A Legújabb Startup Trend: Sharing Economy

5.00 avg. rating (99% score) - 5 votes

sharing-economyA sharing economy mára az egyik legfelkapottabb gazdasági trenddé nőtte ki magát és több sikeres startup születését tette lehetővé a telekocsi (carsharing), p2p szállás (Peer-to-peer accomodation) vagy az alkalmi foglalkoztatás (jobbing) területén. Még az idei LeWeb London is e téma körül forgott. Nem árt tehát ismerni  a “sharing economy” fogalmát és tisztában lenni a benne rejlő hatalmas lehetőségekkel.

Ossz meg és spórolj!

A sharing economy egy egyértelműen Y generációs szemléletmód: online kapcsolódunk ismeretlenekkel hogy hatékonyabban jussunk hozzá termékekhez és szolgáltatásokhoz offline. Gondolok itt megosztásra, csereberére, kölcsönzésre egy online közösségen belül, központi szereplő nélkül (peer-to-peer, P2P). A sharing economy elterjedése azért lehetséges mert megváltozott a termékekhez és szolgáltatásokhoz való viszonyunk: a hozzáférés fontosabbá válik mint maga a tulajdon. Ez az online fájlmegosztás vagy zeneipar világában nem újdonság – gondoljunk csak a torrentre, a YouTube-ra, a Netflix-re vagy Spotify és Grooveshark típusú szolgáltatásokra. Ez mára annyival egészült ki, hogy online kapcsolatainkat arra használjuk, hogy offline vásároljunk (Ebay, Vatera), osszunk meg, cseréljünk vagy kölcsönözzünk termékeket (Fashion Hire, Zilok) és vegyünk igénybe szolgáltatásokat. Szinte minden háztartás sufnijában ott lapul egy fúró, pedig csak egyetlen tetves lyukra lenne szükségünk – és azt is évente egyszer. Minek vettük meg, ha összesen 6-20 percig használjuk? Arra a pár alkalomra tökéletesen alkalmas lenne a szomszéd vagy egy online megismert környékbeli kölcsön-fúrója. A jó hír az, hogy ez ma minden további nélkül lehetséges.

A sharing economy nem egy átmeneti divathullám vagy egy új elborult koncepció: Nyugat-Európát és Észak-Amerikát már meghódította és kisebb-nagyobb próbálkozások egyre több országban feltűnnek. Hogy mi mozgatja ezt az egész trendet és miért van jövője? P2P technológiák, illetve személyes gazdasági és szociális megfontolások. Nincs itt szó másról, mint saját cuccaink, időnk és tudásunk egy gazdaságilag racionális és logikus felhasználásáról, illetve ezek használati értékének maximalizálásáról. És mindez persze online közösségekre támaszkodva (autó vagy bringa bérbeadása, felesleges játékok cseréje vagy szoba kiadása). Nem véletlenül szaporodnak gomba mód a spanyolországi kezdeményezések: minden extra euró vagy megspórolt kiadás hatványozottan sokat nyom a latban az éppen nem túl rózsás gazdasági helyzetben. Ráadásul a sharing economy szemléletével a fenntarthatóság és környezettudatos életmód iránt elkötelezettek is könnyen azonosulni tudnak. Ha kíváncsiak vagytok az elméleti háttérre, ajánlom figyelmetekbe Rachel Botsman TED előadását vagy Lisa Gansky előadását az idei LeWeb Londonon. A sharing economy a közelmúltban központi témaként szerepelt egyébként több vezető nemzetközi magazinban is. Néhány, a sharing economy-re építő startup vállalkozás:

sharing_startups

Hatalmas piac

Rachel Botsman 2011-es számításai szerint a sharing economy-ra épülő szolgáltatások piaca meghaladja a 110 milliárd dollárt. A szolgáltatások nagy része a közösségi fogyasztás élményéhez fűződik, de a sharing economy fogalmát ennél sokkal tágabb értelemben érdemes értelmezni. A közösségi fogyasztás piacán működő startupok sikere abban rejlik, hogy egy eredetileg ingyenes vagy esetleg hirdetés alapú P2P modellről (Couchsurfing) egy tranzakció alapú, önmagában is működőképes üzleti modellre tudtak váltani (Airbnb). A lényeg mindenek előtt egy olajozottan működő online közösség  – enélkül semmi nem indul be. Ezek a startupok befektetési szempontból is elég jól muzsikálnak. Az Altimeter kutatása szerint a 200 megvizsgált startup átlagosan 29 millió dolláros befektetéshez jutott, de az Uber, Lyft és Airbnb ennél nagyságrendekkel jobban teljesít (lásd lenti ábra). A Collaborative Fund pedig kifejezetten sharing economy startupokba fektet.

Ami ennél is izgalmasabb, hogy a mainstream cégek érzik a vesztüket és elkezdtek mozgolódni: A Getyourguide felvásárolta a Gidsy-t, a vezető P2P városnéző platformot, az Avis a Zipcart,  a Daimler pedig részesedést szerzett a Carpooling.com-ban. Az autóipart közvetlenül érinti a telekocsizás terjedése hiszen egy közösségi alapon használt autó 9-13 autó vásárlását helyettesíti.

Altimer-sharing-economy

Magyar körkép

Nem meglepő módon a fent említett startupok számara Közép-Kelet Európa – már csak a piaci méretek miatt sem – tartozik a prioritások közé. Az Airbnb-n kívül, ahol több mint ezer lakás vagy szoba várja a Budapestre érkezőket, más portál nem is nagyon terjedt el idáig Magyarországon. Ez persze nem jelenti azt hogy ne lennének meg a saját, ígéretes kezdeményezéseink. Mint a nyugati országokban általában, nálunk is a telekocsi oldalak terjedtek el leghamarabb (Zivi, Oszkár). Ezen kívül a csere-bere (rukkola.hu), a szívesség közösségek (szivesség.net) a közösségi kertek (Pestiborsó, Lecsóskert, Grundkert, Leonardo kert) és a közösségi irodák (Kaptár, thehub.hu, Colabs, Loffice) terén is jó úton haladunk. Felfutóban vannak még a garázsvásárok és a lakáséttermek, illetve a nyitott műhely képviselői is felütötték már fejüket (FabLab Budapest, OS Kantine).

Hogy mi hiányzik? 

Az üzleti szemlélet és a megfelelő technológia használata. Láthatóan nálunk is megvan az igény a közösségi fogyasztást célzó portálok használatára. Sok esetben már egy igazi közösség is épült az ötlet köré, de monetizációról még mindig nincs szó. Az Elmossuk helyetted Facebook csoport (aminek a budapesti mellett már pécsi, kaposvári és soproni ága is alakult) egy tipikus példája ennek: az ötlet szuper, csomó embert megmozgat de egy a hatékonytól nagyon távol álló technológiára épül (email) üzleti szemlélet nélkül, így kizárja a növekedés lehetőségét. Tranzakciós modellen alapuló magyar stratuppal még nem találkoztam ebben a szektorban pedig igenis lenne benne potenciál. Külföldi példákra alapozva az üzleti modell működőképesnek bizonyul: a Taskrabbit 20%-os jutalékot, az Airbnb ennél kicsit kevesebbet kér el persze ebből még lejön az online fizetést lebonyolító szolgáltatónak járó százalék.

A magyar piac méretei, mint tudjuk, erősen korlátozottak, de ez nem jelenti azt, hogy a fent említett startupok nagy része ne lenne tökéletesen alkalmas arra, hogy egy városról-városra terjedő stratégia alapján regionális szinten piacvezetővé váljon. Ha arra alapozunk, hogy a globális piacon a végén úgyis csak egy maradhat és a nagy halak szép lassan bekapdossák a kicsiket, akkor ez csak egy okkal több a regionális közösségi fogyasztáson alapuló startupok indítására. Készen kapni egy jól működő aktív közösséget aranyat érhet az Airbnb vagy Zipcar típusú startupoknak, hiszen egytől egyig városról városra terjeszkedő stratégiát alkalmaznak. A megfelelő technológia használata, a helyi beágyazódás és a közösség igényeinek ismerete bőven elég, hogy a felvásárlás egy reális opció legyen.

A sikeres két kulcsa

Kritikus tömeg

A P2P piacok kialakításában a legnagyobb kihívást a megfelelő mennyiségű és minőségű ajánlat és kereslet generálása jelenti. Egy tipikus “tyúk vagy tojás” problémával állunk szemben, aminek megoldását nagyban segíti ha eleinte egy szűk körű és nagyon aktív közösséggel indítasz (early adopterek), illetve a “tyúkok” közösségének kiépítésére fókuszálsz még mielőtt bevonnád a keresleti oldal képviselőit.

Bizalom kiépítése online

A sharing economy pénzneme a bizalom, amit ismeretlenek között online kell tudni kiépíteni, hogy az offline tranzakció megszülethessen. A személyes profilok, megfelelő rating és értékelő rendszerek, illetve akár a személyi igazolvány ellenőrzése (pl. Airbnb) és bemutatkozó videó készítése (pl. Taskrabbit) elengedhetetlen eszközök, hiszen arra akarjuk rávenni a felhasználókat, hogy üljenek be idegen emberek autójába vagy töltsék az éjszakát általuk soha nem látott vendéglátóiknál. Az Ouishare-en megjelent cikk a bizalom kiépítésének különböző módjait ecseteli.

[dil dil = 3327]

Összefoglalás

A sharing economy itt van a nyakunkon és szépen fokozatosan át is formálja fogyasztási szokásainkat. Ez az új szemléletmód rengeteg eddig feltáratlan lehetőséget rejt regionális startupoknak és itt az ideje, hogy üzleti szemmel tekintsünk a telekocsi, csere-bere és lakásétterem típusú kezdeményezésekre. További tippekért ajánlom figyelmetekbe az OuiShare és a Shareable online magazinokban megjelent cikkeket.

5.00 avg. rating (99% score) - 5 votes

2 hozzászólás a(z) “A Legújabb Startup Trend: Sharing Economy” bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Digitális környezetszennyezés MeetOFF | MeetOFF

  2. Visszajelzés: Sharing Economy - PostUse blog

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..