz 5 sales-esünk, akkor 5y lesz a bevételünk, ami összesen z $ évente. Minden évben q %-kal nő a hatékonysága a sales-eseknek, és n nappal rövidül a sales-ciklus. Le fog morzsolódni f számú vevő és up-selling révén többet adunk majd el a vevők g %-ának. Így a harmadik év végére a bevételünk ennyi meg ennyi lesz. A bottom-up tervezés tapasztalatokból építkezik, amit extrapolálunk nagyobb méretekre. Amíg zéró tapasztalatod van, nem tudsz alulról tervezni.

Eltérések

Sajnos nem ritkán előfordul, hogy a két tervezési metódus végeredménye úgy passzol egymáshoz, mint budiba a mozgólépcső. Ilyenkor vagy reszelgeted még mindkettőt, vagy egyszerűen átlagolod őket, vagy ha konzervatívan akarsz tervezni, akkor az alacsonyabb összegűvel számolsz. A piac megbecsülése szókapcsolatban a ’megbecsülése’ szóra koncentrálj. Soha nem fogod pontosan eltalálni a számokat, és nem is ez a szent cél. De a meghatározás folyamatát már csak azért is végig kell kommandóznod, mert maga a modell hegesztgetése is eszköz ahhoz, hogy ismerd a piacodat – ez pedig a siker alapvető feltétele.

[dil dil = 3390]

Miért vesződnél vele

Ha nem akarod mocskosul becsapni magadat, akkor ne spórolj a piac-meghatározással. Az Arany-háromszögnek ez az egyetlen olyan pontja, amihez csak józan ész és szorgalom kell, úgyhogy ha ez hibás, azt nem foghatod a körülményekre – az feketén fehéren a Te lustaságod. Simán kijöhet egyébként az elemzésből, hogy a piac túl kicsi, és akkor azonnal olcsón abbahagyhatod az ötleted kivitelezését, és belefoghatsz olyanba, ami működik. Ha meg normális méretű, akkor sokat megtanulsz róla amíg próbálod belőni hogy mekkora is valójában. Végül is, ha minden jól megy, innen jönnek majd a milliárdok – nyilván nem mindegy hogy mi a vége: kínlódás vagy happy ending…

Full-stack Marketing

Közzétéve 2013.07.23. Szerző: Gabor Papp

A startup ökoszisztémában már szinte mindenki tudja, hogy aki nem lean módon fejleszt, annak sokkal kisebb esélye van az életben maradásra; emellett szépen lassan kezdik az emberek kiismerni magukat a pénzügyi fogalmak terén is. Ha valakinek bemondod azt, hogy MVP, one-pager, premoney, vesting, akkor jó eséllyel már hallott róluk, jobb esetben nagyon pontosan tudja is, hogy miről beszélsz.

Trendek

Nem volt ez mindig így. Ma már mindenki „lean”, jóllehet alig 2 évvel ezelőtt, amikor Patrick Vlaskovits Pesten járt, rajta kívül mindössze 3-an voltak az első hazai lean meetupon. Egy hónappal ezelőtt mikor újra itt járt már közel 100-an voltak rá kíváncsiak. Ez persze egy természetes folyamat, mindig vannak felfutóban lévő globális és lokális trendek. Néhányuk sok-sok évig, évtizedig tartja magát, mások sokkal gyorsabban lecsengenek. Ezért is fontos, hogy időben felismerjük ezeket a folyamatokat, mert így rengeteg időt tudunk nyerni a versenytársakkal szemben. A kérdés mindig az, hogy vajon mi lesz a következő trend? Mi az, ami fontos lesz a közeljövőben?

A marketing valódi célja megismerni és megérteni a vásárlót, hogy a termék vagy szolgáltatás tökéletesen illeszkedjen az igényeihez és ilyen formán eladja önmagát. – Peter Drucker

Marketing, a Mostoha

Manapság már itthon is napi szinten lehet startupokhoz köthető eseményeket találni, de hetente legalább 2-3 olyat látni, amire „érdemes lenne elmenni”. Nagyjából másfél éve lehetett, amikor az egyik ilyen eseményen úgy döntöttem, hogy elkezdem felírni a marketing témában elhangzó kérdéseket. Konferenciákon, előadásokon, meetupokon illetve szimpla beszélgetések során nagyjából ezek voltak a legnépszerűbb – és egyébként folyamatosan visszatérő – kérdések:

– Hogyan tudom láthatóvá tenni magam ebben az óriási zajban?
– Hogyan tudok jó marketinget csinálni a startupomnak?
– Milyen híreket tegyek közzé a céges blogon meg a social csatornákon?
– Egyáltalán milyen csatornákat használjak?
– Milyen a jó startup PR? Melyek a hatékony PR eszközök?
– Fizessek egy profi PR cégnek?
– Ha igen, mennyit?

Hasonló jellegű kérdésekkel találkoztam külföldön és a tengerentúlon is. Ezek a kérdések jellemzően a marketing kérdéskörébe tartoznak; a startup marketing pedig egy egyelőre elfelejtett, de mindenképpen kiaknázatlan területnek számít. Nem csak itthon, máshol is. A startupok esetében ugyanis valami hasonló szokott lenni a nagyon leegyszerűsített, de általánosan elfogadott recept: kell egy jó technikai ember, egy jó üzleti érzékkel megáldott ember, esetleg egy jó design érzékkel rendelkező figura. Ha ez a három skill megvan, akkor nagy gond már nem lehet. Az ideális startupok 2-3 co-founderből állnak, néha még népesebb a csapat. Brad Feld szerint az optimális szám 2,09 fő. Ez nem a csapat méretét jelöli, hanem szigorúan az alapítókat.

Ritkán találkozni ugyanakkor olyan esettel, hogy a 2-3 alapító között egy „marketing zseni” is lenne. Ez sem véletlen. A marketingre ugyanis sokan nem úgy tekintenek, mint komoly értékteremtő tényezőre – éltalában Startupföldön másodvonalba szorul. Korai fázisban a fókusz főleg a termékfejlesztésen van, marketinghez csak egy komolyabb befektetési kör után fordulnak a startupok, amikor mondjuk már sokkal komolyabb növekedést kell tudni felmutatni. Ilyenkor a gyors megoldások révén jellemzően „B kategóriás” megoldások születnek, startupokhoz értő jó marketinges ugyanis nem sok szaladgál a piacon. Aki meg igazán jó, annak úgyis van munkája, vagy saját startupja. A klasszikus ördögi kör. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy „Milyen a jó startup marketinges?” illetve, hogy „Hol lehet ilyet találni?” A második kérdésre nem tudom a választ, az elsőre viszont van egy elmélet(em). Ha arra a kérdésre választ adunk, hogy mihez kell értenie egy jó startup marketingesnek, akkor némi iterációval eljuthatunk a második kérdés válaszához is.

Inbound vs outbound

Inbound marketing: A customer-ek figyelmének felkeltése nem fizetős eszközökkel. Egyszerűbben: amiért NEM fizetsz. (Néhány példa: kétirányú kommunikáció, social media, SEO, referrals, content marketing, blogging)

Outbound marketing: A figyelem felkeltése fizetős eszközökkel, azaz amiért fizetsz. (Néhány példa: Telemarketing, trade show, print-, radio-, TV ads, banners)

Az inbound marketing tehát próbálja megnyerni a potenciális felhasználót, nem pedig „megvenni”. Gyorsan eloszlatnék egy tévhitet. Az inbound marketing nem azt jelenti, hogy ingyen van, csupán (jellemzően) nem kell fizetni érte. Cserébe viszont a saját időnket, energiánkat kell beletenni, vagyis közgazdasági értelemben igenis van haszonáldozat költsége. A startupok a kezdeti időszakban jellemzően inbound marketinget alkalmaznak, mert nincs miből outboundra költeni. Vannak persze olyan inbound eszközök, amelyek pénzbe kerülnek (mondjuk egy PPC kampány), de ezek költsége egy startup esetében eltörpül mondjuk egy TV spothoz képest. (Itt egy remek cikk a Mashable-ön ebben a témában.)

Olyan cégeket, ismerősöket, szakembereket tehát nem sok értelme van megkérni, hogy segítsenek, akik az outbound piacon tevékenykednek, mert a startup piacra jellemző inbound környezetet és eszközöket vélhetően kevésbé fogják ismerni. Nyilván akadnak bőven olyanok, akik az inbound eszközökből ismernek egy párat, olyanok viszont kevesen vannak, akik számtalan elemét ismerik az inbound eszközöknek. Utóbbiakat nevezzük full-stack marketingesnek. Ők azok, akik a teljes inbound palettán kiismerik magukat. Nem feltétlenül profik minden eszköz használatát illetően, de jó érzékkel nyúlnak hozzá minden eszközhöz. A startupok célja a közeljövőben szerintem nem lehet más, minthogy minél korábban találjanak egy olyan embert, akár co-founderként, akár nagyon korai fázisban, aki full-stack marketerként képes segíteni a cég életét.

Akkor most mi van?

A teljesség igénye nélkül néhány inbound eszköz és skill, amelyek fontosak lehetnek egy full-stack marketer esetében egy startup életében:

SEO, Email marketing, Branding, Copywriting, Content Marketing, Story telling, Blogging, Customer Service, Distribution, Analytics, Photoshop és Image Design, Growth Hacking, Landing Page Optimization, App Store Marketing, Pitching, HTML/CSS/Javascript, PR, Positioning, Social Media, Paid Advertising, In Product Marketing, A/B Testing, Lifecycle Marketing, Business Development

Azt nehéz megmondani, hogy az egyes startupok esetében, melyek lesznek a nyerő eszközök. Az viszont biztos, hogy az a személy, aki az eszközök közül nagyon sokat tud aktívan és eredményesen használni, az előbb-utóbb rájön, hogy melyik viszont az a 3-4 elem, ami az adott startup esetében működni fog. Az egyes elemek startupokra gyakorolt hatása és alkalmazhatósága szinte mind önálló bejegyzés témája lehetne. Ha van konkrét kérés, hogy melyikről olvasnátok szívesen részleteiben, akkor írjátok meg megjegyzés formájában.

Takeaway

A kezdeteknél ugyan a marketing általában háttérbe szorul, de ahogy egy startup halad előre, ez szépen megváltozik. A lean elvek mentén történő fejlesztés, a product-market fit továbbra is elsődleges fontosságú, ugyanakkor, amikor ilyen óriási verseny van kialakulóban, akkor a zajból jellemzően azok tudnak kiemelkedni, akik valamit jobban csinálnak, mint a többiek. A startup marketing pedig egy ilyen fejlődő, de egyelőre kiaknázatlan terület. Egy olyan trend körvonalazódik előttünk globális szinten, amit ha a versenytársaknál hamarabb ismerünk fel, akkor komoly versenyelőnyre tehetünk szert.

Kreatív MVP

Közzétéve 2013.07.01. Szerző: Dr. Kádas Péter

Válasz

Megvan az ötlet. Megkérdezted a bratyóidat, pár havert meg vagy száz járókelőt, hogy komálják-e? Túl vagy a szóbeli feedback-eken és viszket a tenyered, hogy végre építs is valamit. Össze-gründoltál egy kis csapatot, akik nagyjából lefedik az eleinte szükséges feladatokhoz értő szakik listáját, mindenki bedobta a havi zsebpénzt. OK, hogyan tovább? Itt jön képbe az MVP, azaz a Minimum Viable Product, ami a következő lépés az ötlet startup-pá válásának kanyargós és veszélyekkel teli útján.

A Minimum Viable Product (rövidített nevén MVP), vagy prototípus az a korlátozott funkcionalitású termék, mely rendelkezik azzal a jellemzően egy, ritkán néhány képességgel (feature-rel), ami a potenciális vevőid egy szűk csoportjának, a korai befogadóknak már ebben a formájában is nélkülözhetetlen segítséget jelent, így hajlandóak azt használni, hajlandóak fizetni érte és visszajelzéseket adni róla.

De miért minimum?

Azért Minimum, mert a szükségesnél nem szabad több időt és lóvét rászánni a megvalósítására – pont ez a lean lényege. Attól, hogy szóbeli visszajelzések alapján a cuccod népszerű és a felhasználóid / vevőid / partnereid azt mondták, hogy akarják használni, nem biztos, hogy tényleg használni is fogják. Egyrészt ennek kiderítésére szolgál az MVP, másrészt a visszajelzések alapján leszel képes bizonyos funkciókat beépíteni, illetve kigyomlálni a végleges termékből. Azonban nem is olyan ritkán ez egész egyszerűen nem megvalósítható. A teljes termék annyira komplex, vagy annyira újszerű, hogy vagy lehetetlen egyes funkciókra bontani, vagy a korlátozott funkcionalitás a végleges termékre fordított erőforrások 80-90 %-át felemészti, akkor pedig nem sok értelme van reszelgetni valami igazi Dr. Emett Brown-szerű cuccot, csak azért, hogy találmánynak nézzen ki. Az sem ritka, hogy az MVP megépítésének is akkora tőkeigénye lenne, hogy zseton nélkül esélytelen. Ilyenkor az van, hogy átmész Befektetők Buzogányába (a pénzemberek legnagyobb meglepetésére sem döglesz meg cash nélkül), és a korlátozottan működő terméket ravaszul helyettesíted valamivel, amivel ugyan kemény valutához nem feltétlenül, de a sokkal lényegesebb visszajelzésekhez nevetve hozzájutsz. Jöjjön először a standard megoldás, aztán a trükkök:

Egy-funkciós MVP

Magyarázat: A leggyakoribb MVP természetesen a majdani termék egy egyszerűsített, korlátozott funkcionalitású változata (angolul Single Feature MVP). Minimális design – ami nem azt jelenti, hogy olyan ronda, hogy a hagyma sírva fakad tőle, hanem azt, hogy minimalista -, és amit tud az egy, vagy néhány működő funkció. Itt lényeges, hogy a technológiai co-founder megértse, hogy ahol csak lehet egyszerűsíteni kell, meglévő megoldásokat, framework-öket használni, trükközni, nem nagyot álmodni.

Így csináld:

A kulcs, amit el kell találni, az a core feauture, az az egyetlen funkció, amely megoldja a gebaszt, amit felfedeztél
Nagyon fontos megérteni, hogy a core feature melletti többi kiegészítő funkció nem teszi vonzóbbá azt a terméket, amennyiben a core feature nincs jól eltalálva – ebben ne is reménykedj
Lehetőleg csinálj egy egyszerű social login-t rá (mely összhangban van a célközönséggel. Valami vicces app-nál FB, nemzetközi piacra szánt terméknél lehet Twitter, biznisz oldalnál LinkedIn)
Kérj visszajelzést – végül is ezért csinálod az egészet
Próbálkozz meg először egy freemium monetizációs modellel
Ha van némi forrásod, marketingre költsd, nehogy fals negatív eredményt kapj

Előny: lényegében már a terméket fejleszted, ezzel időt spórolsz. Ha elsül az MVP, csak ki kell színezned a skiccet és esetleg finomhangolni az üzleti modellt. Az early adopter-ek rögtön népszerűsíthetik is a terméket, a legfontosabb marketing komponenst biztosítva a startup-odnak.

Hátrány: Ha nem találod el a core funkciót, nem a megfelelő visszajelzéseket fogod kapni. Az early adopter-ekkel – miután elkezdték használni a terméket – on-the-go kell foglalkoznod, azaz nincs megállás, benne vagy a játékban.

Landing page

Magyarázat: Jellemzően dot-com startupoknál működik a legjobban. Barkácsolsz egy oldalt valami ütős képpel, logóval, és egy pitch-mondattal, ami elmondja a termék lényegét. Alá egy email gyűjtő mező, meg valami rossz duma, ami a hiány elvére –mint motivációs alapelvre – épít: “Keressük az első 2000 béta tesztert!” Vagy: “Iratkozz fel a zárt bétára – még 127 hely van”. Vagy “invite only”.

Így csináld:

az üzenet legyen precízen és röviden megfogalmazva – az emberek türelme online környezetben mindössze néhány másodperc.
ne felejts el beállítani rá Google Analytics-et. A visszajelzések sokszor nem szöveges formában jönnek, hanem neked kell kitalálnod a megszerzett adatok elemzéséből, hogy mi volt király és mi volt hulladék az MVP-ben
indíts rá több hirdetést ugyanazzal a szöveggel, de célozz különböző fogyasztói csoportokat. (Ez jellemzően 5 x 10 dollárból megoldható a Facebook-on). A hirdetési linkek konverzióját az Analytics-ban elemezve tudni fogod, hogy melyik csoport cuppant rá a vackodra és melyik hanyagolta.
Csinálj egy komment opciót a landing page-re, hogy bárki kifejthesse a véleményét. Erre egy chat plugin is kiváló megoldás.
Legyen rajta call-to-action. (Gy.k: gomb). Egy oldaltól, amit csak nézni lehet, kevesen vizelik össze magukat örömükben.
Ha igazán tuti akarsz lenni, akkor csinálj egy videót arról, hogyan fog működni a cucc.
Néhány példa inspirációnak itt található.
Update Ilcsik Zoltán jóvoltából: az egyik legjobb landing page típusú MVP, a Buffer App alkotása. Részletes leírás (ANGOL Nyelvű).

Előny: akár egyetlen nap alatt készen van, és az email címek begyűjtésével az early adopterek-ből rögtön user-adatbázist építhetsz.

Hátrány: elég elterjedt a módszer, a hiány elvére építés a landing page-eknél már nem mindig jön be.

Crowdfunding, mint MVP

Sokan tekintenek úgy a crowdfunding-ra, mint startup vállalkozásuk pénzügyi megváltására. A dolog a legtöbbször a reménykedést sem éri meg – mert csak bizonyos dolgokra működik -, de nézzük csak a crowdfunding-ot egy másik szemszögből: ezeken az oldalakon azt a mondást lehet megtenni, hogy „Ha adtok zsét, megcsináljuk ezt a cuccot…”. Mi ez, ha nem a tökéletes validáció? Nem minden projekt való crowdfunding oldalra, de amelyik igen, annak ez egyben a tökéletes MVP is. Legismertebb ilyen oldal talán a Kickstarter, de ilyen még az IndieGoGo és a RocketHub is, meg van vagy 526 másik oldal is. Magyar oldallal ne próbálkozzatok – a kis piac és az idejétmúlt mentalitás miatt nem működnek a hazai copy cat-ek.

Így csináld:

ismerd a célközönségedet, és annak megfelelően válassz crowdfunding site-ot.
tervezz előre – nagyon gyorsan elindulhat a dolog. A crowdfunding-nál ráadásul jogilag kötve vagy a megvalósításhoz.
ajánlj fel speciális reward-okat, például aki 1 000 dollár feletti összeggel támogat, annak a nevét bevésed a weboldalad láblécébe.
sztorit építs fel. Az emberek nem termékeknek, hanem történeteknek akarnak a részesei lenni
aki komolyan belevágna, annak itt egy kis tippmix, amit érdemes elolvasni

Előny: MVP és fund-raising egy csapásra! Az abszolút zsír-császár-über-király kombó! Fashion startupok-nak és a legelvetemültebb állatságoknak rendszerint nagyobb esélyük van, mint valami nehezen értelmezhető dot-com algoritmusnak. Itt van a 10 legnagyobb Kickstarter siker, hogy képben legyetek, kinek jó és kinek nem.

Hátrány: A Kickstarter-hez igazolt amerikai vagy angliai jelenlét kell. Ezt némileg munkás és költséges összehozni. Bár ha vannak ismerőseid…

[dil dil = 3201]

Patyomkin MVP

Patyomkin miniszter a 18. század végén a Dnyeper folyó partján egész mű-falvakat állíttatott fel úgy, hogy a házaknak csak a homlokzatai álltak, mikor II. Katalin Cárnő látogatást tett a vidéken – demonstrálva ezzel a környék unorthodox gazdasági fejlődését. Ennél az MVP-nél úgy csinálsz, mintha késztermékkel lépnél piacra. Kívülről úgy néz ki, épp csak a háttérben az ég egy adta világon semmi nincs, csak néhány szorgos mókus kézi munkája. A leghíresebb Patyomkin MVP-t talán a Zappos csinálta 1999-ben, amikor lefotóztak néhány cipőt a helyi cipőboltokban, majd a fotók alapján megcsinálták webshopjukat – ha valaki rendelt, szépen elautóztak a boltba, megvették a cipőt, és kiszállították a vevőnek. Egy idő után beigazolódott a sejtésük, hogy az emberek hajlandóak online cipőt venni – és akkor vettek egy saját cipőboltot. Rendszert csak ez után fejlesztettek az oldal mögé.

Így csináld:

Egyszerű, válts ki minden algoritmust emberi erővel. Elöl minden, hátul semmi.
Vastag bőr az arcodra, és uccu neki. Hazudsz mint a vízfolyás és marketingeled a semmit.

Előny: hihetetlenül olcsó megoldás annak igazolására, hogy a startup ötleted jó. Élesben, a végleges szolgáltatás “arcával” tudod tesztelni a dolgot, és nem kell magyarázni, hogy később több feature, meg majd szebb lesz, meg jobb lesz. Ha nem válik be, leállítod. Ha beválik, mindenkinél gyorsabban lépsz piacra az ötleteddel – hiszen már ott vagy anélkül, hogy a fejlesztéshez akárcsak hozzászagoltál volna.

Hátrány: Ha beindul a dolog, lesz egy pár átvirrasztott éjszakád, mert versenyt fogsz futni az idővel, és komoly tétje lesz.

Praktikus tippek

Aki megértette az iszonyatosan-gyorsan-kell-haladnom aranyszabályt, annak érdemes ránéznie a Kickofflabs-re, vagy az Unbounce-ra, amikkel hyper sebességgel lehet landing page-eket építeni. Aki végképp nem boldogul vele, annak örömmel jelentem, hogy az MVP elkészítésére is létezik már startup. Fontos, hogy tudjátok – vagy legalább sejtsétek – hol van a célközönségetek, és szólítsátok meg őket közvetlenül és autentikusan. A jó MVP-nek egyetlen ismérve van: bárhogy is, de megkérdőjelezhetetlenül igazolja, hogy amit csináltok, az a vásárlóitok egy csoportjának nagyon kell. Ne passzoljátok el az MVP fázisát, különben borítékolhatóan sok pénzt fogtok eltüzelni feleslegesen – a drága időről nem is beszélve. Bárhogyan is, de el kell érnünk, hogy meglegyen egy széles körű validáció, hogy tudjuk, jó úton járunk – és nem azért, mert a befektetők is folyton ezért nyavalyognak, hanem magunk miatt. A saját startup-unkat építjük, a sikerünk és a kudarcaink egyaránt a sajátjaink. We own it.

Idegölő kötelesség – Startup névválasztás

Közzétéve 2013.05.09. Szerző: Dr. Kádas Péter

Ha már branding weekend-et hirdettünk, akkor csevegjünk egy kicsit arról a startup feladatról, amit én személy szerint a legjobban gyűlölök: névválasztás. Mert ugye a pitching nehéz. Az elevator pitch még nehezebb. A one-liner egy kínszenvedés, annyi mindent kell összefoglalni néhány szóban. Van még lejjebb? Persze: bármit is csinálsz, fogalmazd meg egyetlen szóban – és a domain legyen szabad… Pfff.

Számomra az egyik legrosszabb startupper időszak tényleg az volt, amikor a Brandvocat indításakor (és még onnantól számítva 3 hónapig) nem voltunk képesek találni egy jó nevet az ötlet mellé. Haladtunk volna a domain regsztrációval, az első sales anyagok összetákolásával, de annyira nem tudtunk dönteni, hogy egy idő után egymás között elkezdtük a projektet Sudár Jegenyefaként emlegetni, mert valahogy hívni kellett. 3 hónappal az után, hogy találtunk egy – szerintünk – zseniális nevet, első amerikai tanácsadónk rávilágított a tényre, hogy a kreált szóból a „valakivel kib*szni” kifejezés jut először az ember eszébe… és az egész kezdődött újra. Gyűlöltem, és Ti is gyűlölni fogjátok ezt a feladatot. Inkább ezer startup pitch egy acid house koncert áramszünetében őrjöngő tömegnek, mint egy startup névre irányuló ötletelés…

Miért fontos?

Ugyan már, tesó, a céged neve lesz az, amit minden egyes pitch alkalmával először kimondasz, amire a felhasználók rákeresnek, ami ott virít a honlapodon, az app-od tetején, a one-pager-eden, a Techcrunch-on, amikor írnak rólad, előbb-utóbb még brandelt pólókban is fogsz feszíteni, hiába fogadkozol most, hogy „én soha, én más vagyok”. Egyszerűen nem teheted meg, hogy legyintesz egy jó név biztosította versenyelőnyre sem – startup-ként nem vagy abban a helyzetben. Nomen est omen, a jó névválasztáson csaták végkimenetele dőlhet el. Sokan esnek abba a csapdába, hogy keresnek valami betűszót meg egy kifogást mellé, ami valami ilyesmi szokott lenni:

minden jó név foglalt a domain brokerek által
az ügyfeleink úgysem foglalkoznak névvel. naponta jön ki 10 új startup valami „eredeti” elnevezéssel
ha jó a szolgáltatás, majd bevezetjük a piacra, akármi is a neve
leragadtunk, kimerültünk, kiégtünk. Haladni kell mással is, nincs erre több időnk
most bevezetjük ezzel a névvel, aztán majd rebrand-elünk.

Mennyire fontos?

Rossz ötlet elfogadni a saját kifogásitokat. A jó branding mindig fontos, de további paráztatás helyett árnyaljuk kicsit a dolgot: Általánosságban az mondható el, hogy egy B2C vállalkozás sokszor csak hirdetésekre alapuló marketing és ügyes PR révén képes növekedni, ahol egy jó név hatalmas előny. Ugyanakkor egy B2B biznisznek az ügyfeleit sokkal inkább érdekli maga a termék, vagy szolgáltatás, és kevésbé törődik a konkrét névvel. Ez nem azt jelenti, hogy B2B-ben megengedhetsz magadnak egy rossz nevet, de egy átlagosat talán már könnyebben. A mostawesomehealthcareproducts.com nem tartozik az átlagosak közé… A B2B létet ne használd kifogásnak, józan mérlegelési eszköznek azonban megteszi.

Ugyancsak fontos nagyjából belőni, hogy milyen célpiacnak adunk majd el, mert ettől nagyban függ a név közérthetősége és a tevékenység azonosíthatósága. A túlságosan szakmai, vagy „geeky” szavakat sokan nem értik, és az esetlen szóvicceket is csak az adott niche szereplői jegyzik meg, de ha biztos, hogy ez a közösségünk, akkor nem feltétlenül rossz választás. Viszont az egyik legrosszabb dolog, ha magyarázni kell a nevet – ez először vicces, ötvenedik alkalommal simán unalmas, de az ötszázadik esetnél egyszerűen legszívesebben visszautaznál az időben és agyba-főbe vernéd korábbi önmagadat…

Hogyan csináljuk?

Nem vagyok szuper-kreatív branding szakértő, csak egy tech vállalkozó. Nem próbálom eladni a tutit, és nem állítom, hogy tudom. Csak azt fogom leírni, hogy hol rontottam el, hogyan csinálnám ma, és mire figyelnék oda, mit tartanék a névválasztás tekintetében fontosnak és mit nem. Aztán majd kommentben a branding felkent papjai szétszedik a véleményemet, de legalább Ti könnyebben eligazodtok, ha a névválasztás kínkeserves kötelességére kerül sor. Én három fázisra osztanám a poklok poklát: ötletelésre, tesztelésre és megszerzésre.

Ötletelés fázisa

Széles merítés

Menj fel az angel.co-ra és írj ki magadnak 50 startup nevet, ami hangzása alapján tetszik Neked. Vizsgáld meg, hogyan képezték az adott szót, mi benne a különleges, miért hangzik jól számodra. Ha ez megvan, akkor írd le a saját cuccod pitch-ét, célpiacát (ha validáltad már), a versenyelőnyt biztosító mondást, a szolgáltatás által elért eredményt, mindent, ami valahogy is kapcsolódik a kezdeményezésedhez. Végül menj fel a Thesaurus.com-ra és keresd meg a leírt szavak szinonímáit is, és azokat is írd le.

Költségek

Ha ezt kipipáltad, akkor határozd meg mennyi zsetonod van a domain-re. Könnyen lehet, hogy olyan domain-t találsz, amiből a .com már foglalt, de megvehető. Ha az iparágadban nagy jelentőséggel bír a bizalom és a szavahihetőség, akkor nem is kérdés, hogy nem elég a .net, vagy a .ly, vagy a .co végződés. Ha beindul a pénzgyár, nagyon fontos lesz a SEO, és nem engedheted meg azt a luxust, hogy a konkurencia szerezze meg. Kell a .com végződésű domain-név, most amúgy is olcsóbb, mint amikor már mindenki rólad beszél. Ha találsz valamit, még ne vedd meg, legfeljebb ha olyan mázlista voltál, hogy a kiválasztott domain szabad .com-ostul, akkor pár ezer forintért befoglalhatod. Ha nem annyira fontos a megbízhatóság – például játékok, crowdsourcing alkalmazások, kísérleti projektek, vagy ingyenes on-line szolgáltatások esetén – akkor lemondhatsz a .com végződésről, de sokszor ezzel lényegében csak halogatod a problémát, ugyanis a befektetőid mindenképpen szeretnék majd, ha legalább megpróbálnád megszerezni. viszont minél később állsz neki, minél ismertebb vagy, annál nehezebb lesz.

Másodlagos piac

Remek domain nevek vannak például a Namecore-on vagy a Sedo-n. Be lehet próbálkozni egy-egy aukcióval és licitálni a kívánt névre, ha nem több ezer dollár.

Tesztelés fázisa

Teszteld egyedül

Rögtön négy tesztet is javasolnék:

1. a kiválasztott nevekkel kapcsolatban a „bar test” az első, ami azt jelenti, hogy ha valakit a füledbe ordítja egy fülsüketítően hangos bárban, vagy szórakozóhelyen, akkor a taxiba ülve be tudnád-e írni helyesen az okostelefonodon a böngésző címsorába. Például a szörnyen innovatív és ultradesignos füldugónak szánt HearShield.com rögtön megbukik ezen a teszten: ahogy kimondják, lehet „hereshield”, „earshield”, „hirshyield”, meg még ki tudja hány dolog. Bármilyen név, ami hallás után nem írható le egyértelműen, az rossz. Ide tartoznak az egybetűs módosítások is, melyek kezdetben nagyon mentek (tumblr.com), de elterjedtségük miatt egyre kevésbé hatásosak.

2. A másik hasznos módszer a relevancia teszt, ez már átmenet a csoportos tesztelés felé: ugye a whatsthatbug.com tökéletes egy szoftver-tesztelő applikációnak, de már nem annyira jó név egy étteremnek…

3. A harmadik módszer a hosszúság-teszt: viszonylag rövid név kell, két, maximum három szótag. Az orderhealthyfoodonlineandliveforever.com-ot a vásárlóid nem biztos, hogy szívesen gépelik majd be…

4. Az utolsó dolog a józan-ész teszt: Kerüld az olyan neveket, amik más vállalatok neveire hasonlítanak, különösen ha az adott létező brand ugyanabban a szegmensben aktív, amiben a te startupod. A „dontbuySAP.com” péládul viszonylag rövid életű lesz, de az ügyvédeid nagyot kaszálnak majd rajta(d)…

Teszteld másokon

Bár már valami aprópénzt valószínűleg elköltöttél, mielőtt a nagyobb lé elmegy, gyorsan teszteld le a shortlist-es neveket néhány angol anyanyelvű emberrel. Egy nagyon ütős és killer nevet lehet, hogy nem dobnék fel egy tízezres LinkedIn csoportba a domain befoglalása előtt, de utána már simán – trademark befoglalására nem valószínű, hogy bárki rászánja az időt. Nagyon fontos, hogy a csapat ne utálja a nevet, mert ez alatt a név alatt fognak működni ők is, ha nem tudnak azonosulni vele, az nem segíti a csapat összetartását. Kikérni a véleményüket egyfajta minimum, de a reakciókat figyelembe venni is melegen ajánlott. Ha eddig eljutottál, akkor a fillérekért megvehető domain-eket itt már érdemes befoglalni. A több ezer dolláros nevekkel még várj, nehogy ennyi pénzt kidobj az ablakon egy trademark probléma miatt.

Teszteld trademark-ra

OK, ha eddig eljutottál, akkor most írj szépen egy levelet Ian Bennett-nek, hogy nézzen utána, nincs-e már hasonló név trademark-kal védve. Egyúttal – lévén startupokkal foglalkozó native english speaker, kérdezz is rá, hogy neki hogy hangzik a név, és akkor nem jársz majd úgy, mint én. Ez is bele fog kerülni némi pénzbe, de nem lesz vészes, Ian hosszú távon gondolkodik.

Megszerzés fázisa

Ha a trademark elérhető, indítsd el a megszerzését, Ian simán végigtolja ezt is. Természetesen dolgozhatsz bárkivel, sőt, versenyeztesd is meg az ügyvédeket a költségek alacsonyan tartása végett. De a trademark előbb-utóbb muszáj lesz, különben jön a kényszerű rebranding – ugye nem kell felsorolnom, mennyi minden felesleges munkával jár ez. Naná, hogy nekem például sikerült ezt is megszívni…

[dil dil = 2714]

Pozitív példák

A kreált szavak jók lehetnek, amennyiben kifejezik a tevékenységed jellegét, és esetleg egy hasonló hangzású, de teljesen eltérő összetett szóra hasonlítanak, például cardpool.com. A carpool ugye amerikában a belső sáv, amit olyanok használhatnak, akik többen utaznak egy autóban – mindenki ismeri a szót, benne van a köztudatban. A cardpool.com egy olyan oldal, ahol ajándékkártyákkal lehet kereskedni – a név leírja a tevékenységet, mindössze két szótag, és egy mindenki által érhető szójáték egyben. A kreált szavaknál nagyon fontos a rövidség, mert a furcsa és ismeretlen összetételek csak ekkor jegyezhetőek meg: Etsy.com vagy digg.com. A like.fm ugyancsak zseniális, mert azonnal tudni lehet, hogy mivel foglalkoznak. Ugyanez érvényes az Accounting101.com-ra – azonnal lejön, hogy mit csinál a cég.

Startup-ot brandelni borzasztóan nehéz, és meg kell találni az egyensúlyt a véget nem érő ötletelés és a bűnös hanyagság között. Én azt javaslom, ne nyugodjatok bele egy közepes névbe, mert később ez megbosszulja magát. 6-7 évig, esetleg még tovább fogtok az adott név alatt élni, dolgozni, előadni, tárgyalni. Vagy tízezerszer fogod kimondani, hogy My name is…

Született Marketing Guruk

Közzétéve 2013.04.18. Szerző: Dr. Kádas Péter

Az elmúlt pár hétben két látszólag alapvető és mindenféle high tech innovációt nélkülöző szolgáltatásra is felkaptam a fejemet, mert zseniális marketinggel hatoltak át a körülöttünk lévő, sok tízmilliós fizetett reklámokkal szennyezett zajon – ráadásul nulla pénzből. E két példa szerintem minden magyar startup Hustler számára hasznos, ugyanis bebizonyítja, hogy akikben valódi tehetség lakozik, azoknak nincs lehetetlen még a hazai tőkeszegény valóságban sem.

Szabi Vagyok, Takarítok

Az első Úriember saját bevallása szerint a húszas évei elején jár, s a magyar felsőoktatás rögös útját taposva vállal munkát. A feleségem mutatta a szórólapot, amit az autójára tett valaki, és nem tudtuk nem végigolvasni. Tudnotok kell, hogy a szélvédőre tett szórólapoknál nagyon-nagyon kicsi a konverziós ráta (pontos számot nem írok, mert nem akarok téves információt adni), azaz iszonyatosan kevesen néznek egyáltalán rá a lapra – mert ez a marketing módszer talán a harmadik legidegesítőbb a postaládába gyömöszölt szórólapok és az index.hu egész oldalas bannerei után. Tehát itt olyat alkotni, amire ránéznek (pláne, el is olvasnak), az művészet, atomfizika és a legmagasabb szintű profizmus egyben. Szabi ezt a szintet hozta szórólapjával (lásd alább). És hogy miért nem dobtuk ki azonnal? Mert kihasznál minden, a rendelkezésére álló ismeretet és trükköt, amit egy ilyen szórólapnál ki lehet használni:

– A papír nem a leggagyibb, tehát normálisan mutat rajta a színes kép, de nem is 500 forintos hiper-fényes csilli-villi, ami már hiteltelenné tenné az egész koncepciót – az olcsóságot és általában a szórólapos formát.

– A lap 50 %-át egy kép teszi ki, ami meghökkentő voltával nemcsak hogy felkelti a figyelmet (öltönyben áll egy alak porszívóval), hanem egyrészt hitelességet is kölcsönöz neki (szó szerint odarakja a saját arcát, már ha ez tényleg Ő), másrészt a meghökkentő szituáció miatt a szem rögtön magyarázatot keres a szokatlan képi élményre, és automatikusan elolvassa a nagybetűs címet.

– A címből és az arra rímelő tagline-ból pedig minden kiderül. Eredeti, rím van benne, rövid, és mindent elmond. Pitching-ből csillagos ötös!

– a szokásos hirdetés egyes szám harmadik személyű lenne (Egyetemista keres/vállal állást/takarítást), ami ugye személytelen. Ezzel szemben Ő megoldja három szóval, a maga nemes egyszerűségében, őszintén és napnál világosabban: Szabi vagyok, Takarítok.

– Négy blokkban indokolja meg, hogy mi a versenyelőnye a rengeteg hasonló szolgáltató versenytárssal szemben. Mind a négy blokk egy-egy szóval kezdődik, amiből látszik, hogy érti potenciális piacának problémáit, és direkt ezekre ad választ.

– a négy blokk mindegyike rövid, velős, lényegre törő. Szinte nem lehet nem továbbolvasni.

– a csúcsok csúcsa a finom, amerikai típusú konkurencia-alázós rész: “Huszas éveim elején a felsőoktatásban. Szerinted én súrolom ki jobban a kádad, vagy a nagyi a sarkon túlról?” (basszus, igaza van. Ennyi.)

– mind a négy blokkot ikonok erősítik meg az első szó előtt, ami látszólag lényegtelen, de nézzétek egy pillanatra a szórólapot úgy, mintha az ikonok nem lennének: bele sem kezdenék a féloldalnyi szöveg elolvasásába. A képírás megtöri és tagolja a szöveget – és így elolvassuk.

– a lap alján QR-kód, email és telefonszám, semmi felesleges dolog, csak a kontakt információk. A QR-kód ugyancsak az emailt és a telefonszámot tartalmazza, nulla sallang.

Well done, Szabi, ezzel a tehetséggel egy dinamikusabb piacon már valamelyik multinál dolgoznál a marketing osztályon – és senkit nem érdekelne, hogy még nincs meg a diplomád…

Elmosom helyetted

Mangel Koppányról a HVG is írt korábban, mivel a profi marketingnek itt azonnali virális terjedés lett a jutalma. A Facebook-on valamiért egy időben távoli event formájában publikálta Koppány a szolgáltatását – elmosogat mások helyett Budapest centrális kerületeiben. Az event forma talán véletlen, talán a FB bizonyos, csak eseményekre vonatkozó sajátosságait tudatosan használja ki. Érdemes elemezni azt, ahogyan a szolgáltatást összefoglalja:

Környezettudatos: nem folyatom a csapot. (nyilván a legtöbben lesza*ják, hogy mennyi vizet használnak mosogatás közben, de azért nem mindenki. A megjegyzés egyrészt szofisztikált kritika a jelenkor reklámjaira vonatkozóan, másrészt jelzés, hogy van piacismeret. Zseniálisan finom kis cinizmus, leheletnyi önirónia, mely egy a takarításnál is egyszerűbb szolgáltatást emel az unásig hallott buzzword-ök révén a mindennapi reklámokkal egyenértékűen komoly szintre.)

Közösségi: dumálhatunk közben. (Újabb bullshit buzzword a magyarázattal ironikussá konvertálva. Rövid, fordításszerű magyarázat mindössze két szóban. A mindennapi nyelvezettel hitelességet teremt.)

Szociális: segítesz rajtam, én meg rajtad. (Ez már társadalmi bizonyíték jellegű eszköz, az olvasó szociális érzékére apellál. A szolgáltatás sima munka, nincs benne semmi szociális tényező, de Koppány ezzel finoman jelzi, hogy szüksége van a melóra, és ha igénybe veszed a szolgáltatását, azzal egy dolgozni is hajlandó egyetemistát támogatsz. A szolgáltatás eredménye valójában az elmosogatott edény, de a szerző megtalálja ezt a kis plusz érvet is, és ellentmondást nem tűrően, mégsem etikátlanul zsákolja be vele az érzelmi labdát. Miközben nem rinyál, nem siránkozik, mégis tudjuk, hogy szüksége van a melóra. Elegáns, egyenes és vérprofi fogalmazás.)

Én: Mangel Koppány (gyakorlatilag team description, ahogy minden pitch elején szokás.)

Adomány: 1 óra 1000 huf, vagy alkuszunk (több-kevesebb, csere-bere, kaja-pia) (adománynak hívja a fizetséget, melyet rögtön finomít is az egyéb lehetőségekkel, így a legsóherebb olvasó is lassanként belazul, ami azért fontos, mert ennek a szolgáltatásnak a piaca eddig nem létezett – Koppány próbálja megteremteni. Itt már rendesen szarul érzi magát az ember, ha nem hívja azonnal, hiszen még hard cash fizetség híján is hajlandó kimenni hozzád és elmosogatni!)

Rendelés itt: elmosomhelyetted@gmail.com (brand-elt mail cím értelmetlen és túlzás lenne, de a szolgáltatás jelleget a szerző a külön erre célra gyártott gmail-es címmel hangsúlyozza.)

Mikor: egész évben. (ez az egyik legjobb húzás, amivel jelzi, hogy vállalkozás jelleggel csinálja, nem pillanatnyi pénz-szükséglet miatt – sokkal hitelesebb tőle, és nem kell kutakodnia a jónépnek, hogy ez most csak ma, vagy a héten, vagy mi van?)

Hol: Budapest I, II, III, V, VI, VII, VIII, IX, XI, XII, XIII kerületeiben ingyen kiszállással! (finom jelzés rá, hogy a költségeihez az utazás is hozzátartozik, de ezt megoldja, mert szolgáltató szerepkörbe pozícionálja magát, ott pedig az “ingyen kiszállással” szófordulat szinte már általános. A mögöttes üzenet, hogy szolgáltatóként komolyan veszi a munkáját.)

Próbáld ki. (elsődleges call-to-action)

Vagy szólj annak akinek szüksége lehet rá. (másodlagos call-to-action, ahogy azt a UI designról tanítják. A két lehetséges akciótól az olvasó azt hiszi, hogy választást kínáltak neki, és az emberi elme ilyenkor általában automatikusan és tudattalanul választ is. Valójában mindegy melyik alternatívát választja az olvasó, attól Koppánynak lesz egy újabb ügyfele – már ha az action megvalósul.)

Nap mint nap látok marketing problémákkal küzdő startupokat, kis-, közép- és bizony nagyvállalatokat is. Közben ilyen született tehetségek hevernek parlagon, akik valószínűleg egy profi fizetésének töredékéért dolgoznának rátermettségük és állhatatosságuk révén talán még az öreg rókákat is meghazudtoló eredményességgel. Csodálkoznék, ha nem csapna le rájuk egyetlen startup vagy kisvállalkozás sem! A legendás Y Combinator pont ilyen tehetségeket gyűjt össze, és kerestet velük egy problémát, amit majd megoldanak. Egyik Úriemberrel sem találkoztam, nem ismerem őket, nem tudom, milyenek emberileg – mondjuk ez könnyen kideríthető. Viszont őszintén remélem, hogy mindketten marketing szakos közgazdászok! Ami azonban tuti biztos: nem félnek megcsinálni bármilyen nehéz munkát, nulla pénzből is félelmetesen kreatívak tudnak lenni és eszük ágában sincs belenyugodni abba, hogy nem születtek bele a tutiba. Ezt a típust én úgy hívom, hogy Született Vállalkozó! Szabi, Koppány: Nagyon-nagyon drukkolok Mindkettőtöknek!

Facebook Rulez

Közzétéve 2013.04.02. Szerző: Csóti Janka

Van a Facebookon néhány megkötés, amelyekről könnyű megfeledkezni, aztán pedig piszok nehéz korrigálni a baklövést. Lássunk most ezek közül a legfontosabbakat. Előre bocsátom: az előírások gyorsan változnak, ezért érdemes időről-időre visszatérni a témára, és page kezeléskor, promóció indításakor konkrét kérdés estén feltétlenül megnézni az aktuális szabályozást. A kiindulási alap az, hogy a Facebook nagy figyelmet fordít a jogi kérdésekre – a felhasználók személyiségi jogaira és a saját szempontjából fontos ügyekre egyaránt. Alapvető, hogy teljes egészében a felhasználó/adminisztrátor felelőssége, hogy mit posztol. (A tartalom köztudomásúan nem lehet – többek között – sértő, gyalázkodó, pornografikus, erőszakos.)

Okosan válassz nevet

[quote align=”right” color=”#999999″]Never treat your audience as customers, always as partners. – Jimmy Stewart[/quote]
A page létrehozásakor az első fontos teendő a megfelelő névválasztás. Ebben legyél körültekintő, mert ezt csak 200 rajongó eléréséig lehet módosítani, és utána hivatalosan nem – jelenleg. Bár 200 fő fölött lehet egyéni kérelemmel próbálkozni a Facebooknál, de a jóváhagyás kétesélyes. (Ez érthető megkötés, hiszen ha valaki lájkolta a „Csillámpónik a világbékéért” rajongói kört, nyilván nem örülne, ha egyik napról a másikra „Horror fimklub” névre keresztelnék át.)

Cover fotó

A jelenlegi Facebook design esetében a legharsányabb vizuális elem a cover kép, amely minden látogató számára publikus. Éppen ezért erre vonatkoznak a legszigorúbb szabályok is:

Nem javasolt, hogy 20%-nál több szöveget tartalmazzon
Semmi esetre se tüntessünk fel ezen a felületen árra vonatkozó információt (pl. „40%-kal olcsóbb”) vagy fogyasztásra történő felszólítást (pl. „Töltsd le a socialmusic.com-on”), továbbá
Semmilyen kontakt infót, amelyeknek az „About”-ban a helyük (webcím, e-mail cím, postacím)
A cover képen tilos a Facebook elemek használata is („Like” vagy „Share”) és
A Facebook nem támogatja a felszólításokat sem („Szólj a barátaidnak!)

Színes csokrot lehetne gyűjteni azokból az oldalakból, amelyek ezt nem tartják be, mégsem érdemes kockáztatni, mert a Facebook bármikor ellenőrizheti, és meg nem felelés esetén szó nélkül kiiktatja a nagy műgonddal szétlájkoltatott oldaladat.

Under cover

A 20%-os szabály a nemrégiben módodult hirdetési előírásokban is érvényes. Ez azt mondja ki, hogy a hírfolyamban a hirdetések és a szponzorált történetek nem tartalmazhatnak olyan képet, amelyen a szöveg aránya meghaladja a 20%-ot. A jobb oldali sávban megjelenő hirdetésekre és a nem szponzorált posztokra természetesen ez továbbra sem vonatkozik! A hírfolyamban megjelenő hirdetéseknél a hivatalos Facebook-ajánlásnak megfelelően arra kell figyelni, hogy a kép lehetőleg reális kép legyen, amely valós helyzetben készült – szemben az általános stock fotókkal. Itt is igaz, ami a cover képnél: a fotón javasolt kerülni a „call to action” üzenetet, az ár és az elérhetőség feltüntetését. Minden ehhez hasonló részletet a kép leírásában érdemes szerepeltetni. A Facebook hivatalos állásfoglalása a 20%-os szabályról itt elérhető.

Appok

Szinte mindenen oldalon van már alkalmazás, amelyek közül nagyon sok nyereményért is működik. Ezeknél, legfontosabb szabályként fel kell tüntetni, hogy a játékért – a page adminisztrátoraként – te vagy felelős, és nem a Facebook. Ez a meghatározó szemlélet, amelyen a nyereményjátékokra vonatkozó Facebook-szabályzat alapszik. Sok máshoz hasonlóan ez is sűrűn változik, de érdemes kiemelni néhány elemet, amelyek fölött az oldalak üzemeltetői hajlamosak átsiklani…

[dil dil = 2298]

Nem lehet a Facebook alapvető funkcióit arra használni, hogy azzal a user automatikusan részt vegyen a promócióban. Tehát például egy poszt lájkolásával vagy egy check-innel a felhasználó nem léphet be egyből az alkalmazásba, és a „like” szavazó mechanizmusként sem működhet. Tilos a nyerteseket a Facebookon értesíteni: posztban, chat-en, de ezt még üzenetben sem tehetjük meg! (Ezért fontos a megfelelő adatokat – legalább az e-mail címet – elkérni a nyereményjátékhoz.) Minden promóció előtt érdemes ellenőrizni az éppen aktuális szabályokat.

És hogy hogyan lehet könnyen, gyorsan promóciót indítani? Egyre több cég foglalkozik olyan sztenderd alkalmazásokkal, amelyeket könnyű átskinelni, így nem szükséges elölről kezdeni a programozást, csak az alkalmazás jogdíját kell a promóció idejére (általában 2-4 hétre) kifizetni.

Néhány tipp található még ezen az oldalon és még ezen is. Érdemes tehát figyelni a Facebook szabályait, és körültekintően bánni velük, különben a sokat dédelgetett közösségi profilunk egy csapásra eltűnhet!

Dolgozzon helyetted a Média

Közzétéve 2013.03.19. Szerző: Andras Gyorfi

Szeretném röviden bemutatni a média “használata” kapcsán szerzett tapasztalataimat. Nem tekintem magam a terület kimagasló szakértőjének, viszont tényszerűen elmondhatom, hogy az eddigi csupán négyévnyi vállalkozói pályafutásom során négy különböző projektemmel megjártam a hazai média számos nagy szereplőjét. Ezek között volt szinte minden műfaj: online média, TV, rádió és nyomtatott sajtó. Vezető bulvárlap, nagy múltú gazdasági újság, kisebb, regionális médiatermékek egyaránt. A levegőbe beszélés helyett tételesen:[message_box title=”Megjelenések” color=”blue”]TV2 három alkalommal, SuperTV2, Blikk, Bors Online, a BORS Magazin közel tíz alkalommal, HVG, Origo, Neo FM, Velvet négy alkalommal, Life.hu, ComedyCentral, Meglepetés Magazin két alkalommal, Nők Lapja Café, Harmonet és még tucatnyi kevésbé ismert satöbbi. És most már a Startupdate Blogon is itt vagyok![/message_box]

De miért is molyoljunk ezzel?

Mielőtt rátérnék a hogy-a-viharba részre, lássuk az érveket, miért is érdemes a médiával foglalkoznod. Az első és legfontosabb érv a költséghatékonyság. Startup vállalkozást építesz, jellemzően (nagyon) kevés zsetonod van – forint százezrek, jobb esetben néhány millió. Ha sikerül belobbiznod magad egy médiatermékbe, akkor ingyen vagy minimális költséggel kaptál egy adott esetben óriási elérésű megjelenést, tömegekhez jut(hat) el a terméked vagy szolgáltatásod híre, látogatókat, usereket, vásárlókat szerzel relatíve nagy mennyiségben, pillanatok alatt.

Az emberek java része jellemzően túlbecsüli egy-egy médiatermékben való megjelenés jelentőségét, a tartalmak súlyát – és ezt kiválóan ki lehet használni. Közhely, de a jónép többnyire szépen megeszi, amit a média érdeklődésük színes kis tányérjára pakol. Startup szempontból éppen ezért a médiának tulajdonított gyakran túlzott jelentőségre felépíthetsz valamit: az ismertség látszatát.

Ráadásul van ugye néhány ember, akik számodra kulcsfontosságúak lehetnek később, ezek pedig a Befektetők. Na, ők sem működnek másképpen. Bizony nagyon jól tud mutatni a bemutatkozásodban a nagy médiatermékek logója mint az eddigi megjelenéseid – ez gyakorlatilag egyszerre traction és társadalmi bizonyíték. Az más kérdés, hogy egy befektető valószínűleg így is ízekre szedi majd a projekted számait, így a megjelenéseid jelentősége is hamar a helyére kerül, de legalább az érdeklődést felkeltetted – tekintsd a dolgot a pitching turbótöltőjének.

Ugyanakkor a megjelenések a felhasználóidban is bizalmat ébresztenek, egyfajta hitelességet kölcsönöznek a cuccodnak. Amerikában szinte törvényszerű, hogy a website-ok láblécében igényes, egységes logókkal felsorolják a média-megjelenéseket. Gondoljunk a meglehetősen általános e-commerce tyúk-tojás problémára: ha egy oldal bármilyen ellenszolgáltatásért cserébe pénzt (bankkártya adatokat) kér akkor óhatatlanul felmerül a megbízhatóság kérdése. Amint egy ismerős logót lát a user akkor a bizalmatlansági faktor csökken.

A harmadik érv az önbizalom amit tudatosan kell építenie minden vállalkozónak. Jó érzés a megjelenéseidet visszaolvasni, a falon bámulni, a YouTube-on évekkel később előkeresni. Ez különösen jól jöhet, amikor éppen belefutottál egy (újabb) kudarcba a projekted építése közben – márpedig a startup szférában több a pofon, mint egy Bud Spencer filmben.

Negyedik érvként gondolj a létező és potenciális konkurenciádra. A létező konkurensed dühös lesz és féltékeny, ha a címoldalon lát, amikor kezébe veszi a reggeli újságot (nem nálunk, mi kultúrnemzet vagyunk. Máshol. Itt? Soha…) A potenciális konkurensed pedig jó eséllyel beléd fog botlani, amikor előzetes piackutatást végez, és ez elveheti a kedvét, így legalább egyel kevesebb piaci szereplővel kell majd marakodni. Nem nagyon van olyan startup amelyiket az első 1-3 életévében ne lehetne kisöpörni a piacáról. A külvilág felé startup vállalkozásként általában nagyobbnak kell mutatnod magad, mint amekkora valójában vagy, ehhez pedig a média elég ütős eszköz.

Végezetül óriási jelentőségű érv a média tartalommegjelenítésként való használata mellet az úgynevezett reklámkerülés. Nem bonyolult fogalom, egyszerűen annyit tesz, hogy az emberek nemhogy nem figyelnek oda a reklámokra – bármilyen médiatípusról legyen is szó -, de egyenesen kerülik (ez egyébként különválasztható tudatos és ösztönös viselkedésre).

Kis reklám-pszichológia

Gondolj csak bele, Te hogy viselkedsz mint tartalomfogyasztó? Amikor megnyitod az Indexet és a címoldal helyett egy hatalmas reklám ugrik az arcodba, mi az első dolgod? Volt már, hogy legalább megnézted, hogy egy autót vagy egy telefon előfizetést hirdetnek? Amikor a TV-ben nézel valamit, mi az első dolgod amikor elindulnak a reklámok? A kocsiban ülve a nőket (pasikat) bámulod az utcán, amikor reklámblokk megy a rádióban vagy érdeklődve hallgatod, hogy hol is található az a szuper kulcsmásoló?

Ezeket a figyelem kieséssel járó viselkedésformákat nagyjából 30% és 90% (!) közé tehetjük médiatípustól függően. A nyomtatott lapokban még úgy-ahogy kiszúrják az emberek a hirdetéseket, a skála másik végén a webes hirdetések vannak, amik szinte ki is esnek a humán látószerv által érzékelhető dolgok közül (bannerekről van szó elsősorban, nem a specifikus online marketingről, amilyen az AdWords, vagy a Facebook promoted post-ok.). A rádió valahol a két véglet között, de abból sem emlékszel sokra sötétedés után.

A tudatos reklámkerülés még talán a jobbik eset, ilyenkor a fogyasztó átlapozza a reklámoldalakat, kinyomja a pop-up ablakot, lehalkítja a TV-t. Ennél még rosszabb az ösztönös reklámkerülés, amikor a fogyasztó észre sem veszi a banneredet, PR cikked linkjét, az óriásplakátodat. Egy átlagos fogyasztót napi 3-4,000 (!) hirdetés próbálja elérni, ebben az iszonyatos zajban egyetlen esélyed van a figyelem elnyerésére, ez pedig a tartalom!

Így csináld

A tartalom az amiért munkába menet napilapot vesznek az emberek, a tartalom az, amiért bekapcsolják a TV-t és előveszik a hírportálokat, kedvenc blogjaikat. A termékednek tartalommá kell válnia ahhoz, hogy bárkinek is elnyerd a figyelmét a médián keresztül. A kritikák elkerülése végett hozzá kell tennem, hogy léteznek igazán kreatív megoldások, akár bannerek amiket kiszúrnak az emberek és kattintanak is. És akkor jöjjenek a praktikus tippek:

Türelem

Ha kellően érdekes a projekted, akkor előbb-utóbb írni fognak rólad valahol. Bár bizonyára sok sikeres startup van, amelyik sohasem jut be a médiába valamilyen okból. Viszont általában fontos belátni, hogy ha ténylegesen van piaca a projektednek, akkor a piacod automatikusan egyezik valamely (specifikus vagy általánosabb profilú) médiatermék piacával – márpedig a releváns célcsoportnak hír leszel, nem kiszűrendő zaj.

Az újságíró ugye azért ül a szerkesztőségben, hogy jó témákat találjon amikről írhat a fogyasztóinak, ha érdekes vagy egy célcsoportnak, akkor az adott célcsoportra fókuszáló médiának is érdekes leszel! Hasraütés-szerű példa, hogy ha elvált édesanyák életének megkönnyítését szolgálja a kreatív és praktikus szolgáltatásod, akkor be fogsz kerülni a Nők Lapja Caféba, ez egészen biztos. Ha pedig úgy érzed nem elég “izgalmas” vagy “bulváros” a projekted ahhoz, hogy felfigyeljen rád a média, arra is jön a megoldás alább.

Ajánlás

Ha úgy érzed érdekes vagy a média számára akkor hívd fel magadra a figyelmet! A médiában dolgozók naponta tucatnyi potenciális témával találkoznak, interjúkat szerveznek, meetingeken vesznek részt, se idejük se kedvük nincs ahhoz, hogy utánad kutakodjanak – miért is tennék? A megoldás egyszerű, kikeresed az impresszumból a szerkesztő vagy egy véletlenszerűen választott újságíró emailjét és szépen, proaktívan írsz az illetőnek! Leírod röviden, egy-két mondatban, hogy mivel foglalkozol és fölajánlod, hogy több információt adsz ha érdekli a dolog (ez is pitching, nem árt röviden csinálni).

Fontos, hogy nem kéred a megjelenést, (nagyon) finoman és (nagyon) elegánsan és (nagyon) ügyesen úgy állítod be, mintha jót akarnál vele tenni az által, hogy írhat rólad, hiszen te éppen adsz egy jó témát. Nem mellesleg, ha tényleg jó a téma és jól sikerül az anyag akkor azért ténylegesen kap némi elismerést a munkatársaitól a szerző. Ehhez egy plusz jó tanács: ha az egyik munkatárs az adott médiaterméknél ősi magyar szokás szerint válaszra sem méltat, annak sok oka lehet, megéri egy másikat is megkeresned. (Azért azt kerüld el, hogy a teljes szerkesztőség SPAM-listáján jelen legyél…)

Celebek

A celebek a média érdeklődésére majdnem mindig számíthatnak, hiszen definíció szerint ezért celebek. Válassz egy celebritást, aki illik a projektedhez és generálj izgalmas média megjelenéseket! Vállalkozó vagy, legyél talpraesett, hívd fel a semmiből, mondd el miről van szó, találj költséghatékony megoldást – ezeket a történeteket fogod az unokáidnak a saját szigeteden a tábortűz fölött mesélni, miután mocskosul gazdag lettél, úgyhogy hajrá, mit veszíthetsz? Ez teljesen más mint amikor az A-Listás hollywoodi sztár dollár milliókért egy nyugdíjintézet előtt mosolyog. Nem minden celeb perc-ember, de néha még az utóbbiak is megteszik.

MediaHack

A MediaHack a tartalommegjelenítés, mint marketing eszköz legizgalmasabb eleme. Egyszerűen csinálj valamit, amivel a startup vállalkozásod bekerül a médiába. Ehhez ismét kulcs a kreativitás. Bele se kezdj az önbecsapásba, miszerint az okostelefon vírusirtó startupod túl unalmas ahhoz, hogy bekerüljön a Fókuszba. Első látásra lehet, hogy az, de kellő kreativitással tudsz mellé sztorit gründolni! Ha péládul heteken keresztül négy-öt mobiltelefonnak öltözött, hullasápadtra sminkelt, maga előtt infúziós állványt toló mókus vánszorog a város legforgalmasabb pontjain – bármiféle felirat vagy épeszű magyarázat nélkül – akkor az bekerül a hírekbe. A Fan Page-edre a “kampány” végén felteheted a rendszeres beöltözés vicces képeit, a rejtély megoldása pedig gyorsan átszalad a közösségi médián. Ezzel követőket nyersz, újabb megjelenéseket, ismertséget, usereket –és végül előbb-utóbb bevételt.

A média használatának egyik nagymestere a vállalkozó zseni Richard Branson. Amikor sokadik vállalkozásaként esküvői ruhakölcsönzőt nyitott, 30-as, szakállas férfi létére menyasszonyi ruhába öltözött, kisminkelte magát és így sétálgatott az üzlet előtt. Mai szemmel ez már kevésbé ütős, de a 80-as években óriási médiaszenzáció lett belőle.

Végezetül tudnod kell, hogy minden előnye mellett ez a marketing munka is munka: időt és kitartást igényel. Ezek az eszközök sem mindenhatóak, a marketing terved egy-egy eleme lehet ilyen a sok közül, viszont a költséghatékonyság miatt kiemelt jelentőséget kaphat. Ráadásul az itt elmondottak mind univerzálisak, nem csak a hazai piacon alkalmazható technikák. Speciális igénye a dolognak a komoly kreativitás és az egészségesen pofátlan rámenősség – épp, ahogy egy vérbeli startup Hustler viselkedik.

Légy okosabb, mint a telefonod – Social media 2013-ban

Közzétéve 2013.01.30. Szerző: Csóti Janka

A közösségi médiára MINDEN startupnak szüksége van, mivel ez jelentheti az első számú marketing lehetőséget az induló vállalkozásoknak, ezért idecsalogattam nektek a Startupdate-re a szakma egyik legjobbját. Az alábbi cikk szerzője Csóti Janka, egy különlegesen innovatív szakmai műhely, az Uniomedia Communications online kommunikációs igazgatója. Közösségi médiában én is Tőle kérdezek…

A gyenge brandinget előkelő helyen sorolja fel a korai fázisú főbűnök között egy korábbi bejegyzésében Kádas Péter. Egy startup sikerének valóban alapfeltétele, hogy láthatóvá váljon – nem csak a potenciális befektetők, hanem a majdani ügyfelek, fogyasztók számára is. Ők adhatnak visszajelzést az ötlet életképességéről, velük kell minél hamarabb kapcsolatba lépni valamennyi lehetséges online platformon is, mégpedig úgy, hogy minden, ami a vállalkozásból „kilátszik” , professzionális legyen.

A social media eszközeinek használata nem kérdés, de egészen mások a játékszabályok, ha magáncélból vagy üzleti célból tesszük ezt. Természetesen minden marketinges első ötlete az, hogy „kell egy Facebook page”, aztán pedig „jó, ha beszélnek rólad”-alapon majd generálunk tartalmat, játékokat, eseményeket. A közösségi média ennél lényegesen komplexebb lehetőséget teremt a kapcsolatépítésre, de hatékony alkalmazása tájékozottságot, szakértelmet igényel.

A Harvard Business Review friss felmérése alapján a közösségi mediát használó cégek mindössze 12%-a érzi úgy, hogy hatékonyan kezeli azt. Ez részben meglepő, másrészt beszédes szám. Az ember azt hinné, mi sem egyszerűbb, mint írni egy tweet-et vagy egy Facebook-posztot, de a felmérés eredményéből látszik: a többség már tisztában van azzal, hogy ennyi nem elég. Ezért a közeljövőben felvirágozhatnak majd azok a kurzusok, tanfolyamok, egyetemi szakok, amelyeken e terület hatékony művelését oktatják a résztvevőknek, sőt MBA-képzések indulnak a szakemberek legmagasabb szintű képzésére. A közösségi médiában rejlő lehetőségek folyamatosan változnak, a trendeket követni kell. Startupper szemmel is érdemes áttekinteni, mi várható 2013-ban ezen a területen.

A trans-media content az úr

A kommunikáció és marketing a legritkább esetben vegytiszta, szinte mindig felületeken átívelő. Régen elmúlt az az idő, amikor egy szakember csak médiahirdetésben vagy csak banner-kampányban gondolkodott, és ez a tendencia egyre erősödik. 2012 a content éve volt: széltében-hosszában friss, egyedi, kreatív tartalom készült nap mint nap. Ez 2013-ra is igaz, de a dolog egyre összetettebb. Nem elég egy frappáns Facebook-posztot megírni, rendszerben kell gondolkodni.

Ma már édes kevés, ha egy cégnek van Facebook oldala, hiszen a nagyok mellett tovább nőnek és megerősödnek a speciális közösségi oldalak, mint az Instagram és Pinterest. Mit jelent ez egy vállalkozás számára? Értelemszerűen azt, hogy több felületen kell integráltan jelen lenni: tartalmat szolgáltatni és figyelni a visszajelzéseket – amelyekből egyre több és több várható. A fogyasztók egyre öntudatosabbá válnak, és folyamatos visszacsatolást adnak.

Mobiltelefon, mobilnet, mobil content

Az eNET felmérése alapján Magyarországon 2012 harmadik negyedévében több mint 2,4 millió okostelefon volt forgalomban, ami az összes mobiltelefon 1/3-a, és a szám természetesen folyamatosan nő. Az internet mobillá vált, a fogyasztó tehát bármikor és bárhol online lehet, így azonnali visszacsatolást tud adni. Másrészt egy vállalkozásként, szervezetként egyre jobban kell figyelni arra, hogy folyamatos tartalmat szolgáltassunk, és az kényelmesen befogadható legyen. (A mobiltelefonra nem optimalizált weboldal lassan olyan, mint ha nem is létezne.)

Nézz és láss

2013-ban tovább erősödik a képek és videók ereje. Szárnyal az Instagram, továbbra is töretlen aYouTube népszerűsége. A Gemius Ipsos Audience tavaly októberi adatbázisa alapján naponta 1,6 millió hazai felhasználó, tehát az internetezők 76%-a fordult meg a YouTube-on. (Ha az Indavideót és a Videát is hozzáadjuk, akkor az elérés havi 78%-ra növekszik.) Az internetezők fogyasztják és megosztják a tartalmat, ezzel újabb tartalmat generálva. Érdemes az ötletet, tervezett projektet vizuálisan is bemutatni. Népszerűek és könnyen kezelhetőek például online infografika-készítő felületek. Ha pedig a lehetőségek engedik, akkor nagyobb idő- és költségráfordítással célszerű videóban is közzétenni a részleteket.

Check-in: check it!

Az emberek – talán a vártnál intenzívebben – szeretik megosztani szűkebb-tágabb ismerősi körükkel vagy akár az egész világgal, hogy éppen hol vannak, amiből legtöbbször az is következik, éppen kivel töltik az idejüket és mivel vannak elfoglalva. Ezt a lehetőséget azonban célszerű megfontoltan használni. Gondold végig, startupperként előny vagy hátrány, ha egy potenciális befektetőd látja, hogy a másik székházába csekkoltál be! A legfrissebb adatok alapján a Foursquare-nek világszerte közel 30 millió felhasználója van, akik 3 milliárdszor csekkoltak be, és ez a szám naponta milliókkal nő – az okostelefonok elterjedésével párhuzamosan. Minden évben felmerül a geo-location fontosságának növekedése, és ez idén sincs másként. Magyarországon is számítani lehet a helymeghatározáshoz kötődő akciókra és promóciókra.

Változik a hirdetési modell

Sokan szeretik azt hinni, hogy a social media ingyen van. Mindenkit ki kell ábrándítanom: ez hazugság. Nem csak a ráfordított energiára és munkaórára gondolok, de minden tendencia azt mutatja, hogy a közösségi felületek tisztában vannak az ebben rejlő üzleti lehetőséggel. 2013 a „social advertising” éve lesz: a „Promoted Tweet” és a „Sponsored Story” nyújtja a legkézenfekvőbb lehetőséget arra, hogy minél szélesebb csoporthoz jusson el az üzenet. A várható változások miatt érdemes folyamatosan figyelemmel követni a trendeket.