A 7 Korai Fázisú Startup Főbűn

5.00 avg. rating (98% score) - 2 votes

startup, lean, kockázati tőke, befektetés, pitch, start-upEgy startup felépítése a nulláról: halálugrás a nagy büdös ismeretlenbe – ejtőernyő helyett egy méretes nejlonzacskóval. Úgyhogy nincs is rá általánosan alkalmazható recept, hogy hogyan kell jól csinálni. Persze, az Eric Ries-féle lean metodika nagyjából leírja, hogyan épülnek fel az ötlet köré újabb és újabb héjak, míg végül már látszik az a kezdetleges forma, ami megszilárdulása esetén egy sikeres cég lehet, mégis, olyan sok dolgon el lehet csúszni, hogy felsorolni is nehéz. A legnagyobb bakik persze mindenkinél mások, és csak utólag látszanak, de azért tekintsük át most a top 7 tuti bukó, totál gáz, abszolút zöldfülű, csúcs-lúzer magatartást:

1. Rejtőzködés

Minden fórumon elmondták ezerszer  – még ebben a blogban, illetve az FB oldal fórumán is többször megtaláljátok – hogy egy startup ötlet titkos dédelgetése a siker egyik legnagyobb gátja. Amatőr – a veterán vállalkozók által megmosolygott -, igazi lúzer magatartás. Nézzetek fel a fejlécbe a Startupdate cím mellé: „Az ötlet semmi. A megvalósítás minden.” Az igazán nagy startup ötletek annyira elvadultak és szembe mennek minden konvencióval, hogy ami számodra a világ egyik legvagányabb ötletének tűnik, az másoknak egy csomó kérdést vet fel és egy halom kockázatot rejt. Egy ötletet csak a megfelelő ember – leggyakrabban az ötletgazda – tud sikerre vinni, és a siker képletében az ötlet maga csak egy icipici szorzóval szerepel. Felejtsd el az NDA-t, a rejtőzködést, és mondd el az ötletet minél több embernek – értékes visszajelzésekhez juthatsz általa, és ha az ötlet rossz – ami sajnos gyakran előfordul – akkor időt és pénzt spórolsz. Aki meg lenyúlja, az úgysem képes önálló alkotásra, úgyhogy meg fog bukni. Ha van konkurenciád, az üzletileg már úgyis olyan, mintha lenyúlták volna – konkurencia pedig mindig van. Ráadásul aki lenyúlásra játszik, az egy konkrét, befutott, gyorsan terjedő és sikeres üzleti modellt próbál lemásolni, nem tízezer hülye ötletet, amiből talán van 2 használható. Ne parázz, ne titkolózz! Barátkozz!  (egész jó startup jelszónak is, nem?).

2. Önbizalom

Ha megfuttattad az ötletedet jó sok emberen és a többségük eszeveszett baromságnak tartotta, és ezt logikus érvekkel alá is támasztotta, akkor elképzelhető, hogy talán, esetleg és persze csak véletlenül egy eszeveszett baromságot találtál ki. Ez szomorú, de még a legnagyobbakkal is megtörténik. Ettől még nem vagy alkalmatlan, lehet, hogy csak az ötlet rossz, vagy a problémára, amit találtál, egyszerűen csak használhatatlan megoldást találtál ki. Ha a többség egyetért abban, hogy a probléma létezik, akkor talán csak a válaszon kell javítani. Azonban nem ritka, hogy maga a probléma sem létezik, amit a startupperek megoldanak. Mivel képtelen leszel a fél világot rábeszélni arra, hogy igenis van ilyen problémájuk – hacsak apu nem egy érzelmileg könnyen befolyásolható médiamágnás – inkább találj egy valódi nehézséget, és oldd meg azt. Amikor a lelkesítő dumában a ’48-as márciusi ifjakat simán überelő accelerátor programok huszon-nagyon-kevés-éves coach-trainer-mentorai a kitartásról szónokolnak, akkor haladó vagy kései fázisú startupokról olvasott cikkekből idéznek – early stage-ben a túlzott önbizalom károsabb, mint egy mérgesgomba-gyűjtő nyári tábor Csernobilban. Kétkedj, kérdezz, tanulj, spekulálj, változtass!

3. Nincs konkurencia

Kezdő vállalkozók még ki is szokták emelni, hogy milyen tuti, nincs konkurencia. Nem, egyáltalán nem tuti. Szörnyű hír, igazi természeti csapás! Ha dörzsölt öreg róka lennél, a hatodik érzéked szólna, hogy veszélyesen nagy a csönd… A tapasztalat azt mutatja, hogy a világ nagy, és tele van innovatív emberekkel. Ha találtál egy választ egy problémára, akkor nagy a valószínűsége, hogy még 3-4 csapat ugyanezen dolgozik valahol a világon. Találd meg őket, figyeld őket, és tűnj ki a sorból. A konkurencia-keresés több acceleratornál egyenesen egy szolgáltatás. Jobb, ha magad nézel szét a neten és találod meg a versenytársakat – és reméld, hogy nem a Google vagy a Facebook az, mert nekik picit több pénzük van ügyfélszerzésre meg marketingre. Ha a konkurenciád igazi Tech Star, akkor mérhetetlen nagy szarban vagy, de erről majd lesz egy külön poszt, mert a tapasztalat szerint még így sincs halálra ítélve a startupod. Az innovációban egyébként pont az a nehéz, hogy elsőnek találj rá a problémára és elsőnek adj rá jó választ.

4. Gyenge branding

Egy startup hitelessége az induláskor egyenlő a nullával. A branding-be nemcsak a név és a logó tartozik bele, hanem minden, ami a vállalkozásból „kilátszik”: a csapat, a csapatépítés folyamata, a customer pitch, a weboldal, a blog. Egy világosan definiált, jól felépített divatos brandért nagyobb valószínűséggel lelkesednek az ügyfelek és a felhasználók (és ezáltal a befektetők is). Érdemes tehát nem elkapkodni ezt a részt. Ráadásul ahogy haladsz előre, egyre drágább lesz ezen változtatni. Ide most jönne egy a saját káromon megszerzett tapasztalat, de megállom, és hamarosan ebből is csinálok egy egész cikket – csakhogy néha megoldást is javasoljak és ne vádoljatok szűnni nem akaró károgással. Most legyen elég annyi, hogy az MVP (Minimum Viable Product) a lean metodikában nem azt jelenti, hogy “ocsmány, de kit érdekel” hanem azt, hogy “minimalista”. A branding fontos, mert szinte csak azzal tűnhetsz ki a többi startup közül.

5. Hiányos csapat

„Nagyszerű emberek nem építenek nagyszerű vállalatokat. Nagyszerű csapatok építenek nagyszerű vállalatokat.” A leggyakoribb hiba, hogy egy üzleti beállítottságú startup alapító egyedül vág neki egy technológiai cég felépítésének. Fe-lejt-sé-tek-el! Még Amerikában is láttam több százezer dollárt elégető vállalkozókat, akik 20 év üzleti múlttal a hátuk mögött azt hitték, képesek programozókat irányítani. Nem véletlenül mondják, hogy egy sikeres startuphoz egy Hacker és egy Hustler – azaz egy technikai ember és egy üzletember – kell, és ez nemcsak a tech szegmensre igaz. Abban az esetben pedig, ha 30-50 % részesedésért sem találsz társ-alapítókat, akkor talán tényleg nem a legjobb ötleten dolgozol, vagy – és sajnos ez is gyakori – alapvetően vagy alkalmatlan csapatokat összerakni és lelkesíteni az első sikerekig. Nyugi, meg lehet tanulni, sok sztár nem vérbeli “stricinek” született, csak volt némi kitartása hozzá.

6. Fókusz a terméken, nem az embereken

Jó az ötlet, összejött egy csapat, kijön az első béta verzió és… semmi eredmény. (Ennek oka néha épp az előző ponthoz képest fordított felállás, amikor a technológiai beállítottságú alapító hiszi azt, hogy a vevők százezrével tévednek oda minden frissen kirakott weboldalra – pedig valójában csak tízezrével…Se.) Hiába jó a terméked, ha nem fókuszálsz a fogyasztóidra és az eladásra. A visszajelzések itt különösen fontosak, mert még száz irányba mehetsz, magad sem tudod, mi a helyes irány. Oly sokszor látni alapítókat, akik fényességes statisztikákat készítenek kezdeti ügyfélkörükről / felhasználóikról, de elmulasztanak akár csak egyikükkel is beszélni, nem mernek kérdezni, nem mernek kapcsolatba kerülni velük. Ez talán a legjelentősebb startup bűn, úgyhogy a terméked utáni szenvedély fontos, de az ügyfeleid fontosabbak. Egy vállalkozónak ugyanis mindig pont annyi főnöke van, ahány Ügyfele! Fordulj szépen feléjük, mosolyogj, és kérdezz – meg fogsz lepődni, mennyi visszajelzést kapsz. 

7. Gyenge pitch

Ha korai fázisban vagy, egy első ügyfél, vagy egy befektető élet-halál kérdése lehet, ezért ebben a  stádiumban lényegében kétféle pitch-el kell majd házalnod. Az egyik az előző pontban megfogalmazott világos value proposition, a másik pedig az, amelyik befektetőknek, tanácsadóknak, együttműködő partnereknek szól. El kell telnie egy kis időnek, hogy ez utóbbi kikristályosodjon, még ha folyamatosan dolgozik is rajta az a bizonyos Hustler. Sajnos Magyarországon elképzelhetetlenül gyenge pitch-eket lehet látni zavaros, nem átlátható megfogalmazásban, ezért sok, tulajdonképpen életképes startup elszárad már az elején. A pitching-et nem lehet 100%-osan megtanulni, csak folyamatosan fejleszteni a visszajelzések és az innen-onnan beszerzett információk alapján. A minimum, amivel rendelkezni kell, az egy 3 mondatos, világosan kimunkált pitch rendesen betanulva és egy 10-12 diából álló prezentáció. Ez utóbbi – a pitch deck – elkészítése egyébként nagyon jelentősen képes kikristályosítani magát az ötletet és a rövid távú terveket, már csak ezért is érdemes megcsinálni. Hogy igazán átérezzétek a pitch-helyzetet: jó minőségű magyar startup pitchet eddig kettőt láttam – mindkettő külföldön kapott lehetőséget azóta, és mindkettő komolyan állítja, hogy Amerikában átlag alatti minőségűnek érezték a pitchet. Én két hónap munka után ugyancsak átlag alattinak éreztem a sajátomat 2012 nyarán egy San Francisco-i tech rendezvény előadójaként. Nem volt ciki, de nem volt kimagasló sem.

És egy bónusz nyolcadik bűn: befektető-függőség

Definíció következik:

[quote align=”center” color=”#999999″]Kockázati tőke olyan ígéretes és hiteles csapatok által vezetett cégekbe fektet, melyeknek növekedési potenciálja bizonyítottan magas, ugyanakkor egy meghatározó méretű piacon megszerezhető vagy megszerzett versenyelőnyük valamilyen innovatív módszer, illetve technológia folytán hosszú távra biztosítottnak látszik.[/quote]

Az ilyen vállalkozások általában boldogulnak önerőből is – legfeljebb a növekedés lassabb, lokális jellegű és előfordul, hogy tőkehiány miatt ezek a cégek nem is érik meg a “felnőttkort”. Arra számítani, hogy kockázati tőke előnyös feltételeket kínálva megspórolja a munka nagy részét az alapítóknak és a rettegős-verejtékes hullámvasutat verőfényes-mosolygós sétakocsikázássá varázsolja – az csak álmodozás. Egy jó cég jó csapattal a megfelelő piacon mindig is sikeres lehet, a befektetés csak egy lehetőség – nem érdemes hát a siker előfeltételeként tekinteni rá. A befektető-függő szemlélet eleve csökkenti a tárgyalási pozíciót és a valuation-t, ha valaki aztán tényleg tenne pénzt a cégbe, így hát jobb nem a jóságos nagybácsiban bízni. Persze, befektető jó, befektető kell, de ha nincs, akkor tessék elhúzni egy újabb ügyfélhez, megdumálni, bevételt csinálni, terjeszkedni, fejlődni. Higgyétek el, amíg nincs tőke, addig is túl lehet élni  még a legrosszabb napokat is. A legtöbb befektető úgyis csak az alapján képes megítélni, mivel áll szemben, hogy látja az organikus, tőkeszegény fejlődést. Úgyhogy get your ass back to work, nem értek rá ilyen blogokat olvasgatni. (Legfeljebb a Startupdate-et, azt is csak elalvás előtt. : )

Tudtok még startup bűnöket? Bővítsük a listát, várom a véleményeteket. Addig is kerüljétek el a fentieket és nagyobb eséllyel jön a siker. Meg a motivációs zene, ezúttal a Linkin Parktól. (ez a szám top 10-es muzsika nálam!)

5.00 avg. rating (98% score) - 2 votes

17 hozzászólás a(z) “A 7 Korai Fázisú Startup Főbűn” bejegyzéshez

    • Az egyik Kubatov Márk cége, a Canecom: http://canecom.com/hu – hamarosan lesz egy vendég posztja itt a Startupdate-en. A másiknál nem is a pitch-et hallottam először, hanem egy one-pagert küldött át Langmár Péter (Brickflow), és az amolyan ránézésre-kivételesen ütős volt mind tartalmilag mind formailag. Utána telefonon beszéltünk, a pitch is jó volt magyarul (angolul ez utóbbit még nem hallottam).

      • Isten látja a lelkemet, hogy nem trollkodni akarok ezen a szép tavaszi délutánon 🙂 de ebben a Canecomban mi az izgi? Nem igazán látom, mi benne a különleges.

        “Olyan mobil megoldást biztosítunk, ami minden mobil üzletágban érvényesülni akaró vállalkozás része lehet. Mobil alkalmazások, mobilra optimalizált weboldalak vagy mobil játékok fejlesztésében is partnerek vagyunk. Egyedi iPhone, iPad, Android alkalmazásokat fejlesztünk, mobil marketing és mobil app promóciós tanácsadással.”

        … jó, és?!

        • ja és kiegészítésnek egy nulladik főbűn: többes szám első személyben beszélni…

          őszintén, ki a fenét érdekel, hogy a Kovács És Társa Kft. mihez ért meg mi a specialitása? Azt írd meg, hogy nekem, az ügyfélnek mitől lesz jobb, ha tovább olvasom a honlapodat! Úgy írj, mint ha az ügyfeledhez beszélnél.

        • Krisztián, nem vettem trollkodásnak. Ha valaki intelligensen és kulturáltan fogalmazza meg a negatív vagy kétkedő vagy egyet nem értő véleményét, az szerintem még nem gáz – startup vállalkozó szokjon hozzá, hogy a kritikát meg a nehéz kérdéseket értékelni kell, nem megsértődni rajtuk.

          A Canecom-ról majd Márk elvitatkozik Veled, én annyit tennék hozzá, hogy sokunknak (vállalkozóknak) van lifestyle típusú biznisze (is), amiből megélünk, amiből tőkét halmozunk fel (és öntjük bele a még ne profitábilis startupjainkba). Márknak is több vállalkozása van, és van közöttük sokkal innovatívabb, mint a CaneCom. Egy ilyen bizonytalan és kicsi gazdaságban azonban, mint a miénk, – amíg nem befektetői pénzből tolja az ember -, valamiből meg kell keresni a startupokhoz szükséges tőkét.

          • All right 🙂 csak mivel a Canecom-ot hoztad fel példának (OK, tudom, hogy a pitch-re, nem a website-ra…) ezért nagy kíváncsian ránéztem és hát nem igazán estem transzba tőle… 🙂 mondhatni, gőzöm sincs, miről szól az egész. De mindegy, lehet, hogy egyszerűen nem én vagyok a célközönség!

            • Kint ezrével lehet látni az olyan eseteket, hogy látszólag egyszerű, vagy sok újdonságot nem nyújtó ötletek jutnak tőkéhez, míg csillagháborús tervek maradnak tőke nélkül. Ahogyan Te is írod: a pitch a Canecom esetében erős. Márk egyébként ernyőcégnek használja, és ha látnád a legújabb innovációjukat, ami még nem is publikus… Huh, az durva! 🙂 Kapja is a kockatőkés ajánlatokat párosával…

  1. 10. Motor nélkül indulni, sőt akár hiányos dugattyúkkal

    Teljes engine-hiánnyal indulni (http://larslofgren.com/marketingbasics/the-three-engines-of-growth-with-eric-ries) biznisz típustól függően és/vagy nem rendelkezni budgettel és/vagy delegált humán erőforrással a marketing és/vagy WOM/PR és/vagy sales területeken. Amit egyébként a fenti linken ír a srác, hogy small biz ownerként csak egyre fókuszálj, szerintem faszság, bár lehet, hogy nincs igazam. Szerintem minden pillérnek meg kell lennie, csak az lehetségesen összerakható erőforrások mentén súlyozva.

    11. “All you need is Data” mantra teljes elvetése, http://www.google.hu/books?hl=hu&lr=&id=Ni5nMDO1OfEC … Build-Measure-Learn!

    • Gaben, amit írsz, az igaz, de: ebben a cikkben a korai fázisú startupoknál elkerülendő magatartásokat próbáltam összeszedni. A Growth fázis egy másik dolog. Korai fázisban nincsenek meg az engine-ek, mert nem feltétlenül van meg a termék (sticky és viral nem működik), nincs elkölthető budget (paid nem működik). A cikk viszont jó, aki előrébb tart, az mindenképpen olvassa el.

      Ugyanakkor “az all you need is data” meglátásoddal mélyen egyetértek, tényleg butaság, sőt, korai fázisban fokozottan igaz, hogy ezt el kell felejteni!

      Köszönöm a forrást, Gaben. : )

  2. Akkor, ha az idézetre figyelek, akkor legjobb, ha határon belül el is felejted a startup cégépíts(?)

    Re: “egy Hacker és egy Hustler – azaz egy technikai ember és egy üzletember – kell,”

    Azért nem hátrány az a kettő az négy 😉
    A Dreamer: Aki megálmodja.
    A Hacker: Aki lekódolja.
    A Hipster: Aki megdizájnolja.
    A Hustler: Az értékesítő, aki az álmot eladja

    ui: épp minap olvastam, és önkétlenül jött a párhuzam: http://tinyurl.com/c8kffjq

    • István, köszönöm a hozzászólást. Először is, az idézet egy szóval sem mondja, hogy Magyarországon ne vállalkozzanak az emberek, ezt bizonyára a “meghatározó méretű piac” miatt értetted félre. A dot-kom iparban valóban ezerszer meggondolnám, hogy létrehozzak-e egy vállalkozást egy 10 milliós piacra, de pont a dot-com területen szerencsére a határon túli növekedés a legkönnyebb. Természetesen négy alapítóval is épülhet sikeres vállalkozás, de a tapasztalatok szerint a legsikeresebbek átlaga 2,09! Forrás: http://bit.ly/RMIDRd

      A Hacker és a Hustler két olyan megközelítés, melynek egyike sem nélkülözhető egy induló cégből, ez amolyan minimum. A Dreamer, ahogyan Te írod, az én szememben nem egy különálló megközelítés, hanem egy tulajdonság, aminek meggyőződésem szerint az ÖSSZES alapítóban meg kell lennie. A design szerintem sima ügy: egy részesedésért, vagy szerencsésebb esetben fizetésért/megbízási díjért dolgozó szakember ezt a feladatot ellátja. A jó design termék-minimum, nem alapítói minimum.

      Bőgel György írását köszönöm, érdekes volt. Nem értek egyet teljesen a megközelítésével, de sosem állítottam, hogy tévedhetetlen vagyok. Az én szemléletem leginkább a lean metodikát követi – ezzel sok startup ért el sikereket, és én látok benne logikát -, de ez sem Szent Grál. Annyit érdemes átvenni belőle, amennyit az ember magáénak érez.

  3. Ez egy 6 éves lista, de még mindig igaz: http://www.paulgraham.com/startupmistakes.html

    Egyetértek abban, hogy a túlzott önbizalom félrevihet, akadályozza a rugalmasságot, változtatási képességet, önkritikát. Ugyanakkor az is tény, jó csapatot nem lehet “fertőző optimizmus” és önbizalom nélkül építeni, és befektetőt sem lehet nélküle találni. A VC iparág a reményről szól, közelebb az aranyásáshoz, mint a szénkitermeléshez, a megszállottak itt előnnyel indulnak.

    • Teljesen igaz. A fertőző optimizmus kell. Én az egyik saját startupomban egy évig azt mondtam mindenkinek, hogy 1,5 ember hisz benne: Én mindig, a co-founder meg néha. De ez nem ugyanaz, mint az önbizalom. Szerintem a kétkedés és a folyamatos önvizsgálat a legfontosabb vállalkozói tulajdonságok. A “fertőző optimizmus” – tetszik ez a kifejezés – szerintem inkább az alapítók elszántságából és önkritikai képességéből egyszerre fakad. A munkatársak azt érzik, hogy a vezető emberileg, szociális intelligencia szempontjából is magas szinten áll – és ezért állnak be mögé, ezért hagyják vezetni magukat. A legtöbb ember pozitív példák mögé sorakozik fel: az pedig sosem szélsőségesen ilyen vagy olyan. Nem egyszerű megtalálni a megfelelő attitűdöt, az biztos.

  4. Pár napja olvasom az oldalt és azt kell mondjam majdnem szinte minden cikk arany 🙂
    Jelentősen átgondoltam a jövőbeli terveimet, egyenes út lett volna a masszív pénz és időveszteséghez. A titkolózás az borzasztó nagy hülyeség, erre hamar rájöttem én is. Bár a visszajelzések többnyire pozitívak voltak, de már az elején is látszott hogy kimondva (de akár prezibe irogatva is) egészen máshogyan nézett ki mint ahogy fejben megálmodtam.
    Én úgy érzem a legelején a megfelelő társak megtalálása a legnehezebb. Pedig nem kéne a világot megváltani, csak siralmas az egyetemen mennyire nem ért senki semmihez.

    • Benedek, köszönöm a nagyon pozitív visszajelzésedet, akkor igyekszem tartani ezt a vonalat! : ) A megfelelő társak megtalálására hamarosan előrukkolunk egy megoldással, és meglátjuk, hogy tudjátok-e használni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..