Startup marketing: keresőoptimalizálás alapok

A keresőoptimalizálás (SEO) egy rendkívül hasznos marketing eszköz, hogy direkt költség felmerülése nélkül jelentős, releváns forgalmat terelhessünk weboldalunkra, akár kezdő vállalkozásként is. Startup marketing eszközök közül az egyik leghatásosabb megoldás. A cikkben Minorics Dávid, a The Pitch online marketing blog vendégbloggere kifejti, hogyan érdemes elindulni, lépésről lépésre.

Számos startupnál merül fel a kérdés, legyen az hazai, vagy akárhol a világon, hogy érdemes-e foglalkozni keresőoptimalizálással? Andrew Chen nevét valószínűleg mindenki ismeri. Ő készített egy remek összefoglaló posztot angolul arról, hogy a felhasználók számának növekedése milyen módszerekkel skálázható, melyek között kiemelte, hogy a keresőoptimalizálás (SEO) egy rendkívül hasznos marketing eszköz. Ahhoz, hogy Google-ben megjelenhessünk, és releváns forgalmat terelhessünk innen saját landing page-ünkre, kénytelenek vagyunk keresőmarketinget (SEM) használni.

A SEM két részből áll, kattintásalapú hirdetésekből (PPC, vagy ha jobban tetszik SEA = Search Engine Advertising) és keresőoptimalizálásból. Ezeknek az előnyeit és hátrányait a következőkben foglalható össze:

SEO vs SEM

Ha egy startup marketing tevékenységére gondolunk, valószínűleg elengedhetetlen a SEO használata, még ha rendelkeznek is a kellő pénzzel PPC kampányok futtatásához.

Hogy csináljuk?

A keresőoptimalizálásnak egy startup esetében a következő fő pontokból állhat:

  1. Kulcsszó keresés,
  2. Alapvető stratégia kiválasztása,
  3. Maga a keresőoptimalizálás.

 

Kulcsszó keresés lépésről lépésre

Az első kérdés, ami felmerülhet, hogy “Oké, de milyen keresőszavakra, kulcsszavakra kell optimalizálni? Mire érdemes a keresők első találatai között megjelenni? Ez a kérdés jelentős mértékben azt is feszegeti, hogy “Miről szól a vállalkozásom?”.

Ezt nyugodtan kifejthetjük hosszan, részletekbe menően. A lényeg, hogy minél több releváns kulcsszót alkossunk. Első körben ezek lesznek a kulcsszavak. Ha nem tudod, hogyan láss neki, akkor egy egyszerű séma mentén érdemes gondolkozni, válaszolj a vállalkozásod kapcsán a következő kérdésekre: ki, mit, mikor, hol, hogyan? Például ez nálunk a The Pitch Education-nél így néz ki:

  • Ki: junior és senior marketingesek, kkv tulajdonosok, egyetemisták (online marketinges, marketinges, growth hacker, marketing szakember)
  • Mit: munkájuk szempontjából hasznos és használató tudást akarnak, érdekli őket az online marketing és a keresőoptimalizálás, valamint nyitottak az új marketing megoldások iránt (seo, keresőoptimalizálás, online marketing, growth hacking, online marketing blog)
  • Mikor: szeretné a tudását bővíteni és a tapasztalatokat éven belül beépíteni a gyakorlatba. Ha van rá lehetőség, akkor már aznap is alkamazza őket.
  • Hol: online akarja megszerezni a tudást, és a gyakorlatban is alkalmazni, fizikai kötöttségek nélkül (online marketing, online képzés, seo képzés, )
  • Hogyan: főként az online térben érzi magát otthon, gyorsan, hatékonyan gondolkozik, a tanultakat rövid időn belül ki is próbálja (seo tippek, PR eszközök, marketing esettanulmány)

 

Ha ezzel kész vagy, érdemes a kulcsszavakból mindenféle kombinációt kreálni. 

Amennyiben rendelkezésünkre áll immár a rengeteg kulcsszóból álló lista, két további, fontos tényezőt szükséges megvizsgálni. Ezeket bemutatom részletesen, hogyan lehet viszonylag gyorsan alkalmazni.

Megjegyzés: a következőkben használt dokumentumhoz a poszt végén találtok linket, melyből saját verziót készíthettek. Az egyszerűség kedvéért ez 10 kulcsszót tartalmaz, de érdemes ennél több, akár több száz kifejezést is összegyűjteni kiinudulásként.

Kigyűjtött kulcsszavak

Volumen

Az első ilyen tényező a volumen. Vagyis, hogy havonta átlagosan hányan keresnek az adott kifejezésre. Ehhez használhatjuk a Google Keyword Planner szolgáltatást, mely egyszerűen megmondja, hogy hányan keresnek azokra a kulcsszavakra, melyekre kíváncsiak vagyunk.

Amennyiben ide betápláljuk a számunkra szükséges kulcsszavakat, majd lefuttattuk a keresést, érdemes lementeni a kapott találatokat. A felesleges oszlopok nyugodtan törölhetők. Az adatokhoz visszatérünk a későbbiekben.

Keresési volumen megállapítása

Annyit érdemes azért tudni erről a mennyiségről, hogy hónapról hónapra azért lehet eltérés a tényleges keresések és a Keyword Planner által mutatott adatok között, de hosszú távon és átlagban azért a nagyságrend azért stimmel. Ami viszont fontos: ez az eszköz csak a pontos egyezést mutatja, vagyis a ragozott, alternatív verziók mennyiségeit nem. A “google trükk” kifejezésre péládul 20-an keresnek, de a “google trükkök”-re már 480-an.

Nehézség

Következő lépés, hogy megvizsgáljuk, milyen nehéz a top találatok közé bekerülni Google-ben. Erre számos lehetőség áll rendelkezésünkre, én egy rendkívül egyszerűen és jól használható programot javaslok, a Rank Trackert. A program segítségével megvizsgálhatjuk minden egyes kulcsszó esetében, hogy jelenleg hogy állunk a különböző internetes keresőkben, ezután megvizsgáljuk, hogy egy 100-as skálán mennyire nehéz bejutni a top találatok közé.

Itt azt mutatom meg, hogy lehet egy új projektet létrehozni, és lefuttatni a helyezés-vizsgálatot, bár az jelen esetben nem fog végigfutni. Majd hogy kell kulcsszó nehézséget vizsgálni.

Rank Tracker beállítás és kulcsszó nehézség vizsgálata

Ez a mérőszám számos összetevőt tartalmaz, mely nagyjából leképezi a Google algoritmusát, és megmutatja, hogy milyen területeken hogy is állunk. Ilyen tényező az oldal és a domain hitelessége, az oldal kora, az on-page optimalizáltság, a bejövő linkek, közösségi média jelek, stb.

Megjegyzés: a program ingyenes verziójának használatával nem lehetséges menteni a megkezdett projektet, de erre a kulcsszó kutatáshoz nincs is szükség.

Ha ezzel is megvagyunk, egyszerűen másoljuk át az értékeket a korábban használt spreadsheetbe.

Kulcsszó nehézségekkel kiegészített spreadsheet

Kulcsszavak kiválasztása, különböző SEO stratégiák

Ha megvan mindkét értékünk (volumen és kulcsszó nehézség), akkor már csak el kell döntenünk, hogy melyekre is gyártsunk tartalmat és optimalizáljunk. Alapvetően négy választási lehetőségünk van:

  1. Magas keresési volumen, alacsony verseny
  2. Magas keresési volumen, magas verseny
  3. Alacsony keresési volumen, alacsony verseny
  4. Alacsony keresési volumen, magas verseny

 

Az a feltételezés, hogy már csak olyan kulcsszavakat tartalmaz a lista, melyek relevánsak az üzletmenet szempontjából. Például egy online marketing blognál releváns az “online marketing blog” kifejezés, míg az “online marketing könyv” kevésbé.

Magas keresési volumen, alacsony verseny: Alacsonyan csüngő gyömölcs

Amennyiben van rá mód, mindenképp ezekkel érdemes kezdeni, hiszen könnyű jól szerepelni rá, mégis nagy forgalmat terel oldalunkra. Azonban ezt a versenytársak is látják általában, így ritkák.

Magas keresési volumen, magas verseny: Hosszú távon elérhető eredmény

A magas verseny miatt startupoknak, induló vállalkozásoknak a friss oldal és a vele járó alacsony hitelesség miatt ez egy rendkívül nehéz terep. Ahhoz, hogy ide bejuthasson valaki, nagyon jól megtervezett SEO stratégiára van szükség, amihez már számos, témában közelálló kulcsszóra érdemes jól szerepelni, melyek alacsonyabb volumennel rendelkeznek. Az ide való bekerüléshez jellemzően komoly tapasztalatra van szükség, így semmiképp sem itt érdemes kezdeni.

Alacsony keresési volumen, alacsony verseny: Tartalommarketing

Ez az a pont, ahol a legtöbb esetben el lehet indulni. Igaz, hogy a keresési volumen alacsony, emiatt egy-egy kulcsszóval csak relatíve kevés forgalmat tudunk terelni az oldalra, azonban azzal, hogy több ilyen kulcsszót választunk, biztosan lehet építkezni. Ezzel a folyamatos építkezéssel pedig növeljük a hitelességünket a Google (és a fogyasztók) szemében, ezáltal hosszabb távon áttérhetünk az előző pontra.

Alacsony keresési volumen, magas verseny: Hagyd ki

Ezt a területet érdemes kerülni.

A különböző kulcsszó, vagy SEO stratégiákat elhelyezhetjük egy összefoglaló ábrában is:

Verseny és volumen alapján létrehozott kategóriák

Ennek kiválasztásához használjuk a már meglévő spreadsheetet. Két dologra lesz szükségünk:

  1. az eredmények sorbarendezésére és
  2. a prioritások kiválasztására

 

Az eredményeket érdemes két tényező mentén sorbarendezni: csökkenő volumen (így azok kerülnek felülre, melyekre szeretnénk odaérni akár rövid-, akár hosszú távön), illetve növekvő verseny szerint (így azonos volumen mellett a könnyebbeket látjuk először).

Ezt úgy tehetjük meg, hogy kijelöljük a teljes adattartományt a fülön, kiválasztjuk a “Adatok \ Rendezési tartomány…” menüpontot, bepipáljuk az “Adatokhoz fejléc tartozik” rublikát. Keresési volumen szerint “Z→ A”-ra állítjuk, majd új rendezési elv felvétele után a kulcsszó nehézséget kiválasztva “A → Z” rendezési elv mellett a “Rendezés” gombra kattintunk.

Spreadsheet rendezése

A prioritások kiválasztásához feltételes formázást alkalmazunk. Jelöljük ki a kulcsszó nehézség oszlopában szereplő adatokat, majd válasszuk a “Formázás \ Feltételes formázás…” menüpontot. Ezután három kategóriát érdemes beállítani. Zölddel jelöljük azokat, melyekre a verseny alacsony, sárgával a közepes versenyt, végül pirossal a nehéz kifejezéseket. Ezt úgy tehetjük meg, hogy

  • Első körben “Cella formázás, ha…” “Nagyobb mint” 0 értéket állítunk be, zöld színnel,
  • Második körben hasonlóan járunk el, de kb. 20-as értékkel és sárga színnel,
  • Harmadik körben pedig 35-ös értékkel és piros színnel.

 

Az értékeket eddigi tapasztalataim alapján lőttem be, de ha a te iparágadban nagyon mások a számok, érdemes lehet választani rajta. Érdemes úgy elosztani ezeket az értékeket, hogy nagyjából ⅓-os arány alakuljon ki mindhárom színhez.

Ha nem manuálisan akarjuk az ⅓-os arányt meghatározni akkor választhatjuk a “Formázás / Feltételes formázás / Színskála (Color scale)” opciót is. Itt pedig a Zöld-sárga-piros (Green to yellow to red) verziót. Ez automatikusan beszínezi nekünk az adatokat.

Ekkor előttünk áll a végleges adatsor, már csak ki kell választanunk a számunkra leginkább megfelelőket. Ezek a korábbi SEO stratégiák követése mellett általában a minél feljebb szereplő zöld kifejezésekre érdemes koncentrálni.

Kulcsszó kutatás eredménye

A vizsgált elemzésnél félkövérrel emeltem ki azokat az eredményeket, melyekre első körben érdemes koncentrálni (tartalommarketing szegmens). A zöld találatokra könnyű jó helyezést elérni, míg a “mobilbarát weboldal” kifejezésre magasabb volumen mellé nem teljesíthetetlen a verseny.

A végleges táblázatot itt találjátok meg, ebből készíthettek nyugodtan másolatot, hogy ti is tudjátok használni.

Kezdődhet a tényleges munka

Végre kész vagyunk a kulcsszavak gyűjtésével. Azonban ezt érdemes bizonyos időközönként megismételni, illetve a meglévő számainkat frissíteni. Most pedig jöhet a valós keresőoptimalizálás. Hogy is néz ez ki? A SEO-nak alapvetően három fő része van: technikai SEO, on-page SEO és off-page SEO.

A SEO 3 alapeleme

Technikai SEO

A technikai keresőoptimalizálás gyakorlatilag arra ad választ, hogy az oldalunk megfelel-e a keresők követelményeinek. Gyakorlatilag azt igyekszik feltérképezni és pozitívan befolyásolni hogy a felhasználók igényeit maximálisan képes legyen kielégíteni weboldalunk.

A technikai dolgok rendkívül összetettek, jellemzően érdemes szakember segítségét igénybe venni. Ennek számos eleme van, jellemzően a következő kategóriákra szoktuk osztani őket:

  • On-page SEO elemek
  • Tartalom
  • Elérhetőség & indexálhatóság
  • Oldalstruktúra és belső linkek
  • Technikai problémák
  • Sebesség
  • Mobil
  • Analitika

 

Magyarul Nagy Gábor írt egy remek cikket a témában SEO Audit: hogyan elemezz egy oldalt SEO szempontból? címmel, ami nagyon jól összefoglalja a technikai SEO fő pontjait. Vagy olvasd el angolul a technikai SEO auditról szóló cikkem, ami gyakorlatilag a teljes területet lefedi.

On-page SEO

A keresőrobotok az on-page SEO segítségével tudják eldönteni, hogy egy adott tartalom miről szól, vajon a felhasználók számára az releváns-e. Számos elem van, melyekre érdemes odafigyelni, így például az utolsó frissítés dátuma, linkek száma az oldalon, az oldal egyedisége (semmiképp se legyen duplikált tartalom dofollow linkkel indexálva), stb. Illetve ezeken túl érdemes elhelyezni a tartalomhoz kiválasztott kulcsszót a következő helyeken:

  • cím
  • címsor (heading)
  • URL
  • szövegben néhányszor
  • meta leírás
  • kép és alt text

 

Off-page SEO

A harmadik elem az off-page keresőoptimalizálás. Ennek lényege, hogy a keresők képet kapjanak egy oldal hitelességéről. Ha egy 10 éve működő, népszerű gasztro blog ételekről ír, akkor egyértelműen megfelelő forrásnak fogják találni, azonban ha hirtelen egyik napról a másikra villamosmérnöki géprendszereket kezdene árulni, akkor azokban a témákban nem találnák hitelesnek, így nem szerepelnének jó helyen azokra a kulcsszavakra.

A hitelesség az oldalunkra mutató linkekből alakul ki. A linkek közül is azokból, melyek hitelességet továbbítanak, ezeket hívjuk dofollownak. A nofollow linkek nem közvetítenek hitelességet, kizárólag forgalmat (ilyen például a Wikipédia). Minél magasabb annak az oldalnak a hitelessége, mely ránk hivatkozik, annál értékesebb számunkra. És természetesen minél többen hivatkoznak ránk, és minél inkább a saját tartalmuk elején, annál jobb.

Ezen túl fontos, hogy a hivatkozás szövege (anchor text) megfelelő legyen. Például ne a “kattints ide” szövegre helyezzék el a linket, hanem a releváns kulcsszóra, melyről a tartalmunk szól.

Végül fontos szerepe van még a közösségi médiában való megjelenésnek, és különböző reakcióknak, mint a like-ok, +1-ek, kommentek, megosztások, retweetek, stb. Épp ezért rendkívüli szerepe van a tudatosan megszervezett disztribúciónak.

Összefoglalás

Egy friss vállalkozás számára rendkívül fontos maga a vállalkozás fejlesztése, és a PR, hogy felhívja magára a figyelmet, azonban nem szabad megfeledkezni a tartalommarketingről, mely hozzájárulhat egyrészt a PR-hoz, másrészt segít látogatókat, leadeket konvertálni. A keresőoptimalizálás a startup marketing egy rendkívül fontos eszköze, a legtöbb induló vállalkozásnak érdemes megfontolnia használatát. A minőségi tartalmak mellé tökéletesen passzol. Amennyiben kérdésed merülne fel a témában, nyugodtan írj nekem egy üzenetet.

40 Growth Hacking Technika – Második Rész

Growth_hack_2A múlt heti első 20 growth hacking technika után itt a folytatás, hogy kicsit még közelebb hozzuk azt a 20 millió dolláros exitet. Fontos megjegyezni, hogy ne próbáld a legelső landing page-re alkalmazni az összes okosságot. A legtöbb growth hacking technika az optimalizálás, a csiszolás művészete. Kulcsa a kitartás és az eredmények folyamatos mérése. Nem darálom a lekvárt, jöjjön újabb 20 striciség haladó Hustler-eknek:

21. Rejtett Árazás Hack

Nem annyira nyerő ötlet az árazást a user arcába tolni azelőtt, mielőtt a leendő ügyfél megismerhetné a value proposition-t. A honlapokon megjelenített árazást ezért egyrészt célszerű nem a főoldalról hozzáférhetővé tenni, hanem csak a value proposition után, másrészt kifizetődő „körberakni” a kínált értékek megmantrázásával (kulcs üzenettel, saját logo-val, társadalmi bizonyítékokkal). Inkább pszichológiai taktika ez is, mint growth hacking technika, de ettől még érdemes átgondolni.

22. AFO (As featured on) Hack

Ha bármilyen média hírt ad a startupunkról, annak a logóját célszerű a főoldalon szerepeltetni egy „As seen on” vagy „As featured on” felirat alatt, mert ez mutatja, hogy nem szarral gurít a startup (azaz kredibilitást teremt és bizalmat gerjeszt). Ez látszólag ellentmond a home page hack-nek, a megoldás az, hogy amíg kicsi vagy, jól jön az AFO, amikor szépen felcseperedik a startup, és ismert lesz, már átlapátolhatod ezeket a linkeket a főoldalról máshová.

23. a NUX Hack

NUX = New User Experience. Az új user-eknek másra van szüksége, mint azoknak, akik már rutinosan forgatják a cuccodat. A legegyszerűbb NUX Hack, ha első belépéskor feldobsz egy video tutorial-t, vagy egy „végigkattingatós” kalauzt – ez persze finomítható a végtelenségig (idővel bekapcsolódó feature-ök, más landing page regisztráltaknak, stb.), a lényeg, hogy pozitív konverziós hozadéka van az ilyen figyelmességnek.

24. Dupla CTA Hack

Azon az oldalon, ahol a Call-to-Action-t elhelyezted, csinálj egy másik (kisebb, nem olyan feltűnő színű, de még mindig egyértelmű) másodlagos CTA-t is. Az emberi agy két választási lehetőség közül rendszerint automatikusan választ a tudatos agyműködést igénylő információk megszűrésére hivatott  krokodilagy szintjén, ezért sokkal nagyobb az esélye, hogy valamelyik gombra ráklikkel a felhasználód. Néha még úgy is működik a dolog, hogy a két akció szinte ugyanaz: „Regisztrálj, vagy Kezdd el használni”… (és amikor elkezdi használni, azonnal regisztrálnia kell!)

25. Lelkiismeret-furdalás Hack

Ez egy kedves és egyszerű kis growth hacking technika. Amikor valaki leiratkozik a hírleveledről, vidd el egy oldalra, ahol valami ütős poén, vagy video van, amitől kicsit „hibásnak” érzi magát a felhasználó. Az egyik legjobb példa erre a Groupon, ahol a leiratkozás oldalon egy rajzfilm megy le, ahogy egy gyakornokot az arcába öntött kávéval „büntetnek meg”, amiért megfelelő minőségű tartalom híján nem tudta elérni, hogy az oldalon zsizsegj. Ha nagyon kreatív dolgot találsz ki, egy ilyen húzás közelebb hozza a felhasználót hozzád, a személytelen online oldalnak egy emberibb arcát mutatja – esetleg meg is osztja másokkal, hiszen egy ilyen poén amolyan easter egg. A „hibás vagyok” érzést úgy is ki lehet váltani, ha a leiratkozás után felkínálod a user-nek a saját konkurenseidet. „Ha velünk nem voltál elégedett, próbáld meg a versenytársainkat, mi pedig várunk vissza bármikor”. Egy ilyen gesztus kiváltja a viszonosság elve alapján működő reakciót: Önzetlenül adsz nekem valamit, viszonoznom kell… Akárhogy is, de közvetlen a leiratkozás után biztosíts lehetőséget a leiratkozás visszavonására, esetleg egy olyan plusz érték-ajánlattal, hogy „ok, ok, akkor csak havonta egy hírlevelet küldünk…”, vagy „Írd meg, mivel nem voltál elégedett és kijavítjuk…”. Akárhogy dönt is a felhasználód, valamit nyerni fogsz.

26. Invite Only Hack

Ez egy pszichológiai alapú growth hacking technika. Mindannyiunkban ott élő gyermeki reflex, hogy jobban vágyunk arra, amit nem kaphatunk meg. A Gmail, a Google+, a Quora, a Mixi, a Facebook, a Funded.com mind-mind korlátozták a hozzáférhetőséget kezdetben, és épp ettől lett értékes az általuk kínált lehetőség. Ha ezt a taktikát választod, az exkluzivitás üzenetének célba éréséhez a társadalmi bizonyítékok felsorakoztatása kötelező! Ilyen a 22-es AFO (As featured on) hack, vagy példának okáért egy Facebook Likebox, ami megmutatja, hogy mely barátaink-ismerőseink vannak már fent az oldalon – ugyanis a “szerezz meghívót” hozzáállás után adódik szerencsétlen látogató kérdése, hogy „Jó, de ki a franctól?”. (Én ebbe a Quora-nál futottam bele.) Minden új felhasználónak aztán lehet adni 5-10-20 invite kódot, amivel meghívhatja a barátait a rendszerbe – hadd érezze magát májernek a drága júzer már az elején…

27. VIP + Social Hack

Az előző felturbózott változata. Van egy cuccod, amire várólista van. A listán természetesen 28 697 „várakozó” van (már a release pillanatában is) – mert ugye ha nullára állítjuk a számlálót, az kevéssé exkluzív. User elvtárs megérkezik az oldalra, látja, hogy egy kisebb baranyai város téblábol előtte, de beveszi a leszarom tablettát, beletörődve begépeli az email címét – hiány, mint motivációs elv, ugye… Miután tol egy Enter-t, az oldal közli vele, hogy szuper, Te vagy a 28 698-ik várakozó, de ha megosztod Twitteren, Fácsén, vidéki lakodalomban, akkor előrébb kerülsz – és kapsz is rögtön egy hamuba sült egyedi linket. Pontosan így tolja a robinhood.com is – nem kevés munka ezt összerkani, de zseniálisan működik!

28. Kolibri Hack

A startupod számára releváns friss tartalmakra reagálni kiváló induló technika, amikor még nagyon az elején jársz. Ahelyett, hogy bújod a Google-t a legfrissebb tartalmakért, vagy ezer éves blogposztokra kommentelsz feleslegesen, használd a Colibri-t, ami tálcán nyújtja a legfrissebb tartalmakat. Ilyet persze a Google Alerts is csinál, de a Colibri egyszerre teszi ezt a webre, Facebook-ra, Twitter-re, sőt: még a Quora-ra is! Innen már csak annyi a meló, hogy elindítasz egy párbeszédet a megfelelő csókákkal, és már tolonganak is az early adopter-ek…

29. Lelkes Haverok Hack

Az uber.com a legjobb példa erre: kínáljunk fel valami incentívát a felhasználónak, ha meghívja a rendszerbe egy barátját (fizetős felhasználónak). Egyúttal kínáljunk valamit a frissen meghívott csókának is (kedvezményt, kupont, jégbe hűtött maláj ku… mindegy. Valami értéket. Hasonló módszerrel nőtt nagyra a Dropbox is. Ez abban különbözik a 40-es számnál leírt virális hurok Hack-től, hogy itt azért még adnod kell valamit, míg a virális huroknál maga a kollaboráció lehetősége az, amiért a felhasználód hozza a rokonokat, barátokat, régi szobatársakat. A Lelkes Haveroknál nagyon kell figyelni arra is, hogy a CAC (Customer Acquisition Cost), azaz a felajánlott érték ne haladja meg az LTV-t (LifeTime Value, a user átlagos várható költése a cégednél az ügyfél-életciklus végéig), különben automata veszteség-generátort majmoltál össze!

30. Form hack

Ha bárhol a weboldaladon van olyan űrlapmező, amit tele kell firkálni, azt lehetőség szerint világos-szürke színnel töltsd ki „előre”. Ha nem tudod a felhasználó email címét, akkor is írd bele a mezőbe, hogy „email address”. A kitöltött űrlap látványa sokkal megnyugtatóbb és a rendezettség, helyénvalóság érzését kelti a látogatóban. Apróság, mégis érdemben növeli a konverziót egy üres űrlaphoz képest.

31. IFTTT Hack

Az IFTTT (If This Than That) egy multi-API eszköz, ahol platformokat tudsz összeintegrálni. (Mellesleg ez egy vegytiszta, ötcsillagos Bullshit mondat volt…) Mondjuk be tudod állítani, hogy ha új tartalmat tolsz ki a céges blogon, azt tegye ki LinkedIn-re is. Meg Facebook-ra. Twitter, Yammer, Instagram, Blogger, WordPress, Delicious, Etsy, Gmail, Google Drive… összesen több, mint száz csatorna van. Beállítható, hogy ha rossz az idő, küldjön a felhasználóidnak mailt, hogy vigyenek ernyőt… A lényeg, hogy automatizálni lehet vele, a lehetőségeknek csak a kreativitás szab határt.

32. Partner Hack

Egy hasonló célcsoportra vadászó, de a startupodtól merőben eltérő termékű céggel simán csinálhattok egy csomagot. A miénk 20 $, az övék is 20 $, de csak most csak Neked csak holnapig a kettő együtt 30 $. Az előny egy ilyen kampányban nem is a konkrét sales-növekmény, hanem hogy a saját startupom fáradtságosan összelapátolt felhasználó bázisáért cserébe kapok egy másik bázist – ahogy a partner cég is. Ha vannak átfedések, az sem baj, két jó nevű brand egymást csak erősíti, ráadásul ha ráhirdettek pénzes hirdetéssel, akkor az is csak fele költség.

33. Mentés Regisztrációval Hack

Minden startup a sign up-pal indít. Növelhető a konverzió, ha a felhasználói élménynek csak egy későbbi fázisában toljuk a user arcába a regisztrációt. Mondjuk, amikor már összekattogott valamit az oldalon, beállította a szolgáltatásodat a saját szája ízlése szerint. Ilyenkor fel lehet ajánlani a beállítások eredményének a mentését – természetesen regisztráció fejében. Mivel a felhasználód nem akarja elveszíteni az utóbbi pár perc munkáját, nagyobb valószínűséggel fog regisztrálni, azaz magasabb lesz a konverzió.

34. Saját Motyó Hack

Barkácsolj egy oldalt, ahol a felhasználóid létrehozhatnak valamit. Ez lehet egy egyszerű fórum, vagy valami kreatívabb. Fashion startupoknak kötelező lenne péládul egy mini-Polyvore oldal a legújabb cuccaikkal. Tedd világossá a látogatók számára, hogy az itt született legjobb tartalmakat közzéteszed a közösségi média oldalaidon – a mindenkiben meglévő hiúság elvégzi a maradék matekot… Remekül összeköthető a Mentés Regisztrációval growth hacking technika okosságával.

35. Beépített Sharing Hack

A felhasználói élmény egy (késői) pontján, valamikor a slusszpoén előtt építs be egy közösségi média megosztást feltételként a továbblépéshez. Rizikós, de ha bejön, akkor amennyi user, annyi megosztás. Mielőtt a Traction Tribe-hoz igazoltam, ezt használtuk a Brandvocat-nél. Játékok is gyakran használják, főleg az ingyenes verziók. Twitter-rel jobb, mint Facebook-kal, mert FB-n szabadon állítható, hogy ki lássa a posztot. Persze sokan az állítgatást is simán telibe sz**ják és osztják, mint parasztot a kisbíró…

36. Remarketing Hack

Na ez egy általánosan használt growth hacking technika – sőt, inkább hirdetési taktikának kellene nevezni. Egy átlagembernek 7-szer kell elismételnie valamit, mire megtanulja – akármennyire is Tajgetosz-pozitív dolognak hangzik. Ezért „hirdess” azoknak, akik már ott vannak a honlapodon: a startupod logóját helyezd el néhány helyen kicsiben, vagy írd ki a nevet újra és újra. Ennek a módszernek a fizetős változata, hogy ha már van 5-10 ezer FB rajongód, akkor úgy állítod be az FB hirdetéseidet, hogy csak ők lássák. Ez primitív lájkvadász szempontból elég retardált ötletnek tűnik, de hacsak nem 100 % az engagement rate-ed, akkor pont azokat aktivizálhatod vele, akik egyszer már kimutatták a szimpátiájukat. És hát a villanyszámlát egyelőre nem lájkkal, hanem fizetős felhasználóktól beszedett valódi zsetonnal csengetjük ki…

37. Ipari kémkedés Hack

Mire próbálkozással megtalálod a hirdetéseidben használt tuti-frankó kulcsszavakat (amire a megfelelő vevők a megfelelő konverziós rátával elkezdenek özönleni hozzád), egy kisebb Jeremie-alap pénzét fogod (némelyikükhöz hasonlóan teljesen feleslegesen) elégetni. Amíg próbálkozással rájössz, hogy mi az, ami működik, a konkurenciád odakint él, virul és a megfelelő kulcsszavak birtokában szaporodik… Ilyenkor jusson eszedbe a régi magyar közmondás: “Szégyen a lopás, de hasznos!” A Spyfu-n vagy a Mixrank-en megnézheted, hogy a konkurenciának milyen hirdetései futnak éppen, vagy futottak korábban. Ha látod, hogy mi működik egy adott szegmensnek, nem egy nagy rakétatudomány growth hacking technika ugyanezekre a kulcsszavakra hirdetni.

38. Unbounce Hack

Magyarul talán a „vissza-nem-pattanós” kifejezés írná le legpontosabban (de mivel magasról teszek a kényszeres fordítgatásra, ennek márpedig ánglius neve lesz!). Ha hirdetni kezdesz, csilliárdokat fogsz elkölteni olyan klikkelőkre, akik „visszapattannak” az oldalról, azaz néhány másodperc múltán olajra lépnek/zárják a böngészőablakot. Csengetsz értük, mint a katonatiszt, mégsem hoznak egy árva buznyák hasznot sem. Ha maradnának, talán vásárlókká lehetne őket tenni egy rongyos dollár plusz-ráfordítás nélkül. Pont erre való a Bounce Exchange nevű eszköz. Ne ijedjetek meg a több ezer dolláros áraktól, a díjakat pageview / hónap alapon kalkulálja a cég. Update: létezik egy nagyon hasonló magyar megoldás is, az OptiMonk – jóval olcsóbb és legalább olyan jó! Próbáljátok ki, nem érdemes kihagyni! Magyar startupba magyar growth hacking technika… 

39. Termék integráció Hack

Ez már keményen a vérprofik világa. Néhány startup a növekedés érdekében újszerű módon integrálódott már ismert platformokba, emberek százmillióihoz jutva el ezzel a módszerrel. A legismertebb az AirBnB-Craigslist húzása, de így lett ismert a Zynga vagy a Spotify a Facebook által és így nőtt nagyra a PayPal az eBay hátán. Az ilyen mély termék-integráció komoly fejlesztői tudás mellett feltételezi a „hordozó” platform tökéletes ismeretét és nem kevés kreativitást is igényel, ugyanis rendszerint ismételve nem működik.

40. Virális Hurok Hack

Ha a termékintegráció a vérprofik játszótere, akkor a virális hurok a mágusoké. Nem darálom a fingot, ez minden growth hacker álma. Egy virális hurok lényege egy olyan, a termékbe épített sajátosság, ami miatt a termék úgynevezett virális faktora nagyobb lesz, mint 1. Ez azt jelenti, hogy minden új ügyfél 1-nél több új ügyfelet hoz, akik ugyancsak 1-nél több ügyfelet hoznak, és így tovább – az eredmény, hogy hátradőlsz és várod az elkerülhetetlen világhírt. Ez nem működik minden startupra, kell hozzá valamilyen kollaborációs sajátosság a termékben magában, ahogy a Skype, a WhatsApp vagy a Dropbox esetében. Magyar startupok közül például a Traction Tribe két befektetése, az Opp.io  és a Tappointment sanszos, hogy ezt a módszert képesek lesznek majd használni. Erőltetni nem érdemes, van startup, amire működik, és van, amire nem.

A legfontosabb growth hacking technika

…az állandó mérés. A csont alap Analytics mellett érdekes – és főleg 1 millió daily unique-ig ingyenes – eszköz ehhez a Clicky. Érdemes minden kommunikációs csatornán elhelyezett linket egyedi forrásazonosítóval ellátni (http://…/?s=xy), ebből azonnal látszik, hogy melyik csatornáról hányan jöttek egy linkre. A bit.ly is egy kiváló és véregyszerű eszköz a klikkek követésére. Ha még mélyebbre akarsz ásni, akkor érdemes Clicktale-t, vagy más User Experience analitikai megoldást is használni. Ha már viszket a tenyeretek, akkor jelentem, végeztünk. Ha hasznos volt a cikk, jelezzétek egy Like-kal, és hálásan megköszönöm, ha hozzáadjátok kommentben a saját GH technikáitokat a listához. Akinek pedig nem volt még elég, itt van újabb 39 technika

Update 2017: És ha a legeslegújabb trükkökre vagy kíváncsi, akkor a 7 Digits Agency-nél akár együtt is dolgozhatunk – a legújabb growth hacking témájú cikkeket pedig a 7 Blogon találod meg. Itt pedig találsz egy szótárt a growth hacking kifejezések magyarázatával!

40 Growth Hacking Technika – Első Rész

40_GH_part_oneEbben a cikkben megígértem, hogy közzéteszem negyven tuti frankó startup szteroid képletét. Aki most olvassa ezt a posztot, és esetleg be-flash-elte a Startup Szent Grált, előre betárazva a jövő heti világhírt, annak rossz hírem van: A growth hacking technikák rengeteg aprólékos munkát és kísérletezgetést igényelnek. Az alább leírt módszerek lehetséges útjai az optimalizálásnak, azonban – még ha mindegyiket meg is valósítod –, gyíkfingnyit sem érnek MÉRÉS nélkül. Ha viszont keményen beleállsz a melóba, növelhető velük a látogatottság és a konverzió. Ráadásul többnyire automatikusak, így ha egyszer összecsavarozod őket, onnantól elkezdenek zakatolni. A cikkből – bár a SEO a GH egyik sarokköve – szándékosan maradt ki a legtöbb SEO-t célzó módszer, aminek az az oka, hogy erről a témáról léteznek sokkal ütősebb blogok is. Én igyekeztem inkább az üzleti-pszichológiai oldaláról megfogni a növekedés kérdését, ráadásul – ahogy korábban is jeleztem – nem vagyok GH, csak egy egyszerű tech vállalkozóból elfajzott befektető. A cél, hogy inspiráljak minden startup vállalkozót egy tudatosabb, gyorsabb és agresszívabb növekedésre. A cikk ijesztően hosszú lett, így kivételesen két részre bontottam; 20 ma, 20 egy hét múlva. A legegyszerűbbektől haladunk a mágikus technikákig.

Update: ha sok a rövidítés, ezen a linken találsz egy growth hacking értelmező szótárt.

1. Aláírás Hack

A legeslegegyszerűbb a growth hacking technikák sorában: Az email aláírásodba tedd be a vállalkozásod nevét és linkeld az oldalhoz. Érdemes ugyanígy az FB, LinkedIn, Twitter szavakat is betenni egy-egy link formájában, ezek ugyanis ismert szavak, tehát bizalmat gerjesztenek. Ha csak azt nézem, hogy én hányszor dühöngtem a sajt@aramszu.net jellegű, aláírás nélküli címekről küldött mail-ek miatt, higgyétek el: megéri azt az 5 percet. (Legutóbbi gyöngyszem: joe(négyjegyűszám)@gmail.com címről: “Hali, akkor összekötsz azzal a fószerral? (no aláírás)” – nyilván fogalmam sincs, ki volt, kivel kellene összekötnöm és miért – nem is válaszoltam).

2. Tartalom Hack

Na ez mindennek nevezhető, csak automatikusnak nem, de annál lényegesebb. Véleményem szerint minden startup-nak blogolnia kellene, mert a) ebből az egyedi tartalomból fog táplálkozni az összes újságíró és PR-os. Nekik story kell, neked működő growth hacking technikák – könnyítsd meg a dolgukat. b) ha az iparágadban hasznos tartalommal szolgálsz, nemcsak a hitelességed nő, hanem az early adopter-ek száma is. c) a hasznos egyedi tartalmat valószínűleg több ezerszer megosztják, míg a landing page-ed nem lesz épp egy like-orgia. Egyszerűen a korai fázisban a blog a legsirályabb eszköz láthatóvá válni, ráadásul temérdek további growth hacking technikára ad lehetőséget. Míg a terméked oldala többnyire statikus, addig a blogod dinamikus. A minőségi tartalom segít a SEO-ban. Könnyebben találod meg az early adopter-eket. Satöbbi. Nem sorolom. Blogolj. (Viszont óvatosan a vendég-posztokkal!) És ha elkezdtél blogolni, előbb-utóbb keress egy fain SEO szakértőt.

3. Hosszabbítós Hack

Amikor blog-posztot írsz, legyen köztük néhány (nem kell mindegyikre alkalmazni), ami 2000+ karakter hosszú. A Google keresője ezeket magasabb minőségűnek értékeli, így előrébb rangsorolja. Neil Patel growth hacker szerint ez akár 13 %-kal is növelheti a keresés-alapú forgalmat az oldaladon. Mivel Neil a Kissmetrics alapítója és olyan oldalaknak gályázik, mint a Techcrunch, hívhatjuk akár hitelesnek is.

4. Új Ablak Hack

Az outbound linkek fontosak a blog-posztjaidban. Hitelessé tesznek és kontextusba helyezik a sztoridat. Ha azonban linkelsz valamit, ne felejtsd el beállítani, hogy a linkelt tartalom új ablakban nyíljon, amikor rákattannak – ellenkező esetben elnavigálod a látogatót az oldaladról – ami ugye pont a rézveretes ellentéte annak, amin éppen itt a growth hacking technikák keretében gályázunk…

5. Color hack

Talán inkább a UX trükkök, mint a growth hacking technikák közé tartozik, de nem bírok elmenni mellette: érdemes kicsit beleállni abba a kérdésbe, hogy milyen színnel mit is üzenünk és melyik oldalunkon? A Buffer-nek van erről egy mindenre kiterjedő zseniális cikke, érdemes elolvasni még a design kialakítása előtt. Viszont színekre az elején ne A / B tesztelj. Az ráér később.

6. Home Page Hack

Sok felhasználó nem a főoldalon érkezik majd a honlapodra, hanem valami mágikusan megSEOzott oldalon, vagy egy ismerőse által megosztott oldalon. Ha érdekli, amit lát, általában nekiveselkedik előröl kezdeni a dolgot és mit csinál? – Odakattint a bal felső sarokban található logo-ra, hogy eljusson a kezdőoldalra azzal a szándékkal, hogy nekiálljon megérteni az egész cuccot. Na, a legtöbb startup elköveti azt a hibát, hogy a kezdőoldalon valami galaktikus távolságból indított szerencsétlen jófejkedéssel vagy a felhasználói szempontból szinte nélkülözhetetlenül hasznos, mese-kreatív „Üdvözlünk az oldalunkon” felütéssel kezd ahelyett, hogy egyszerűre venné a figurát. A Tumblr, a Dropbox, a Quora és még sokan mások kiválóan használják ezt a hack-et: a főoldalon logo, tagline, elsődleges CTA, másodlagos CTA – és semmi más! Ne tegyél mást a főoldalra, csak a legszükségesebb dolgokat. Nem is a growth hacking technikák, hanema Józan Ész Technikák közé tartozik: User nem olvasni akar. User tapasztalni akar. Usernek 5 másodperce van rád! Dolgozd fel!

7. Brand-elt Kép Hack

Attól, hogy kifogysz a blogodon a rizsából, a közönséged még vár valami újat. A rendszeres szöveges tartalmat feldobhatja és változatosabbá teheti néhány ütős kép, főleg, ha az üzeneted vagy a logo-d is rajta van – csakhogy ez rém időrabló dolog. Havi 8 dollárért megoldhatod ezzel az eszközzel. (a Canva is ilyen eszköz, ráadásul ingyenes – köszönet Both Johannának a kiegészítésért!)

8. Q & A Hack

A Google találati oldalai közül az elsőre organikusan felkerülni őrült nehéz, ezt a legtöbb SEO-szaki jól tudja. Amikor azonban valaki egy kérdés formájában keres, akkor az első oldalon elég gyakran jelennek meg Quora vagy Yahoo Answers oldalak, mint találatok. Ergó, ha a Quora-n aktív vagy a saját niche-edben néhány kérdés megválaszolásával, akkor jó eséllyel felkerülhetsz az első találati oldalra – ráadásul ingyen és azonnal és hiteles köntösben. Persze, ettől még SEO-ra költeni muszáj!

9. Turbo Hack

Gyorsítsd fel a redves app-odat/oldaladat – és nem csak SEO céltól vezérelve! A WalMart és az Amazon is arra a hasonló eredményre jutott a kutatásai során, hogy ha az oldal 1 másodperccel gyorsabban töltődik be, az 2 % konverzió-növekedést eredményez. Más kutatások 7 %-ot igazoltak! Optimalizáld és egyszerűsítsd a CSS és a Javascript kódokat és használj CDN-eket, melyek így működnek. Ha halvány lila szorulásod sincs, hogy mit csinálj, hogy fürgébb legyen, akkor ez az eszköz zakatol, számol, kattog, majd a szádba rágja.

10. Őrült Rajongó Hack

Vannak growth hacking technikák, melyek vér-egyszerűek. A Twitter a legkönnyebb módja kapcsolatba kerülni az ügyfelekkel – legalábbis Amerikában. Miért is ne mennél utána néhány potenciális ügyfélnek? Ezek listába rendezhetőek, és a listán szereplők tweet-jeit egyben láthatod a lista nézetben. Ha naponta akár csak egyszer reagálsz az érdekesebb tweet-ekre, egy idő után az illető megjegyez. Érdemes használni a Refollow nevű eszközt, amivel könnyedén ellenőrizheted, ki mennyire zsizseg a Twitteren – értelemszerűen célozd az aktívabb mókusokat. Figyelmeztetés: A kapcsolatok emberek között köttetnek – ne használd erre a céglogo-s twitter profilt. Használd a sajátodat, hogy az illető tudja, kivel beszélget. Adott hashtag-ek friss említésének keresésére használd a Twilert-et (Pro account $ 20 havonta), vagy a TweetAlarm-ot (egyelőre ingyenes).

11. Twitter Bio Hack

A Twitter profilod leírásába tedd be a startupod profilját egy @-előtaggal, ugyanis – és ezt kevesen tudják – ez klikkelhető lesz. Érdemes a startup minden alkalmazottjának megcsinálnia, így akárki rád néz twitteren, azonnal mehet tovább a startupodra.

12. Társadalmi bizonyíték Hack

Robert Cialdini világhíres könyve szerint a társadalmi bizonyíték a hat fő motivációs alapelv egyike. Ezer és egy módon tudod használni az oldaladon, a Likebox-októl kezdve a folyamatosan scroll-ozó Testemonial (méltatás) plugin-okig, de ide tartoznak az ismert logók megjelenítése, vagy a PR-cikkek idézetei is. Ezek olyan mentális kapaszkodót jelentenek a felhasználóknak, ami alapján pozitív képet alakítanak ki az amúgy hitelességi szempontból semleges oldaladról. A Likebox plugin-okat egytől egyig felejtsd el, mert lassítják az oldaladat – ez pedig az anti-Turbo anti-Hack agyrém. Ha likebox-ot akarsz, egyszerűen használd ezt az editort.

13. Hírlevél Hack

Talán gáz a growth hacking technikák közt aposztrofálni a hírlevelet (olyannyira alap), de annyi startup kihagyja, hogy muszáj megemlíteni; teljesen automatikussá tehető és rettenet fontos az ügyfél-megtartásban. Az olyan szolgáltatókkal, mint a Mailchimp, a CampaignMonitor vagy a Getresponse egyszerűen elintézhető, bombabiztos, bár viszonylag alacsony konverziójú eszköz – ennek ellenére majd’ minden startup használja.

14. Nevesített Hírlevél Hack

Az emberek – ha fel is iratkoznak egy hírlevélre -, sokszor automatikusan törlik őket – bármilyen meglepő azonban, nem iratkoznak le róla, mert úgy érzik, azzal elveszítenek egy információ forrást. Tehát kapják a hírlevelet és dobják a kukába… Csakhogy: A leggyakrabban először a küldő nevét olvassák el, és ha az például „Quora News”, akkor Kijelöl, és kuka. Igen ám, de mi történik abban az esetben, ha mondjuk a growth hacker, vagy a CEO neve szerepel a küldőnél? Te az alábbi kettő közül melyiket nyitnád meg először?

growth_hacking_mail

Nos mindaddig, amíg meg nem tanuljuk, hogy ez egy automata hírlevél, addig rákattintunk. Amikor végre megtanuljuk, akkor ugyanúgy töröljük, de hékás: addigra több ezer olvasód kívülről tudja a a CEO nevét! Hírnév zsír-ingyen, és 20 másodpercbe kerül átállítani.

15. AB Hack

A/B teszteld a landing page-et. Ne foglalkozz a design részével, csak az üzeneteket váltogasd és mérd vissza, hogy melyik üzenet talál be a legjobban. Létezik erre a célra több eszköz (Pl. Optimizely), melyekkel az A/B teszt olyan egyszerű, mint egy százas szög.

16. Directory Hack

Regisztráld az oldaladat minél több keresőnél. A Google-nél például ezen a linken. Ha fizikai helyhez kötött bizniszt tolsz, akkor a Moz Local ezt a regisztrációt elvégzi neked az összes elképzelhető  directory-nál évi 49 dollárért.

17. Growth hacking Technikák Wikipediával

Figyelembe véve a Wikipedia Pagerank-jét, fantasztikus lenne, ha linkelné valamelyik digitális tartalmunkat, nem beszélve az akár havi több ezer onnan érkező látogatóról… Nos, mivel a halott linkek újralinkelésére a Wikipédia lehetőséget biztosít az editoroknak, nincs más dolgunk, mint megkeresni az oldalunk számára releváns „dead link”-eket, megírni a passzoló tartalmat és újralinkelni őket. A folyamat teljes leírása itt található.

18. Nincs Visszaút Hack

A regisztráció oldalán tüntess el minden navigációs elemet, amellyel vissza lehet menni az előző oldalra. Igen, a klikkelhető logódat is. Egy olyan fontos oldalon, mint a regisztráció, ne adj a látogatóknak más opciót, mint hogy regisztráljanak.

19. Garancia Hack

Ha a szolgáltatásod fizetős, azon az oldalon, ahol a user pengeti a zsét, tegyél valahova egy „15 napos pénz-visszafizetési garancia” badge-et. Ha kattint, jöjjön egy lightbox, ahol 39 oldalon 8-as méretű világosszürke betűkkel elmagyarázod ennek a feltételeit. Az ilyen badge-ek növelik a bizalmat és támogatják a pozitív vásárlási döntést. Nyugi, csak elvétve talál majd meg valami fillérba**ó, hogy told vissza a 2 dollárját, mivel senki nem szereti azzal szembesíteni magát, hogy rossz döntést hozott. Ha mégis akkora vacak a terméked, hogy a user-ek üvöltve követelik vissza a lecsójukat, akkor szépen visszaküldöd egy bocsánatkérő levél kíséretében és a levélben linkelsz egy form-ot, amin adhat visszajelzést. (és ha nem ad, bosszúból ráteszed a hírlevél listádra! 😀 – ez utóbbit persze csak gondolatban!)

20. Google Profilkép Hack

Néhány Google keresésnél feltűnnek olyan találatok, ahol a szerző fényképe 60 fehér foggal vigyorog a link mellett. Ugye nem kell mondani, hogy ezeknél sokkal nagyobb a CTR? Ezt úgy tudod megcsinálni, hogy 1) a Google+ profil oldaladon megadod a szerzőt, mint „contributor”-t. 2) a cikkből linkeled a szerző G+ oldalát. Figyelem! Nem lesz azonnal ott a keresésekben, sőt, akár több hétnek is el kell telnie, mire a Google ezt feldolgozza. De utána fekvőnyolcas hawaiidízsé!

Folytatás jövő hét kedden a komplexebb módszerekkel. Addig kérlek, osszátok meg – ha Ti végigolvastátok ezt az orbitális szófosást mér’ legyen jobb másoknak?

Update: Ha úgy gondolod, hogy a growth hacking törheti meg egyedül a cégeden nyugvó átkot, akkor keresd meg a nemrég alakított growth marketing ügynökségemet, a 7 Digits Agency-t.

A Misztikus Growth Hacking

Growth_hackGyors növekedés – ez az, ami elválasztja a startupokat a többi induló vállalkozástól. Még pontosabban a gyors növekedés potenciálja. A potenciál azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy ez a növekedés meg is fog történni. Persze, mindenki a virális terjedés aranyának ígéretével vág bele saját ötlete megvalósításába, a legtöbbször azonban a (fél)kész integrált-crossplatform-világmegváltás egyszerűen csak nem söpri be a remélt sok millió felhasználót és a nagy remények együtt dőlnek kardba a vállalkozással. E problémára magyar startup körökben is egyre többen suttogják a „growth hacking” kifejezést, a növekedés Prima Matériáját, a minden startup hasfájást gyógyító Elixírt. Bevezetés következik a növekedés mágiájába, a growth hacking-be. (Előre bocsátom, nem vagyok főállású growth hacker, de bloggerként és marketing-érzékeny vállalkozóként használom e technikák nagy részét és több amerikai szakértőtől igyekszem felszedni a tudást.)

Nem lehetne simán csak marketingelni?

Nem. Nincs rá lóvé – se idő. Magyarországon is egyre inkább a saját bőrükön érzik a startupok ezt, de Amerikára igaz különösen, hogy a piac egy marketing-lövészárokharc, ahol százmillió dolláros büdzsékkel kitömött marketing hadseregek csapnak össze egymással, ahol a gyengét lemészárolják, a hulláját kirabolják, a történelmet pedig a győztesek írják meg. A startupoknak meg ugye jellemzően alig van tőkéje, ezért az esélyeik nagyjából egyenlőek a kőbaltával a harci helikopter ellen című jelenettel. Muszáj alternatív utakat találni, különben nyugodtan tárazd be a csúf igazságot előre, hogy Raszputyinnak több esélye volt túlélni, mint a startupodnak lesz.

Na akkor mi ez a growth izé?

Marketing – egy teljesen más beállítottsággal. A growth hacker-ek általában marketing-guruk – a még egészségesnél jóval erősebb geek-faktorral -, vagy fordítva, szoftverfejlesztőből elfajzott kényszer-marketingesek, akikre kiosztották a „gründoljá’ júzert” nemes feladatát. A growth hacker (GH) beállítottság lényege, hogy „üzleti etika nem létezik, a törvényekben kiskapuk vannak, az emberek manipulálhatóak és ez a temérdek elvtelen szemétség automatizálva zakatol csak igazán”. A GH-k általában minimális büdzséből kénytelenek csodát tenni, ezért a hagyományos ATL csatornák (TV, print média, óriásplakátok) eleve ki vannak zárva számukra, és az egyébként általánosnak tekinthető BTL-módszereknek is (szórólapok, direct mail, telemarketing) a csóró végét tudják csak megfogni. A rendelkezésre álló pénzforrásokat tehát a lehetetlenségig hatékonyan kell elkölteniük és felkutatni (vagy feltalálni) azokat a speciális, a nagy cégek számára láthatatlan új kommunikációs csatornákat, amiken keresztül olcsón és gyorsan eljuthatnak az ügyfelek tömegeihez.

A módszerek

Nincs egyetlen célravezető growth hacking módszer. A dolognak pont az a lényege, hogy ami működött X startupnak, az egy árva bánatos júzert sem hoz Y-nak. A growth hacking technikákat alapvetően három csoportra lehet osztani, az optimalizálást célzó tevékenységre (ezek a belső GH módszerek), a content-marketingre és a viralitást célzó próbálkozásokra (külső módszerek). A növekedési görbe egy sikeres growth hacker tevékenysége nyomán ezért ilyesmi lesz:

GROWTH-HACKING-GRAPH

Optimalizálás

Az egyszemélyes marketing-hadseregek legnagyobb hiányossága, hogy egyszemélyesek, tehát egészen biztosan lehetetlen lesz 8-10 csatornán keresztül egyszerre kommunikálni, közben cicás-kutyás-reggelivicceskávés Facebook képekkel szőnyeg-bombázni a világot marketing gyanánt. Kevés, de jól működő csatorna kell, ehhez pedig első körben tesztelni kell.

A GH-ek általában kis összegű ráfordításokkal és egy idegsebész precizitásával tesztelik a még mindig viszonylag olcsónak számító és nagyon pontosan targetálható közösségi média csatornákat – részben a legjobban reagáló célcsoportok pontos meghatározásának céljából – és ugyanígy fáradhatatlanul tesztelik a Wix, vagy Weebly-alapú landing page-eket, a termék új funkcióinak ügyfélszerző / ügyfélmegtartó hatását, lényegében mindent, ami bármilyen módon optimalizálható. Ez a tevékenység fogja megteremteni a kevésbé meredek plató szakaszokat a növekedési görbén (ld. fent), ami ugyan nem virális és nem feltétlenül ultra-látványos – cserébe viszont pofátlanul olcsó módszer. Ide tartozik az organikus SEO, a különböző A/B tesztek, a key message és az elsődleges-másodlagos CTA (Call-to-Action) tesztelése, a töltési idő optimalizálása (ez utóbbi ugyanis kimutathatóan befolyásolja a CTR-t (Click-Through-Rate). A módszerek lényegében egytől-egyig a magasabb konverziós ráta elérését célozzák.

Update 2017: Első magyar GH konferencia 2017 október 11-én! Kattints a képre és tudj meg többet!

growth hacking konferencia 2017

Tartalom

A content-marketing lényege a blogolás – olyan, állandóan frissülő tartalom közlése, ami a célcsoportot érdekli, bevonja, párbeszédre bírja. Egy startup legviszketőbb időszaka az, amikor igyekszik rátalálni az early adopter-ekre – azokra, akiket szinte éget az a probléma, amit az adott startup megoldani igyekszik. És ugyanezek az emberek a legaktívabbak az adott probléma körül, így a friss tartalmakra rendszerint először repülnek rá. Ráadásul az early adopter-ek (EA) iszonyatosan komoly önkéntes re-marketing erőt képviselnek, önmagukban képesek felrepíteni egy startupot a csillagokig – nem kérdés, hogy kellenek. A tartalom-marketing hátránya, hogy a jó minőségű, állandóan megújuló tartalom (cikkek, hírek, kommentekre adott válaszok) termelése rettenetesen időigényes és ez az, ami aztán többynire tényleg nem automatizálható. Ennek ellenére szinte minden sikeres growth hacker beveti a céges blogot, mint eszközt, amire szerencsés esetben sikeres PR-t is ráépít. Tartalom alapú technika a Reddit használata, a saját tartalmak szét-Buffer-elése, guest post-ok, fórumok, Quora, Blogdash, hírlevelek, Angel.co – minden, ami saját tartalomra és annak megosztására épül.

Virális növekedés

A virális növekedést célzó technikákról egyetlen dolgot kell véresen komolyan észben tartani; A „virális” a startup világban egy olyan szó, mely csak múlt időben értelmezhető, azaz csak utólag lehet valamilyen growth hacking módszerre rámondani, hogy virális volt. Egy módszer általában azért virális, mert újszerű. Ha ezt előre meg lehetne mondani, mindenki ezt használná. Ha mindenki ezt használná, már nem lenne újszerű – így virális sem. Ergo ehhez mocskosul kreatívnak kell lenni. Az AirBnB legendássá vált Craigslist-húzását sokan ismerik, a Dropbox-nak a 25 MB plusz tárhely minden ajánlott ismerős után című dolog jött be. Az Uber-nél és a Gilt-nél is van ilyen – viralitást célzó – motivációs elem. Az úgynevezett built-in sharing technikát alkalmazza péládul a Klout, a Quora és sok online játék is. Lényege, hogy a felhasználói élménynek egy bizonyos ponton része egy-egy közösségi megosztás vagy az ismerősök bevonása. Potenciálisan virális lehet az influencer bázis tudatos építése, a fizetett celebek, esetleg a mega-giga kreatív közösségi kampányok vagy olyan videók, mint például ez itt.

Growth hacking vs Marketing

Régi mondás, hogy a marketing büdzsé fele ablakon kidobott pénz – a probléma csak az, hogy senki nem tudja, melyik fele… Na egy startup ezt nem engedheti meg magának. A growth hacker ezért a szürke zónában mozog, magasról tesz a csilli-villi brand-építésre, esetleg kényszeresen kockáztatja a népharagot a közösségi médiás húzásaival. Nem tervez, hanem cselekszik és méri az eredményeket. Nem becsomagolja és körbenyalja a terméket, hanem a visszajelzések alapján a termékre magára koncentrál. Kizsarolja a felhasználókból az email címeiket, kiudvarolja a közösségi médiás megosztásokat és ha kell, trükközik, hazudik és színlel. A startup világban a régimódi marketingesek egy letűnt kor  mozgáskorlátozott dinoszauruszai; a growth hacker pedig egy ragadozó nagymacska, aki tökélyre fejlesztette az érzékelés-alkalmazkodás-cselekvés mesterhármasát. Világhírt álmodsz? Találd meg a módját, hogy gyorsan és nagyra nőj kevés pénzből!

Nagy levegő, jön a growth hacking neheze

Annyiszor hallottam startup vállalkozóktól azt az igen szofisztikált marketing tervezést, hogy „Facebook, AdWords és Virális”, hogy ha a Traction Tribe-nál nagyon nincs válaszunk egy kérdésre, akkor a „Fingom sincs” kulturált alternatívájaként ezt a választ szoktuk beszúrni. A Facebook egy több irányban is használható csatorna, amit a legtöbben rosszul használnak. A Google hirdetésekkel az a baj, hogy amíg az adott kulcsszóra licitáló bármilyen konkurenciának hegyekben áll a zsetonja a tiédhez képest, addig pont annyira tuti vesztő játék, mint neon-fényes Vegas-i sorozat-házasító kápolnák környékén bóklászni csatak-részegen egy órákkal azelőtt megismert pillangóval. A „virális” pedig millió próbálkozást jutalmazó esetleges mázli – utólag -, nem pedig terv a jövőre.

A growth hacking technikákat előbb-utóbb alkalmaznia kell valakinek a startupodnál, különben úgy jársz, mint jó pár – nem ritkán százmillió forintokkal kitömött – magyar Jeremie-befektetés – egy fényesre polírozott termékkel a kezedben fogy el a lóvé a siker és a növekedés leghalványabb reménye nélkül. Jó growth hacker-t startuphoz készen találni szinte lehetetlen (megfizethetetlen), úgyhogy vagy egy fiatal, technológiailag könnyen képezhető atom penge marketingest kell leakasztanod, vagy a fejlesztők közül kinevezni Chief Growth Officer-nek a leggátlástalanabb anyaszomorítót… Ugyanis nem attól lesz a vállalkozásod startup, hogy eljársz a meetup-okra, app-ot fejlesztesz, pizzán élsz, és kockatőkét gründolsz, hanem attól, ha gyorsan lesz sok felhasználód / ügyfeled / vásárlód. Ha gyorsan növekszel, mindenki Veled akar majd tartani. Tanácsadók, kockatőke, a legpengébb csapat – úgy mész majd előre, mint motoros fűrész a margarinban. Amíg fenntartod a növekedést, Te leszel a rocksztár. Semmi és senki sem tarthat vissza…

Update 2017: Ha olvasnátok még a growth hacking-ről, itt találtok egy growth hacking szótárat, itt pedig egy összefoglalót a 2017-es Los Angeles-i Growth hacking konferenciáról.

Egyetlen Lehetőségre Várva

Tech_Match_29Még 3 nap van a jelentkezési határidőből a Tech Match-re. És ez nem egy unásig ismételt startup verseny. Ez egy rendezvény, melyet a US Market Access Center szervez kifejezetten külföldi startupoknak azzal a céllal, hogy összehozza az európai vállalkozókat a legnagyobb amerikai cégek vezér-ürüivel. Ilyen csak a mesében van, ezekhez a vállalatokhoz Amerikában szinte lehetetlen bejutni, és épp ez az, amiért külföldi B2B fókuszú startupok általában nem sokáig húzzák az Újvilágban, pedig ott tudnának igazán aratni, nem egy felszabdalt és jellemzően belassult piacon. Most meg ott ülnek majd egy rakáson! Ráadásul nincs amerikai konkurencia…

Mocskos anyagiak

Mivel a nevezés országonként egy kisebb seed befektetési körnek megfelelő valuta befizetéséhez volt kötve, kezdetben nem sok reményt fűztünk hozzá. Ráadásul Márkkal és Tónival elhatároztuk hogy két csapatot akár frissen felhúzott accelerator-unk költségén is kijuttatunk, ehhez azonban Líbia államadósságát kellett összelapátolnunk alig 2 hét alatt – végül a Nemzeti Innovációs Hivatal szinte hihetetlen sebességgel összehozott részvételével összejött a dolog.  Számoltunk startup módra, gyököt vonva minden költségből. Volt pillanat, amikor azt is bekalkuláltuk, hogy Márk egyik veséjét értékesítjük, Károlyi Tóniból pedig Bukott Angyal lesz…Közben Takács Gábor (Magyarország New York-ba kihelyezett tudományos és tech attaséja, aki amúgy határozottan a „startup-pozitív” és a „diplomata” kategóriák metszéspontjában található) rengeteget tett azért, hogy ez a rendezvény összejöhessen. Neki köszönhetjük, hogy egy idő után a remény műszerrel szélcsendben már néha mérhetővé vált. Bele kell ugyan még nyomnunk magánpénzt is, de a lényeg, hogy Magyarország a 2014-es US Market Access Center által szervezett Tech Match-re küldhet két startupot a Szilícium Völgybe, ahol giga-mega mammut cégek várják innovációra éhesen a magyar vállalkozókat. Néhány a listáról, akikkel találkozni és bizniszelni lehet: British Telecom, Amazon, SingTel, Qualcomm, Adobe, Fujitsu, Sony, Intel, Microsoft, Standard Chartered Bank – és még sokan mások.

Különlegességek

A kiválasztást teljes egészében az amerikai szervezők csinálják, abba egyetlen magyar entitás – még mi, szervezők sem – szólhatunk bele. Ha bármely magyar startup formációnak a kiutazás költsége lenne a leküzdhetetlen para-faktor, akkor örömmel jelentem, hogy

az első két helyezettnek egy Traction Tribe nevű titokzatos accelerator kifizeti a repülőjegyeket és a szállást 2-2 főre.

A résztvevő startupok közt nincs amerikai, akinek helyismereti előnye lenne, csak Írország, Csehország, Németország és Magyarország küld startupper-eket. Lehetőséget akartatok? Lássuk, ki tud vele élni: 2014 január 2-ig lehet jelentkezni erre a linkre kattintva. Előtte figyelmesen olvassátok el az angol nyelvű felhívást és tájékoztatót ami itt található. Itt még csak kérdésekre kell válaszolni, lazuljatok rá, nem jön a pitch-rendőrség, no para! Különben is: mit veszíthettek egy jelentkezéssel? Februárban Kalifornia egész elviselhető hely… Vagy nem egyetlen igazi lehetőségre vártatok? Ja, és elindult a saját acceleratorunk, a Traction Tribe is…

Update: a jelentkezési határidőt a US MAC Január 8-ra tolta ki!

Lábjegyzet: A Startupdate-en soha nem politizáltunk eddig sem, és ez a jövőben is így marad. Azonban néhány napos határidőkkel végigvinni egy ilyen külföldi egyeztetésekkel terhelt folyamatot olyan közigazgatási teljesítmény, melyet szó nélkül hagyni is igazságtalan volna. Köszönet Cséfalvay Zoltánnak, Korányi Lászlónak, Takács Gábornak, Szelei Balázsnak és minden, a Tech Match szervezésében közreműködő kollégájuknak azért, hogy kinyitották ezt a kaput a magyar startup vállalkozók előtt és a lehetetlenül rövid határidők ellenére sem hagyták veszni ezt a lehetőséget! Ti se hagyjátok – jelentkezzetek!

Hogyan Találd Meg a Head of Siker-t?

hireA Szerzőkről: Bán Luca az Aegis Media Hungary / Kirowski Isobar HR vezetője éppen egy cégcsoportnak segít, hogy együtt még sikeresebbek legyenek. Nemes András az Antavo business development managere pedig egy kisebb csapattal dolgozik, hogy rövid időn belül valami igazán nagyot alkossanak.

RRRRINNNGGGGGGG!!

Startupper: Halló, Fejvadász?

Fejvadász: Helló Startupper, mi a helyzet?

Startupper: Tudod, ahogy írtam, volt egy fasza termékötletem és csináltam rá egy startupot. Ehhez keresek egy olyan embert, aki az egészet felvirágoztatja!

Fejvadász: Ez tök jó, de milyen pozícióra keressek?

Startupper: Pont ezért hívlak, mondd meg te!

Nem véletlenül vannak gondban főhőseink! Valószínűleg a legnehezebb kihívások megoldására keresik a megfelelő embert. Ahány cég, annyi néven hívják ezt a pozíciót (marketinges/PR-es/CMO/growth hacker/evangelista, stb.), de az ideális jelölt profilja és feladata közel azonos: él-hal a cégért és a legkreatívabb eszközökkel kelti fel az érdeklődést a szóban forgó termék iránt. Olyan ez, mint amikor a paraszt bácsi meglátja az állatkertben a zsiráfot: „na, ilyen állat márpedig nincs!”. (Disclaimer: a marketinges Head of Siker a Magyarországról legkönnyebben skálázható SMB B2B és B2C termékeknél számít kulcspozíciónak, ha enterprise terméket értékesítesz, akkor a Head of Sikered sales és bizdev fókuszú ember lesz).

Miért nehéz erre a pozícióra embert találni?

1.            Túl fiatal a hazai start-up kultúra

A következő években biztosan sokat fog javulni a helyzet, de még mindig kevés olyan példa van itthon, amelyik best practice lehet induló cégek számára. Ennek egyenes következménye, hogy a tehetséges embereknek kevés lehetősége volt számodra igazán releváns pozíciókban tapasztalatot szerezni.

2.            Befutott vagy nagyvállalati marketinges nem jó választás 

Nagyvállalati oldalon (elsősorban FMCG, Telco) jellemzően adaptálják a külföldi anyacég, általában ATL marketing tevékenységét – a megvalósítást pedig kiszervezik az ügynökségüknek –, ezért a nagyvállalati marketingesek – senkit sem megbántva – kevés saját ötletet tudnak bevinni a multik bürokratikus szervezetébe, így a start-upokhoz elengedhetetlen kreativitás és a világmegváltó tervek elkopnak, a networking skill-jeiket pedig kevés lehetőségük van fejleszteni. Másrészt a nagyvállalat nyújtotta biztonságot és a magas fizetést nehezen borítja bárki. Többször interjúztattunk multiktól jövő marketingest és sokszor nem értették, hogy miért nem jár céges autó egy marketing vezetői pozícióhoz, vagy miért nem 9-től 5-ig tart a munkaidő (természetesen a jól megérdemelt egy órás ebédszünettel együtt). Hidd el, százból egy jelölt fog annyira hinni az ötletedben, hogy járt utat járatlanra cseréljen és hajlandó legyen alacsony bérért, vagy akár csak részesedésért hosszú hónapokat, éveket dolgozni.

3.            Ide a diploma már nem elég…

Elvétve találni Magyarországon olyan képzést, amely ezekre a feladatokra releváns tudást és felkészültséget ad. Ezért egy pályakezdő sem biztos, hogy jó választás, mert ugyan hozzáállásban (csillogó szemű, nonkonformista, motivált, eltökélt, kockázatvállaló) ő van a legközelebb az ideális jelölthöz, de ne felejtsd el, hogy nem lesz, aki betanítsa, és így nem lehet elvárni tőle, hogy a siker kulcsa legyen.

4.            Proficiency in English is a must

Ebben a pozícióban elengedhetetlen, hogy anyanyelvi szinten tudjon angolul a kiválasztottad. Ha jól csináljátok, annyira gyorsan pörögnek majd a dolgok, hogy sem időt, sem pénzt tekintve nem tehetitek meg, hogy folyamatosan proof readelje valaki az anyagaitokat, vagy hogy olyan hibák kerüljenek a kommunikációtokba, amelyek révén elkönyvelnek benneteket egy K-európai start-upnak. Érdekes ötlet lehet, hogy mind költségvetésben, mind option poolban tartalékoljatok egy külföldi tehetség korai bevonására, erre viszont hazai példa kevés van.

A Megoldás

Ahogy látod, eléggé leszűkülnek a lehetőségeid, hogy a megfelelő embert megtaláld. Márpedig a sikered 70%-a a csapatod összeállításán múlik. Jöjjön négy tipp, hogy kit keress:

#1. Ébren álmodó talent

Ő akar lenni az új Anka Márton? Vagy csak azért szeretne napi 16 órát dolgozni, hogy egy bazi nagy Lexust vegyen?  Egy néhány év tapasztalattal rendelkező tehetséget kell találnod, akinek hasonló álmai vannak, mint neked és meg is akar küzdeni érte. Szeretne valami nagy dolgot letenni az asztalra. Azért választana téged, mert rajong a termékötletért, a csapatért, érted. A rövid távú anyagiak helyett a hosszú távú siker élteti. Aki erre nem képes, attól ne várd el, hogy szétdolgozza magát és felemelje a földről a startupodat. Fontos belátni, hogy a marketingesed nem lesz teljesen „kész” ember – a te támogatásod is kell, hogy azzá váljon (oktatás, mentor/coach, motiváció, inspiráció, stb.).

Sőt, ami még ennél is fontosabb – és ezt a legtehetségesebb cégvezetők is sokszor elfelejtik: olyan embert kell választanod, aki a sajátjánál egy szinttel feljebb szeretne lőni, viszont az sem derogál neki, ha rengeteg operatív feladattal „be kell piszkítania a kezét”. Ilyen „piszkítás” lehet a sales/support is: rengeteg olyan marketingessel találkoztuk, aki azt mondta, hogy „de hát én csak marketinget akarok csinálni, ügyfelekkel nem akarok foglalkozni”… “Igazi” startup hozzáállás az ilyen. A kezdetek kezdetén a marketingesnek beszélnie kell a felhasználóiddal, meg kell értenie, hogy milyen problémáik vannak, és meg kell tanulnia ezekre gyors és megnyugtató válaszokat adni. Csak marketinges feladatokkal ráér akkor foglalkozni, amikor már 8-10-en vagytok a cégben és viszonylag jól kialakult feladatmegosztásaitok lettek. A marketinges egy startupban mindig nonkonformista, és ha nem érzi elemében magát távol a megszokott rutintól, akkor nem fog beválni.

#2. Fókusz, fókusz, fókusz

Egy start-up akkor jó, ha a csapattagok egymásért is dolgoznak. Ehhez az kell, hogy hozzád hasonlóan éjjel-nappal fókuszált legyen, és ne munkaként élje meg a feladatokat, amiből úgyis lesz elég. Erről külön blogposzt is születhetne, mivel a legtöbb magyar start-upban vagy egy multifunkcionális marketingesre vágynak, vagy nincs stratégia és ad hoc módon mindenbe belekezdenek, vagy csak úgy sodródnak a konkurencia után. A javaslatunk, hogy állítsatok fel egy minél kisebb erőforrásból, minél több eredményt hozó marketing stratégiát és ezt kőkeményen vigyétek végig. Mi az Antavo-nál a guest postokra helyezzük a hangsúlyt, ahol a célpiacunk által olvasott blogokra igyekszünk kikerülni olyan anyagokkal, amelyek jellemző problémákra adnak releváns válaszokat, ezzel sok értéket adva a potenciális ügyfeleinknek. Végül is, ha úgy vesszük, ezzel a poszttal éppen most is ezt csináljuk. 🙂

#3. Nemzetközi mentalitás

Találkoztál már olyan magyar marketingessel, aki kitűnően kommunikál angolul, megvan a kapcsolatrendszere a TechCrunch-hoz, a nemzetközi iparági szereplők pedig azonnal őt hívják, ha tanácsot szeretnének kérni egy kérdésben? Nyugi, mi sem. Magyarországról ezt kb. lehetetlen is elérni, ehhez az év nagy részét Amerikában kell eltölteni, együtt inni, bulizni és kávézni a helyi véleményvezérekkel. Ami viszont segíthet ezt ellensúlyozni, hogy a Head of Siker ismerje a piaci trendeket, olvasson külföldi oldalakat, blogokat, eleve NE a magyar piacban gondolkodjon. Mindenképpen olyan világot látott, több nyelven beszélő jelöltet keress, aki eleve csak globálisan gondolkozik. Talán furcsán hangzik, de saját maga is tud skálázódni, azaz olyan rendszereket alakít ki, amelyekre a céged a későbbiekben építkezhet. Az lesz a perfect match, akinek kiemelkedő íráskészsége van, extrovertált, tökéletes az angolja és nemzetközi tapasztalata (tanult, dolgozott vagy sokat utazott külföldön) van és passzol a csapatba.

#4. Az interjú egy randevú – az hódít, aki jól kérdez!

Sokan gondolják azt, hogy az az ideális jelölt, aki interjú helyzetben hosszú monológokkal nyűgöz le arról, hogy miért ő lesz a legszuperebb jelölt a pozícióra. Régen rossz, ha valaki csak azzal van elfoglalva, hogy magát fényezze. Azt a jelöltet válaszd, akinél azt veszed észre, hogy a végén már inkább Te beszélsz, mert inspiratívak a gondolatai és annyira jól kérdez. Volt egy nagyon nehéz kiválasztásunk, a csapat és a vezető is nagyon maximalista volt és vagy a 30-ik embert hallgattuk meg a pozícióra. A jelöltek 90%-a nem tudott értelmesen válaszolni a kérdésekre majd jött egy full pályakezdő, aki alig szólalt meg, de érződött rajta, hogy nem zavarban van, hanem végtelenül rosszul érzi magát amiatt, hogy nem tudja a válaszokat. Nem próbált meg mellé beszélni, de látszott rajta, hogy szenved és szíve szerint rögtön utánajárna a kérdéseknek. Viszont a végén feltett néhány profi kérdést, ami egyértelművé tette, hogy képben van, és nálunk szeretne dolgozni. Azonnal felvettük, két év alatt vezetővé és tulajdonossá avanzsált az egyik legsikeresebb magyar startupban.

A kiválasztás módszerei

Ma már rengeteg alternatív módszer és többféle social csatorna használható a minél hatékonyabb és olcsóbb kiválasztáshoz. Először érdemes a következő vonalakon elindulni és minél több saját kapcsolatot megmozgatni. Jöjjenek az ötletek, hogy hogyan találd meg az ideális jelöltet:

– Facebook, Twitter, LinkedIn poszt: érdekesen fogalmazd meg néhány mondatban a hirdetést, plusz készíts hozzá egy designos és figyelemfelkeltő képet! Tedd ki a cég social oldalaira és a saját faladra, és kérj megosztást. Ráadásul ezzel a módszerrel a referencia csekkolás sem jelent majd gondot.

– Meet-upok: talán a legnevesebb a HMC // HOT Marketing Club meet-upja, de az acceleratorok, start-up hubok is szerveznek színvonalas témába vágó rendezvényeket. Érdemes elmenni és ismerkedni, segítséget kérni a szervezőktől és résztvevőktől.

– Start-up véleményvezérek: fontos, hogy ne minden pozícióval traktáld őket, de ha már beloptad magad a szívükbe, egy-egy kulcspozíció betöltésénél biztosan szívesen segítenek.

– LinkedIn keresés: felejtsd el azt, aki nincs fent LinkedIn-en! Sok időt el lehet vele tölteni, éjfél után a teljes kiégés mellett ajánljuk ezt a megoldást.

– LinkedIn csoportokba posztok: több marketinges, start-up csoport van Magyarországon, ezekbe érdemes posztolni a pozíció hirdetését.

Start-up jobs facebook csoport: elsősorban fejlesztői pozíciókban bővelkedik a Budapest Startup Jobs, de egy próbát megér ide is posztolni.

– Dolgozói & baráti referral: a legtöbb nagy cég sem használja ki ezt a lehetőséget, pedig komolyan tudja növelni a lojalitást is, ha a dolgozóidnak felajánlasz extra bónuszt, ha az ő általuk bemutatott jelöltre esik a választásotok és a jelölt hosszú távon be is válik.

– Fejvadász: kevés itthon a start-up kultúrába eredményesen beágyazódott fejvadász cég. Mi őket tudjuk jó szívvel ajánlani: IseeQ, aarenson consulting.

– Hirdetés: ha már tényleg minden reményt feladtál, adj fel fizetett hirdetést első körben LinkedIn-en, Profession.hu-n, majd a többi állásportálon.

[dil dil = 3719]

Ahogy látod, nincs a sikernek bevett receptje. Nagyon fontos, hogy az ideális jelölttel az elejétől fogva működjön a kémia. A legtöbben ott szokták elrontani, hogy elhamarkodottan döntenek, azzal a címszóval, hogy „úgyis gyorsan tudok cserélni, ha mégsem válik be a jelölt”. Ha nem vagy 100%-os a döntésedben és egy fikarcnyi kétséged is van, akkor inkább menj tovább és keress még!

 

Hogyan Határozd Meg Egy Startup Piacát?

startup-piacA legtöbb startup vállalkozó ma már tudja, hogy sikere az Arany-háromszögön múlik: Product, Market, Team. (Azaz Termék, Piac és Csapat.) Ezt a Szentháromságot adod el befektetőknek, tanácsadóknak, leendő kollégáknak. A Csapat magáért beszél, a megfelelően összeállított, bizonyítottan hardcore ászokból álló, félistenként emlegetett tanácsadókkal megfűszerezett csapatról egy befektető lazán elhiszi, hogy egy gyorsan növekvő cég még gyorsabban változó elvárásait is profin lekezeli. A termék az MVP révén megszaglászható, kipróbálható, tesztelhető – életképességét pedig a validáció kellően bizonyítja. Talán ezért is siklanak el még profi vállalkozók is az Arany-háromszög harmadik eleme felett – ez pedig a Piac. Annyiszor látni a hibás, flegma, nemtörődömségtől nedves piac-meghatározást, hogy ha lenne startup népbetegség, akkor a piac rossz felmérését startup-influenzának is nevezhetnénk. A jövőre gyakorolt hatását tekintve azonban hívjuk inkább startup-pestisnek. Mer’ ugye, ha rossz a piac meghatározása, akkor nem annak próbálsz eladni, akinek kellene, és nem olyan csatornán amin sikerülne, és nem annyit, amennyit lehetne.  No para, a védőoltás létezik:

A hiteles módszer

Alapvetően két féle piac-meghatározás létezik, a top-down, azaz a felülről lefelé történő, és a bottom-up, magyarul az alulról építkező. Befektetők jobban csipázzák az utóbbit, mert az tényekre és tapasztalatokra épül, és így valamivel biztosabb. Mivel azonban a piac meghatározása nem kizárólag a befektetőnek-nyalás arany standardja, hanem saját, angol WC-szintű alapvető szükségletünk, így érdemes rendesen megcsinálni. A rendesen azt jelenti, hogy célszerű mindkét irányból tervezni: értelmesen top-down, és értelmesen bottom-up. A két megközelítés legtöbbször elég különböző eredményre vezet, de összevezetésükből ritka kincsnek számító infókat lehet összetarhálni. Mellékhatásként egy ilyen kétirányú piac-elemzés elismerést vált ki a befektetőkből is, és nem elhanyagolható mértékben növeli a frankó-faktorodat.

Top down jól

A leggyakoribb probléma a végtelenségig flegma top-down tervezés: A piac 20 milliárd dollár, és mi az 1 %-át fogjuk megszerezni. Pont. Az annyi, mint 200 millió dollár. Wow! Mekkora szám, micccsoda lehetőség, micccsoda biznyic! Persze, és amint hazamész este, anyád szól, hogy „Kisfiam, a piac 1 %-a keresett, kérik, hogy hívd vissza őket egytől egyig, hogy holnap csengethessék a lóvét” – végül is, hülyeségekről álmodozni ingyen van. A jó top-down tervezéshez meg kell értenünk három fogalmat, ezek pedig a TAM, a SAM és a SOM. (Steve Blank-től is van erről egy kiváló prezentáció.)

market-definition2TAM (Total Available Market), azaz a teljes piac, amin mozogsz. Gondolj rá úgy, mint az iparág rád vonatkozó részére az értékesítésed első számú cél-országában. (van, aki meghatározza a PAM-ot is, ez a Potential Available Market, és abban különbözik a TAM-tól, hogy a világpiacot nézi. Ne álmodjunk ilyen korán: jó nekünk egyelőre egy ország.) A piac-meghatározást mindig dollárban, euróban vagy a működésed alapvető más valutájában határozd meg. A „22,000 vállalkozás a piacunk” mondás értelmezhetetlen – mert ugye mennyit költenek egyenként, átlagban pont a Te motyódra? 5 évente 8 dollárt, vagy havonta 1 500-at…

SAM (Served Available Market), azaz a kiszolgálható piac. Ez a TAM azon részhalmaza, amit a termékeddel ki tudsz szolgálni, azok a vevők, akiknek egyáltalán jó lehet a te cuccod. Nyilván nem minden mobilos játék megjelenésére fújnak tűzriadót a Zyngánál, ahogy nincs olyan autó se, amit minden autóvásárló meg fog majd venni. Hiába százmilliárdos az amerikai fashion biznisz, ha csak női felsőruházatot gyártasz és egyetlen New York-i üzletbe könyörögted be a termékeidet. A SAM = azon vásárlók köre, akik reálisan tervezve elméletben megvehetik a cuccodat, ÉS el is éred őket, azaz képes vagy nekik eladni. A SAM mérete persze attól is függ, hogy milyen marketing és értékesítési csatornákat használsz. Légy reális: nincs az a marketing büdzsé, nincs az a zseniális growth hacker, hogy a TAM teljes egésze tudjon rólad – ennek szellemében határozd meg a SAM-ot.

SOM (Servicable Obtainable Market, vagy hívják Target Market-nak is), ez a SAM egy bizonyos része, akiknek a következő 1-2 évben valójában el is fogsz adni. A SOM = azon vásárló köre, akik a SAM-ból majd ténylegesen meg is vásárolják a motyódat. Na jó, de mitől függ a SOM nagysága? Ez már tényleg a jóslás kategóriája, nem? …Hát nem egészen: A SOM / SAM hányados jellemzően attól függ, hogy mennyire égető a probléma, amire választ találtál a startup ötleteddel. Ha ez a probléma húsba vágó, akkor a SAM nagy többsége a SOM-ba is bele fog tartozni, mert hevesen ráugrik a megoldásodra. Ha egy játékot csinálsz, akkor a csillapíthatatlan szerzési inger kevésbé valószínű. Itt az idő-faktorral is illik számolni, mert a teljes Target Market-ot nem fogod egyszerre megtéríteni. Ugyanígy az ár-faktorral is: vajon a teljes SAM fizetőképes keresletet jelent?

Pont ezért a SOM-on belül érdemes kiagyalni még egy kört, ez az early adopter-ek köre. A SOM ugyanis nem lesz egységes abban, hogy ki mikor kattan rá a termékedre – ugyanis léteznek kísérletezőbb kedvű vevők és konzervatívabb arcok. Az early adoptereket nem kell számszerűsíteni, inkább csak validálni kell ezt a kört, tudni, hogy kik ők és hozzájuk igazítani az értékesítési csatornáidat, illetve rájuk szabni a vékonyka marketing büdzsédet. Ha ezeket a köröket szépen megbecsülöd, akkor realitásérzékben gazdag jó reggelt kívánhatsz magadnak, és abban a boldog tudatban dőlhetsz hátra, hogy a befektetőid mosolya mögött nem a „vigyázat-hülyegyerek-ne-zaklassuk-fel” szándék áll.

Bottom up okosan

Egyúttal elkezdhetsz alulról is tervezni. A validáció során – már ha saját zsenialitásodra vonatkozó  ismételt rácsodálkozásaid nem zavarták meg a koncentrációdat – remélhetőleg kaptál annyi visszajelzést, hogy tudd, mennyire lesznek rácsúszva a vásárlóid a cuccodra. Ebből következtethetsz a SAM / SOM arányra, és rátalálhatsz az early adopterek-re is, ennek ellenére elcsúszni itt is el lehet.

A hibás bottom-up tervezés lényegében egy hasraütés: „Lesz 5 sales-esünk, és azzal lefedjük a teljes amerikai piacot…” – hát, hacsak nem Grigorjevics Sztahanov Dallas-i reinkarnációját szerződtetted, akkor aligha…

Ez a bottom-up módszer valahogy így zajlik a valóságban: egy arc most átlagosan x $-t költ arra, amire mi sokkal jobb megoldást tudunk. A mi cuccunkkal ennek egyharmadát fogja költeni, amivel rengeteg pénzt (vagy időt, nyűgöt, fáradtságot) spórol majd meg. Most van 1 sales-esünk, aki napi 5 megkeresést csinál és ebből 3-ból lesz üzlet. Minden üzlet y dollár árbevételt hoz, tehát ha lesz 5 sales-esünk, akkor 5y lesz a bevételünk, ami összesen z $ évente. Minden évben q %-kal nő a hatékonysága a sales-eseknek, és n nappal rövidül a sales-ciklus. Le fog morzsolódni f számú vevő és up-selling révén többet adunk majd el a vevők g %-ának. Így a harmadik év végére a bevételünk ennyi meg ennyi lesz. A bottom-up tervezés tapasztalatokból építkezik, amit extrapolálunk nagyobb méretekre. Amíg zéró tapasztalatod van, nem tudsz alulról tervezni.

Eltérések

Sajnos nem ritkán előfordul, hogy a két tervezési metódus végeredménye úgy passzol egymáshoz, mint budiba a mozgólépcső. Ilyenkor vagy reszelgeted még mindkettőt, vagy egyszerűen átlagolod őket, vagy ha konzervatívan akarsz tervezni, akkor az alacsonyabb összegűvel számolsz. A piac megbecsülése szókapcsolatban a ’megbecsülése’ szóra koncentrálj. Soha nem fogod pontosan eltalálni a számokat, és nem is ez a szent cél. De a meghatározás folyamatát már csak azért is végig kell kommandóznod, mert maga a modell hegesztgetése is eszköz ahhoz, hogy ismerd a piacodat – ez pedig a siker alapvető feltétele.

[dil dil = 3390]

Miért vesződnél vele

Ha nem akarod mocskosul becsapni magadat, akkor ne spórolj a piac-meghatározással. Az Arany-háromszögnek ez az egyetlen olyan pontja, amihez csak józan ész és szorgalom kell, úgyhogy ha ez hibás, azt nem foghatod a körülményekre – az feketén fehéren a Te lustaságod. Simán kijöhet egyébként az elemzésből, hogy a piac túl kicsi, és akkor azonnal olcsón abbahagyhatod az ötleted kivitelezését, és belefoghatsz olyanba, ami működik. Ha meg normális méretű, akkor sokat megtanulsz róla amíg próbálod belőni hogy mekkora is valójában. Végül is, ha minden jól megy, innen jönnek majd a milliárdok – nyilván nem mindegy hogy mi a vége: kínlódás vagy happy ending

Full-stack Marketing

full-stack-marketingA startup ökoszisztémában már szinte mindenki tudja, hogy aki nem lean módon fejleszt, annak sokkal kisebb esélye van az életben maradásra; emellett szépen lassan kezdik az emberek kiismerni magukat a pénzügyi fogalmak terén is. Ha valakinek bemondod azt, hogy MVP, one-pager, premoney, vesting, akkor jó eséllyel már hallott róluk, jobb esetben nagyon pontosan tudja is, hogy miről beszélsz.

Trendek

Nem volt ez mindig így. Ma már mindenki „lean”, jóllehet alig 2 évvel ezelőtt, amikor Patrick Vlaskovits Pesten járt, rajta kívül mindössze 3-an voltak az első hazai lean meetupon. Egy hónappal ezelőtt mikor újra itt járt már közel 100-an voltak rá kíváncsiak. Ez persze egy természetes folyamat, mindig vannak felfutóban lévő globális és lokális trendek. Néhányuk sok-sok évig, évtizedig tartja magát, mások sokkal gyorsabban lecsengenek. Ezért is fontos, hogy időben felismerjük ezeket a folyamatokat, mert így rengeteg időt tudunk nyerni a versenytársakkal szemben. A kérdés mindig az, hogy vajon mi lesz a következő trend? Mi az, ami fontos lesz a közeljövőben?

A marketing valódi célja megismerni és megérteni a vásárlót, hogy a termék vagy szolgáltatás tökéletesen illeszkedjen az igényeihez és ilyen formán eladja önmagát. – Peter Drucker

Marketing, a Mostoha

Manapság már itthon is napi szinten lehet startupokhoz köthető eseményeket találni, de hetente legalább 2-3 olyat látni, amire „érdemes lenne elmenni”. Nagyjából másfél éve lehetett, amikor az egyik ilyen eseményen úgy döntöttem, hogy elkezdem felírni a marketing témában elhangzó kérdéseket. Konferenciákon, előadásokon, meetupokon illetve szimpla beszélgetések során nagyjából ezek voltak a legnépszerűbb – és egyébként folyamatosan visszatérő – kérdések:

– Hogyan tudom láthatóvá tenni magam ebben az óriási zajban?
– Hogyan tudok jó marketinget csinálni a startupomnak?
– Milyen híreket tegyek közzé a céges blogon meg a social csatornákon?
– Egyáltalán milyen csatornákat használjak?
– Milyen a jó startup PR? Melyek a hatékony PR eszközök?
– Fizessek egy profi PR cégnek?
– Ha igen, mennyit?

Hasonló jellegű kérdésekkel találkoztam külföldön és a tengerentúlon is. Ezek a kérdések jellemzően a marketing kérdéskörébe tartoznak; a startup marketing pedig egy egyelőre elfelejtett, de mindenképpen kiaknázatlan területnek számít. Nem csak itthon, máshol is. A startupok esetében ugyanis valami hasonló szokott lenni a nagyon leegyszerűsített, de általánosan elfogadott recept: kell egy jó technikai ember, egy jó üzleti érzékkel megáldott ember, esetleg egy jó design érzékkel rendelkező figura. Ha ez a három skill megvan, akkor nagy gond már nem lehet. Az ideális startupok 2-3 co-founderből állnak, néha még népesebb a csapat. Brad Feld szerint az optimális szám 2,09 fő. Ez nem a csapat méretét jelöli, hanem szigorúan az alapítókat.

Ritkán találkozni ugyanakkor olyan esettel, hogy a 2-3 alapító között egy „marketing zseni” is lenne. Ez sem véletlen. A marketingre ugyanis sokan nem úgy tekintenek, mint komoly értékteremtő tényezőre – éltalában Startupföldön másodvonalba szorul. Korai fázisban a fókusz főleg a termékfejlesztésen van, marketinghez csak egy komolyabb befektetési kör után fordulnak a startupok, amikor mondjuk már sokkal komolyabb növekedést kell tudni felmutatni. Ilyenkor a gyors megoldások révén jellemzően „B kategóriás” megoldások születnek, startupokhoz értő jó marketinges ugyanis nem sok szaladgál a piacon. Aki meg igazán jó, annak úgyis van munkája, vagy saját startupja. A klasszikus ördögi kör. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy „Milyen a jó startup marketinges?” illetve, hogy „Hol lehet ilyet találni?” A második kérdésre nem tudom a választ, az elsőre viszont van egy elmélet(em). Ha arra a kérdésre választ adunk, hogy mihez kell értenie egy jó startup marketingesnek, akkor némi iterációval eljuthatunk a második kérdés válaszához is.

Inbound vs outbound

Inbound marketing: A customer-ek figyelmének felkeltése nem fizetős eszközökkel. Egyszerűbben: amiért NEM fizetsz. (Néhány példa: kétirányú kommunikáció, social media, SEO, referrals, content marketing, blogging)

Outbound marketing: A figyelem felkeltése fizetős eszközökkel, azaz amiért fizetsz. (Néhány példa: Telemarketing, trade show, print-, radio-, TV ads, banners)

Az inbound marketing tehát próbálja megnyerni a potenciális felhasználót, nem pedig „megvenni”. Gyorsan eloszlatnék egy tévhitet. Az inbound marketing nem azt jelenti, hogy ingyen van, csupán (jellemzően) nem kell fizetni érte. Cserébe viszont a saját időnket, energiánkat kell beletenni, vagyis közgazdasági értelemben igenis van haszonáldozat költsége. A startupok a kezdeti időszakban jellemzően inbound marketinget alkalmaznak, mert nincs miből outboundra költeni. Vannak persze olyan inbound eszközök, amelyek pénzbe kerülnek (mondjuk egy PPC kampány), de ezek költsége egy startup esetében eltörpül mondjuk egy TV spothoz képest. (Itt egy remek cikk a Mashable-ön ebben a témában.)

Olyan cégeket, ismerősöket, szakembereket tehát nem sok értelme van megkérni, hogy segítsenek, akik az outbound piacon tevékenykednek, mert a startup piacra jellemző inbound környezetet és eszközöket vélhetően kevésbé fogják ismerni. Nyilván akadnak bőven olyanok, akik az inbound eszközökből ismernek egy párat, olyanok viszont kevesen vannak, akik számtalan elemét ismerik az inbound eszközöknek. Utóbbiakat nevezzük full-stack marketingesnek. Ők azok, akik a teljes inbound palettán kiismerik magukat. Nem feltétlenül profik minden eszköz használatát illetően, de jó érzékkel nyúlnak hozzá minden eszközhöz. A startupok célja a közeljövőben szerintem nem lehet más, minthogy minél korábban találjanak egy olyan embert, akár co-founderként, akár nagyon korai fázisban, aki full-stack marketerként képes segíteni a cég életét.

Akkor most mi van?

A teljesség igénye nélkül néhány inbound eszköz és skill, amelyek fontosak lehetnek egy full-stack marketer esetében egy startup életében:

SEO, Email marketing, Branding, Copywriting, Content Marketing, Story telling, Blogging, Customer Service, Distribution, Analytics, Photoshop és Image Design, Growth Hacking, Landing Page Optimization, App Store Marketing, Pitching, HTML/CSS/Javascript, PR, Positioning, Social Media, Paid Advertising, In Product Marketing, A/B Testing, Lifecycle Marketing, Business Development 

Azt nehéz megmondani, hogy az egyes startupok esetében, melyek lesznek a nyerő eszközök. Az viszont biztos, hogy az a személy, aki az eszközök közül nagyon sokat tud aktívan és eredményesen használni, az előbb-utóbb rájön, hogy melyik viszont az a 3-4 elem, ami az adott startup esetében működni fog. Az egyes elemek startupokra gyakorolt hatása és alkalmazhatósága szinte mind önálló bejegyzés témája lehetne. Ha van konkrét kérés, hogy melyikről olvasnátok szívesen részleteiben, akkor írjátok meg megjegyzés formájában.

Takeaway

A kezdeteknél ugyan a marketing általában háttérbe szorul, de ahogy egy startup halad előre, ez szépen megváltozik. A lean elvek mentén történő fejlesztés, a product-market fit továbbra is elsődleges fontosságú, ugyanakkor, amikor ilyen óriási verseny van kialakulóban, akkor a zajból jellemzően azok tudnak kiemelkedni, akik valamit jobban csinálnak, mint a többiek. A startup marketing pedig egy ilyen fejlődő, de egyelőre kiaknázatlan terület. Egy olyan trend körvonalazódik előttünk globális szinten, amit ha a versenytársaknál hamarabb ismerünk fel, akkor komoly versenyelőnyre tehetünk szert.

Született Marketing Guruk

marketingguruk startup pitchingAz elmúlt pár hétben két látszólag alapvető és mindenféle high tech innovációt nélkülöző szolgáltatásra is felkaptam a fejemet, mert zseniális marketinggel hatoltak át a körülöttünk lévő, sok tízmilliós fizetett reklámokkal szennyezett zajon – ráadásul nulla pénzből. E két példa szerintem minden magyar startup Hustler számára hasznos, ugyanis bebizonyítja, hogy akikben valódi tehetség lakozik, azoknak nincs lehetetlen még a hazai tőkeszegény valóságban sem.

Szabi Vagyok, Takarítok

Az első Úriember saját bevallása szerint a húszas évei elején jár, s a magyar felsőoktatás rögös útját taposva vállal munkát. A feleségem mutatta a szórólapot, amit az autójára tett valaki, és nem tudtuk nem végigolvasni. Tudnotok kell, hogy a szélvédőre tett szórólapoknál nagyon-nagyon kicsi a konverziós ráta (pontos számot nem írok, mert nem akarok téves információt adni), azaz iszonyatosan kevesen néznek egyáltalán rá a lapra – mert ez a marketing módszer talán a harmadik legidegesítőbb a postaládába gyömöszölt szórólapok és az index.hu egész oldalas bannerei után. Tehát itt olyat alkotni, amire ránéznek (pláne, el is olvasnak), az művészet, atomfizika és a legmagasabb szintű profizmus egyben. Szabi ezt a szintet hozta szórólapjával (lásd alább). És hogy miért nem dobtuk ki azonnal? Mert kihasznál minden, a rendelkezésére álló ismeretet és trükköt, amit egy ilyen szórólapnál ki lehet használni:

szabi – A papír nem a leggagyibb, tehát normálisan mutat rajta a színes kép, de nem is 500 forintos hiper-fényes csilli-villi, ami már hiteltelenné tenné az egész koncepciót – az olcsóságot és általában a szórólapos formát.

– A lap 50 %-át egy kép teszi ki, ami meghökkentő voltával nemcsak hogy felkelti a figyelmet (öltönyben áll egy alak porszívóval), hanem egyrészt hitelességet is kölcsönöz neki (szó szerint odarakja a saját arcát, már ha ez tényleg Ő), másrészt a meghökkentő szituáció miatt a szem rögtön magyarázatot keres a szokatlan képi élményre, és automatikusan elolvassa a nagybetűs címet.

– A címből és az arra rímelő tagline-ból pedig minden kiderül. Eredeti, rím van benne, rövid, és mindent elmond. Pitching-ből csillagos ötös!

– a szokásos hirdetés egyes szám harmadik személyű lenne (Egyetemista keres/vállal állást/takarítást), ami ugye személytelen. Ezzel szemben Ő megoldja három szóval, a maga nemes egyszerűségében, őszintén és napnál világosabban: Szabi vagyok, Takarítok.

– Négy blokkban indokolja meg, hogy mi a versenyelőnye a rengeteg hasonló szolgáltató versenytárssal szemben. Mind a négy blokk egy-egy szóval kezdődik, amiből látszik, hogy érti potenciális piacának problémáit, és direkt ezekre ad választ.

– a négy blokk mindegyike rövid, velős, lényegre törő. Szinte nem lehet nem továbbolvasni.

– a csúcsok csúcsa a finom, amerikai típusú konkurencia-alázós rész: “Huszas éveim elején a felsőoktatásban. Szerinted én súrolom ki jobban a kádad, vagy a nagyi a sarkon túlról?” (basszus, igaza van. Ennyi.)

– mind a négy blokkot ikonok erősítik meg az első szó előtt, ami látszólag lényegtelen, de nézzétek egy pillanatra a szórólapot úgy, mintha az ikonok nem lennének: bele sem kezdenék a féloldalnyi szöveg elolvasásába. A képírás megtöri és tagolja a szöveget – és így elolvassuk.

– a lap alján QR-kód, email és telefonszám, semmi felesleges dolog, csak a kontakt információk. A QR-kód ugyancsak az emailt és a telefonszámot tartalmazza, nulla sallang.

Well done, Szabi, ezzel a tehetséggel egy dinamikusabb piacon már valamelyik multinál dolgoznál a marketing osztályon – és senkit nem érdekelne, hogy még nincs meg a diplomád…

Elmosom helyetted

Mangel Koppányról a HVG is írt korábban, mivel a profi marketingnek itt azonnali virális terjedés lett a jutalma. A Facebook-on valamiért egy időben távoli event formájában publikálta Koppány a szolgáltatását – elmosogat mások helyett Budapest centrális kerületeiben. Az event forma talán véletlen,  talán a FB bizonyos, csak eseményekre vonatkozó sajátosságait tudatosan használja ki. Érdemes elemezni azt, ahogyan a szolgáltatást összefoglalja:

keepcalmandwashdishes

Környezettudatos: nem folyatom a csapot. (nyilván a legtöbben lesza*ják, hogy mennyi vizet használnak mosogatás közben, de azért nem mindenki. A megjegyzés egyrészt szofisztikált kritika a jelenkor reklámjaira vonatkozóan, másrészt jelzés, hogy van piacismeret. Zseniálisan finom kis cinizmus, leheletnyi önirónia, mely egy a takarításnál is egyszerűbb szolgáltatást emel az unásig hallott buzzword-ök révén a mindennapi reklámokkal egyenértékűen komoly szintre.)

Közösségi: dumálhatunk közben. (Újabb bullshit buzzword a magyarázattal ironikussá konvertálva. Rövid, fordításszerű magyarázat mindössze két szóban. A mindennapi nyelvezettel hitelességet teremt.)

Szociális: segítesz rajtam, én meg rajtad. (Ez már társadalmi bizonyíték jellegű eszköz, az olvasó szociális érzékére apellál. A szolgáltatás sima munka, nincs benne semmi szociális tényező, de Koppány ezzel finoman jelzi, hogy szüksége van a melóra, és ha igénybe veszed a szolgáltatását, azzal egy dolgozni is hajlandó egyetemistát támogatsz. A szolgáltatás eredménye valójában az elmosogatott edény, de a szerző megtalálja ezt a kis plusz érvet is, és ellentmondást nem tűrően, mégsem etikátlanul zsákolja be vele az érzelmi labdát. Miközben nem rinyál, nem siránkozik, mégis tudjuk, hogy szüksége van a melóra. Elegáns, egyenes és vérprofi fogalmazás.)

Én: Mangel Koppány (gyakorlatilag team description, ahogy minden pitch elején szokás.)

Adomány: 1 óra 1000 huf, vagy alkuszunk (több-kevesebb, csere-bere, kaja-pia) (adománynak hívja a fizetséget, melyet rögtön finomít is az egyéb lehetőségekkel, így a legsóherebb olvasó is lassanként belazul, ami azért fontos, mert ennek a szolgáltatásnak a piaca eddig nem létezett – Koppány próbálja megteremteni. Itt már rendesen szarul érzi magát az ember, ha nem hívja azonnal, hiszen még hard cash fizetség híján is hajlandó kimenni hozzád és elmosogatni!)

Rendelés itt: elmosomhelyetted@gmail.com (brand-elt mail cím értelmetlen és túlzás lenne, de a szolgáltatás jelleget a szerző a külön erre célra gyártott gmail-es címmel hangsúlyozza.)

Mikor: egész évben. (ez az egyik legjobb húzás, amivel jelzi, hogy vállalkozás jelleggel csinálja, nem pillanatnyi pénz-szükséglet miatt – sokkal hitelesebb tőle, és nem kell kutakodnia a jónépnek, hogy ez most csak ma, vagy a héten, vagy mi van?)

Hol: Budapest I, II, III, V, VI, VII, VIII, IX, XI, XII, XIII kerületeiben ingyen kiszállással! (finom jelzés rá, hogy a költségeihez az utazás is hozzátartozik, de ezt megoldja, mert szolgáltató szerepkörbe pozícionálja magát, ott pedig az “ingyen kiszállással” szófordulat szinte már általános. A mögöttes üzenet, hogy szolgáltatóként komolyan veszi a munkáját.)

Próbáld ki. (elsődleges call-to-action)

Vagy szólj annak akinek szüksége lehet rá. (másodlagos call-to-action, ahogy azt a UI designról tanítják. A két lehetséges akciótól az olvasó azt hiszi, hogy választást kínáltak neki, és az emberi elme ilyenkor általában automatikusan és tudattalanul választ is. Valójában mindegy melyik alternatívát választja az olvasó, attól Koppánynak lesz egy újabb ügyfele – már ha az action megvalósul.)

Nap mint nap látok marketing problémákkal küzdő startupokat, kis-, közép- és bizony nagyvállalatokat is. Közben ilyen született tehetségek hevernek parlagon, akik valószínűleg egy profi fizetésének töredékéért dolgoznának rátermettségük és állhatatosságuk révén talán még az öreg rókákat is meghazudtoló eredményességgel. Csodálkoznék, ha nem csapna le rájuk egyetlen startup vagy kisvállalkozás sem! A legendás Y Combinator pont ilyen tehetségeket gyűjt össze, és kerestet velük egy problémát, amit majd megoldanak. Egyik Úriemberrel sem találkoztam, nem ismerem őket, nem tudom, milyenek emberileg – mondjuk ez könnyen kideríthető. Viszont őszintén remélem, hogy mindketten marketing szakos közgazdászok! Ami azonban tuti biztos: nem félnek megcsinálni bármilyen nehéz munkát, nulla pénzből is félelmetesen kreatívak tudnak lenni és eszük ágában sincs belenyugodni abba, hogy nem születtek bele a tutiba. Ezt a típust én úgy hívom, hogy Született Vállalkozó! Szabi, Koppány: Nagyon-nagyon drukkolok Mindkettőtöknek!

Facebook Rulez

startup, vállalkozó, pitch, social, vcVan a Facebookon néhány megkötés, amelyekről könnyű megfeledkezni, aztán pedig piszok nehéz korrigálni a baklövést. Lássunk most ezek közül a legfontosabbakat. Előre bocsátom: az előírások gyorsan változnak, ezért érdemes időről-időre visszatérni a témára, és page kezeléskor, promóció indításakor konkrét kérdés estén feltétlenül megnézni az aktuális szabályozást. A kiindulási alap az, hogy a Facebook nagy figyelmet fordít a jogi kérdésekre – a felhasználók személyiségi jogaira és a saját szempontjából fontos ügyekre egyaránt. Alapvető, hogy teljes egészében a felhasználó/adminisztrátor felelőssége, hogy mit posztol. (A tartalom köztudomásúan nem lehet – többek között – sértő, gyalázkodó, pornografikus, erőszakos.)

Okosan válassz nevet

[quote align=”right” color=”#999999″]Never treat your audience as customers, always as partners. – Jimmy Stewart[/quote]
A page létrehozásakor az első fontos teendő a megfelelő névválasztás. Ebben legyél körültekintő, mert ezt csak 200 rajongó eléréséig lehet módosítani, és utána hivatalosan nem – jelenleg. Bár 200 fő fölött lehet egyéni kérelemmel próbálkozni a Facebooknál, de a jóváhagyás kétesélyes. (Ez érthető megkötés, hiszen ha valaki lájkolta a „Csillámpónik a világbékéért” rajongói kört, nyilván nem örülne, ha egyik napról a másikra „Horror fimklub” névre keresztelnék át.)

Cover fotó

A jelenlegi Facebook design esetében a legharsányabb vizuális elem a cover kép, amely minden látogató számára publikus. Éppen ezért erre vonatkoznak a legszigorúbb szabályok is:

  • Nem javasolt, hogy 20%-nál több szöveget tartalmazzon
  • Semmi esetre se tüntessünk fel ezen a felületen árra vonatkozó információt (pl. „40%-kal olcsóbb”) vagy fogyasztásra történő felszólítást (pl. „Töltsd le a socialmusic.com-on”), továbbá
  • Semmilyen kontakt infót, amelyeknek az „About”-ban a helyük (webcím, e-mail cím, postacím)
  • A cover képen tilos a Facebook elemek használata is („Like” vagy „Share”) és
  • A Facebook nem támogatja a felszólításokat sem („Szólj a barátaidnak!)

 

Színes csokrot lehetne gyűjteni azokból az oldalakból, amelyek ezt nem tartják be, mégsem érdemes kockáztatni, mert a Facebook bármikor ellenőrizheti, és meg nem felelés esetén szó nélkül kiiktatja a nagy műgonddal szétlájkoltatott oldaladat.

Under cover

A 20%-os szabály a nemrégiben módodult hirdetési előírásokban  is érvényes. Ez azt mondja ki, hogy a hírfolyamban a hirdetések és a szponzorált történetek nem tartalmazhatnak olyan képet, amelyen a szöveg aránya meghaladja a 20%-ot. A jobb oldali sávban megjelenő hirdetésekre és a nem szponzorált posztokra természetesen ez továbbra sem vonatkozik! A hírfolyamban megjelenő hirdetéseknél a hivatalos Facebook-ajánlásnak megfelelően arra kell figyelni, hogy a kép lehetőleg reális kép legyen, amely valós helyzetben készült – szemben az általános stock fotókkal. Itt is igaz, ami a cover képnél: a fotón javasolt kerülni a „call to action” üzenetet, az ár és az elérhetőség feltüntetését. Minden ehhez hasonló részletet a kép leírásában érdemes szerepeltetni. A Facebook hivatalos állásfoglalása a 20%-os szabályról  itt elérhető.

Appok

Szinte mindenen oldalon van már alkalmazás, amelyek közül nagyon sok nyereményért is működik. Ezeknél, legfontosabb szabályként fel kell tüntetni, hogy a játékért – a page adminisztrátoraként – te vagy felelős, és nem a Facebook. Ez a meghatározó szemlélet, amelyen a nyereményjátékokra vonatkozó Facebook-szabályzat alapszik. Sok máshoz hasonlóan ez is sűrűn változik, de érdemes kiemelni néhány elemet, amelyek fölött az oldalak üzemeltetői hajlamosak átsiklani…

[dil dil = 2298]

Nem lehet a Facebook alapvető funkcióit arra használni, hogy azzal a user automatikusan részt vegyen a promócióban. Tehát például egy poszt lájkolásával vagy egy check-innel a felhasználó nem léphet be egyből az alkalmazásba, és a „like” szavazó mechanizmusként sem működhet. Tilos a nyerteseket a Facebookon értesíteni: posztban, chat-en, de ezt még üzenetben sem tehetjük meg! (Ezért fontos a megfelelő adatokat – legalább az e-mail címet – elkérni a nyereményjátékhoz.) Minden promóció előtt érdemes ellenőrizni az éppen aktuális szabályokat.

És hogy hogyan lehet könnyen, gyorsan promóciót indítani? Egyre több cég foglalkozik olyan sztenderd alkalmazásokkal, amelyeket könnyű átskinelni, így nem szükséges elölről kezdeni a programozást, csak az alkalmazás jogdíját kell a promóció idejére (általában 2-4 hétre) kifizetni.

Néhány tipp található még ezen az oldalon és még ezen is. Érdemes tehát figyelni a Facebook szabályait, és körültekintően bánni velük, különben a sokat dédelgetett közösségi profilunk egy csapásra eltűnhet!