Címke: linkedin

Startup Networking New Yorkban

Közzétéve Szerző:
Válasz

startup vc befektető kockázati pitch pitching2013 májusában közel két héten keresztül az iCatapult tagjaként lehetőségem volt bepillantást nyerni a New York-i startup ökoszisztéma működésébe. Néhány gondolat az ott szerzett tapasztalatokról. ( Papp Gábor írása. )

Ökoszisztéma

A New York-i ökoszisztéma óriási, sokkal nagyobb, mint azt korábban gondoltam. Lépten-nyomon eseményekbe botlik az ember, nyilván ezek között vannak értékes programok, és “ezt-is-láttuk” típusúak is. A Meetup.com-on gyakorlatilag minden napra lehet 2-3 eseményt találni, illetve az eseményeken kialakult kapcsolatok révén is fel lehet tárni rengeteg egyéb lehetőséget. Hasonló élményeiről Perényi András – egy másik hazai startupper – is beszámolt ebben a videóban. A New York-i ökoszisztéma egyébként nem csak Manhattanből áll, nagyon komoly startup élet van Jersey Cityben, Brooklyban, Queensben is, úgyhogy New York alatt ezek összességét kell érteni.

Networking tapasztalat

Tudd, hogy miért mész, kit keresel és miről akarsz beszélni / pitchelni. Ha Meetup.com-on keresztül szervez valaki egy eseményt, akkor a résztvevők listáját előre látja az ember. 1 óra alatt szépen át lehet böngészni a számunkra releváns kontaktokat előre, jellemzően találunk is 3-4 embert, akiknek érdemes egy előzetes emailt is küldeni. Ez két okból is fontos: Egyrészről már az esemény előtt kapcsolatba lehet lépni számunkra talán-hasznos-lesz emberekkel, bemutathatjuk magunkat és a startupunkat, másrészről pedig máris van 3-4 azonnali beszélgetőpartnerünk az adott eseményen. Nincs annál kínosabb, mint amikor valaki kevésbé gyakorlott networkölő arc és a sarokban álldogál és várja, hogy odamenjenek hozzá beszélgetni. Attól persze nem kell megijedni, hogyha az előzetesen kiszemelt személyekről kiderül, hogy mégsem olyan hasznosak, mint gondoltuk. Bekerültünk a körforgásba, remélhetőleg van egy-két ismerősük, akik hasonló területen mozognak, és szívesen összekötnek velük. A komoly találkozók és beszélgetések jellemzően nem a networking eseményeken történnek meg, viszont elég sok későbbi találkozót pont itt lehet leszervezni.

Follow-up

Nem egy olyan eseményről értem úgy haza, hogy LinkedIn-en jó pár request és megannyi follow-up email várt. Mert kint ezt így szokás. Megismerkedsz valakivel, és ha volt közös téma, vagy ígértetek egymásnak valamit, akkor azt nem a „jövő héten”, meg „majd egyszer küldöm, ha ráérek” hozzáállással intézik, hanem 1-2 napon belül megy az utánkövetés. Gyors és hatékony. Kint olyan sok esemény van egyébként, hogyha nem jegyzetelsz menet közben, hogy kivel találkoztál, vagy nem küldöd 1-2 napon belül a follow-up emailt, akkor gyakorlatilag azt az adott kontaktot el is felejtheted. Te se fogsz rá emlékezni, és ő se rád.

[quote align=”center” color=”#999999″]In New York there is neurosis in the air which the inhabitants mistake for energy. – Evelyn Waugh[/quote]

5-10 perc mindenkire

Miért ennyi? Mert így működik és kész. Aki 10 percnél többet rabol az idődből egy eseményen, az vagy lúzer, vagy már ismered évek óta. Vagy ne adj isten, pont Te vagy a lúzer. New Yorkban mindenki rohan, de 10 perce mindenkinek van rád, és arra, hogy meghallgassa az ötleted. Ha felkelted az érdeklődését, akkor úgyis javasolni fog egy másik időpontot, ahol nyugodtabb körülmények között le tudtok ülni, és kettesben átbeszélitek a dolgot. Egy eseményen viszont nem szabad leragadni egy embernél, mert a networköd így aligha fog bővülni. Itthon sokan illetlenségnek veszik, hogyha egy beszélgetést félbeszakítasz, vagy odébbállsz, ha nincs közös témátok, vagy rájössz, hogy az adott kontakt egyáltalán nem hasznos számodra. Pedig ez hiba. Nyilván nem tuskó módon kell lekoptatni valakit, de a célja mindenkinek az, hogy az idejét hasznosan és hatékonyan töltse el egy főként business orientált networking eseményen. Eric Ries egy kicsit rövidebben és tömörebben ezt valahogy így fogalmazta meg: Stop wasting other people’s time! Ha valaki socializing céllal megy egy eseményre, az persze más, de csak emiatt utazni New Yorkba kicsit költséges mulatság lenne.

Ha lehet, ne egyedül menj

A kinti utazás egyik nagy tanulsága az volt, hogy falkában sokkal hatékonyabb a networking. Nyilván nem bandázni kell, hanem tudni, hogy a rajtad kívül a teremben lévő ismerősök miért is vannak jelen. Ha egy-két ember tudja, hogy mit vagy épp kit keresel az adott eseményen, akkor a saját beszélgetésük után össze tudnak velük kötni. Gyakorlatilag elvégzik helyetted a piackutatást – és ez igen hatékony megoldás.

Smart money

Gyakorlott Startupdate olvasóként tudjuk, hogy pénz és pénz, valamint befektetés és befektetés között is van különbség. A DreamIt Ventures (Y Combinator és a Techstars után a 3. legjobb accelerator) eseményén egy kopaszodó, enyhe Hókuszpók beütéssel rendelkező úriember krúzolt össze-vissza az emberek között és az alábbi kérdést intézte mindenkihez: „Do you know anyone here who needs money?”. (Hülye kérdés, money makes the world go round… – KP) Nos, ez az a kérdés, amit egy magára valamit is adó befektető soha nem fog feltenni. Kíváncsivá tett azonban az öreg, úgyhogy a névjegykártyáját elfogadtam. Ha 5 percet nem is, de 1-et adtam neki magamban. Egy befektetési bankárral álltam szemben, aki biztosított róla, hogy akármennyi pénzre is van szükségem, ő tud segíteni. Mondtam, hogy rendben. Az egy perces beszélgetésünk alatt még arra se kérdezett rá, hogy van-e startupom, és ha igen, akkor mi az. Hát, ő tuti, hogy nem smart money volt.

Ne legyenek illúzióink, még New Yorkban sem rohangálnak a befektetők csekkfüzettel, és nem adnak az első jól hangzó ötletre egy rakat pénzt. Vagy ha volt is ilyen időszak, az már elmúlt. A kint töltött két hét alatt ez volt az egyetlen eset, hogy investmentről vagy pénzről lett volna szó, itt is a spektrum nem kívánatos részén. Kint a befektetők jellemzően rejtőzködnek, legalábbis mi nem találkoztunk tömegesen velük, illetve ha meg is jelennek egy eseményen, akkor peer szinten teszik azt. Nincs kitűzve rájuk, hogy ők a pénzemberek, nem is próbálnak meg faggatni az ötletedről. Ha elég jó vagy, akkor előbb-utóbb úgyis felfigyelnek rád, illetve megtalálod majd őket.

[quote align=”center” color=”#999999″]The true New Yorker secretly believes that people living anywhere else have to be, in some sense, kidding. – John Updike[/quote]

Bootstrapping

Egy panelbeszélgetést követően sikerült néhány mondatot váltani az NYC Angel Network vezetőjével, Brian Cohennel. Érdekes véleményt formált a bootstrapping-gel kapcsolatban. A témáról már a Startupdaten is jelent meg cikk Kubatov Márk tollából. A hazai startupperek közül sokan büszkék arra, hogy külső befektetés nélkül, elsősorban saját forrásból képesek működtetni a cégüket. Erre persze lehet is büszkének lenni, de Brian Cohen szerint ez nem büszkeség kérdése kell, hogy legyen. Ez egy stratégiai lépés. Ha valaki nem akar külső forrást bevonni a cég életébe, annak megvan az oka. Méghozzá kellően nyomós oka.

Traction

A legnagyobb tanulsága a New York-i túrának az volt, hogy igazából mindegy mit csinál az ember, milyen ötlete van és milyen szegmensben, iparágban próbálkozik, ha megvan a megfelelő traction, akkor egyből az érdeklődés középpontjába kerül. Láttunk kint negyvenkettedik videószerkesztő appot, italrendelő applikációt, babysitter booking weboldalt, sportoljunk sokan-közösen appot, de még recept aggregátort is, aminek az egyik nagy feature ötlete az volt, hogy a recepteket saját receptkönyvként ki lehet nyomtatni. Wow! Egy hazai receptoldalba ezt a funkciót beépíteni nem hiszem, hogy néhány napnál/hétnél tovább tartana. Egy neves startup versenyt mégis meg lehetett vele nyerni. Mert volt traction. Kellően nagy piacot célzott meg, gyorsan skálázható és már most sokan használják. Első körben ennyi is elég volt. Hogy hosszú távon mennyire védhető akár üzletileg, akár a technológia oldaláról a cucc, az már más kérdés. Nem az ötlet volt tehát a legfontosabb, hanem a vállalkozó személye, kisugárzása, de legfőképp a traction. A befektetők gyakran mondják, hogy: “Cash is king.” A korai fázisban lévő cégek, startupok esetében a mondás nem is lehet más, minthogy: “Traction is king”.

Remélem sikerült néhány hasznos tippel szolgálnom. Kérdezzetek kommentben bátran, az a célom, hogy a hazai startup közösség egyre profibban tolja a külföldi piacra lépést.

Legalább vegyél egy nyomorult szelvényt

Közzétéve Szerző:
3

startup befektető vállakozó vcNem akarok elcsépelt vicceket puffogtatni, de ez annyira leírja a mostani mondandóm lényegét:

József hű katolikus, aki 20 éven keresztül minden áldott nap bemegy a templomba, és imádkozik, hogy sanyarú és szegény sorsának egyetlen lehetséges kiútjaként adja a Jóisten, hogy ötöse legyen a lottón. 20 év után aztán nagy fényesség támad az oltár felett, megjelenik egy angyal Józsefnek és így szól: „József, az Isten áldjon meg, az Úr üzeni, hogy legalább vegyél egy nyomorult szelvényt…”

Kockázati tőkére hajtasz? Legalább a következő hét „szelvényt vedd meg”, mielőtt „imádkozni” kezdesz a befektetőkhöz (vagy befektetőkért). Az itt felsoroltak nem, vagy nagyobb részben már nem pre-seed fázisú cégekre vonatkoznak, hanem vastagon a seed fázisban, avagy a növekedési fázis elején lévő, kockázati tőkére valóban érett vállalkozásokra. Ebben a korábbi cikkben elárultam, hogy mire indulnak be a befektetők, azaz milyen kritériumoknak kell megfelelni, tekintsétek azt minimumnak, az alábbi tanácsokat pedig habnak a tortán.

De még előbb…

Vannak remek bizniszek, melyek 20+ éven keresztül munkát adnak 5, 10, 50 vagy 5000 embernek. Ezeken szépen lehet keresni, és aki ilyen céget épít, az semmivel sem rosszabb, tehetségtelenebb vagy ügyetlenebb, mint aki 2 év alatt a NYSE-en (New York Stock Exchange, New Yorki Tőzsde) debütál. Az ilyen vállalkozók ugyanolyan szorgalmas, bátor emberek, mint az ifjú tech titánok. Egyszerűen csak a kockázati tőke működése olyan, hogy potenciálisan nagyon nagyra fújható lufikba fektet. Egy jó üzleti ötlettel megkereshetsz magántőkést, szakmai befektetőt – ha unatkozol, mazochista vagy és sok elpazarolható időd van, beszambázhatsz akár magyar bankokhoz is -, de kockázati tőkést csak akkor érdemes, ha ez a feltétel fennáll. Innováció, nagy piac, gyors és komoly növekedési lehetőség – e nélkül bele se kezdj a zseton gründolásába. Az organikus ütemben – azaz szépen, fokozatosan növekvő vállalkozásokat hívják lifestyle business-nek (legalábbis amíg viszonylag kicsik). A startup ezzel ellentétben nem (csak) azt jelenti, hogy induló vállalkozás, hanem sokkal inkább azt, hogy komoly innováción, világmegváltó ötleten alapul, és őrült tempóban képes növekedni. Na, ez utóbbi a kockázati tőke igazi célpontja. (Magyarországon a kockázati tőke működése egyelőre olyan, hogy a fent említett lifestyle busines-ek sem esélytelenek egy kockatőkés befektetésre. Ez némely (nem mindegyik) befektető tapasztalatlanságából és a Jeremie I-es pénzek érdekrendszeréből következik, és várhatóan változni fog a jövőben. Egyelőre több a rendelkezésre álló pénz, mint a jó projekt, és valamibe be kell tolni a zsét, mert magától nem osztódik.)

Céges formáció

Picit nehéz olyan cégbe fektetni, ami nem létezik. Ha igazi kockatőkéssel, vagy komoly angel investorral beszélsz – tehát nem accelerator programban, vagy egyéb pre-seed nagyságú Ki-nevet-a-végénben veszel részt -, akkor az elkötelezettségedet legalább egy cégalapítással tedd hihetővé. Magyarországon egy jól felépített Kft. is megteszi (pár százezer forint), Amerikában C Corporation, lehetőleg Delaware államban (kb. 2-3 ezer dollár), és legyenek meg a cég működését szabályozó úgynevezett bylaw-k, illetve egy hiring plan, aminek a millió dolláros hozamáról ebben a posztban már eszmét cseréltünk. A cégalapítást nélkülöző lelkes ötletelés egyik legnagyobb hátulütője, hogy nem tisztázottak a szellemi tulajdonjogi viszonyok, amiből jobb esetben óriási veszekedések, rosszabb esetben sok millió dolláros perek lehetnek.

On-line profil

[quote align=”right” color=”#999999″]“It’s not about how many years of experience you have. It’s about the quality of your years of experience.” – Jacob Cass[/quote]Erről most azt fogjátok gondolni, hogy az első pont után már nem volt több értelmes tanácsom, ezért ideírtam valami töltelék hülyeséget. Pedig nem erről van szó. A LinkedIn egyre inkább itthon is a szakmai kapcsolatépítés egyik legfontosabb eszköze, az angel.co pedig direkt startupok részére készített felület. A befektetősdinél azért fontos, mert folyamatában tudja lekövetni egy befektető, hogy milyen a szakmai előéletetek. Sok embert ismertek? Keveset? Kaptatok méltatást, aktívak vagytok különböző csoportokban? Fel van töltve teljesen a profilotok? Nem ragozom: legyél rajta mindegyiken 100 %-os profillal, és használd aktívan. A profilodat – pontosabban a linkjét – beteheted az email aláírásodba, és biztos lehetsz benne, hogy minden befektető kattintani fog. Egyszerűen kivitelezhető a dolog, mégis sokan elmulasztják, és ezzel fekete pontot kapnak abban a befektetői logikában, hogy egy startupnak minden előrelépési esélyt ki kell használnia. Ha a LinkedIn-t és az angel.co-t sem használják – ami ingyenes és hatékony -, akkor a tutyimutyi faktor erősen valószínűsíthető az adott csapatnál. És igen, megnézik a befektetők – tudomásom szerint még Magyarországon is.

Gyónjatok:

[dil dil = 2339]

Tervezés

A kockázati tőke belépésekor már nem igaz, hogy nem kell semmilyen üzleti terv. Ékesszólóan érveltem a korai fázisú üzleti tervezés ellen, de az valóban csak egy startup korai szakaszára vonatkozik. Több  tíz vagy száz millió forintot kérsz, legyen mögötte valamiféle tervezés. A számok világa áll legközelebb a befektetőkhöz, így ez az, amit a legszívesebben fognak boncolgatni. A költségeket illik tudni, a bevételekre vonatkozóan elég, ha van egy ügyfélszerzési stratégia és néhány feltételezés. A lényeg, hogy itt már látszania kell, hogyan tervezel működő vállalkozássá változni…

Magadat kell eladnod

A prezentációd (pitch deck) ugyanígy legyen profi, erről bővebben beszélgettünk ebben a korábbi cikkben.  Kápráztasd el velük a befektetőt, mint gyengén látó macskát a LED-es reflektor, mert ha az összkép olyan, hogy igen, ennél a csapatnál nagyon ott van minden, akkor könnyebben meggyőzi magát a befektető arról, hogy akkor is veszed majd az akadályokat, amikor az ő pénzéből nagypályázol. Az angol (vagy más nagy célpiac nyelvének) készségszintű ismerete ugyancsak fontos. Egy startup általában 9-15 hónap alatt ér el a piacképes státuszig; van tehát idő fejlődni a nyelvtudásban is.

Product/market fit

A kockatőkés mindig a félelem és a kapzsiság között ingadozik érzelmileg – ahogy mi, halandó emberek is. Ők sem rosszabbak vagy jobbak nálunk, csak nagyobb a tét, amiről nap mint nap (Magyarországon inkább három havonta egyszer…) döntenek. Segíts nekik dönteni azáltal, hogy igazolod az álmaidat: a társadalmi bizonyítékon túl néhány ügyfél, aki kipróbálta, használja a megoldásodat, esetleg együtt dolgozik veled a fejlesztésén, bizony sokat nyom a  latban. Egyértelművé teszi, hogy a megoldásodnak van piaca, akarják használni, eladható. B2C típusú startupok esetében a felhasználói visszajelzések, B2B-nél pedig az ügyfél-visszajelzések számítanak. Ez már nem valami homályos validációs igény: menj és adj el!

Tanácsadók

A tanácsadásról Magyarországon mindenkinek különböző politikai botrányokban nyilvánosságra került 50 milliós tanulmányok jutnak eszébe, melyek a Copy-Paste Consulting Bt. verejtékes, 20 percig tartó munkájának gazdaságstratégiai szempontból nélkülözhetetlen gyümölcsei. A valóság az, hogy egy-két-három igazi hardcore tanácsadó a kockázati tőkebefektetőket igencsak megnyugtatja. Ha nem biztosak benne, hogy működőképes-e a vállalkozás, akkor nagy nevek, komoly iparági szereplők jelenléte számukra egyfajta biztosíték, neked meg jó pont, hogy komoly arcokat meg tudtál győzni, hogy melléd álljanak. A legjobb, ha többen vannak és több országból. Ezek a csókák általában el vannak havazva, mint Moszkva január közepén, sok vizet nem zavarnak, ha ráveszed őket, hogy segítsenek – nagyon ritkán jófejségből, gyakrabban némi szerény részvényopcióért -, felírhatod őket a pitch deck csapat részébe – dolgozni csak akkor fognak a bizniszeden, ha látják, hogy már zakatol, de akkor komoly kapcsolatrendszerekhez férhetsz hozzá általuk – addig viszont a tanácsaikkal értékes hónapokat spórolhatsz.

Traction

[quote align=”right” color=”#999999″]“Over-deliver every time.” – Alex Maroko[/quote]A végére hagytam a lényeget. A traction, azaz haladás, vagy folyamatos fejlődés az egyik legvonzóbb dolog egy befektető számára (volt már róla szó korábban is). Minden kockázati tőkés a gyorsan nagyra fújható lufikat keresi – hát fújd azt a lufit gyorsabban, mint mások! A traction azt jelenti, hogy történnek a dolgok körülötted, egyik ügyfelet húzod be a másik után, egyik fejlesztési mérföldkő teljesül a másik után, hopp, itt egy neves tanácsadó, ott egy megnyert startup verseny, Fácsén rajongók ezrei, írnak rólad a vezető gazdasági lapok, stb. Nem ragozom, pörögj, mint a szekérkerék. A haladás azért is a legerősebb motiváció egy befektetésre, mert a legtöbb befektető vonalakba fektet, nem pontokba. Ez azt jelenti, hogy az első találkozó után ott vagy a radarjukon, de időnek kell eltelnie ahhoz, hogy lássák a fejlődést, a haladást. Abban a pillanatban, hogy megérzik, hogy lemaradnak valami gyorsan növekvő új tech starról, csörögni fog a telefonod, és meglesz a befektetés.

Ha minden fenti dologban jól állsz, akkor egyszer csak arra ébredsz, hogy kapod az ajánlatot egy magyar vagy éppen egy amerikai befektetőtől. És akkor már csak a term sheet nevű akadályt kell venned, mielőtt belépnél a nagyok közé…

Született Vadászok – Bootstrapping és Sales

Közzétéve Szerző:
1

startup, vállalkozó, pitching, vállalkozás, bootstrapA bootstrapping szó a Startup szövegkörnyezetben valami olyasmit jelent, hogy “a maga erejéből felemelkedni”. Értelemszerűen mindenki ezt csinálja ideig-óráig, de sokan elbuknak, néhányan pedig befektetővel folytatják tovább.  De mi van azokkal a vállalkozó kedvű egyénekkel, akik vagy már túl vannak az első körön – és még nem látszik a második -, vagy befektetés és inkubáció nélkül képzelik el a startupper létet? Előző posztom végén ígértem hogy néhány gyakorlati tanácsot szeretnénk adni ezzel kapcsolatban, avagy hogy a retekbe saleselj nulláról?

Befektető nélkül

Induljunk ki abból a feltételezésből, hogy elkezdted a cuccodat fejleszteni, de befektető bevonásra egyelőre nincs lehetőséged/esélyed/indíttatásod. Ennek több oka lehet, vagy, mert egyszerűen így döntesz (Yeah, te vagy az igazi hardcore arc, full respect!), vagy, mert szembesülsz vele, hogy a befektető-keresés szinte egész embert kívánó tevékenység és nem is olyan olcsó, mint amilyennek elsőre tűnik. Ha pedig már feladtad a munkahelyed, akkor minden bevételre szükséged lesz, amit a startupod termelhet – tehát be kell indítanod a sales gépezetet.

Először is el kell döntened hogy kezdetben melyik piacra fókuszálsz (hangsúlyos a kezdetben szó). Ez lehet akár a magyar is, ha arra gondolsz, hogy a termékedet itt teszteled, vagy itt csinálod meg a kezdeti bevételeidet. Ennek a piacnak van a startup vállalkozások számára egy hatalmas előnye, amit sokan elfelejtenek: itt – akár ismerős útján – olyan nagy világcégekhez tudsz bejutni, olyan brandeket tudsz rávenni hogy próbálják ki a termékeidet, amire pl. egy amerikai piacnál esélyed sincs. Tegyük fel, hogy valamilyen sötét trükkel ráveszed a Nike egyik marketingesét hogy ugyan próbálják már ki a termékedet. Ha sikerül, máris mehetsz az USA-ba egy hatalmas szócsővel és tolhatod mindenkinek az arcába hogy a te termékedet a Nike már használja. És igazat mondasz, tényleg, az amerikai barátaid meg le fognak döbbenni, hogy mekkora mastermind vagy, ők évek óta nem tudnak bejutni ott a Nike-hoz.

Az egyetlen járható út

Ez a példa szemlélteti a post igazi lényegét: ha amerikai startup sikerről álmodsz kezdeti befektetés nélkül, akkor azt az értékesítéssel kell megteremtened. Ha itt tudsz szerezni 1-2 olyan ütős nevet, ami az amerikaiaknak is mond valamit, az a legjobb kiindulási pont, az egész értékesítési stratégiádat erre tudod építeni. Beszélgetések alatt mintegy mellékesen megemlíted őket, mint az első ügyfeleidet, akik a terméket használják. Ezzel a stratégiával be tudsz jutni valószínűleg néhány kiszemelt ügyfélhez, el tudsz érni egy kisebb felhasználói bázist, valamint meg tudsz keresni a termékedhez releváns viszonteladókat (b2b startup esetén).

Ezzel el is érkezünk az amerikai stratégiád másik legfontosabb eleméhez: (viszonteladó) értékesítési partner. Magyar startupperként bármekkora ász is vagy, valszeg mínusz nulla esélyed van felvenni a versenyt az ottani piacot sokkal jobban ismerő disztribúciós csatornákkal, viszonteladói cégekkel, de még jobb marketing specialistákat, értékesítőket sem fogsz tudni megkaparintani.. Nem véletlen hogy a sikeres magyar startupok menedzsmentjében kivétel nélkül találsz amerikai hustlert. Ezért kezdetben nagyon jó taktika, ha azokat próbálod meg elérni, akik az ottani ügyfeleidet elérik (később, amikor már sokkal kedvezőbb feltételekkel az üzleted növekedésére behúztál egy befektetést, megpróbálhatod erőből, de szerintem akkor is érdemes ezt az utat is megtartani). Ez b2b startup esetében viszonteladókat, b2c startupoknál pedig adott közösségeket jelent. A legszebb az egészben hogy előfordulhat, hogy ezzel a módszerrel már az exit stratégiádat alapozod meg anélkül, hogy tudnál róla.

A tökéletes eszköz – LinkedIn

Azt gondolnád ha ismeretlenül megbombázol néhány céget amelyik a te üzleti területeden tevékenykedik, akkor mindegyik ignorálni fog… és igazad van, tényleg! Ezért a trükk az, hogy nem ismeretlenül teszed. Előtte, ha lehetőséged van rá bármilyen eseményen találkozni a kiszemelt cég képviselőivel ne hagyd ki (persze ne legyél stalker, csak normálisan :). Ha ismersz olyan céget, akinek van magyar kapcsolata (érdekes módon a legtöbb cégnél előbb-utóbb előkerül egy magyar) akkor használd ki, segíteni fog. A Linkedin itt is nagy segítség, ha X cég marketingese, értékesítője valamelyik LinkedIn csoportban nagyon aktív, akkor csatlakozz te is, kapcsolódj bele a beszélgetésbe. Ha Twitteren fent van nyugodtan követheted és amint kérdése van, segíthetsz neki. Innentől egyenes út vezet a ponthoz, amikor már egy rövid mailben elküldheted neki a terméked/szolgáltatásod leírását, nem ismeretlenül. Hidd el, a legtöbb cég keresi az innovatív megoldásokat. Persze konkurenciát ne bombázz feleslegesen, őket csak figyeld. Egy idő után ők is figyelni fognak téged, azt az ismeretlen furcsa nevű srácot, aki valamilyen fondorlattal behúzott 3 világmárkát is “valahogy”…

Ezzel a módszerrel szinte ingyen (na jó, nem ingyen, mert az időd azért megy vele rendesen) el tudsz jutni egy olyan szintre ahol a befektetőtől már nem arra kéred a pénzt hogy megvesd a lábad, hanem növekedni, szeretnél – ez a scaling, amiről volt már szó korábban is ezen a blogon. Amellett hogy ezzel validáltad a termékedet éles környezetben, fair voltál a reménybeli befektetőddel és a vért izzadó kollégáiddal szemben is, hiszen veszik a cuccot, tehát bizonyítani tudod, hogy van jövője. Egyúttal azt is bebizonyítottad – másoknak és magadnak is  – hogy a jég hátán is megélsz, az önbizalmad felszökik, nyugodtabban alszol, és megfontoltabb döntéseket hozol majd. A befektetősdivel esélyt kaphatsz a sikerre, de ne feledd: az igazi vállalkozók nulláról is megcsinálják a szerencséjüket, egyszerűen, mert erre születtek.

Légy okosabb, mint a telefonod – Social media 2013-ban

Közzétéve Szerző:
2

startup, pitch, vc, socilaA közösségi médiára MINDEN startupnak szüksége van, mivel ez jelentheti az első számú marketing lehetőséget az induló vállalkozásoknak, ezért  idecsalogattam nektek a Startupdate-re a szakma egyik legjobbját. Az alábbi cikk szerzője Csóti Janka, egy különlegesen innovatív szakmai műhely, az Uniomedia Communications online kommunikációs igazgatója. Közösségi médiában én is Tőle kérdezek…

A gyenge brandinget előkelő helyen sorolja fel a korai fázisú főbűnök között egy korábbi bejegyzésében Kádas Péter. Egy startup sikerének valóban alapfeltétele, hogy láthatóvá váljon – nem csak a potenciális befektetők, hanem a majdani ügyfelek, fogyasztók számára is. Ők adhatnak visszajelzést az ötlet életképességéről, velük kell minél hamarabb kapcsolatba lépni valamennyi lehetséges online platformon is, mégpedig úgy, hogy minden, ami a vállalkozásból „kilátszik” , professzionális legyen. 

A social media eszközeinek használata nem kérdés, de egészen mások a játékszabályok, ha magáncélból vagy üzleti célból tesszük ezt. Természetesen minden marketinges első ötlete az, hogy „kell egy Facebook page”, aztán pedig „jó, ha beszélnek rólad”-alapon majd generálunk tartalmat, játékokat, eseményeket. A közösségi média ennél lényegesen komplexebb lehetőséget teremt a kapcsolatépítésre, de hatékony alkalmazása tájékozottságot, szakértelmet igényel.

A Harvard Business Review friss felmérése alapján a közösségi mediát használó cégek mindössze 12%-a érzi úgy, hogy hatékonyan kezeli azt. Ez részben meglepő, másrészt beszédes szám. Az ember azt hinné, mi sem egyszerűbb, mint írni egy tweet-et vagy egy Facebook-posztot, de a felmérés eredményéből látszik: a többség már tisztában van azzal, hogy ennyi nem elég. Ezért a közeljövőben felvirágozhatnak majd azok a kurzusok, tanfolyamok, egyetemi szakok, amelyeken e terület hatékony művelését oktatják a résztvevőknek, sőt MBA-képzések indulnak a szakemberek legmagasabb szintű képzésére. A közösségi médiában rejlő lehetőségek folyamatosan változnak, a trendeket követni kell. Startupper szemmel is érdemes áttekinteni, mi várható 2013-ban ezen a területen.

A trans-media content az úr

A kommunikáció és marketing a legritkább esetben vegytiszta, szinte mindig felületeken átívelő. Régen elmúlt az az idő, amikor egy szakember csak médiahirdetésben vagy csak banner-kampányban gondolkodott, és ez a tendencia egyre erősödik. 2012 a content éve volt: széltében-hosszában friss, egyedi, kreatív tartalom készült nap mint nap. Ez 2013-ra is igaz, de a dolog egyre összetettebb. Nem elég egy frappáns Facebook-posztot megírni, rendszerben kell gondolkodni.

Ma már édes kevés, ha egy cégnek van Facebook oldala, hiszen a nagyok mellett tovább nőnek és megerősödnek a speciális közösségi oldalak, mint az Instagram és Pinterest. Mit jelent ez egy vállalkozás számára? Értelemszerűen azt, hogy több felületen kell integráltan jelen lenni: tartalmat szolgáltatni és figyelni a visszajelzéseket – amelyekből egyre több és több várható. A fogyasztók egyre öntudatosabbá válnak, és folyamatos visszacsatolást adnak.

Mobiltelefon, mobilnet, mobil content

 Az eNET felmérése alapján Magyarországon 2012 harmadik negyedévében több mint 2,4 millió okostelefon volt forgalomban, ami az összes mobiltelefon 1/3-a, és a szám természetesen folyamatosan nő. Az internet mobillá vált, a fogyasztó tehát bármikor és bárhol online lehet, így azonnali visszacsatolást tud adni. Másrészt egy vállalkozásként, szervezetként egyre jobban kell figyelni arra, hogy folyamatos tartalmat szolgáltassunk, és az kényelmesen befogadható legyen. (A mobiltelefonra nem optimalizált weboldal lassan olyan, mint ha nem is létezne.)social_graph

Nézz és láss

2013-ban tovább erősödik a képek és videók ereje. Szárnyal az Instagram, továbbra is töretlen aYouTube népszerűsége. A Gemius Ipsos Audience tavaly októberi adatbázisa alapján naponta 1,6 millió hazai felhasználó, tehát az internetezők 76%-a fordult meg a YouTube-on. (Ha az Indavideót és a Videát is hozzáadjuk, akkor az elérés havi 78%-ra növekszik.) Az internetezők fogyasztják és megosztják a tartalmat, ezzel újabb tartalmat generálva. Érdemes az ötletet, tervezett projektet vizuálisan is bemutatni. Népszerűek és könnyen kezelhetőek például online infografika-készítő felületek. Ha pedig a lehetőségek engedik, akkor nagyobb idő- és költségráfordítással célszerű videóban is közzétenni a részleteket.

 Check-in: check it!

Az emberek – talán a vártnál intenzívebben – szeretik megosztani szűkebb-tágabb ismerősi körükkel vagy akár az egész világgal, hogy éppen hol vannak, amiből legtöbbször az is következik, éppen kivel töltik az idejüket és mivel vannak elfoglalva. Ezt a lehetőséget azonban célszerű megfontoltan használni. Gondold végig, startupperként előny vagy hátrány, ha egy potenciális befektetőd látja, hogy a másik székházába csekkoltál be! A legfrissebb adatok alapján a Foursquare-nek világszerte közel 30 millió felhasználója van, akik 3 milliárdszor csekkoltak be, és ez a szám naponta milliókkal nő – az okostelefonok elterjedésével párhuzamosan. Minden évben felmerül a geo-location fontosságának növekedése, és ez idén sincs másként. Magyarországon is számítani lehet a helymeghatározáshoz kötődő akciókra és promóciókra.

Változik a hirdetési modell

Sokan szeretik azt hinni, hogy a social media ingyen van. Mindenkit ki kell ábrándítanom: ez hazugság. Nem csak a ráfordított energiára és munkaórára gondolok, de minden tendencia azt mutatja, hogy a közösségi felületek tisztában vannak az ebben rejlő üzleti lehetőséggel. 2013 a „social advertising” éve lesz: a „Promoted Tweet” és a „Sponsored Story” nyújtja a legkézenfekvőbb lehetőséget arra, hogy minél szélesebb csoporthoz jusson el az üzenet. A várható változások miatt érdemes folyamatosan figyelemmel követni a trendeket.