Lean Startup Machine

4.40 avg. rating (89% score) - 5 votes

lean startup vc befektetőElőző este egy prezentációnkon dolgoztam, amikor egyszer csak beugrott: pontosan a nyilvánosság az, amire nem vagyunk felkészülve, amikor lelkesen belefogunk a szívünknek oly kedves ötlet megvalósításába. Nem mérjük fel – mert nem is tudhatjuk, legalábbis első körös startupperként nem – hogy innentől nincs visszaút és legalább egyvalakinek a csapatból az arcát, tudását és tudatlanságát is vállalva ki kell állnia a közönség, a potenciális partnerek és vásárlók elé és meg kell szólalnia. A visszajelzéseket pedig – akár pozitív, akár negatív – lehetetlen megúszni. És persze téves stratégia is erre törekedni, ha fel akarod mérni valóban van-e az ötletednek – lehetőleg profitábilis jövője – ha kritika jön, elsőre (másodszorra, sokadszorra) mégis határozottan fájdalmas az élmény.

 Elvégre a projekt a szerelemgyereked, beletettél mindent, ami csak erőből, tehetségből és tapasztalatból tellett, ha kritizálják, téged is bírálnak vele. Ezért érdemes időben megtanulni, hogy a korábbi három faktorból a tapasztalat milyen hatalmas súllyal esik latba – és az egódat előbb-utóbb kénytelen leszel könyörtelenül beáldozni érte. Szerencsés esetben van a csapatban egy vérbeli Hustler, aki már a szülőszobába is tripla réteg bőrrel az arcán érkezett, de ha nem ez a helyzet, akkor sincsen feltétlenül gond: a lámpalázat el lehet hagyni, mindez begyakorolható és megtanulható. Például a Lean Startup workshop hétvégéje alatt.

A Lean Startup mozgalom neve mostanra valószínűleg ismerősen cseng és nagyjából mind tisztában vagyunk az alapelvekkel: minél előbb lépj ki a közönség elé a termékkel, hallgasd meg a visszajelzéseket, változtass, ha szükséges, ne ragaszkodj az egyértelműen elvetélt irányokhoz és ne vesztegesd az erőt, időt, és a pénzt feleslegesen. Build. Measure. Learn. A Lean abban segít, hogy megértsük a visszajelzés fontosságát, tudjuk kezelni a kritikát és mindeközben megőrizzük az ép elménket és a pozitív hozzáállásunkat is. Stratégiát és rendszert ad a tanulási folyamathoz, de ami talán még fontosabb, újfajta megközelítést és hozzáállást is. A hangsúly a kísérletezésen és az empirikus fejlesztésen van. Hiszen, ha minden új terméknek és vállalkozásnak kísérleti jelleggel àllsz neki, hirtelen nem kudarcról beszélünk, ha az eredeti ötletet nem fogadja ünneplő tömeg, hanem kérdések és kihívás van: mit változtassunk, hogy a következő kanyarban már az üdvrivalgás is meglegyen?

[quote align=”right” color=”#999999″]Fall seven times. Stand up eight. – Old Japanese Proverb.[/quote]A sikeres verzió megtalálását az erőforrások végessége miatt nyilván nem húzhatod a végtelenségig, előbb-utóbb kell az eladható prototípus, ez a hozzáállás azonban mindenféleképpen nagyobb esélyt jelent a sikerre. Ha nem rejtőzködsz, hanem tudatosan keresed a valós visszajelzést és ha nem adod fel az első hűvös visszhangok után, hanem a kíváncsiságtól hajtva tovább próbálkozol, olyan terméket fogsz összerakni, ami valós problémákat old meg. A válasz ott van, csak meg kell találni.

Az elméletet, ami önmagában logikusnak, mi több, túl egyszerűnek tűnik, a korábban boncolgatott emocionális kötődés és szűkölve tiltakozó egónk miatt mégsem olyan könnyű végigvinni. (Lásd újévi fogadalmak és az önmagunknak tett életmódváltó ígéretek; mind nagyon jól látjuk mit is kellene tennünk, csak aztán a gyakorlatba ez valahogy nem kerül át.)

Pontosan erre találták ki a három napos intenzív Lean Startup Machine workshopot. Lépéskényszerbe hoz, áthidalja a szándék és a cselekvés közötti légüres teret és alacsony kockázat mellett – egy új, érzelmektől még nagyjából független ötleten – mutatja meg, hogyan lehet már elképzelés fázisban értékes visszajelzést, sőt forrásokat szerezni. Kiküld az emberek közé, megtanít a visszajelzéseket megfelelően értékelni és a további munka alapjává tenni. Ráébreszt, hogy nem is olyan fájdalmas ez a folyamat, nem beszélve arról, mennyi energiával tölt fel, ha az optimális eset áll elő, és mindenki imádja az ötleted. Ráadásul nem is mentőöv nélkül dob a mély vízbe: a workshophoz minden városban olyan mentorok csatlakoznak – itthon többek között Locher Tamás (Lookk), Andreas Kilinger (Lookk), Dr. Kádas Péter (StartUpdate) és Hild Imre (iCatapult), Michele Attisani (FACE IT, StartMiUp) – akik a saját tapasztalataik alapján tudnak azonnal alkalmazható tanácsokat adni és elhivatottan segítik a startupok új generációját.

[quote align=”left” color=”#999999″]Everyone gets the experience; some get the lesson. – T.S. Eliot[/quote]Ha magát az ötletet féltenéd a nyilvánosság előtt és attól tartasz valaki az orrod elől fogja elhalászni azt, ne tedd! Érdekes módon a mai napig találkozom olyan kezdő vállalkozásokkal, akik inkább féltve őrzik a nagy ötletet és hónapokat, sőt éveket töltenek lopakodó üzemmódban, azon aggódva, hogy különben azonnal ugrásra kész ragadozók hada áll neki lemásolni azt. Nem éri meg. Maga az ötlet valójában ritkán vehető át egy az egyben, az eredeti alkotók személyisége, az ebből fakadó kommunikáció és az okosan felépìtett márka egyedi kombinációt hoz létre minden esetben. Rádásul akár az ideális alapító partnerbe is belebotolhatsz a hétvége alatt és együtt azonnal neki is állhattok a tényleges munkának.

[dil dil = 2615]

A startup-ok az innováció révén elérhető és hosszú távon fenntartható versenyelőnyről szólnak. A Lean olyan fegyver, ami az ötleted megvalósítását olcsóbbá és gyorsabbá teszi – vagyis versenyelőnybe hoz Téged a versenytársakkal szemben. Az egész startuposdival ezt a versenyelőnyt igyekszel hónapok, néha évek alatt megteremteni és megőrizni. Nem rászánni három napot a megvalósítás mikéntjének elsajátításra: viszonylag költséges butaság. Ha komolyan gondolod a startup létformát, és van mit tanulnod a Lean-ről, legyél ott – „Mér’nemtudtameztkorábban?” érzés lesz!

4.40 avg. rating (89% score) - 5 votes

7 thoughts on “Lean Startup Machine

  1. Akkor most jöjjenek az ellenérvek hadai:
    1. Amikor nyilvánosságra lépsz az ötletetteddel mindig lesz ott 1-2 ember, aki érti a dolgot és ha valami oknál elakadnál, majd 1-2 év múlva befejezi – helyetted. ”
    Egy kis adalék ehhez a”Sziliciumvölgy kalózai” című filmből egy kis részlet:
    http://youtu.be/37_mFfezRX8
    (A teljes filmet érdemes megnézni, csak most nem találtam.)
    2. Nyilván ötletedből akkor lesz pénz, ha azt a versenytársak nem, vagy csak nagyon nehezen tudják másolni. Kik a versenytársak elsősorban azok a cégek, akik már jelen vannak, van pénzük, gyártó kapacitásuk, szervezetük, stb.. És ki vagy Te?
    3. Probléma a szabadalmaztatásnál. Olvasd el a szabadalmi törvényt, rá fogsz jönni, mekkora öngól “nyilvánosságra” hozni ötletedet. Utána már sosem fogod úgy levédetni, ahogy az kellő védelmet adna, nagyon drága, bonyolult szabadalmat kell készíteni, ha egyáltalán lehet.
    4. Nyilvánosságra hoztad az ötletedet, ezután ki fog komoly fejlesztői tőkével beszálni? Hiszen jogilag nem védhető. Tegyük fel, hogy elsőre nem sikerült embereket meggyőzni, mert még béna prototípusod volt, másodjára kijavítottad a hibákat, mert találtál pénzt, jobb szakembert, anyagot, stb. és mindenki lelkesedik érte. De sajnos a befektetők mivel már nyilvánosságra hoztad nem. Az újságokat is bejárta a híred, a tv-ben is szerepeltél és már a konkurensek is komolyan vesznek … elkezdenek megjelenni hasonló termékkel.
    5. Az USÁ-ban mások a törvények, a szabadalmaztatás is! Kérdezz meg egy szabadalmi ügyvivőt! Ott nincs akkora kockázat, nagyobb a pörgés, nagyobb a piac.
    6. Az idő mindent megold 🙂
    7. A Lean-t már sokkal régebben alkalmazzuk, hogy azt kitalálták, csak éppen zárt körben, nem jogi értelemben vett nyilvánosság előtt. A haverokat, barátokat, ismerősöket, “szakértőket” szoktuk kérdezgetni, tőlük kapjuk a visszajelzéseket.
    Ha mazohista vagy, akkor halgass csak a Lean guruk tanácsaira, szemben a józanésszel. Mindig voltak ilyen managment divat irányzatok, amelyek jönnek-mennek.
    Nekem személyesen vannak tapasztalataim ötlet lopásokkal kapcsolatban. Az egyik haverom ötletével futott be nem rég egy csapat a SUU-n. Ő már évekkel ezelőtt “házalt” üzleti angyaloknál az ötletével (kész prototípussal). Nem szabadalmaztatta, mert sok hasonló és jobb ötlete, találmánya van. Nos rá 3-4 évre kijöttek vele, persze nehéz lenne a személyes kötöttséget megállapítani :). Az ötlett viszont annyira eredeti nem tud semmi sem meggyőzni róla, hogy azt a srácok is maguktól találták volna ki. Ez van. Sok sikert nekik.
    Egy másik ismerős feltaláló (már régen), szabadalmaztatás nélkül jelent meg egy 3D-s kijelzőjével egy magyar találmányi kiállításon. Rá 3 hónapra egy neves amerikai szakmai újságban egy amerikai cég bemutatta hasonló prototípusát. Sajnos emiatt a baki miatt később nem talált befektetőt. A dolog szépsége az hogy egy olyan módszert talált ki, ami valódi 100% 3D élményt ad és most is foglalkozik vele például a Sony. – Aztán kb egy évre egy kínai cég azon az elven működő, de lebutított reklám megjelenítő eszközt dobott a piacra, nálunk is lehetett kapni.
    Még egy adalék a paranojához 🙂 : régebben személyesen ismertem egy a Szabadalmi Hivatalban dolgozó vizsgálót, aki kivándorolt az óceánon túlra. Nem üres kézzel, olyan magyar találmányokkal amik itt nem valósultak meg. Nem követett semmi jogsértő dolgot.

    Persze belehet mutatni úgy is az ötletet, ha olyan, hogy csak a hatását mutatjuk meg, mint egy fekete dobozt. A szabadalmaztatási problémára viszont nagyon oda kell figyelni, vagy előtte szabadalmi bejelentést kell tenni (ha van pénzed, vagy képes vagy megírni, akkor nem gond).

    • Edison, köszönöm a véleményedet, még ha nem is értünk egyet, jó, hogy ilyen részletesen érveltél mellette. Én két dolgot emelnék ki:

      Azt írod, hogy “Ő már évekkel ezelőtt “házalt” üzleti angyaloknál az ötletével (kész prototípussal). Nem szabadalmaztatta, mert sok hasonló és jobb ötlete, találmánya van. Nos rá 3-4 évre kijöttek vele, persze nehéz lenne a személyes kötöttséget megállapítani.” – Három-négy év alatt egy tehetséges vállalkozó egy valóban működő, validált ötlettel az exitig vagy a tőzsdéig jut! Amit írsz, az pontosan azt bizonyítja, hogy az ötlet semmi (hiszen neki megvolt az ötlete), a megvalósítás minden (ettől még nem csinált belőle pénzt). A barátod/ismerősöd négy év alatt nem fordította az ötletét profitábilis vállalkozássá – naná, hogy egyszer más ráugrik.

      A másik gondolatom az ötletekről a következő (mondtam már sokaknak): mondjuk együtt dolgozunk Te és én és mások ötleteit nyúljuk le, keresünk is vele szépen. Egy startup versenyen a sok Lean-hívőt hallgatjuk mosolyogva, amikor felmegy a színpadra egy 31 éves arc és így szól: “van egy ötletem. csináljunk egy weboldalt, ahová mindenki beírhatja hogy mi a sz*rt csinál éppen. Az újítás az, hogy csak 140 karakterben.” Tedd a szívedre a kezedet: lenyúltuk volna? Pont Őt? Hittünk volna benne egy percig is? Ahhoz képest a Twitterből Jack Dorsey elég jól megél…

      A Lean pont hogy megvédi az ötletedet a traction (haladás) révén. Ha fent említett ismerősöd a Lean szerint csinálta volna a megvalósítást, már validált ötlettel megy a befektetőkhöz és irgalmatlanul gyorsan pénzt csinál belőle. Tudom, ennyire azért nem egyszerű. De a titkolózás nagyon sokat árt egy startupnak. Tiszteletben tartom a véleményedet, még meg is értem a mögötte álló érveket, de 180 fokban ellentétes állásponton vagyok. Én is megjártam a titkolózás útját, elkövettem a hibákat. Sokáig tartott és sokba került. Tanultam belőle…

    • Heló Edison, én is köszönöm a kommentet!

      Értem az érveidet a nyilvánosság kerülése mellett, de én másképp látom a dolgokat. Péternek teljesen igaza van abban, hogy ha elakadsz valahol, egy-két év után, és nem sikerült egy olyan brandet felépítened, akár csak a saját célcsoportodban, akkor valami nem működik jól a csapatodban. Nem a versenytárs vagy a nyilvánosság hibája, hogy valaki más is nekiáll. A piaci sikert pedig nem feltétlenül garantálja az, ha egyedül te vagy a piacon az adott ötlettel, ahogyan a Google sem az első kereső volt a világon.
      Másrészt én egyetértek az Everything is a Remix kezdeményezés (http://www.everythingisaremix.info/) alapelveivel: nem hiszek abban, hogy egy adott ötlet csak az én fejemből pattanhat ki. Mindannyian a másoktól szerzett tudásunkból, a tapasztalatainkból és az élményeinkből táplálkozunk, az ötlet egyfajta kollektív folyamat eredménye és alapvetően szükséges, hogy a jogdíj és szabadalmi törvények megújuljanak a közeli jövőben, mert nem segítik a fejlődést, hanem csak hátráltatják azt.

      Ami a Leant illeti, az elmélet pont a józan észre épül, azt foglalja rendszerbe és egészíti ki olyan gyakorlati útmutatókkal, amik segítenek is végig vinni azt.
      Ha csak barátokat, haverokat, “szakértőket” kérdezel, pont a megfelelő fókuszt veszíted el – arról nem beszélve, hogy elvileg kedvelnek téged, tehát kedvesek akarnak lenni, tehát nem fognak 100%-ig őszinte véleményt mondani – hiszen nem a célcsoportodat, a fogyasztóidat teszteled, akitől azt várod, hogy majd megvegye a termékedet.
      Attól még, hogy nekiállsz beszélgetni azzal, akinek a terméked szól, nem fognak azonnal milliók tudni róla, a kérdéseket eleve úgy érdemes megírni, hogy ne direktben a termékről, hanem a felhasználó problémájáról szóljanak, nem fogja senki rávetni magát, neked viszont lesz rengeteg hasznos tudásod, ami alapján jobbá teheted és tényleg sikerre viheted az ötleted.

      És ez csak felhasználó validálás, maga a projekt menedzsment oldal azt gondolom még izgalmasabb.

  2. Kedves Anna és Péter!
    A célom nekem is az, hogy minél jobb módszerek, feltételek legyenek a startupok indulásához.
    A Startup Lean Amerikából jött hozzánk, ott született és az ottani üzleti környezet és elsősorban a szabadalmi törvények lehetőséget adtak rá, de Európában mások a törvények.

    Amerikában, ha ötletgazda vagy és nyilvánosságra hozod a találmányod vagy üzleti ötleted 1 éven belül szabadalmaztathatod – nincs gond belőle (volt). Amerikán kívül más országba mondjuk, már nem tudod, de ez még mindig nem olyan rossz. Ezzel a lehetőséggel 2013. március 16-ig lehetett élni ottani startuppereknek.
    Ha Európában vagy a világ másik táján élsz, akkor csak akkor tudsz szabadalmat igényelni, ha az ötleted új – senki előtte (Te sem) nem hozta a bejelentés napja előtt nyilvánosságra. Ha megteszed, hogy nyilvánosságra lépsz vele és úgy szabadalmaztatod, a versenytársad meg fogja semmisíteni a szabadalmadat, amikor a körmödre néz.
    Most jön a lényeg, sajnos már Amerikában sem lehet ezt megtenni: módosították a szabadalmi törvényt 🙁 . Startup Lean emberkék hamarosan szembesülni fognak ezzel a problémával. Egy év múlva, ha Eric Riese-t haljátok csuklani a mikrofonban, akkor majd tudjátok, hogy miért teszi.

    Mi a megoldás?
    A megoldás az lenne, ha olyan eseményeket szerveznétek, amelyek hivatalosan zártkörűek.
    A megjelenő emberek aláírnak (amúgy is szokás aláírni egy ilyen rendezvényen) egy olyan papírt, hogy ”becsszó, de nem árulok el semmit az ötletedből másnak stb.” és tessék itt van a személyi ig. számom.
    Na de a kockatőkések nem szeretnek ilyeneket aláírni: akkor kimaradnak.
    Majd rá jönnek, hogy kár kimaradni ilyen buliból.
    Mi a helyzet a médiával? Ezt is meg lehet beszélni, hogy csak ellenőrzött anyagokat adjanak le.
    Az ötletgazdák nagyobb bizalommal lennének, ezért komolyabb, fajsúlyosabb történetek is előkerülnének. Nem veszne el a szabadalmaztatási lehetőségük, nem kéne annyira tartani az ötletlopástól. És csak jönnének az ötletek, … jönnének … az üzlethez bizalom kell.

    Tik lennétek a Startup Lean királyai 🙂 .

    Ha bizonytalanok vagytok, csináljátok „hagyományosan” és zártkörűen is és meglátjátok van-e értelme.

    http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/papp_lilla__vedelem_vagy_visszatarto_ero-megujulo_szabadalmi_rendszerek%5Bjogi_forum%5D.pdf

    • Edison, kivételesen tájékozottnak látszol a témában, és forrásokra hivatkozol, ez fair play, tetszik. Azt mondom, járjunk a végére a dolognak, mindhárman tanulhatunk belőle: ha megteszed, hogy leírod az amerikai szabadalmakkal kapcsolatos állításodat angolul (ide), különös tekintettel a későbbi évekre vonatkozó IP bizonytalanságra, akkor rászabadítom Ian Bennett-et, Ő egy kiváló, szabadalmakkal foglalkozó ügyvéd SF-ban. Ian jó barátom, és kíváncsi vagyok, hogyan látja ezt a kérdést és főleg a Te elméletedet.

      Benne vagy? Legrosszabb esetben is kapunk valami dodonai választ, de szakmailag a helyén lesz, az tuti, és biztosan tanulunk az amerikai szabadalmi rendszerről új dolgot mindannyian.

      Az Európai-Amerikai különbségekben egyébként igazad van, és az megérne egy külön jogi állásfoglalást, hogy Európára hogyan lehet adaptálni a kinti gyakorlatot (mármint a nyilvánosság el nem kerülésének szokását és igényét.)

  3. Kedves Péter!
    Akkor most tegyük helyre a dolgot, a Lean Startup módszertant helyesebb lenne úgy nevezni, hogy: Lean Dot-com Startup módszertan. 🙂
    Miért?
    Eric Ries ebből a dot-com iparágból jött, az itt gyűjtött tapasztalataiból írta a könyvét.
    Az a hype, ami e köré a könyv köré épült, tipikus dot-comos jelenség 🙂 .
    Itt valóban annak van nagyobb esélye, aki előbb lép ki a piacra, gyorsabban fejleszt és tesztel. Nincs vagy korlátozott a lehetőség a szabadalmaztatásra, stb. Aki hasonló ötletekkel rendelkezik, annak hasznos lehet ez a megközelítés.

    Aki viszont szabadalmaztatható ötlettel rendelkezik, az fontolja meg, hogy mit mutat be.
    1. Ha nagyon bizonytalan, nem elég jártas annak ajánlom ezt:
    Tájékoztatás a szellemitulajdon-védelem tárgykörében (itt ingyen személyesen, telefonon)
    http://www.sztnh.gov.hu/ugyfel/

    2. Újdonság: fogalom a szabadalmi jog területéről (vagyis ami nem került nyilvánosságra: az újdonság)
    Alapvető érdemi szabadalmazási feltétel. Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához. A technika állásához tartozik mindaz, ami a vizsgált bejelentés elsőbbségi időpontja előtt bárhol, bárki számára (személyválogatás és titoktartási kötelezettség nélkül), bármilyen módon hozzáférhetővé vált. Ebből a szempontból a hozzáférés lehetősége számít, nem pedig az információhoz történő tényleges hozzáférés.
    http://www.sztnh.gov.hu/kerdesek/ertelmezo/ujdonsag.html

    3. A Lean Startup nyilvánosan folyik! („technikailag nyilvánosság” = jogilag mindenképpen az ! )
    „What do you do to protect intellectual property (IP)?
    Everything that happens at Lean Startup Machine is technically in the public domain. However, it is extremely unlikely that an idea will get stolen, and we are firm believers that ideas aren’t worth anything unless you execute on them. In addition, your idea will probably change dramatically over time (actually within the first 24 hours of Lean Startup Machine). The real value is in your ability to execute properly on the Lean Startup process, which is something very few people currently get right.”
    http://leanstartupmachine.com/faqs/
    Ez lehet, hogy nem akkora probléma egy webes ötletnél, vagy egy mobilos appnál, de máshol már nem az.

    public disclosure of an invention
    What is considered a public disclosure of an invention?
    Anything that is readily available to the public (a journal paper, a conference presentation, a publication on the World Wide Web, even a dissertation indexed at the library) that describes the basic ideas in enough detail that someone else would be able to make and use the invention; i.e., those ideas that are new. Showing or telling these ideas may also constitute disclosure, as does selling or offering for sale a prototype of the invention.
    http://otl.stanford.edu/inventors/inventors_disclosure.html
    vagy részletesebben:
    http://www.purdueresearchfoundation.org/pdf/RR%20public%20disclosure.pdf
    vagyis ugyan azt jelenti, mint nálunk.

    4. Lean Startup ciklus
    http://howtowriteabusinessplan.com/wp-content/uploads/2012/07/lean-startup-info-graphic.png
    ebből a ciklusból hiányzik az IP (Intellectual Property)

    5. Javaslatom, hogy gondolni kellene azokra az ötletgazdákra, akiknek szabadalmaztatható ötletük van. Ezt zárt körű rendezvényekkel lehetne megvalósítani. ( Én már megkérdeztem a magyar szabadalmi hivatalt ebben, ugyanazt a megoldást mondták, amit már kifejtettem.)

    Vannak olyan feltalálók, akik jó ötlettel rendelkeznek, de nincs menedzsmentjük, vagy több ötletük van különböző területeken és biztos vannak olyanok, akik startupban szeretnének dolgozni, ötletük nem annyira van. A fennt megemlített, példaként felhozott barátom is sok jó találmánnyal rendelkezik, de nem jó vállalkozónak.

    Én most nem látom értelmét, hogy konzultáljak a barátoddal, mert ezt Ti csináljátok, Nektek kell tudni, hogy mit szeretnétek kihozni ebből.

    Üdv

    • Edison,

      Köszi a forrásokat és köszönjük a probléma-felvetést. Valóban, Annával mindketten tech-központúak vagyunk. Ha valaki ettől eltérő iparágban kezd innovációba, javasolni fogom neki, hogy nézzen rá erre a comment thread-re informálódás végett.

      Még egyszer köszi,

      P

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..