Címke: vállalkozás

Nyunyukák

Közzétéve Szerző:
Válasz

nyunyukaEgy érdekes, viszonylag gyakran visszaröfögő jelenség a Kelet-Európai startupoknál a következő: Elindul egy B2C startup mondjuk 3 alapítóval, 2 tech mókus és egy biznisz harcos részvételével. Tegyük fel, hogy megtalálódik a P/M fit, akad értelmes zseton egy angyaltól/intézményi befektetőtől, signup-ol egy hipster designer, meg kerül két értelmes tanácsadó is a képletbe. Termék még szub-optimális állapotban kiváltja néhány tízezer early adopter lelkesedését, szóval izibe’ minden linóleumszagú magyar startup-verseny méltán rettegett résztvevője lesz a csapat, Forbes-ban mosolygás, Figyelőben pózolás… és hát ugye ilyenkor aztán tényleg ideje  lenne már majomszerű fürgeséggel bővülni – kezd már sok lenni a napi meló penzuma.

A növekedés szikrája

A biznisz arc / CEO – látván a külföldre járkálás, lázas ötletelés és a szűnni nem akaró pitching-kényszer időzabáló mellékhatását – bölcsen úgy dönt, hogy leadja bugyborékolva szaporodó feladatainak egy részét egy új kollégának, akinek munkaköri leírásában a részletesebben nem ködösített „marketing” szó szerepel. Ő lesz az új gyakornok, Nyunyuka, akinek halvány rózsaszín beöntése sincs a csapat átvirrasztott első évéről, sem a termékről – cserébe semmit nem tud a growth hackingről, ugyanakkor nem ismeri a piacot, viszont legalább fingja sincs a startupokról, ami azért ígéretes, mert nulla tapasztalata van úgy általában. És nyilván motiváltabb a melóra, mint egy betépett, nyugdíjas teknős – mer’ hogy szub-zéró fizetésért gürcöl céltalanul, miközben kortársai hatalmas Nyunyukák-only partikban habzsolják az élet naposabbik oldalát két pofára.

Nem vitás, hogy Nyunyuka soha vissza nem térő lehetőséget kap az élettől azzal, hogy minden reggel cicás és mosolygós-vicces kávés képeket posztolhat a startup Facebook oldalára, amit más startupok Facebook oldaláról tarhál le – néha még a 20 fős organic reach-et is elérve (mert ugye hirdetésre nincs lóvé, és ha van, akkor sem bízzuk Nyunyukára). Lényegében Nyunyuka lesz felelős azért a területért, ami egy vállalkozás startup-jellegét hivatott bizonyítani: a Gyors Növekedésért… Hááát, elegánsan szólva: Kiváló döntések sorozata, good luck and have fun!

Anti-Nyunyuka Stratégia

A sztoriban persze nem a dolgozni, tanulni, tapasztalni vágyó fiatalok a rossz fiúk, vagy lányok. A gyakornokok a megfelelő kiválasztás szűrőjén átevezve nagyon is értékes résztvevői egy startupnak, akik egyrészt mentestíthetik az alapítókat számos rutinfeladat elvégzése alól, másrészt színt vihetnek egy már összegyógyult társaságba. A gebasz mindig a hiányzó menedzsmentben van, emiatt lesz egy a startup világot a saját munkáján, erőfeszítésein keresztül megismerni vágyó, értékes fiatalból egy demotivált, kiégett pszichológusok-martaléka – munkáját tekintve pedig kevés értéket termelő Nyunyuka.

Minden startupnak csak javasolni tudom, hogy bővítse a csapatát gyakornokok révén, de NE azzal a felkiáltással, hogy ingyen munka! Frászt van ingyen, pont a legdrágább erőforrást, a menedzsment időt zabálja fel! És ha ér valamit, pont akkor lesz mohóbb, mint egy halálraítélt hörcsög! Mielőtt gyakornok után nézel, szerintem érdemes átgondolni a következőket:

  1. Ha lövésed sincs a marketingről, az már önmagában elég bánat és rossz karma, ne tetézd még azzal is, hogy olyanra bízod, akinek még kevésbé van róla fogalma – és még eredményt is remélsz ettől a vak-vezet-világtalant stratégiától. Gyakornokok alkalmazása csak olyan területen lesz gyümölcsöző, amire már van legalább egy profi a csapatodban.
  2. A kiválasztásnál fókuszálj az emberi kvalitásokra, nyelvtudásra, hozzáállásra – hiszen gyakorlatban hasznosítható tudásuk sokszor még azoknak sincs, akiket frissen köptek rá a hazai egyetemek a honi startup világ mindent-látott damasztjára, nemhogy szegény egyetemistáknak. Hiába végzett marketing szakon – kevés kivételtől eltekinve a diplomájuk annyit sem ér, mint a papír, amire rányomtatták.
  3. Személy szerint nagyon nem vagyok az ingyen-munka híve, ha jelképes összeget is, de fizess a gyakornokok mindegyikének. Ha a munkájuk tényleg nullát ér számodra, akkor ne vedd fel a mókust, ha meg nem nullát ér, akkor ne legyél inkorrekt a leendő kollégáddal, csak azért, mert megteheted. Pont ez az egyik kiváló módja annak, hogy egy állandóan mellőzött Nyunyukát csinálj egy lelkes pályakezdőből. Ha próbaidő alatt nem fizetsz neki, akkor is állapodjatok meg, hogy utána mennyi fizut fog kapni – így legalább befektetésnek éli meg az első pár hónapot, nem pedig értéktelensége naponta rávigyorgó vérgonosz bizonyítékaként.
  4. Mindig gondolj arra, hogy mi a WIIFM. (What’s In It For Me). Egy gyakornok jó esetben elsősorban harctéri tapasztalatot akar szerezni, rosszabb esetben csak pénzt akar keresni, kábé mindegy, hogyan. Legyen világos, hogy mit kaphat és ezért mit vársz cserébe. Főleg a minőség-elvárásaid legyenek világosak, ez ugyanis eleinte a Nyunyukák 99.99 %-át lehidegzuhanyozza.
  5. A gyakornokok képzése és vezetése plusz időt igényel – sokat! Jön majd utánad, mint a riadt kiskacsa, és tépheted a szádat még két órát, amikor legszívesebben csak elbújnál egy sötét, magányos gödörbe, mondjuk egy átjópofázott startup rendezvény után. A napi 40 kérdését külön-külön fogja feltenni, pont akkor, amikor épp eszébe jut, jellemzően felváltva szóban, telefonon, mailben, FB-on és Snapchat-en. Amikor meg megérzi a Rambót magában, néha olyan lesz, mint amikor belesz*rnak a ventillátorba: órákig javítgathatod, amit merő jóindulatból szétkapott se-perc alatt. Mielőtt gyakornok után nézel, dumáld meg magaddal, hogy lesz-e erre időd és energiád, hogy ki lesz felelős a gyakornokért, mi lesz a munkaköre, stb.
  6. Ne vegyél fel gyakornokot „A Nyunyuka” pozíciójára, azaz legalább a három nagy terület egyikére határold be a pozíciót (biznisz, engineering, operations). Aztán bizniszen belül majd kiderül, hogy presales-hez, sales-hez, GH-hez, vagy PR-hoz lesz-e kedve és tehetsége. Ha gyakorlott vezető vagy, ennél jobban is képes vagy behatárolni, de óvatosan, méghozzá ezért:
  7. Könnyen lehet, hogy az a pályakezdő/egyetemista az asztal másik oldalán, aki azt bizonygatja, hogy a marketinget az életénél is jobban szereti, az valójában kreatívként akar dolgozni, míg ugye a valóságban a neked hiányzó e-marketing nagyobb részben adatelemzés és GH. Nagyon könnyű elbeszélni egymás mellett olyannal, aki valami 20 éves tankönyv tartalomjegyzékére – vizsga előtt – ráizzadva tájékozódott egy szakmáról.
  8. Képezd a gyakornokaidat, méghozzá tudatosan. Hadd kóstoljon bele több területbe a kiválasztott tevékenységi körén belül is, de ne egyszerre! Számodra is az a hasznos, ha inkább kevés, viszonylag szűk területen képzett, de ezeket a területeket mélyebben ismeri – így értéket teremt, és ritkábban csinál majd ventillátor-eseményt. Ha mondjuk a Google AdWords-re teszed rá, addig foglalkozzon ezzel, amíg töviről-hegyire nem ismeri – ami ugye nem két nap alatt lesz… Aztán ha már profi benne, jöhet a következő szelet.
  9. Vázold fel számára a saját kis belső pálya-modelledet, azaz mantrázd el sokszor, hogy mikor, milyen feltételekkel lehet teljes(ebb) értékű tagja a csapatnak, kereshet többet, stb. Ne mutass, vagy sugallj többet, mint ahol tartasz – ha még 4 hónap runway-ed van, mondd meg őszintén, különben csak rossz érzés a sztori vége mindkét oldalról.
  10. Bár egy mentor kijelölése fontos, a gyakornokok ne kizárólag X vagy Y „emberei” legyenek a cégnél, ideális esetben a kollégák mindegyike járuljon hozzá az idejével a gyakornok képzéséhez, méghozzá tervezetten, fókuszálva a gyakornok feladatai köré épülő készségek elsajátítására. Máskülönben a többiek soha nem fogják elfogadni és örökké Nyunyuka marad.
  11. Az élesváltások mindig nehezek. Ne dolgoztasd halálra az első perctől napi 12 órában azt a gyakornokot, aki az elmúlt 5 évét viszonylagosan békés csesztetlenségben töltötte egy 24/7 romkocsmától alig megkülönböztethető hangulatú koleszban. Legyen mondjuk 1/3 aprómunkája, 1/3 célirányos továbbképzése (webinar-ok, fizetős videó anyagok, rendezvények, stb.) és 1/3 ideje hogy megkeresse magának az őt érdeklő területet cégen belül, vagy épp menjen, amerre lát – ez a befektetés ragaszkodás és hűség formájában fog megtérülni. Aztán szép fokozatosan terhelheted jobban, hadd szokják a gyakornokok is az élet kevésbé habos felét.
  12. Ne használj gyakornokot az asszisztensi feladatoknak a személyedet érintő részére, azaz ne küldd el, hogy mosassa le az autódat (kivéve, ha egy S63 AMG-d van – ebben az esetben talán nem lesz túl nagy a duzzogás…) A gyakornok alkalmazásának területén minden fos meló belefér, de a gyakornok az nem PA (Personal Assistant)! A PA bizalmi pozíció, gyakornokkal végeztetni ezt a melót csak akkor nem lúzerség, ha kifejezetten operations-re vetted fel és ezt is akarja csinálni később.
  13. Adj visszajelzést a munkájára vonatkozóan, értse, hogy mi az eredménye annak, amit csinál. Az nem állapot, hogy egy munkatárs azért csinál valamit, mert a Nagyász főnök azt mondta – értenie kell, hogy Ő melyik fogaskerék a gépezetben.
  14. Végezetül gyakornokoknál sokkal nagyobb az esélye, hogy nem azt keresi, amit gondolt, hogy keres. Ha ezt érzed, hezitálás nélkül küldd el – jobb lesz így mindkettőtöknek. Aki dolgozott már gyakornokokkal, az tudja, hogy sokszor felmondani sem mernek – inkább elmaradoznak, vagy kirúgatják magukat – te meg káromkodva gyúrogatod a stressz-ladbádat és a remény hamvadó parazsával gründolod a következő kismókust. Előre tisztázd vele, hogy nem gáz, ha úgy alakul, hogy végül nem a startupodból megy nyugdíjba. Ha viszont nem lehet rá számítani, vagy retek minőségben dolgozik, az gáz. Nem ritka, hogy a legalapvetőbb üzleti etikát sem tanítják meg nekik a suliban, erre készülj fel! Tudatosítsd magadban, hogy nem parasztok, nem agyfékesek, csak fogalmatlanok egy új környezet szabályait illetően.

 

Gyakornokok alkalmazásának plusz nyeresége

Gyakornok alkalmazása nagy segítség lehet a cégnél, ha belefekteted az időt, ugyanakkor nagyon jól el kell találnod, hogy kibe éri meg időt fektetni, mert ha lelép, kezdheted előről. Mindazonáltal érdemes próbálkozni, mert még egy rejtett hozzáadott értéke lehet a gyakornokok alkalmazásának: elég jó iskola lehet saját magadnak is menedzsmentből – ugyanis mi vállalkozók azt a készséget élethosszig tanuljuk mindannyian. És a menedzsmentnek az a rákfenéje, hogy előbb-utóbb minden emberi hibánk felnagyítva fog meglátszani az egész csapaton… ezért ezt is jobb kicsiben gyakorolni. Nyunyukák rulez, toljátok a kommenteket!

2017 Update: ezen az oldalon lehet gyakornokokat keresni.

Startup stúdiók hajnala

Közzétéve Szerző:
Válasz

startup_studio_hajnalSikeres startupot építeni kemény dió. Az alapítóknak a legtöbbször túl sok időt kell arra szánniuk, hogy összekapargassák az induláshoz szükséges alapokat. Egy csapatot, akik össze tudnak heggeszteni egy működő prototípust. Némi pénzmagot, ami elég ahhoz, hogy ne kelljen éhen halniuk a Nagy Ötlet oltárán. Ha próbálkoztál már saját startupot építeni, ismered az érzést. A befektetői oldal sem fenékig tejfel. Bizalmat építeni nulláról, türelemmel; egymáshoz csiszolódni kompromisszumokkal. És mindezt miért? Tízből kilenc startup elbukik. A csapat legtöbbször széthullik, az ötletgazdák drága ideje pedig még akkor is ketyeg, amikor a feladat már nem más, mint kimászni a bukás mély gödréből. Tedd a kezed a szívedre, drága startupper, és áruld el nekem: Ez az a túlromantizált startup világ, amelyre annyira vágytál?

Másik modell

Az Idealab nevű Los Angelesi cég 1996-ban kísérletezett ki egy új modellt. Ezt nevezik céggyárnak, vagy startup stúdiónak. A cél egy olyan céggyár létrehozása, amely fenntartható módon állít elő újabbnál újabb startupokat. Egységes definíció ugyan nincs arra, hogy mi a startup stúdió, de jól láthatóak az alkotóelemek:

  1. Végy egy központi csapatot;
  2. Adj alájuk egy központi infrastruktúrát és házon belüli finanszírozási lehetőséget;
  3. Házon belül generáljatok ötleteket, vagy csatlakozzatok egy formálódó csapathoz, kvázi társalapítóként;
  4. Építsetek egymással párhuzamosan több startupot;
  5. Ha valamelyik nem működik, azt kukázzátok, az embereket csoportosítsátok át egy új kezdeményezésre;
  6. Ha valami működik, szervezzétek ki saját cégbe, vonjatok be plusz forrást;
  7. Növekedjetek. Exiteljetek. Ismételjétek meg.

Miért építenél egyszerre csak egy startupot, ha többet is tudnál?A modell nagy ígérete: a stúdió egy hagyományos seed-VC-nél több emberi erőforrással járul hozzá a csapathoz, biztosítva, hogy a csapat a termékre és az ügyfélre koncentrálhasson. Így aztán sokkal produktívabb a társaság, jobban hasznosul a tehetség. A startup stúdió befektetői pedig egy stabil, jól kontrollált deal flow forráshoz jutnak.

Az Idealab példáját azóta sokan követték. Ezek közül talán a leghíresebben a német Rocket Internet, az amerikai Betaworks illetve a los angelesi Science, a belga eFounders. A “hagyományos” webes startup területeken kívül is van élet, a New Mexico Angels Startup Factory illetve az olasz Italeaf például azért jöttek létre, hogy egyetemi K+F központok eredményeit tegyék üzletileg sikeressé.

Világszerte nagyjából száz stúdió létezik napjainkban, és ez a szám gyorsan növekszik. Érdekes módon leginkább Silicon Valley-n kívül népszerű a modell. Ki tudja, miért? Talán a stúdiók ott működnek igazán hatékonyan (illetve ott van rájuk szükség) ahol még nem fejlődött ki teljesen a startup ökoszisztéma, ahol még hiányzik a tehetség, tapasztalat és pénz kritikus tömege?

Pro

Amit biztosan tudunk, hogy a modell egyre inkább terjed, a Crunchbase érdekes adatokat szolgáltat. A stúdiók 2005 óta évente átlagosan 15%kal több portfóliócéget hoztak létre, a növekedés mostanra exponenciálissá vált; A stúdiók portfóliócégei nagyjából 16 000 embert foglalkoztatnak, átlagosan 75-öt és 2008 óta 4 milliárd USD áramlott a portfóliócégekbe;

Az utóbbi ötévben évente átagosan 48%-kal növekedett a stúdiók finanszírozása, és az átlagos befektetési kör mértéke 5 millió USD körül mozog; A vizsgált cégek közül 14 exitelt, mindegyik felvásárlás útján, átlagosan 3 évvel az indulásuk után. (Ennél jóval több érdekesség is felszínre került, ezeket egy itt elérhető angol nyelvű mini-kiadványban foglaltam össze. )

Kontra

Ha ezek a trendek folytatódnak, akkor idén nagyjából 10 stúdió és 60 portfóliócég jöhet létre, 2016-ban pedig 15 stúdió és 80-90 portfóliócég. Azért még sokat kell tennünk, hogy igazán mainstreammé váljon a startup stúdió modell, de a modell ígéretes, bár vannak kétkedő hangok is:

A stúdiók ugyanis ahhoz, hogy ezt a rengeteg emberi erőforrást finanszírozni tudják, kénytelenek a hagyományos accelerator-oknál sokkal több equity-t megtartani (nem ritka az 50-65%), így egy hagyományos startuphoz képest kevés marad a csapattagok kezében. Ez pedig csúnyán alááshatja a motivációt. A portfóliócégek ráadásul rákényszerülhetnek, hogy egymással hadakozzanak, hiszen a stúdió érdeke az összes erőforrást átcsoportosítani a legjobban teljesítőkre. Sokan pedig azzal érvelnek, hogy a stúdiók csak ócska másolat-cégeket tudnak létrehozni, hiányzik belőlük az eredetiség. Hogy ezek az aggályok mennyire igazak vagy sem, még nem látjuk kristálytisztán.

Van jövője?

Stúdiókkal kapcsolatos beszélgetések túl sokszor végződnek úgy, hogy “még túl korai megmondani”. Ugyan már eddig is sikerült jelentős mennyiségű adatot összegyűjteni és kielemezni, hosszú távú eredmények még nem állnak rendelkezésre. Jelenleg folyamatosan keresem fel az egyes stúdiókat, tanulmányozom a modellt és az eredményeket.

Külföldön

Az egyik ilyen interjúban az argentin Quasar Ventures nevű stúdió alapítója, Pablo Simon osztotta meg velem tapasztalatait. Ő és alapítói sikeres entrepreneur-ök, több exittel a hátuk mögött. Szerettek volna a tűz közelében maradni, de nem csak egyszerű befektetőként. A receptjük egyszerű: maguk köré gyűjtenek tehetséges CEO-kat és CTO-kat, a piaci trendeknek és az emberek képességeinek megfelelő ötletekhez rendelik őket. Átlagosan 12 hónap alatt 50 000 USD-ből építenek startupokat, évente 2-3-at, melynek a 45%át megtartják. A stúdió előtti időben felépített networkjüknek hála aztán viszonylag könnyen vonnak be egy átlagosan 1 millió USD értékű seed kört, amivel a kezdeti időszak után a startup építkezni tud.

Volt alkalmam beszélgetni a Betaworks pénzügyi vezetőjével, Josh Auerbach-val is. Ők a médiára fókuszálnak, hiszen ott erős a networkjük, az alapítók sokági az AOL – Time Warner médiagigászoknál dolgoztak. Érdekes, hogy kívülről inkább hagyományos seed befektetőnek tűnnek, hiszen 10 befektetésükből 9 külsős cégbe megy. Ez azonban csalóka. Josh elmondása szerint a pénzük 90%-át a saját érlelésű startupokra költik. Külsős csapatokba inkább azért fektetnek, hogy közel tartsák magukat az azonos területen mozgó cégekhez. Hogy folyamatosan tanulhassanak tőlük.

Több mint fél éve már, hogy Izrael is elveszítette startup stúdió-szüzességét, ugyanis 2014 végén megalakult az sFBI, a Startup Nemzet első ilyen formációja. Az alapító, Enon Landenberg azért vágott bele, mert zavarta, hogy a hagyományos startup építési modellben egyszerre csak egy ötleten lehet hatékonyan dolgozni. Úgy érezte, hogy túl sok tehetség és idő pazarlódik el emiatt, és a parallel entrepreneurship-ben, konkrétabban a stúdió modellben látta erre a megoldást.

Az egyik (vagy egyetlen?) magyar startup stúdió, a Drukka vezére Bohner Tamás. Ő az ingatlanbiznisz után angyalként tevékenykedett, és ennek a hatására döntött úgy, hogy egy stúdióban fogja össze a befektetési tevékenységeit. A lécet sikerült egészen magasra raknia: Évente 15 startupot akarnak indítani, ebből 10et eljuttatni seed körig, hogy így a Berlin és Moszkva között a régió legnagyobb stúdiójává váljanak.

Nincs új (kihívás) a nap alatt

Azért egy stúdióban sincs kolbászból a kerítés. Az eddigi interjúk alapján a legnagyobb kihívást a megfelelő emberek megtalálása és megszerzése jelenti. Josh szerint az ideális jelöltben – legalábbis a Betaworks számára – keveredik az entrepreneur véna és az alkalmazotti mentalitás. Tehát tudnak és akarnak kockázatot vállalni, viszonylag rugalmas környezetben magasan teljesíteni, de nem mindíg a saját fejük után akarnak menni.

A forrásszerzés egy stúdió számára egyszerre könnyű és nehéz. Könnyű, mert ha már kialakítottak működő kapcsolatot egy befektetővel, akkor azok könnyebben és gyorsabban hajlandóak az újabb portfóliócégekbe fektetni. Hiszen már ismerik a szervezetet, az embereket. Feltéve persze, hogy a stúdió odafigyel, hogy csak jó minőségű céget engedjen az ilyen befektetők elé.

A jeget viszont nehéz megtörni. A legtöbb befektetőnek még nincs tapasztalata stúdió befektetésekkel, így viszonylag hosszú időbe telik zöld ágra vergődni a megváltozott érdekrendszerrel. Megjegyzem, az argentin Quasar Ventures mögött pédául az Emergence Capital áll, amely egy igen jól teljesítő Silicon Valley VC cég, olyan portfóliócégekkel mint a Salesforce, Box és a Yammer…

Megfontolt világmegváltás

A stúdiók szinte mindegyike azt tervezi, hogy a következő években jelentősen növeli az egy évben elindított startupok számát. A végcél, hogy több sikeres startupon keresztül nagyobb falatot hasítsanak ki maguknak és a befektetőiknek a technológiai változásokból. A legnagyobb kihívás azonban itt nem is a tőke megszerzése, hanem a megfelelő szervezet kiépítése. Még ugyanis egyáltalán nem evidens, hogy milyen szervezeti felépítéssel, folyamatokkal lehet egyszerre több sikeres céget építeni.

A Betaworks-nél például van egy közös csapat, amely az HR, pénzügy és egyéb adminisztratív jelleű támogatást végzi, a startupokat pedig dedikált csapatok építik. A Quasar-nál létezik egy admin csapat; egy adat-csapat, akik különböző iparági elemzésekből próbálják megjósolni hogy mi legyen a következő startup; illetve product design csapat akik az induló termékek kialakítását segítik. A Drukkkánál és sFBI-nál szinte mindenki a közös csapatban dolgozik, csak a CEO-k fókuszálnak egy-egy kezdeményezésre.

A Lean Startup, agilis fejlesztési technikák, néhány esetben a Design Thinking stúdión belül is bevett technikák. Hiányzik azonban még egy jól kiforrott, bizonyított keretrendszer és best practice gyűjtemény.

A fő fókusz, a “one metric that matters” szinte kivétel nélkül a portfóliócégek összértékelése, illetve a növekedés. Elvégre a startupépítés az értékteremtésről, pénzcsinálásról szól – ami jó esetben világmegváltással is párosul.

A jövő

A téma annyira hálás és bőséges, hogy kisregényt lehetne róla írni. És valójában az is a cél. Egy olyan white paper előállítása, amely részletesen bemutatja a sikeres stúdiókat, a sikerhez szükséges kulisszatitkokat és receptkönyvet. Ha sikerül átláthatóvá tenni a modellt, akkor talán több, már sikeres angel/entrepreneur, illetve tőkével rendelkező szervezet épít majd magának stúdiót, és ezáltal startupot. Így aztán több feltörekvő tehetség jut startup építési tapasztalathoz. Ami hatékonyan katalizálhatja egy fejlődő startup ökoszisztéma fejlődését. Szép álom – már csak meg kell csinálni 🙂

40 Growth Hacking Technika – Második Rész

Közzétéve Szerző:
3

Growth_hack_2A múlt heti első 20 growth hacking technika után itt a folytatás, hogy kicsit még közelebb hozzuk azt a 20 millió dolláros exitet. Fontos megjegyezni, hogy ne próbáld a legelső landing page-re alkalmazni az összes okosságot. A legtöbb growth hacking technika az optimalizálás, a csiszolás művészete. Kulcsa a kitartás és az eredmények folyamatos mérése. Nem darálom a lekvárt, jöjjön újabb 20 striciség haladó Hustler-eknek:

21. Rejtett Árazás Hack

Nem annyira nyerő ötlet az árazást a user arcába tolni azelőtt, mielőtt a leendő ügyfél megismerhetné a value proposition-t. A honlapokon megjelenített árazást ezért egyrészt célszerű nem a főoldalról hozzáférhetővé tenni, hanem csak a value proposition után, másrészt kifizetődő „körberakni” a kínált értékek megmantrázásával (kulcs üzenettel, saját logo-val, társadalmi bizonyítékokkal). Inkább pszichológiai taktika ez is, mint growth hacking technika, de ettől még érdemes átgondolni.

22. AFO (As featured on) Hack

Ha bármilyen média hírt ad a startupunkról, annak a logóját célszerű a főoldalon szerepeltetni egy „As seen on” vagy „As featured on” felirat alatt, mert ez mutatja, hogy nem szarral gurít a startup (azaz kredibilitást teremt és bizalmat gerjeszt). Ez látszólag ellentmond a home page hack-nek, a megoldás az, hogy amíg kicsi vagy, jól jön az AFO, amikor szépen felcseperedik a startup, és ismert lesz, már átlapátolhatod ezeket a linkeket a főoldalról máshová.

23. a NUX Hack

NUX = New User Experience. Az új user-eknek másra van szüksége, mint azoknak, akik már rutinosan forgatják a cuccodat. A legegyszerűbb NUX Hack, ha első belépéskor feldobsz egy video tutorial-t, vagy egy „végigkattingatós” kalauzt – ez persze finomítható a végtelenségig (idővel bekapcsolódó feature-ök, más landing page regisztráltaknak, stb.), a lényeg, hogy pozitív konverziós hozadéka van az ilyen figyelmességnek.

24. Dupla CTA Hack

Azon az oldalon, ahol a Call-to-Action-t elhelyezted, csinálj egy másik (kisebb, nem olyan feltűnő színű, de még mindig egyértelmű) másodlagos CTA-t is. Az emberi agy két választási lehetőség közül rendszerint automatikusan választ a tudatos agyműködést igénylő információk megszűrésére hivatott  krokodilagy szintjén, ezért sokkal nagyobb az esélye, hogy valamelyik gombra ráklikkel a felhasználód. Néha még úgy is működik a dolog, hogy a két akció szinte ugyanaz: „Regisztrálj, vagy Kezdd el használni”… (és amikor elkezdi használni, azonnal regisztrálnia kell!)

25. Lelkiismeret-furdalás Hack

Ez egy kedves és egyszerű kis growth hacking technika. Amikor valaki leiratkozik a hírleveledről, vidd el egy oldalra, ahol valami ütős poén, vagy video van, amitől kicsit „hibásnak” érzi magát a felhasználó. Az egyik legjobb példa erre a Groupon, ahol a leiratkozás oldalon egy rajzfilm megy le, ahogy egy gyakornokot az arcába öntött kávéval „büntetnek meg”, amiért megfelelő minőségű tartalom híján nem tudta elérni, hogy az oldalon zsizsegj. Ha nagyon kreatív dolgot találsz ki, egy ilyen húzás közelebb hozza a felhasználót hozzád, a személytelen online oldalnak egy emberibb arcát mutatja – esetleg meg is osztja másokkal, hiszen egy ilyen poén amolyan easter egg. A „hibás vagyok” érzést úgy is ki lehet váltani, ha a leiratkozás után felkínálod a user-nek a saját konkurenseidet. „Ha velünk nem voltál elégedett, próbáld meg a versenytársainkat, mi pedig várunk vissza bármikor”. Egy ilyen gesztus kiváltja a viszonosság elve alapján működő reakciót: Önzetlenül adsz nekem valamit, viszonoznom kell… Akárhogy is, de közvetlen a leiratkozás után biztosíts lehetőséget a leiratkozás visszavonására, esetleg egy olyan plusz érték-ajánlattal, hogy „ok, ok, akkor csak havonta egy hírlevelet küldünk…”, vagy „Írd meg, mivel nem voltál elégedett és kijavítjuk…”. Akárhogy dönt is a felhasználód, valamit nyerni fogsz.

26. Invite Only Hack

Ez egy pszichológiai alapú growth hacking technika. Mindannyiunkban ott élő gyermeki reflex, hogy jobban vágyunk arra, amit nem kaphatunk meg. A Gmail, a Google+, a Quora, a Mixi, a Facebook, a Funded.com mind-mind korlátozták a hozzáférhetőséget kezdetben, és épp ettől lett értékes az általuk kínált lehetőség. Ha ezt a taktikát választod, az exkluzivitás üzenetének célba éréséhez a társadalmi bizonyítékok felsorakoztatása kötelező! Ilyen a 22-es AFO (As featured on) hack, vagy példának okáért egy Facebook Likebox, ami megmutatja, hogy mely barátaink-ismerőseink vannak már fent az oldalon – ugyanis a “szerezz meghívót” hozzáállás után adódik szerencsétlen látogató kérdése, hogy „Jó, de ki a franctól?”. (Én ebbe a Quora-nál futottam bele.) Minden új felhasználónak aztán lehet adni 5-10-20 invite kódot, amivel meghívhatja a barátait a rendszerbe – hadd érezze magát májernek a drága júzer már az elején…

27. VIP + Social Hack

Az előző felturbózott változata. Van egy cuccod, amire várólista van. A listán természetesen 28 697 „várakozó” van (már a release pillanatában is) – mert ugye ha nullára állítjuk a számlálót, az kevéssé exkluzív. User elvtárs megérkezik az oldalra, látja, hogy egy kisebb baranyai város téblábol előtte, de beveszi a leszarom tablettát, beletörődve begépeli az email címét – hiány, mint motivációs elv, ugye… Miután tol egy Enter-t, az oldal közli vele, hogy szuper, Te vagy a 28 698-ik várakozó, de ha megosztod Twitteren, Fácsén, vidéki lakodalomban, akkor előrébb kerülsz – és kapsz is rögtön egy hamuba sült egyedi linket. Pontosan így tolja a robinhood.com is – nem kevés munka ezt összerkani, de zseniálisan működik!

28. Kolibri Hack

A startupod számára releváns friss tartalmakra reagálni kiváló induló technika, amikor még nagyon az elején jársz. Ahelyett, hogy bújod a Google-t a legfrissebb tartalmakért, vagy ezer éves blogposztokra kommentelsz feleslegesen, használd a Colibri-t, ami tálcán nyújtja a legfrissebb tartalmakat. Ilyet persze a Google Alerts is csinál, de a Colibri egyszerre teszi ezt a webre, Facebook-ra, Twitter-re, sőt: még a Quora-ra is! Innen már csak annyi a meló, hogy elindítasz egy párbeszédet a megfelelő csókákkal, és már tolonganak is az early adopter-ek…

29. Lelkes Haverok Hack

Az uber.com a legjobb példa erre: kínáljunk fel valami incentívát a felhasználónak, ha meghívja a rendszerbe egy barátját (fizetős felhasználónak). Egyúttal kínáljunk valamit a frissen meghívott csókának is (kedvezményt, kupont, jégbe hűtött maláj ku… mindegy. Valami értéket. Hasonló módszerrel nőtt nagyra a Dropbox is. Ez abban különbözik a 40-es számnál leírt virális hurok Hack-től, hogy itt azért még adnod kell valamit, míg a virális huroknál maga a kollaboráció lehetősége az, amiért a felhasználód hozza a rokonokat, barátokat, régi szobatársakat. A Lelkes Haveroknál nagyon kell figyelni arra is, hogy a CAC (Customer Acquisition Cost), azaz a felajánlott érték ne haladja meg az LTV-t (LifeTime Value, a user átlagos várható költése a cégednél az ügyfél-életciklus végéig), különben automata veszteség-generátort majmoltál össze!

30. Form hack

Ha bárhol a weboldaladon van olyan űrlapmező, amit tele kell firkálni, azt lehetőség szerint világos-szürke színnel töltsd ki „előre”. Ha nem tudod a felhasználó email címét, akkor is írd bele a mezőbe, hogy „email address”. A kitöltött űrlap látványa sokkal megnyugtatóbb és a rendezettség, helyénvalóság érzését kelti a látogatóban. Apróság, mégis érdemben növeli a konverziót egy üres űrlaphoz képest.

31. IFTTT Hack

Az IFTTT (If This Than That) egy multi-API eszköz, ahol platformokat tudsz összeintegrálni. (Mellesleg ez egy vegytiszta, ötcsillagos Bullshit mondat volt…) Mondjuk be tudod állítani, hogy ha új tartalmat tolsz ki a céges blogon, azt tegye ki LinkedIn-re is. Meg Facebook-ra. Twitter, Yammer, Instagram, Blogger, WordPress, Delicious, Etsy, Gmail, Google Drive… összesen több, mint száz csatorna van. Beállítható, hogy ha rossz az idő, küldjön a felhasználóidnak mailt, hogy vigyenek ernyőt… A lényeg, hogy automatizálni lehet vele, a lehetőségeknek csak a kreativitás szab határt.

32. Partner Hack

Egy hasonló célcsoportra vadászó, de a startupodtól merőben eltérő termékű céggel simán csinálhattok egy csomagot. A miénk 20 $, az övék is 20 $, de csak most csak Neked csak holnapig a kettő együtt 30 $. Az előny egy ilyen kampányban nem is a konkrét sales-növekmény, hanem hogy a saját startupom fáradtságosan összelapátolt felhasználó bázisáért cserébe kapok egy másik bázist – ahogy a partner cég is. Ha vannak átfedések, az sem baj, két jó nevű brand egymást csak erősíti, ráadásul ha ráhirdettek pénzes hirdetéssel, akkor az is csak fele költség.

33. Mentés Regisztrációval Hack

Minden startup a sign up-pal indít. Növelhető a konverzió, ha a felhasználói élménynek csak egy későbbi fázisában toljuk a user arcába a regisztrációt. Mondjuk, amikor már összekattogott valamit az oldalon, beállította a szolgáltatásodat a saját szája ízlése szerint. Ilyenkor fel lehet ajánlani a beállítások eredményének a mentését – természetesen regisztráció fejében. Mivel a felhasználód nem akarja elveszíteni az utóbbi pár perc munkáját, nagyobb valószínűséggel fog regisztrálni, azaz magasabb lesz a konverzió.

34. Saját Motyó Hack

Barkácsolj egy oldalt, ahol a felhasználóid létrehozhatnak valamit. Ez lehet egy egyszerű fórum, vagy valami kreatívabb. Fashion startupoknak kötelező lenne péládul egy mini-Polyvore oldal a legújabb cuccaikkal. Tedd világossá a látogatók számára, hogy az itt született legjobb tartalmakat közzéteszed a közösségi média oldalaidon – a mindenkiben meglévő hiúság elvégzi a maradék matekot… Remekül összeköthető a Mentés Regisztrációval growth hacking technika okosságával.

35. Beépített Sharing Hack

A felhasználói élmény egy (késői) pontján, valamikor a slusszpoén előtt építs be egy közösségi média megosztást feltételként a továbblépéshez. Rizikós, de ha bejön, akkor amennyi user, annyi megosztás. Mielőtt a Traction Tribe-hoz igazoltam, ezt használtuk a Brandvocat-nél. Játékok is gyakran használják, főleg az ingyenes verziók. Twitter-rel jobb, mint Facebook-kal, mert FB-n szabadon állítható, hogy ki lássa a posztot. Persze sokan az állítgatást is simán telibe sz**ják és osztják, mint parasztot a kisbíró…

36. Remarketing Hack

Na ez egy általánosan használt growth hacking technika – sőt, inkább hirdetési taktikának kellene nevezni. Egy átlagembernek 7-szer kell elismételnie valamit, mire megtanulja – akármennyire is Tajgetosz-pozitív dolognak hangzik. Ezért „hirdess” azoknak, akik már ott vannak a honlapodon: a startupod logóját helyezd el néhány helyen kicsiben, vagy írd ki a nevet újra és újra. Ennek a módszernek a fizetős változata, hogy ha már van 5-10 ezer FB rajongód, akkor úgy állítod be az FB hirdetéseidet, hogy csak ők lássák. Ez primitív lájkvadász szempontból elég retardált ötletnek tűnik, de hacsak nem 100 % az engagement rate-ed, akkor pont azokat aktivizálhatod vele, akik egyszer már kimutatták a szimpátiájukat. És hát a villanyszámlát egyelőre nem lájkkal, hanem fizetős felhasználóktól beszedett valódi zsetonnal csengetjük ki…

37. Ipari kémkedés Hack

Mire próbálkozással megtalálod a hirdetéseidben használt tuti-frankó kulcsszavakat (amire a megfelelő vevők a megfelelő konverziós rátával elkezdenek özönleni hozzád), egy kisebb Jeremie-alap pénzét fogod (némelyikükhöz hasonlóan teljesen feleslegesen) elégetni. Amíg próbálkozással rájössz, hogy mi az, ami működik, a konkurenciád odakint él, virul és a megfelelő kulcsszavak birtokában szaporodik… Ilyenkor jusson eszedbe a régi magyar közmondás: “Szégyen a lopás, de hasznos!” A Spyfu-n vagy a Mixrank-en megnézheted, hogy a konkurenciának milyen hirdetései futnak éppen, vagy futottak korábban. Ha látod, hogy mi működik egy adott szegmensnek, nem egy nagy rakétatudomány growth hacking technika ugyanezekre a kulcsszavakra hirdetni.

38. Unbounce Hack

Magyarul talán a „vissza-nem-pattanós” kifejezés írná le legpontosabban (de mivel magasról teszek a kényszeres fordítgatásra, ennek márpedig ánglius neve lesz!). Ha hirdetni kezdesz, csilliárdokat fogsz elkölteni olyan klikkelőkre, akik „visszapattannak” az oldalról, azaz néhány másodperc múltán olajra lépnek/zárják a böngészőablakot. Csengetsz értük, mint a katonatiszt, mégsem hoznak egy árva buznyák hasznot sem. Ha maradnának, talán vásárlókká lehetne őket tenni egy rongyos dollár plusz-ráfordítás nélkül. Pont erre való a Bounce Exchange nevű eszköz. Ne ijedjetek meg a több ezer dolláros áraktól, a díjakat pageview / hónap alapon kalkulálja a cég. Update: létezik egy nagyon hasonló magyar megoldás is, az OptiMonk – jóval olcsóbb és legalább olyan jó! Próbáljátok ki, nem érdemes kihagyni! Magyar startupba magyar growth hacking technika… 

39. Termék integráció Hack

Ez már keményen a vérprofik világa. Néhány startup a növekedés érdekében újszerű módon integrálódott már ismert platformokba, emberek százmillióihoz jutva el ezzel a módszerrel. A legismertebb az AirBnB-Craigslist húzása, de így lett ismert a Zynga vagy a Spotify a Facebook által és így nőtt nagyra a PayPal az eBay hátán. Az ilyen mély termék-integráció komoly fejlesztői tudás mellett feltételezi a „hordozó” platform tökéletes ismeretét és nem kevés kreativitást is igényel, ugyanis rendszerint ismételve nem működik.

40. Virális Hurok Hack

Ha a termékintegráció a vérprofik játszótere, akkor a virális hurok a mágusoké. Nem darálom a fingot, ez minden growth hacker álma. Egy virális hurok lényege egy olyan, a termékbe épített sajátosság, ami miatt a termék úgynevezett virális faktora nagyobb lesz, mint 1. Ez azt jelenti, hogy minden új ügyfél 1-nél több új ügyfelet hoz, akik ugyancsak 1-nél több ügyfelet hoznak, és így tovább – az eredmény, hogy hátradőlsz és várod az elkerülhetetlen világhírt. Ez nem működik minden startupra, kell hozzá valamilyen kollaborációs sajátosság a termékben magában, ahogy a Skype, a WhatsApp vagy a Dropbox esetében. Magyar startupok közül például a Traction Tribe két befektetése, az Opp.io  és a Tappointment sanszos, hogy ezt a módszert képesek lesznek majd használni. Erőltetni nem érdemes, van startup, amire működik, és van, amire nem.

A legfontosabb growth hacking technika

…az állandó mérés. A csont alap Analytics mellett érdekes – és főleg 1 millió daily unique-ig ingyenes – eszköz ehhez a Clicky. Érdemes minden kommunikációs csatornán elhelyezett linket egyedi forrásazonosítóval ellátni (http://…/?s=xy), ebből azonnal látszik, hogy melyik csatornáról hányan jöttek egy linkre. A bit.ly is egy kiváló és véregyszerű eszköz a klikkek követésére. Ha még mélyebbre akarsz ásni, akkor érdemes Clicktale-t, vagy más User Experience analitikai megoldást is használni. Ha már viszket a tenyeretek, akkor jelentem, végeztünk. Ha hasznos volt a cikk, jelezzétek egy Like-kal, és hálásan megköszönöm, ha hozzáadjátok kommentben a saját GH technikáitokat a listához. Akinek pedig nem volt még elég, itt van újabb 39 technika…

Update 2017: És ha a legeslegújabb trükkökre vagy kíváncsi, akkor a 7 Digits Agency-nél akár együtt is dolgozhatunk – a legújabb growth hacking témájú cikkeket pedig a 7 Blogon találod meg. Itt pedig találsz egy szótárt a growth hacking kifejezések magyarázatával!

9 Érv Az Online Vállalkozás Mellett

Közzétéve Szerző:
1

9-erv-onlineEgy vállalkozó lehetőségei a működési területeit tekintve szinte végeláthatatlanok. Nyithatsz éttermet, foglalkozhatsz energetikával, rajzolhatsz képregényt, toborozhatsz modelleket. Nagy kérdés, mit válassz, mi legyen a piac aminek elsőként nekifutsz. Kezdő vállalkozóként sokszorosan nehéz a helyzeted, hiszen se jelentős tőkéd, se tapasztalatod. Ez kritikus, hiszen minél tapasztalatlanabb egy vállalkozó, annál gyakrabban követ el költséges, illetve időigényes  hibákat. Az online ipar minden kezdő vállalkozó számára ideális homokozó, továbbá tartós működési területnek sem utolsó, az Internet egy izgalmas világ ami sokakat beszippant. De nézzük a 9-es listát, miért jó online vállalkozni:

1. Tőkeigény

Egy website elindítása szó szerint fillérekből megoldható. Sőt, egy website, mint vállalkozás (majdnem) ingyen is elindítható. Amíg az offline területek némelyike különösen tőkeigényes, addig az Internet fantasztikus lehetőségeket ad a kísérletezésre. Ha fagyis mozgóstandot akarsz nyitni a Balatonon (ne tedd) akkor lássuk be, valószínűleg 500,000 Ft. alatt nem úszod meg az indulást, engedélyek, eszközök, készlet, egyebek. Ezzel szemben, ha egy nagyon specifikus, niche területen értékesítenél egy infoterméket, akkor tucatnyi, jobbnál jobb blogrendszer keretében 0 Ft-ból elindíthatsz egy blogot amivel tesztelheted a piacodat. Ha ez felfut, akkor jöhet a többi, önálló domain és oldal, fizetési rendszer, miegymás. A felhasználói bázisod alapja már adott, a validáció megtörtént.

Ne feledkezzünk meg a minden vállalkozás életében kritikus pillanatról, a várva várt piacra lépésről sem: Az offline világban ezt akár 20-30 hónapos előkészület is megelőzheti, ez alatt szinte semmit sem tudhatunk meg a piaci fogadtatásról. Ha online vállalkozol, akkor a piacra lépésed pillanata az, amikor kikerül a publikus webre, bárki számára elérhető a terméked. Nagy különbség, hiszen kommentek, látogatók és egyebek formájában azonnal kapsz visszajelzéseket.

2. Organikus marketing

Szemben az offline vállalkozásokkal az Interneten kezdetben nincs szükséged marketingre, ugyanis ami ténylegesen piacképes, egyedi és izgalmas arra a felhasználóid rá fognak találni. Rátalálnak, méghozzá gyorsan és dinamikusan. Más kérdés, hogy hosszútávon nem úszhatod meg a marketing büdzsét, de legalább képes vagy elindulni. Gondolj arra, hogy a saját barátaid mennyi mindent osztanak meg veled a közösségi médián keresztül, amiről tudják, hogy nektek, mint hasonló érdeklődésűeknek az a valami érdekes lesz. Gyakran lehet látni olyan Fan Page-eket a Facebookon amikre a tulajdonos semmit sem költ, az emberek egyszerűen egymásnak küldözgetik. Azért, mert értéket képvisel számukra így hetek alatt ér el több ezer követőt. Ha nem növekszik egy ideig organikusan a terméked akkor nem vagy elég érdekes a piacodnak, vagy a piacod túlságosan kicsi, esetleg nem is létezik.

3. Kreatív marketing

Egy offline vállalkozás is élhet kreatív, költséghatékony marketing eszközökkel, kérdés, hogy meddig jut el ezekkel. Lehet, hogy sokáig, viszont egészen biztos, hogy offline nincs lehetőséged olyan sokat elérni ingyenes marketing eszközökkel mint online. Az Internet a folyamatos tanulásról szól. Érdemes olvasni a SEO rejtelmeiről. Az ember nem is hinné, hogy kitartó munkával milyen sokat tehet az oldala jobb találati helyezéséért. Beszélj a termékedről fórumokban (finoman), dolgozz folyamatosan link-cseréken hasonló oldalakkal. Optimalizáld a bemutatkozó szövegeket, szerepeljenek benne a kulcsszavaid sokszor, de ne túl sokszor. Legyen kitöltve az oldal fejléce és általában a meta elemei (description és egyebek). Olvass utána, a Google bő 200 (!) paramétert vizsgál egy oldalon amikor eldönti, hogy milyen helyezéssel jutalmazza (vagy büntesse).

A YouTube a világ második legnagyobb keresője. Tölts le egy ingyenes videó vágó programot és készíts egy mini filmet letöltött képekből. Még jobb, ha készítesz egy rövid filmet a barátaiddal. Nem baj, ha béna lesz, ha van benne eredeti ötlet akkor mindenki értékelni fogja. A videó címében és a címkékben szintén helyezd el a kulcsszavaidat. A sort hosszasan lehetne folytatni, tengernyi teljesen ingyenes lehetőséged van az oldalad marketing munkája kapcsán.

4. Termék kontroll

Egy offline vállalkozásban erősen korlátozottak a terméked vagy szolgáltatásod gyökeres megváltoztatása kapcsán a lehetőségeid. Ha a gyártó partnered selejtes terméket küldött, akkor hetekig üresjárattal nézel szembe, ha kiderül, hogy alkalmatlan az áruszállító autód, akkor bajban vagy, ha rossz lett a berendezés az üzletedben akkor megint kidobtál egy kalap pénzt. Ezzel szemben egy website szó szerint percek alatt módosítható. Persze nagyobb műtétekhez itt is idő kell, de napok alatt eszközölhető az a változtatás, kiegészítés ami aktuálisan szükséges a felhasználóid elégedettségéhez. Sajnos hozzá kell tennem, hogy ha a fejlesztőddel baj van, akkor itt is meg vagy lőve, de szerencsére nagyon sok programozó van a világon.

5. Határtalanság

Közhely, triviális, unalmas gondolat, az Interneten nincsenek határok. A szolnoki lakásodból csinálhatsz olyasmit, amit Tokiótól Los Angeles-ig százezrek használnak. A technológiai lehetőség biztosan adott. Már csak a megfelelő alapötlet kell. Egy offline vállalkozásnak az online világhoz képest mindenkor erősen korlátozottak a növekedési lehetőségei. Még ha egy 100 asztalos éttermet üzemeltetsz is, akkor sem fogsz tudni egyszerre 500 embernél többet kiszolgálni, könnyen belátható az üzlet bevételi platója. Ezzel szemben, ha az Interneten egy kellően nagy piacot találsz, akkor a növekedési potenciálod óriási. Az oldaladat egyetlen nap alatt akár több millióan is meglátogathatják, ehhez csak megfelelő infrastruktúra és persze szolgáltatás szükséges.

6. Verseny

Ez az érv furcsának tűnhet. Az Interneten iszonyatos verseny van, főként az előbbi érvekből adódóan. Naponta szó szerint több száz, vagy ezer webes vállalkozás indul világszerte. Érdemes használni a Domain Riadó szolgáltatást, így naponta értesülsz az itthon bejegyzett domain nevekről, amik egy választott kulcsszót tartalmaznak. Én csak 3 kulcsszót figyelek és így is naponta kapok értesítőt, nem ritkán 10-12 aznap bejegyzett domain-nel. A verseny brutális. Ha itt megállod a helyed, akkor bárhol sikeres leszel. Ha itt nem vérzel el, akkor sehol sem fogsz.

7. Parallel munka

Egy webes vállalkozáshoz viszont mindössze egy laptopra van szükséged és egy esőtől védett helyre. Ez eredményezi azt a kényelmes és biztonságos lehetőséget, hogy egyszerre, párhuzamosan több projekttel is próbálkozhatsz. Elindíthatsz egy hírportált egy egyedi témában és ezzel párhuzamosan egy webrádiót. Természetesen ezzel megdupláztad a munkaóráid számát, viszont egyetlen kattintással ránézhetsz a másik vállalkozásra, miután elvégezted az aktuális teendőket az előzővel. Továbbá, ha valamelyik hosszútávon kudarcnak bizonyul, akkor ott a másik, ami még lehet sikeres. A szinergia lehetőségeit hamar fel fogod fedezni.

8. Hírnév

Hidd el, a szíve mélyén mindenki vágyik a hírnévre. Ha sikeres leszel egy innovatív webes projekttel akkor a hírnév automatikusan jönni fog. Persze ez idővel offline is megtörténhet, de mennyivel menőbb a Wired címoldalára kerülni mintsem egy gasztró magazinban tündökölni a kifőzdéddel – bár abban sincs semmi takargatni való, de ha már vállalkozol akkor álmodj nagyot.

9. Magyar virtus

Ebben az országban ez elmúlt 20 évben hihetetlen technológiai vállalkozások nőttek ki a semmiből. A világ legnagyobb felnőtt tartalmakat kínáló élőkamerás szolgáltatása, a világ legnagyobb TV rejtvény és ezoterikus szolgáltatása, egy szoftverek távirányítását célzó szoftvergyártó óriás, a prezentációkészítést forradalmasító technológia, egy három dimenziós tervezőeszköz mind-mind magyarok által, a nulláról alkotott világraszóló sikertörténet. Ha nekik sikerült, neked is sikerülhet.

Végezetül egy tanács: az említett blog-rendszerek mellett még számos előre gyártott eszköz vár az Interneten. Ezekre a “script” kulcsszóval érdemes keresni, több száz témában kaphatóak nagyon olcsón előre gyártott weboldalak. Kuponos oldalak, társkeresők, közösségi oldalak és számos egyéb termék kapható nagyon jó áron, esetenként ingyen, ha találsz egy nyílt forráskódú megoldást. Minőségi kritériumok miatt gyurmázni kell majd egy kicsit, de az induláshoz egy ilyen minta tökéletes megoldás.

No Para

Közzétéve Szerző:
2

no-para

Ebben a cikkben gondolatébresztőként egy olyan technikát mutatok meg, ami segít elengedni a bili szélét olyan szitukban, amikor úgy érzed, hogy nem tudod, hogy merre van az előre. Ezt a módszert millió helyzetben használtam már coachként, trénerként, és minden alkalommal bebizonyosodott, hogy rengeteg időt és pénzt lehet megspórolni, ha kitalálod, hogy mi az amin nem érdemes parázni, és mi az amit érdemes megtenni. Régóta foglalkozom emberekkel, így sokszor belefutottam már abba a helyzetbe, amikor valaki a saját élete kapcsán túlparáz (vagy alulparáz!) dolgokat. Góréknál is ugyanígy megvan ez a szorongató érzés, és valszeg Te is tudsz olyan dolgot említeni, amitől berosálnál.

A bili széle

 A lényeg, hogy olyan dologba ne feccölj túl sok para-energiát, amin nem tudsz változtatni. Ha azt gondolod, hogy minden a te kezedben van, Isten vagy. Akkor ne egy startuppal próbálkozz, hanem nyilatkoztass ki valami egyetemes bölcsességet, hiszen a PR-od már megvan hozzá. Ha mégis rájönnél, hogy nem vagy Isten, akkor érdemes elgondolkodnod azon, hogy mi az amit halandóként viszont nagyon is kézben tarthatsz. Karrierem során számos olyan arccal találkoztam, akik úgy érezték, hogy bizonytalanok. Lényegében nincs olyan ember, aki néha ne lenne bizonytalan, vagy ne félne. Startup vállalkozóként pedig még inkább szarban vagy, mert új dolgot kezdtél, ezért eleve a bizonytalanon szörfözöl, nem tudod hogy fogadják az ötletedet a befektetők, a piac, és hát – ha csak nem évezredes rutinod van benne – vezető is most vagy először. Én azt tapasztaltam, hogy a bizonytalanság 3 fő területtel kapcsolatosan tud jelentkezni.

1. A környezet: Ide értem az emberi környezetet, (ami túl komplex ahhoz, hogy tudd, mi a frankó) a vállalkozásod gazdasági környezetét (ez meg olyan mint a kutya vacsorája), az ügyfeleket (ahány, annyi féle), és minden olyat, ami nem mi vagyunk, viszont körülvesz minket. (Ha Isten vagy, a környezetet is Te teremtetted. Ha nem, az eleve para!)

2. Saját magunk: Hacsak nem próbáltad ki az élet összes lehetséges helyzetét és nem rendelkezel emberfeletti önismerettel, biztos lehetsz benne, hogy vannak olyan területei a viselkedéseknek, működésednek, amit még nem ismersz.

3. A helyzet: Na, ez meg aztán végképp elbizonytalanító lehet, hiszen ebben benne vagy te (részben ismert halmaz), benne vannak mások (ismeretlen halmaz) és benne van számos olyan egyéb cucc, amit esélyed sincs fixre venni.

Ja, és az egészet meg lehet még spékelni azzal, hogy mi lesz a jövőben. „Milyenek lesznek majd az ügyfelek, elég jó vezető leszek-e, mi lesz ha…” Ez mind nagggyon frankó paratéma.  Persze vannak adatok, meg trendek, meg guruk, meg vannak az úgynevezett guruk híres utolsó mondatai. Senki nem lát a jövőbe és kész.

Bármi is a bizonytalanság kiváltója, akár a környezet, akár a helyzet, akár saját belső kétségeid, a megoldás az, hogy jól rámarkolsz arra, amire valóban van hatásod. A kapaszkodók önbizalommal töltenek el, az önbizalom sikerélményt hoz, pozitív és konstruktív üzemmódba kapcsol. Ez pedig végül segít elengedni a bili szélét! Ami persze tök biztonságos, hiszen már jól be van melegítve, kicsit büdös, de legalább langyos, viszont nem visz előrébb.

no-para-DIAGRAMAz aggodalom köre

A téma szempontjából két típusra osztom a helyzeteket. Az aggodalom köre az, ahol nyakig ér a kaki, ezért még a gondolat is büdös, hogy belelépj! Chuck Norris-on kívül mindenki volt már ilyen helyzetben. Nagyanyám például folyvást azon pörög, hogy mennyi lesz a gázszámla, meg hogy meddig emelkednek még az árak, és mi lesz, ha nem jön ki a nyugdíjából, és hogy a kormány így meg úgy. Tud rajta változtatni? Nem. Pörög rajta? Hát hogyne. Magas a vérnyomása és stresszel? Naná!

Vagy itt vannak a frankó összeesküvés elméletek, melyek jellemzően a politikáról és a gazdasági árnyék-császárokról írnak sci-fit a jónépek. Miért? Mert nem tudják befolyásolni, ezért igyekszenek valami olyan sztorit összehozni, amiben legalább az az élményük meglehet, hogy értik, ha már változtatni nem is tudnak rajta. Persze elég nagy a valószínűsége annak, hogy lövésük sincs arról, hogy mi a valóság, csak csináltak egy mozit, hogy azt nézegethessék. És persze ebbe is szeretnek belepörögni, akár olyan mélyen is, hogy az egyik sci-fi író megveri a másikat, mondván: az ő sci-fije sokkal igazabb, mint a másiké. Bravó! Ezzel is egy dolog a céljuk, hogy csökkentsék a bizonytalanságukat.

A befolyás köre

A befolyás vagy kontroll köre az aggodalom körén belül van. Ide tartozik az, ami miatt cidrizel, de van rá befolyásod, tudod kontrollálni. Ide tartozhatnak olyan dolgok, mint például a saját gondolataid, a viselkedésed, másokra gyakorolt hatásod, a környezetről kialakult tudásod. (Részegen egyébként ennek a határa érdekes módon kitolódik!) Na ott van a truváj, ha rájössz, és ezt reálisan tudod látni, hogy mi az, amin csak parázol, de nem tudsz rajta változtatni, és mi az, amire viszont tényleg van hatásod – mert ezekre a dolgokra lazán rágyúrhatsz! Ne légy nagyképű, légy inkább őszinte magadhoz, mert ebben az esetben (sem) érdemes magadat becsapni. Mondok példát:

A gazdasági környezetre nincs befolyásod, (a Startupdate-et olvasó néhány száz milliárdos vállalkozóra és nagypályás politikusra ez nem vonatkozik)  viszont arra nagyon is van, hogy mi az amit tudsz erről a gazdasági környezetről. A piackutatás, a potenciális ügyfelek vizsgálata, vagy azok az akciók, amelyek az ügyfelek befolyásolására, fejlesztésére irányulnak (marketing, PR, customer development), pont ebbe a körbe tartoznak.

A leancanvas.com-on például találsz egy csomó olyan szempontot, amit ha végiggondolsz,  akkor megtalálod azokat a lehetőségeket, amikre hatással tudsz lenni, és lesz némi infód arról, amire nem tudsz hatással lenni. Vagy egy másik példa: Az időjárást nem tudom befolyásolni, így pöröghetek azon, hogy vajon esni fog-e ma az eső, de ezt a bizonytalanságomat csökkenthetem egy olyan tevékenységgel, amire van hatásom. Vihetek magammal esernyőt, mehetek kocsival, vehetek fel esőkabátot, vagy maradhatok otthon. Meg vannak a szent őrültek, akik élvezik, hogy esik, pancsolnak a pocsolyában, és boldogan elvannak.

Tipp: Írj egy listát arról, hogy mik azok a helyzetek, tényezők, amik miatt a vállalkozásod kapcsán a leginkább szoktál aggódni. Válogasd ki ezek közül azokat, amelyekre biztosan nem tudsz hatással lenni, és azokat, amelyek hatására fel tudsz készülni. Amiken nem tudsz változtatni, azokkal kapcsolatban érdemes döntést hoznod, hogy mennyi tudatos és érzelmi energiát fordítasz az ezeken való aggódásra. Ne túl sokat, plíz. Ha ezek között van olyan, amit be tudsz vonni a hatás körébe, tegyél meg ezért mindent, írd le az ezekhez tartozó lehetséges akciókat. A többin ne görcsölj!
Tipp: Az aggodalmaidat és a hatásodat könnyen felismeheted, ha figyelsz azokra a szavakra, amiket gondolkodás közben magadban használsz. A „ha lenne”, „ha volna”, „bárcsak” kezdetű mondatok és gondolatok az aggodalmaid (vagy a vágyaid, olyan dolgokkal kapcsolatban, amik jelenleg nincsenek), a „tudom, van, lehet” kezdetű mondatok a saját lehetőségeid és hatásod kifejezői.

Vállalkozóként egyetlen erőforrásod van, amit a vállalkozásod szolgálatába állíthatsz, és aminek a mennyiségét te magad szabályzod: az időd. Ha a startup-odnak és magadnak is jót akarsz, akkor ne gondold, hogy Isten vagy, aki mindenre hatással tud lenni, de azt se, hogy egy lúzer, akivel csak úgy megtörténnek a dolgok. Engedd el a bili szélét, és kezdj el azon dolgozni, hogy megtaláld, mi az amit meg tudsz tenni, és mi az amin nem kéne többet parázni, mert attól nem megy arrébb. Ha van ismerősöd, akivel szívesen meginnál egy-két sört és aki nyitott arra, hogy erről dumáljon veled, én javaslom, mert sokat segít, ha valakivel beszélsz erről. És persze nekem is írhatsz ide, vagy olvashatsz róla még ebben a könyvben is.