37 Képzelt Elevator Pitch a Nagyoktól

Közzétéve 2013.05.21. Szerző: Dr. Kádas Péter

A legtöbb cikk a Startupdate-en a vállalkozóknak szól, de ezt itt most részben a magyar kockázati tőkebefektetők kicsiny közösségének szánom – azzal a céllal, hogy egy fokkal közelebb kerüljenek a tech iparhoz. A helyzet ugyanis az, hogy nem értenek hozzá, és ezért többnyire nem mernek tech vállalkozásokba fektetni, vagy ha igen, rendszerint rosszul döntenek (van kivétel is, csak nagyon kevés). De méginkább simán játsszák a private equity-t a szokásos hagyományos bizniszekkel. Néhányuk ezt legalább nyíltan vállalja – amiért ezt a kifejezetten szűk kört őszintén becsülöm. De a nagy többségnek lövése sincs a tech iparághoz és az azt támogató valódi kockázati tőke működéséhez. Hogy bebizonyítsam, milyen üzleti lehetőség van a leghülyébb ötletekben, elképzeltem, hogyan hangozhatott annak idején a dot-com ipar néhány nagyágyújának elevator pitch-e egy hozzáértő befektető fordításában. Kevertem bele meglepően sikeres lifestyle biznisz ötleteket is, de a többsége dot-com – ahogyan a Jeremie portfóliókban is LENNIE KELLENE…

A Pitch-ek

Facebook – kell a világnak még egy MySpace jó pár év késéssel. Kizárólag néhány ezer antiszociális, túlterhelt, és mélyen elitista egyetemistának tesszük elérhetővé – akiknek még pénzük sincs. Az oldal arra jó, hogy elcse**ék az idejüket rajta.

PayPal – az emberek a nulla biztonságot nyújtó yahoo-s és gmail-es címeiket fogják használni, hogy pénzt utaljanak egymásnak egy nem-bank-on keresztül, ami mögött néhány huszonéves zöldfülű áll nulla tőkével.

Google – a világ ötvenedik keresőjét csináljuk abban az időben, amikor a 49 másik folyamatosan veszteséges. Pompás lesz, mert a hirdetéseket kigyomláljuk belőle.

Twitter – Csinálunk egy oldalt, ahová mindenki beírhatja, hogy mit csinál éppen. Az újdonság az, hogy max. 140 karakterben. Olyan lesz, mint az sms vagy az RSS, csak kevesebbet fog tudni. Pillanatok alatt rászokik majd Britney Spears, Oprah Winfrey és a mindenkori amerikai elnök. Az árbevétel kérdésével majd 10 év múlva kezdünk foglalkozni. Évi 75 millió dolláros veszteségünk ellenére 6 befektetési kört zárunk sikeresen.

Amazon – Könyvet fogunk árulni online, abban az időben, amikor az emberek félnek megadni a hitelkártya adataikat a neten. A szállítási költségek miatt drágább lesz, mint a könyvesboltokban. De a kényelem miatt megéri – bár egy hetet kell majd várni a megrendelt cuccra.

YouTube – összedobunk egy site-ot, ahová mindenki feltöltheti a home videóit ingyen. Mások meg nézhetik. Szintén ingyen. Http-n keresztül csináljuk, mert az sokkal lassabb, mint az FTP. Ocsmány mód veszteséges lesz, de majd a Google megveszi.

Zappos – Cipőket fogunk eladni online. Cipőket. Online!!! Teszünk rá, hogy fel szokták próbálni. Várnak rá pár napot, ha nem jó, majd visszaküldik.

[quote align=”center” color=”#999999″]“Chase the vision, not the money.” – Tony Hsieh, CEO, Zappos.com[/quote]

Dropbox – a 13. file-megosztó és szinkronizáló alkalmazás, mikor az előző 12-t senki nem használja – pedig olyanok finanszírozzák, mint a Microsoft. Beszéltünk Steve Jobs-zal is, azt mondta, hülyeség de ha működik, bármikor lenyúlhatja háta mögött az Apple-lel.

Mint.com – Megadod nekünk minden hitelkártya adatodat, bankszámlaszámodat, pénzügyi információdat. Mi megjelenítjük egy klassz betűtípussal. Hogy gazdagabbnak érezd magad, zöld színben.

Watsapp – megcsináljuk a hatszázhuszonakárhányadik chat alkalmazást. Az eddigiek mögött olyanok állnak, mint a Facebook, a Google, a Samsung meg a Microsoft. Lenyomjuk mindegyiket, mert cool a nevünk. Árbevételen még nem gondolkoztunk.

FedEx – konkurálni fogunk egy adóbefizetésből finanszírozott, teljesen jól működő országos monopóliummal, az Amerikai Postával. Összegyűjtjük a küldeményeket, repülővel elvisszük valahova, ott átrendezzük őket, majd visszük vissza oda, ahonnan jött – mindezt 24 órán belül. A Posta díjának sokszorosát számlázzuk.

Lending Club – adj kölcsön pénzt vadidegeneknek a neten. Ha nem kapod vissza, írhatsz egy méltatlankodó bejegyzést.

eBay – Találunk több tízmillió hülyét, akik 300 dollárig licitálnak valamire, amire nagy betűkkel odaírjuk, hogy azonnal megvehetik 100 dollárért. Ha adsz érte 301 dollárt, 5 percnyi csalódást okozhatsz mindegyik licitálónak. Küldd el a pénzt nyugodtan, az eladó tutira postázza majd a cuccot. Mert az emberek becsületesek…

Craigslist – Listák mindenféléről. Ocsmány lesz és ingyenes. Kivéve ku**áknak.

Foursquare – lenyúltuk a Facebook, a Twitter és a Yelp legfeleslegesebb funkcióit, és összeraktuk őket a létező legsemmitmondóbb név alatt.

AirBnB – Kiadhatod a kanapédat vadidegeneknek. Egy idő után már csak akkor lesz esélyed némi pénzt csinálni, ha reggelit is csinálsz nekik. Ha bármit elcseszel, csúfolhatnak a fél világ előtt. Ha nem cseszed el, akkor is.

Fab.com – Csinálunk egy közösségi oldalt melegeknek. Egy év múlva letöröljük az egészet, és ha már úgyis annyi homoszexuális user-ünk van, újranyitjuk és attól a naptól design inspirációkat fogunk eladni.

LinkedIn – megcsináljuk a százhuszonakárhányadik közösségi site-ot, ku*vára elfoglalt 30 és 40 közöttieket célozva, akik 5 évente egyszer fogják használni: amikor épp állást keresnek. A versenytársainkkal ellentétben minden értelmes funkcióért pénzt kérünk.

Angel.co – két lelkes startupper nulla pénzből csinál egy akárhányadik közösségi oldalt egymillió másik lelkes startuppernek. Felteheted minden kényes üzleti információdat, hátha lenyúlják. Befektetést nem kapsz, de a befektetők követni fognak, ha a teljesen hasonló portfólió cégeik maguktól még lenyúlni sem képesek az ötletedet. Te is követhetsz másokat, és nézheted, hogyan nem kapnak befektetést.

Github – a szoftverfejlesztők havonta fognak fizetni életük végéig azért, hogy ingyenes szoftvereket gyártsanak mások ingyenes szoftvereiből.

Pinterest – Nálunk „kitűzhetsz” képeket egy „táblára”, ami teljesen más mint a Facebook-on „posztolni” képeket a „faladra”. Mivel a Facebook, a Twitter és a LinkedIn kék (és ez bejött nekik) – mi pirosak leszünk. A célcsoportunk: az összes olyan nárcisztikus idióta, akit zavar az írás-olvasás puszta lehetősége is.

Wikipedia – Megteremtjük az egyetemes tudástárat a neten. Mivel az okos emberek drágák, ezt szerkesztheti boldog-boldogtalan – ingyen. Mások meg ingyen olvassák majd. Még hirdetés sem lesz rajta.

Instagram – Filter-eket fejlesztünk. Filtert mindenkinek. A filter jó. A filter a jövő. És jobb lesz tőle a Facebook profilképed is… Hajrá filterek!

StumbleUpon – Mindenki feltolja a könyvjelzőit az oldalunkra. Teszünk egy gombot középre, ami véletlenszerűen behoz egy weboldalt, ami másnak bejött.

Lolcats – Macskás képek lesznek a síkgagyi oldalon hülye képaláírásokkal, nyelvtanilag szándékosan hibásan. 6 másik szájtot vásárolunk fel, és több tízmillió dollár lesz a bevétel válogatás nélkül odarottyantott hirdetésekből. Ocsmány kinézetben lenyomjuk a Craigslist-et is.

Virgin Atlantic – Egy légitársaság cool. Csinálunk egyet, végül is mennyire lehet bonyolult? A versenyelőnyünk az lesz, hogy vicces a biztonsági videónk és nem leszünk se**fejek.

Groupon – Agyonspammel-jük az embereket hülye kuponokkal. Imádni fogják. Cserébe a cégektől elkérjük a bevétel felét. Ők is imádni fogják. 3 év múlva 6 milliárd dollárt fog érni a cég, de amikor megvenné a Google, nem adjuk el. Hátha jön még több zsé ebből a fenntarthatatlan modellből.

Quora – Nálunk bárki kérdezhet bármit, mások meg rákereshetnek a Wikipedián, és bemásolhatják a választ. Legnagyobb konkurensünk a Yahoo answers, ami zöld és tök jól működik. A miénk ezért bordó lesz, és kevesebbet fog tudni. Aki nem szerez rá meghívót valahogyan, azt elküldjük a fenébe.

Khan Academy – Egy csomó pénzügyi elemző felmond a jól fizető munkahelyén, hogy nyolcadikos matek videókat publikálhasson a neten ingyen.

Starbucks – Ötször annyiért adjuk majd a kávét, mint a McDonald’s – ugyanolyan undorító mellékízű papírpohárban. Viszont nálunk hamburger sem lesz.

Pandora – megcsinálhatod a saját rádiódat ingyen. Nekünk 2 centbe kerül. Minél aktívabb vagy, annál több hirdetést kapsz, hátha kisebb lesz a veszteségünk. Annyit fognak minket zaklatni a kiadók, hogy csak az Egyesült Államokban működhetünk. Ideig-óráig…

Silk Road – egy nemlétező site illegális dolgok (főleg fegyver és kábítószer) anonim kereskedelmére, ahol kizárólag egy nem létező pénzzel lehet csak fizetni nehézsúlyú bűnözők által képviselt nemzetközi bűnszervezeteknek.

Polyvore – képek ruhákról, amiket összerendezgethetsz színek szerint, mintha megint kislány lennél. Az egyszínű cuccokat meg mások válogatás nélkül megveszik. Lájkolni is lehet majd, de nálunk szivecske lesz a jele, nem az a macsó hüvelykujjas kéz.

Snuggie – Takarókat fogunk varrni, aminek lesz két ujja, hogy bedugd a karod. Hülyén nézel ki sima takaróban is, de szerintünk van még lejjebb. 20 millió darabot fogunk eladni belőle. Ahogy beindulunk, százszámra másolják majd az ötletet.

Dollar Shave Club – borotvapengéket viszünk házhoz havi előfizetéses rendszerben, amikor pestisként terjed az elektromos borotva. Bárhol megvehetnéd őket, de nálunk fogod, mert minden hirdetésünkben veszettül káromkodunk! Sokkal férfiasabb olyantól pengét venni, aki káromkodik.

GoDaddy – domain-eket regisztrálunk, mint ötszázezer másik cég. De mi dögös modellekkel reklámozunk.

RedHat – pénzt kérünk olyan szoftverért, amit bárhonnan letölthetsz ingyen. Ha jobban belegondolunk, még a mi oldalunkról is letöltheted ingyen.

SpaceX – Ha a NASA meg tudja csinálni, akkor mi is. Végül is nem rocket science…

A tech iparág egyik sajátsága, hogy a legeslegjobb ötletek rossz ötleteknek látszanak. Ez nem azt jelenti, hogy minden rossznak látszó ötlet zseniális – a legtöbb rossznak látszó ötlet csak simán egy hülye ötlet. De a jelenséggel érdemes a vállalkozóknak is tisztában lenni és nem mindig hallgatni a befektetőkre… Kérlek Benneteket, osszátok meg, ahol tudjátok, vagy küldjétek el egy-két ismerős befektetőnek. Hátha ráébrednek, micsoda aranybányának ülnek háttal itt Kelet-Európában. Nektek a fentiek közül melyik lett volna a díjnyertesen idióta ötlet? Jöhetnek a kommentek! Thunderstruck!

Született Marketing Guruk

Közzétéve 2013.04.18. Szerző: Dr. Kádas Péter

Az elmúlt pár hétben két látszólag alapvető és mindenféle high tech innovációt nélkülöző szolgáltatásra is felkaptam a fejemet, mert zseniális marketinggel hatoltak át a körülöttünk lévő, sok tízmilliós fizetett reklámokkal szennyezett zajon – ráadásul nulla pénzből. E két példa szerintem minden magyar startup Hustler számára hasznos, ugyanis bebizonyítja, hogy akikben valódi tehetség lakozik, azoknak nincs lehetetlen még a hazai tőkeszegény valóságban sem.

Szabi Vagyok, Takarítok

Az első Úriember saját bevallása szerint a húszas évei elején jár, s a magyar felsőoktatás rögös útját taposva vállal munkát. A feleségem mutatta a szórólapot, amit az autójára tett valaki, és nem tudtuk nem végigolvasni. Tudnotok kell, hogy a szélvédőre tett szórólapoknál nagyon-nagyon kicsi a konverziós ráta (pontos számot nem írok, mert nem akarok téves információt adni), azaz iszonyatosan kevesen néznek egyáltalán rá a lapra – mert ez a marketing módszer talán a harmadik legidegesítőbb a postaládába gyömöszölt szórólapok és az index.hu egész oldalas bannerei után. Tehát itt olyat alkotni, amire ránéznek (pláne, el is olvasnak), az művészet, atomfizika és a legmagasabb szintű profizmus egyben. Szabi ezt a szintet hozta szórólapjával (lásd alább). És hogy miért nem dobtuk ki azonnal? Mert kihasznál minden, a rendelkezésére álló ismeretet és trükköt, amit egy ilyen szórólapnál ki lehet használni:

– A papír nem a leggagyibb, tehát normálisan mutat rajta a színes kép, de nem is 500 forintos hiper-fényes csilli-villi, ami már hiteltelenné tenné az egész koncepciót – az olcsóságot és általában a szórólapos formát.

– A lap 50 %-át egy kép teszi ki, ami meghökkentő voltával nemcsak hogy felkelti a figyelmet (öltönyben áll egy alak porszívóval), hanem egyrészt hitelességet is kölcsönöz neki (szó szerint odarakja a saját arcát, már ha ez tényleg Ő), másrészt a meghökkentő szituáció miatt a szem rögtön magyarázatot keres a szokatlan képi élményre, és automatikusan elolvassa a nagybetűs címet.

– A címből és az arra rímelő tagline-ból pedig minden kiderül. Eredeti, rím van benne, rövid, és mindent elmond. Pitching-ből csillagos ötös!

– a szokásos hirdetés egyes szám harmadik személyű lenne (Egyetemista keres/vállal állást/takarítást), ami ugye személytelen. Ezzel szemben Ő megoldja három szóval, a maga nemes egyszerűségében, őszintén és napnál világosabban: Szabi vagyok, Takarítok.

– Négy blokkban indokolja meg, hogy mi a versenyelőnye a rengeteg hasonló szolgáltató versenytárssal szemben. Mind a négy blokk egy-egy szóval kezdődik, amiből látszik, hogy érti potenciális piacának problémáit, és direkt ezekre ad választ.

– a négy blokk mindegyike rövid, velős, lényegre törő. Szinte nem lehet nem továbbolvasni.

– a csúcsok csúcsa a finom, amerikai típusú konkurencia-alázós rész: “Huszas éveim elején a felsőoktatásban. Szerinted én súrolom ki jobban a kádad, vagy a nagyi a sarkon túlról?” (basszus, igaza van. Ennyi.)

– mind a négy blokkot ikonok erősítik meg az első szó előtt, ami látszólag lényegtelen, de nézzétek egy pillanatra a szórólapot úgy, mintha az ikonok nem lennének: bele sem kezdenék a féloldalnyi szöveg elolvasásába. A képírás megtöri és tagolja a szöveget – és így elolvassuk.

– a lap alján QR-kód, email és telefonszám, semmi felesleges dolog, csak a kontakt információk. A QR-kód ugyancsak az emailt és a telefonszámot tartalmazza, nulla sallang.

Well done, Szabi, ezzel a tehetséggel egy dinamikusabb piacon már valamelyik multinál dolgoznál a marketing osztályon – és senkit nem érdekelne, hogy még nincs meg a diplomád…

Elmosom helyetted

Mangel Koppányról a HVG is írt korábban, mivel a profi marketingnek itt azonnali virális terjedés lett a jutalma. A Facebook-on valamiért egy időben távoli event formájában publikálta Koppány a szolgáltatását – elmosogat mások helyett Budapest centrális kerületeiben. Az event forma talán véletlen, talán a FB bizonyos, csak eseményekre vonatkozó sajátosságait tudatosan használja ki. Érdemes elemezni azt, ahogyan a szolgáltatást összefoglalja:

Környezettudatos: nem folyatom a csapot. (nyilván a legtöbben lesza*ják, hogy mennyi vizet használnak mosogatás közben, de azért nem mindenki. A megjegyzés egyrészt szofisztikált kritika a jelenkor reklámjaira vonatkozóan, másrészt jelzés, hogy van piacismeret. Zseniálisan finom kis cinizmus, leheletnyi önirónia, mely egy a takarításnál is egyszerűbb szolgáltatást emel az unásig hallott buzzword-ök révén a mindennapi reklámokkal egyenértékűen komoly szintre.)

Közösségi: dumálhatunk közben. (Újabb bullshit buzzword a magyarázattal ironikussá konvertálva. Rövid, fordításszerű magyarázat mindössze két szóban. A mindennapi nyelvezettel hitelességet teremt.)

Szociális: segítesz rajtam, én meg rajtad. (Ez már társadalmi bizonyíték jellegű eszköz, az olvasó szociális érzékére apellál. A szolgáltatás sima munka, nincs benne semmi szociális tényező, de Koppány ezzel finoman jelzi, hogy szüksége van a melóra, és ha igénybe veszed a szolgáltatását, azzal egy dolgozni is hajlandó egyetemistát támogatsz. A szolgáltatás eredménye valójában az elmosogatott edény, de a szerző megtalálja ezt a kis plusz érvet is, és ellentmondást nem tűrően, mégsem etikátlanul zsákolja be vele az érzelmi labdát. Miközben nem rinyál, nem siránkozik, mégis tudjuk, hogy szüksége van a melóra. Elegáns, egyenes és vérprofi fogalmazás.)

Én: Mangel Koppány (gyakorlatilag team description, ahogy minden pitch elején szokás.)

Adomány: 1 óra 1000 huf, vagy alkuszunk (több-kevesebb, csere-bere, kaja-pia) (adománynak hívja a fizetséget, melyet rögtön finomít is az egyéb lehetőségekkel, így a legsóherebb olvasó is lassanként belazul, ami azért fontos, mert ennek a szolgáltatásnak a piaca eddig nem létezett – Koppány próbálja megteremteni. Itt már rendesen szarul érzi magát az ember, ha nem hívja azonnal, hiszen még hard cash fizetség híján is hajlandó kimenni hozzád és elmosogatni!)

Rendelés itt: elmosomhelyetted@gmail.com (brand-elt mail cím értelmetlen és túlzás lenne, de a szolgáltatás jelleget a szerző a külön erre célra gyártott gmail-es címmel hangsúlyozza.)

Mikor: egész évben. (ez az egyik legjobb húzás, amivel jelzi, hogy vállalkozás jelleggel csinálja, nem pillanatnyi pénz-szükséglet miatt – sokkal hitelesebb tőle, és nem kell kutakodnia a jónépnek, hogy ez most csak ma, vagy a héten, vagy mi van?)

Hol: Budapest I, II, III, V, VI, VII, VIII, IX, XI, XII, XIII kerületeiben ingyen kiszállással! (finom jelzés rá, hogy a költségeihez az utazás is hozzátartozik, de ezt megoldja, mert szolgáltató szerepkörbe pozícionálja magát, ott pedig az “ingyen kiszállással” szófordulat szinte már általános. A mögöttes üzenet, hogy szolgáltatóként komolyan veszi a munkáját.)

Próbáld ki. (elsődleges call-to-action)

Vagy szólj annak akinek szüksége lehet rá. (másodlagos call-to-action, ahogy azt a UI designról tanítják. A két lehetséges akciótól az olvasó azt hiszi, hogy választást kínáltak neki, és az emberi elme ilyenkor általában automatikusan és tudattalanul választ is. Valójában mindegy melyik alternatívát választja az olvasó, attól Koppánynak lesz egy újabb ügyfele – már ha az action megvalósul.)

Nap mint nap látok marketing problémákkal küzdő startupokat, kis-, közép- és bizony nagyvállalatokat is. Közben ilyen született tehetségek hevernek parlagon, akik valószínűleg egy profi fizetésének töredékéért dolgoznának rátermettségük és állhatatosságuk révén talán még az öreg rókákat is meghazudtoló eredményességgel. Csodálkoznék, ha nem csapna le rájuk egyetlen startup vagy kisvállalkozás sem! A legendás Y Combinator pont ilyen tehetségeket gyűjt össze, és kerestet velük egy problémát, amit majd megoldanak. Egyik Úriemberrel sem találkoztam, nem ismerem őket, nem tudom, milyenek emberileg – mondjuk ez könnyen kideríthető. Viszont őszintén remélem, hogy mindketten marketing szakos közgazdászok! Ami azonban tuti biztos: nem félnek megcsinálni bármilyen nehéz munkát, nulla pénzből is félelmetesen kreatívak tudnak lenni és eszük ágában sincs belenyugodni abba, hogy nem születtek bele a tutiba. Ezt a típust én úgy hívom, hogy Született Vállalkozó! Szabi, Koppány: Nagyon-nagyon drukkolok Mindkettőtöknek!

Facebook Rulez

Közzétéve 2013.04.02. Szerző: Csóti Janka

Van a Facebookon néhány megkötés, amelyekről könnyű megfeledkezni, aztán pedig piszok nehéz korrigálni a baklövést. Lássunk most ezek közül a legfontosabbakat. Előre bocsátom: az előírások gyorsan változnak, ezért érdemes időről-időre visszatérni a témára, és page kezeléskor, promóció indításakor konkrét kérdés estén feltétlenül megnézni az aktuális szabályozást. A kiindulási alap az, hogy a Facebook nagy figyelmet fordít a jogi kérdésekre – a felhasználók személyiségi jogaira és a saját szempontjából fontos ügyekre egyaránt. Alapvető, hogy teljes egészében a felhasználó/adminisztrátor felelőssége, hogy mit posztol. (A tartalom köztudomásúan nem lehet – többek között – sértő, gyalázkodó, pornografikus, erőszakos.)

Okosan válassz nevet

[quote align=”right” color=”#999999″]Never treat your audience as customers, always as partners. – Jimmy Stewart[/quote]
A page létrehozásakor az első fontos teendő a megfelelő névválasztás. Ebben legyél körültekintő, mert ezt csak 200 rajongó eléréséig lehet módosítani, és utána hivatalosan nem – jelenleg. Bár 200 fő fölött lehet egyéni kérelemmel próbálkozni a Facebooknál, de a jóváhagyás kétesélyes. (Ez érthető megkötés, hiszen ha valaki lájkolta a „Csillámpónik a világbékéért” rajongói kört, nyilván nem örülne, ha egyik napról a másikra „Horror fimklub” névre keresztelnék át.)

Cover fotó

A jelenlegi Facebook design esetében a legharsányabb vizuális elem a cover kép, amely minden látogató számára publikus. Éppen ezért erre vonatkoznak a legszigorúbb szabályok is:

Nem javasolt, hogy 20%-nál több szöveget tartalmazzon
Semmi esetre se tüntessünk fel ezen a felületen árra vonatkozó információt (pl. „40%-kal olcsóbb”) vagy fogyasztásra történő felszólítást (pl. „Töltsd le a socialmusic.com-on”), továbbá
Semmilyen kontakt infót, amelyeknek az „About”-ban a helyük (webcím, e-mail cím, postacím)
A cover képen tilos a Facebook elemek használata is („Like” vagy „Share”) és
A Facebook nem támogatja a felszólításokat sem („Szólj a barátaidnak!)

Színes csokrot lehetne gyűjteni azokból az oldalakból, amelyek ezt nem tartják be, mégsem érdemes kockáztatni, mert a Facebook bármikor ellenőrizheti, és meg nem felelés esetén szó nélkül kiiktatja a nagy műgonddal szétlájkoltatott oldaladat.

Under cover

A 20%-os szabály a nemrégiben módodult hirdetési előírásokban is érvényes. Ez azt mondja ki, hogy a hírfolyamban a hirdetések és a szponzorált történetek nem tartalmazhatnak olyan képet, amelyen a szöveg aránya meghaladja a 20%-ot. A jobb oldali sávban megjelenő hirdetésekre és a nem szponzorált posztokra természetesen ez továbbra sem vonatkozik! A hírfolyamban megjelenő hirdetéseknél a hivatalos Facebook-ajánlásnak megfelelően arra kell figyelni, hogy a kép lehetőleg reális kép legyen, amely valós helyzetben készült – szemben az általános stock fotókkal. Itt is igaz, ami a cover képnél: a fotón javasolt kerülni a „call to action” üzenetet, az ár és az elérhetőség feltüntetését. Minden ehhez hasonló részletet a kép leírásában érdemes szerepeltetni. A Facebook hivatalos állásfoglalása a 20%-os szabályról itt elérhető.

Appok

Szinte mindenen oldalon van már alkalmazás, amelyek közül nagyon sok nyereményért is működik. Ezeknél, legfontosabb szabályként fel kell tüntetni, hogy a játékért – a page adminisztrátoraként – te vagy felelős, és nem a Facebook. Ez a meghatározó szemlélet, amelyen a nyereményjátékokra vonatkozó Facebook-szabályzat alapszik. Sok máshoz hasonlóan ez is sűrűn változik, de érdemes kiemelni néhány elemet, amelyek fölött az oldalak üzemeltetői hajlamosak átsiklani…

[dil dil = 2298]

Nem lehet a Facebook alapvető funkcióit arra használni, hogy azzal a user automatikusan részt vegyen a promócióban. Tehát például egy poszt lájkolásával vagy egy check-innel a felhasználó nem léphet be egyből az alkalmazásba, és a „like” szavazó mechanizmusként sem működhet. Tilos a nyerteseket a Facebookon értesíteni: posztban, chat-en, de ezt még üzenetben sem tehetjük meg! (Ezért fontos a megfelelő adatokat – legalább az e-mail címet – elkérni a nyereményjátékhoz.) Minden promóció előtt érdemes ellenőrizni az éppen aktuális szabályokat.

És hogy hogyan lehet könnyen, gyorsan promóciót indítani? Egyre több cég foglalkozik olyan sztenderd alkalmazásokkal, amelyeket könnyű átskinelni, így nem szükséges elölről kezdeni a programozást, csak az alkalmazás jogdíját kell a promóció idejére (általában 2-4 hétre) kifizetni.

Néhány tipp található még ezen az oldalon és még ezen is. Érdemes tehát figyelni a Facebook szabályait, és körültekintően bánni velük, különben a sokat dédelgetett közösségi profilunk egy csapásra eltűnhet!

Az első ezrest nem adják ingyen

Közzétéve 2013.03.01. Szerző: Csóti Janka

Rendben, van egy startup ötleted. Lelkes vagy, dolgozol rajta, haladsz vele, és nyilván szeretnél mást is fellelkesíteni. Szert kell hát tenned az első 1000 rajongóra a legnépszerűbb közösségi oldalon, hogy megismerjék a projektedet és lehetőleg támogatókat is szerezz. Erről az infografikáról lejön, miért olyan fontos ez. Elsőre talán ijesztőnek tűnhet a feladat, pedig nem lehetetlen és nem is bonyolult. Step by step kalauz következik.

A nulladik lépés: tervezés

Kevés dolog van, amibe tervezés nélkül bele lehet vágni. Na, a social media sem ilyen… Ülj le, és gondold végig, mit szeretnél, és hogyan akarod elérni azt a célt. A legfontosabb kérdés a tervezés során: a miért? Gondold végig, hogy miért fognak követni, kommentelni, lájkolni és megosztani tartalmakat a követőid? Milyen extrát tudsz nyújtani, amit mások nem, mitől vagy különleges? Koncentrálj arra, hogy kihez szólsz, kit akarsz elérni? Ha megvan a ki és a miért, már csak egy kérdés marad: a hogyan? Tehát hogyan is kell nekifogni?

1. Hozz létre egy oldalt!

Egyszerűnek tűnik, pedig mégsem egyértelmű. Létre kell hozni egy oldalt egy találó névvel. Jó eséllyel a projektednek vagy cégednek van már neve, használd bátran, csak ne felejtsd el beállítani a direkt linket is. (Például így: http://www.facebook.com/startupdateblog) Ne felejtsd el: részletes, figyelemfelkeltő információkat kell megadni. Tölts ki mindent, amit lehet: Info, About you, Contact, és a többi. Ettől nem fog spamnek tűnni, ha a következő lépcsőre lépsz.

2. Hívd meg és irányíts!

Hívd meg az ismerőseidet, de csak azokat, akiket érdekelhet az oldal. Nem érdemes gondolkodás nélkül, mindenkinek küldeni értesítést az oldalról, mert a visszájára sülhet el. Ahhoz, hogy el is fogadják a meghívásodat, első pillantásra látniuk kell a meghívottaknak, hogy miről szól az oldal. (Lásd egyes pont.) Nagyon fontos az is, hogy egyértelmű legyen: valamit nyújtasz, amiért érdemes követni a page-et. Ez később lehet kedvezmény, kupon, letölthető háttéranyag, de először valószínűleg tartalom lesz.

3. Content, a klasszikus

Sok százan leírták, és ezerszer mondták el, de muszáj beszélni róla: a content jelentősége nem megkerülhető. Tartalmat kell szolgáltatnod, és ebből be kell tárazni, mielőtt élesíted az oldalt. Gondold végig, mit posztolsz. Ne csak másodkézből szerzett blog-bejegyzéseket ossz meg, hanem hozz létre saját tartalmat. Variáld a lehetőségeket: posztolj képet, videót, készíts szavazást. Dobj fel egy témát, ami beszélgetést generálhat. Tervezz, ahogyan a nulladik pontban említettem, de ne légy rugalmatlan: ha beleszaladsz egy érdekes hírbe, oszd meg, légy az első és improvizálj, ha kell. Érdemes végignézni ezt az újabb infografikát a tartalom hatásáról és fajtáiról.

4. Lépj ki a Facebookról!

Oké, van egy Facebook page-ed, és már szóltál is mindenkinek, akit Facebookon el tudsz érni, de még nem állsz fényesen. Nosza, lépj ki a Facebookról! Oszd meg az oldalad a többi közösségi oldalon is, ahol jelen vagy: twitteld ki, töltsd fel a LinkedIn profilodra, vagy akár pineld ki. (A többi fontos közösségi oldalról majd egy külön posztban írok.)

5. Használj plug-int!

[quote align=”right” color=”#999999″]If you have a strong, loyal community, you can do anything. – Jacob Dehart, Founder of Threadless[/quote]Most fordulunk át kicsit technikásba. Tehát kiléptünk a Facebookról és feltételezzük, hogy van egy weboldalad, ami az egész projekt háttere. Oda illessz be egy plug-int és láss csodát! Válassz az oldalba passzoló, de jól látható plug-int, ami megkönnyíti a page megtalálását. Lehet, hogy a hatás nem azonnali, de általában jelentős. További official infók a plug-in választékról: itt találhatóak.

6. Pénzt vagy lájkolót?

Sajnos a social media marketing nincs ingyen, ahogyan erről már írtam az előző bejegyzésben. Ami viszont jó hír, hogy akár pár ezer forinttal indítható Facebook hirdetési kampány. A két kedvenc eszköz: promoted post és Facebook ad, ami a felhasználó falának jobb oldalán jelenik meg. Amire mindenképpen érdemes figyelni: megkapó szöveg és kép (content, a klasszikus!) és a jó targetálás. Mivel készítettél tervet, tudod, hogy kikhez szeretnél szólni. Kimondottan nőket érint a projekted? Akkor célozd őket! Ügyelj a korcsoportra, a területi elhelyezkedésre és kétszer is nézz rá a költségkeretre, mielőtt elindítod a kampányt, csak, hogy ne érjen meglepetés – amikor ugyanis átállítod daily budget-ról lifetime budget-ra a kapcsolót, a Facebook automatikusan 350 dollárt állít be.

7. Advanced level: promotion time!

Az emberek szeretnek ajándékot kapni, szeretnek nyerni. Ne gondolj őrületes nagy dologra, de légy kreatív és mindenek előtt óvatos! A Facebook szabályai nagyon szigorúak a nyereményjátékokkal kapcsolatban. Csak hogy egy párat említsek: nem hirdethetsz nyertest a Facebook oldalad falán publikusan és például a cover képen nem utalhatsz a nyereményjátékra. De ez még csak a bemelegítés. Részletes tippek érkeznek hamarosan. Stay tuned!

És mi van a like után? Soha ne feledkezz meg azokról, akik már like-olták az oldalad. Továbbra is nyújts tartalmat, reagálj gyorsan és maradj érdekes.

Légy okosabb, mint a telefonod – Social media 2013-ban

Közzétéve 2013.01.30. Szerző: Csóti Janka

A közösségi médiára MINDEN startupnak szüksége van, mivel ez jelentheti az első számú marketing lehetőséget az induló vállalkozásoknak, ezért idecsalogattam nektek a Startupdate-re a szakma egyik legjobbját. Az alábbi cikk szerzője Csóti Janka, egy különlegesen innovatív szakmai műhely, az Uniomedia Communications online kommunikációs igazgatója. Közösségi médiában én is Tőle kérdezek…

A gyenge brandinget előkelő helyen sorolja fel a korai fázisú főbűnök között egy korábbi bejegyzésében Kádas Péter. Egy startup sikerének valóban alapfeltétele, hogy láthatóvá váljon – nem csak a potenciális befektetők, hanem a majdani ügyfelek, fogyasztók számára is. Ők adhatnak visszajelzést az ötlet életképességéről, velük kell minél hamarabb kapcsolatba lépni valamennyi lehetséges online platformon is, mégpedig úgy, hogy minden, ami a vállalkozásból „kilátszik” , professzionális legyen.

A social media eszközeinek használata nem kérdés, de egészen mások a játékszabályok, ha magáncélból vagy üzleti célból tesszük ezt. Természetesen minden marketinges első ötlete az, hogy „kell egy Facebook page”, aztán pedig „jó, ha beszélnek rólad”-alapon majd generálunk tartalmat, játékokat, eseményeket. A közösségi média ennél lényegesen komplexebb lehetőséget teremt a kapcsolatépítésre, de hatékony alkalmazása tájékozottságot, szakértelmet igényel.

A Harvard Business Review friss felmérése alapján a közösségi mediát használó cégek mindössze 12%-a érzi úgy, hogy hatékonyan kezeli azt. Ez részben meglepő, másrészt beszédes szám. Az ember azt hinné, mi sem egyszerűbb, mint írni egy tweet-et vagy egy Facebook-posztot, de a felmérés eredményéből látszik: a többség már tisztában van azzal, hogy ennyi nem elég. Ezért a közeljövőben felvirágozhatnak majd azok a kurzusok, tanfolyamok, egyetemi szakok, amelyeken e terület hatékony művelését oktatják a résztvevőknek, sőt MBA-képzések indulnak a szakemberek legmagasabb szintű képzésére. A közösségi médiában rejlő lehetőségek folyamatosan változnak, a trendeket követni kell. Startupper szemmel is érdemes áttekinteni, mi várható 2013-ban ezen a területen.

A trans-media content az úr

A kommunikáció és marketing a legritkább esetben vegytiszta, szinte mindig felületeken átívelő. Régen elmúlt az az idő, amikor egy szakember csak médiahirdetésben vagy csak banner-kampányban gondolkodott, és ez a tendencia egyre erősödik. 2012 a content éve volt: széltében-hosszában friss, egyedi, kreatív tartalom készült nap mint nap. Ez 2013-ra is igaz, de a dolog egyre összetettebb. Nem elég egy frappáns Facebook-posztot megírni, rendszerben kell gondolkodni.

Ma már édes kevés, ha egy cégnek van Facebook oldala, hiszen a nagyok mellett tovább nőnek és megerősödnek a speciális közösségi oldalak, mint az Instagram és Pinterest. Mit jelent ez egy vállalkozás számára? Értelemszerűen azt, hogy több felületen kell integráltan jelen lenni: tartalmat szolgáltatni és figyelni a visszajelzéseket – amelyekből egyre több és több várható. A fogyasztók egyre öntudatosabbá válnak, és folyamatos visszacsatolást adnak.

Mobiltelefon, mobilnet, mobil content

Az eNET felmérése alapján Magyarországon 2012 harmadik negyedévében több mint 2,4 millió okostelefon volt forgalomban, ami az összes mobiltelefon 1/3-a, és a szám természetesen folyamatosan nő. Az internet mobillá vált, a fogyasztó tehát bármikor és bárhol online lehet, így azonnali visszacsatolást tud adni. Másrészt egy vállalkozásként, szervezetként egyre jobban kell figyelni arra, hogy folyamatos tartalmat szolgáltassunk, és az kényelmesen befogadható legyen. (A mobiltelefonra nem optimalizált weboldal lassan olyan, mint ha nem is létezne.)

Nézz és láss

2013-ban tovább erősödik a képek és videók ereje. Szárnyal az Instagram, továbbra is töretlen aYouTube népszerűsége. A Gemius Ipsos Audience tavaly októberi adatbázisa alapján naponta 1,6 millió hazai felhasználó, tehát az internetezők 76%-a fordult meg a YouTube-on. (Ha az Indavideót és a Videát is hozzáadjuk, akkor az elérés havi 78%-ra növekszik.) Az internetezők fogyasztják és megosztják a tartalmat, ezzel újabb tartalmat generálva. Érdemes az ötletet, tervezett projektet vizuálisan is bemutatni. Népszerűek és könnyen kezelhetőek például online infografika-készítő felületek. Ha pedig a lehetőségek engedik, akkor nagyobb idő- és költségráfordítással célszerű videóban is közzétenni a részleteket.

Check-in: check it!

Az emberek – talán a vártnál intenzívebben – szeretik megosztani szűkebb-tágabb ismerősi körükkel vagy akár az egész világgal, hogy éppen hol vannak, amiből legtöbbször az is következik, éppen kivel töltik az idejüket és mivel vannak elfoglalva. Ezt a lehetőséget azonban célszerű megfontoltan használni. Gondold végig, startupperként előny vagy hátrány, ha egy potenciális befektetőd látja, hogy a másik székházába csekkoltál be! A legfrissebb adatok alapján a Foursquare-nek világszerte közel 30 millió felhasználója van, akik 3 milliárdszor csekkoltak be, és ez a szám naponta milliókkal nő – az okostelefonok elterjedésével párhuzamosan. Minden évben felmerül a geo-location fontosságának növekedése, és ez idén sincs másként. Magyarországon is számítani lehet a helymeghatározáshoz kötődő akciókra és promóciókra.

Változik a hirdetési modell

Sokan szeretik azt hinni, hogy a social media ingyen van. Mindenkit ki kell ábrándítanom: ez hazugság. Nem csak a ráfordított energiára és munkaórára gondolok, de minden tendencia azt mutatja, hogy a közösségi felületek tisztában vannak az ebben rejlő üzleti lehetőséggel. 2013 a „social advertising” éve lesz: a „Promoted Tweet” és a „Sponsored Story” nyújtja a legkézenfekvőbb lehetőséget arra, hogy minél szélesebb csoporthoz jusson el az üzenet. A várható változások miatt érdemes folyamatosan figyelemmel követni a trendeket.

A Vanília Szerződés

Közzétéve 2012.12.06. Szerző: Dr. Kádas Péter

Sokan kérdezték tőlem az elmúlt hetekben, hogy milyen is egy amerikai típusú term sheet, hol találhatnak mintát rá, hogy átböngésszék. Nos, természetesen az internet tele van ilyen mintákkal, bár én inkább azt javasolnám, hogy a mögötte lévő elveket érdemes megérteni, mintsem belemenni az angol jogi szöveg részletes elemzésébe. (Arra ott vannak a méregdrága ügyvédek…)

A befektetési tárgyalásokat csak a legkezdőbbek csinálják ilyen ügyvédek jelenléte nélkül, úgyhogy sokkal inkább érdemes tisztában lenni a fogalmakkal, a súlyokkal és a várható lépésekkel, ehhez pedig nem a jogi szöveg nyújtja a segítséget, hanem a lehetséges kimenetelek elemzése és az ottani szokások ismerete.

Annak, hogy mégis ide fogok linkelni egy letölthető term sheet-et, az az oka, hogy ezen dokumentum puszta létének ismerete komoly tárgyalástechnikai előnyhöz képes juttatni bárkit, aki amerikai (vagy akár magyar) tőkebevonásról tárgyal. Ez a term sheet különleges, mégpedig a megszületésének körülményei miatt, és úgy hívják, hogy Vanilla Term Sheet (nem bírtam ki, hogy ne fordítsam le a címben, utólag is bocsánatot kérek érte, de annyira találó – mondom miért):

Előzmények

Egyszer volt hol nem volt néhány kivételes képességű VC (Venture Capitalist – Kockázati Tőkebefektető), aki pár évvel ezelőtt észrevette, hogy az átlagos befektetési összeg csökken, és egyre több vállalkozás képes 1-1,5 millió dollárból, vagy még kevesebb pénzből piacra lépni. Ez a startup kultúra felfutásának, az Eric Ries által kitalált Lean Módszertannak, a befektetők egyre korábbi belépési igényének, a cloud technológia elterjedésének és még egy sor egyéb dolognak köszönhető, lényeg hogy a tendencia egyértelmű volt, és folytatódik ma is. A fent említett összegek már inkább az Equity típusú és nem a convertible debt típusú deal-ekbe tartoznak, erről bővebb információkat találtok ebben a posztban.

Még egy kis előzmény

Leszögezhetjük, hogy a cap nélküli convertible debt jobb, mint a preferred stock, viszont a preferred stock jobb, mint egy capped convertible debt. Miért is? Ugye megbeszéltük, hogy a convertible debt alkalmazása esetén egy olyan hitelhez jut a vállalkozás, ami az első preferred stock típusú befektetés alkalmával sima common stock-á konvertálódik. Hogy milyen áron? Ugyanazon az áron, amiért a Preferred Stock kapja a részvényeit. Igen ám, de ha az első Preferred Stock (tehát a Series A) cégértékelése, azaz a premoney valuation-je túl magas, akkor kevesebb részvényt kap az az angel investor, aki belement a cap nélküli hitel alapú befektetésbe, ezért ellenérdekelt lesz a magasabb premoney-ban, ami ugye totál szívás (neki). Erre találták ki a cap-et, csakhogy az megint egy önkényes szám, és ha túl alacsony, akkor a vállalkozó veszít rajta. Erről bővebben (és angolul) itt olvashattok. Cap nélkül viszont az angel investorok sem írnak már alá. Marad a cap-pelt convertible debt, de akkor meg inkább jöjjön a smart money. [quote style=”boxed” float=”right”]Entrepreneurship is living a few years of your life like most people won’t, so that you can spend the rest of your life like most people can’t.[/quote]

A sztori

Lényeg, hogy néhány innovatív gondolkodású befektető kezdte rossz szemmel nézni, hogy ugyanannyit fizetnek ki ügyvédekre egy 1 millió dolláros befektetésnél (kb 30-40e dollárt), mint egy 8 millió dollárosnál, és hogy ez mind a befektetőknek, mind a vállalkozóknak nagyon drága mulatság. Convertible debt-be nem akartak belemenni, a Preferred Stock tárgyalások meg hosszadalmasak és drágák voltak, hát gondoltak egy merészet és megkértek egy Ted Wang nevű ügyvédet (aki képviselte már a Facebook, a Twitter, vagy a StumbleUpon nevű kis startupocskákat is), hogy csináljon egy olyan egységes term sheet-et, ami minden pontjában a vállalkozóknak kedvez az investorok ellenében, de még éppen tartalmazza azokat a garanciális szabályokat, ami nélkül akár rulettre is tehetnék a pénzüket a befektetők. Az elv az volt, hogy amelyik vállalkozó ezt nem írja alá, azzal nincs miről tárgyalni, aki meg aláírja, az boldog lesz, úgyis lehet majd sanyargatni később hülye term sheet-ekkel, amikor 15-20 millió dollárt készül behúzni a cégbe – most inkább dolgozzon a kis zseni, ne ügyvédekkel meg befektetőkkel izmozzon, hanem virítsa az ügyfelet meg ötleteljen a terméken. Így született meg a term sheet, ami olyan édes a vállalkozóknak, mint a vanília, és így ragadt rá a Vanilla Term Sheet kifejezés, hivatalos nevén Series Seed Documents.

Ha egy amerikai befektető érdeklődik a céged iránt, érdekes lépés javasolni, hogy alkalmazzátok a Vanilla Term Sheet-et kiindulásként. Ha belemegy, valószínűleg komolyan gondolja, még ha módosításokat is kér benne, legalább látszik a maximum, ami elérhető lenne egy befektetőnél és a maximumtól való eltérés is gyorsan transzparens lesz – ha nem megy bele, akkor is érdemes összehasonlítani a kapott term sheet-et a Series Seed dokumentumokkal.

Mind Amerikában, mind itthon van pár kapzsi és ostoba „befektető”, akiknek némi pénzük talán van, de értékes iparági kapcsolatrendszerük, valódi tapasztalatuk és világszínvonalú referenciáik nincsenek – ergó többet ártanak, mint használnak. Ugyanakkor vannak olyanok – itthon és külföldön egyaránt -, akik bár nem világhírű VC-k, jó képességeik és lényeglátásuk révén, saját pénzüket kockáztatva, sok munkával és kitartó tanulással sikeres Seed befektetőkké váltak (mint például Károlyi Antal) vagy válnak a jövőben. E két befektető típus elkülönítésére – ha más módszerek kudarcot vallanak – hasznos mankó lehet a Vanilla Term Sheet, amit az alábbi gombra kattintva tudtok letölteni.

[button color=”#ffffff” background=”#156AA4″ size=”medium” src=”http://www.seriesseed.com/posts/documents.html”]Vanilla Term Sheet Letöltése[/button]

StartUpdate

Az ötlet semmi. A megvalósítás minden.

Címke: Facebook