Címke: szellemi tulajdon

Intellectual Property in the United States: Myths and Realities (English version) Part 2/1

Közzétéve Szerző:
Válasz

startup, startupdate, pitch, pitching, vc, legalThis article was written by Ian Bennett, an exceptional lawyer and friend in San Francisco, truly committed to startups and highly experienced in corporate law and intellectual property. Ladies and Gentlemen, here comes some unique insights crafted exclusively for all of the innovative readers of  Startupdate Blog. – Peter Kadas

Dear Readers, to those of you who viewed the title of this article and have not yet run screaming in the other direction…I would like to begin by posing a simple set of questions:  When you were five years old did you have a blanket or a favorite toy that could protect you from the Boogey Man?  I certainly did.  And if the Boogey Man had really materialized one dark and stormy night, would your chosen item have protected you from being ripped to shreds?  Probably not 🙂

Well, intellectual property presents a similar scenario.  It can make you feel very secure if you have it, or you think you can get it, but if you don’t truly understand its nature and its good points and bad points, well, when the boogey man comes, you may find yourself with a snot-covered piece of cloth when in fact you could use a howitzer.

So to reduce your chances of getting ripped to shreds, let’s talk a little bit about some of the more common myths and misconceptions about US intellectual property and discuss some of the realities which you may actually face.

Myth Number One:  Having a great idea or a great concept amounts to intellectual property.

Reality:  Ideas alone do not amount to intellectual property and normally concepts do not either, unless they are significantly developed.  Having intellectual property in the US results in substantial rights under federal law, and for this reason among others, intellectual property is not handed out freely for ideas or abstract concepts; in the case of every type of IP, significant requirements are involved.

  • Copyrights are often the easiest to obtain; by simply fixing any form of creative expression in a tangible medium, the creator (commonly called “author”) automatically obtains what is called a ‘copyright at common law.’  No federal registration or application is required for obtaining a common law copyright, but if you want to enforce your rights, you will need to apply for and register a federal copyright.
  • Trade Secrets essentially only come into existence when the concerned item or items are developed in a confidential fashion.  But that is not enough; once developed, a trade secret only endures so long as proper efforts to protect it from disclosure are maintained.  In many cases this means substantial legal safeguards through confidentiality agreements or non-disclosure policies, as well as rigorous business protocols and security.  Famously, for many years the original recipe for Kentucky Fried Chicken was kept in a vault and transported by armored car.
  • Trademark rights only exist when a distinctive brand, slogan, name or form of marketing is used in commerce in relation to a specific good or service in a meaningful, consistent and not nominal fashion.  So what the hell does that mean?  Well basically you have to be selling your product with regularity to have trademark rights…so if you’re a pro athlete, your “trademarked” move probably doesn’t count.  Further, if you want enforceable federal rights, you’ll have to actually register your trademark, submit proof of use in commerce or intent to use, and then properly enforce it against infringers…all good reasons to have an attorney (insert shameless plug here).
  • Patents…okay, we will dive into this topic in much greater detail during a future article, but to sum it up, patents are expensive to get and more expensive to keep, you don’t have one automatically because you have an idea for an invention, and even if you’ve actually invented something you still need to file an appropriate application to obtain the rights, for which you will probably need the help of experienced counsel…online document preparation sites just aren’t the same and usually won’t provide you with strategic advice concerning your risk or options.  Also, bear in mind that patentable material has numerous requirements and must generally be a system, method, process, machine, apparatus, device or technique which is reduced to practice (meaning actually made or conceived in great detail), and which is novel and nonobvious.

Still reading?  Fantastic!

Myth Number Two:  Having intellectual property creates inherent business value.

Reality:  This is a common issue that our law firm runs into.  An inventor or a business owner has some form of intellectual property, or has material with the potential to be intellectual property, and automatically makes the assumption that having this IP will result in increased business value and a greater incentive for investment or means for licensing or sales.  The reality is that one’s IP is often only as valuable as one’s business or one’s resources.  Copyrights and trademarks may only be valuable if you have a creative work that others want to buy or use, or you have a business or a brand that others want to emulate or associate with.  Trade secrets may only be valuable if you have a confidential piece of information that gives your business an advantage, or that your competitors would like to get a hold of.  Patents may only be valuable if you have a business that is otherwise worth in investing in and you can actually practice your patent without conflicting with the patent rights of others.

Now of course, there is always the view that value is just about having protection or the freedom to create and invent without being ripped off.  Well, this is an absolutely valid point.  But the unfortunate reality of US intellectual property law is that the protection you can get is usually only as good as the amount of money you have to back it up.  Starving musicians and mad scientists…can be 100% deserving of rights, but maintaining them may require a couple hundred thousand dollars (copyright and trademark litigation) or a couple million dollars (trade secret and patent litigation)…or more!

Myth Number Three:  If I get a patent its primary value will be to incentivize investment

Reality:  For most startup companies, a typical investor is not going to be primarily motivated to commit money on the basis of a patent.  As discussed above, in most cases single patents do not have a ton of inherent value and enforcing patents is big business.  Rather, most investors will look at a patent as a form of reassurance that the competitive and prior art space has been reasonably considered and that the likelihood of some future dispute between inventors or partners in the concerned business is minimal because the IP has been accounted for.  So if you pursue a patent, in terms of value, think about ‘investor reassurance’ as opposed ‘investor incentive,’ and remember that creating a barrier to entry or establishing a licensing program often requires significant leverage beyond a patent itself.

Myth Number Four:  Intellectual Property doesn’t always need to be an early business consideration

Reality:  When starting a business or a venture, intellectual property should always been among the earliest considerations.  Just because you sit down and have a sensible conversation about your current IP or potential IP, does not mean that you are then locked into spending money that you do not have to develop or implement it.  In reality, early strategic consideration may end up costing you a couple thousand dollars in legal fees, but failing to undertake such consideration and then plan and implement accordingly can come at a far greater price.  Here are three examples:

1. You start a business with a creative product aimed towards kids.  You don’t register a copyright for your products or keep records of who you market to.  One day a franchise is launched upon the basis of your original creations and you ultimately fail to obtain any recourse because of a lack of evidence.

  • Cost of proper consideration and preparation:  Copyright Registration, $300-$800 per copyright on average; maintaining records of access and having an NDA, typically $1000-$2000.
  • Cost failing to do so:  The above scenario is roughly what happened with regard to the business empires of both Bratz Dolls and Build-a-Bear Workshop; both are billion-dollar ventures.

2. You develop and launch a venture that includes a software suite with several catchy product titles.  You experience reasonably successful growth and ultimately enter into negotiation with a potential investor for securing a capital raise; however you never register trademarks for any of your products or company name.  During the course of due diligence it is discovered that there is a company which provides similar services to yours and which utilizes some similar trademarks that are registered.

  • Cost of proper consideration and preparation:  Trademark Registration, $650-$1000 per mark on average; preemptive rebranding, a mere inconvenience usually nominal cost.
  • Cost of failing to do so:  Post Launch Rebranding, at least several thousand dollars; trademark litigation, usually $100,000 and up; loss of investor confidence, detrimental to business future.

3. You invent a fantastically effective new toy for couples.  You give out a few for free to your married friends just so you can sure there are no kinks in the invention (of course if there are kinks you may not have many friends left), then later you ask those friends if they would consider buying such a product.  You never have any of your friends sign an NDA (because that would simply ruin the mood) and you don’t think about filing for a patent until one-year later when you decide to start a mail-order business.

  • Cost of proper consideration and preparation:  Provisional Patent, $3000-$5000 on average.
  • Cost of failing to do so:  Since you “published” your invention when testing marketability, you then had one year to file for at least provisional rights, at the end of that year you became barred from filing and now essentially neither you nor your business will be getting lucky.

Myth Number Five:  The biggest threats to your intellectual property are infringement or bullying from large companies.

Reality:  In most cases actionable infringement of your IP is not as likely to occur as you may think and even if it does, you may be best served considering options other than suing.  For copyrights some amount of infringement can almost be inevitable (particularly in the digital media space), but in most situations filing suit is not efficient and there is no real reason to do so unless you are losing significant sales as a result.  This said; there are numerous methods of administrative action which may serve as an effective form or resolution or deterrent.   For trademarks, infringement can be a bigger issue because US law dictates that if you don’t enforce your marks, you may lose them.  Failure to use and failure to monitor are often more dangerous than actual infringement.   For patents, frankly if you’re a startup you likely can’t afford to litigate so a much bigger concern should be how you can position yourself through business strategy and careful patent application to minimize the risk of conflict ever even occurring.

Regarding large companies, the bottom line is that if you attract the attention of a big operation you are probably doing things right (unless you are doing something to infringe their IP), but in most situations a major corporation is not going to act like a troll and try to force you out of the space because if they want your IP it will likely be a lower risk for them acquire you, seek a license or simply compete.

The real key to maintaining your intellectual property in a safe and cost effective fashion is to consider it in the context of both your business and the overall market space on a regular basis and be aware that the biggest threats to your IP are likely your own actions or those of your employees, contractors or partners or clients…so manage your relationships carefully!

Myth Number Six:  No startup venture can afford to enforce its intellectual property

Reality:  As a startup what you can’t afford is to litigate claims that don’t have good potential value or that aren’t based upon solid evidence.  Now in many cases this may not be very comforting because for many small ventures an average dispute may not be over any intellectual property of significant value or any major occurrence of infringement.  In small cases such as these, the US legal system is unfortunately under-equipped to help as it does not have many cost-effective options.  However, if you have well established IP with any significant amount of value or potential value and you have monitored it carefully¸ then in any case of major infringement it is likely that you will be able to find effective counsel to represent you on contingency.  Just bear in mind that legal fees are not the only cost-driving element in litigation; if for example you make a patent claim, you will most likely immediately become subject to a reexamination proceeding, for which the administrative fee alone is over $30,000.  Well established law firms may front some costs on your behalf, but win or lose, you will have to pay them back!

Intermission

Alright guys and gals, that’s it for this this portion of the article.  Thank you so much for your attention thus far, and if you’ve stopped paying attention don’t worry, the thugs have already been dispatched.  For Myths 7-10 and some bonus tips, as well as the secret to eternal life, please read my next installment.  And joking aside, inquiries are always welcome:  visit www.bounkovabennett.com  Thanks!

The artcile has a second part, and as in every Myths, the end of the story is the most interesting. To be continued soon…

Mítosz és Valóság: Amerikai Szellemi Tulajdon 2/1.

Közzétéve Szerző:
1

startup, legal, vc, ip, intellectual propertyEnnek a cikknek a szerzője Ian Bennett, kitűnő ügyvéd és jó barát San Franciscoban, aki elkötelezett startup hívő és komoly tapasztalatokkal rendelkezik a cégjog és a szellemi tulajdont szabályozó jog területén. Hölgyeim és Uraim, hiteles betekintés következik az amerikai szabadalmak világába – kizárólag a Startupdate Blog innovatív olvasói számára – egy hamisítat Szilícium Ügyvédtől.

Kedves olvasók – már akik a cím láttán nem rohantatok el üvöltve a szélrózsa minden irányába – egy egyszerű kérdéssel szeretném kezdeni: Gyerekkorotokban volt-e olyan takarótok, vagy kabalátok, amelyről úgy hittétek, megóvna benneteket a Zsákos Embertől? Nekem ugyanis volt. És ha a Zsákos Ember egy sötét, viharos éjszakán ott terem, vajon kedvenc varázstakaróm megvédett volna attól, hogy elvigyen? Aligha.

Nos, a szellemi tulajdon hasonló forgatókönyvvel kecsegtet. Hamis biztonságérzetet nyújt, de ha nem ismerjük valódi természetét, jó és rossz tulajdonságait, akkor bizony, amikor a Zsákos Ember eljön, páncélos hadosztály helyett csak egy taknyos takaró lesz a kezünkben. Hogy ilyen esetben ne „vigyenek el titeket”, nézzük meg az amerikai szellemi tulajdonnal kapcsolatos általános mítoszokat, téveszméket, vizsgáljunk meg pár valós veszélyt, amellyel szembetalálhatjátok magatokat.

Első mítosz: Egy nagy ötlet, vagy koncepció máris szellemi terméknek számít.

 A valóság: Nemhogy az ötletek de rendszerint még a koncepciók sem minősülnek önmagukban szellemi terméknek (IP, Intellectual Property), ha nincsenek alaposan kidolgozva. Az Egyesült Államokban a szellemi termék birtoklása a szövetségi törvények alapján komoly jogokat biztosít. Ezért van az, hogy nem minősítgetnek mindenféle ötleteket, vagy ködös koncepciókat csak úgy szellemi terméknek. Bármilyen IP esetében komoly követelményeknek kell megfelelni.

  • Gyakran a copyrightot a legkönnyebb megszerezni: azzal, hogy valaki valamilyen kreatív kifejezési formát egy kézzelfogható platformon (médiumban) rögzít, az alkotó automatikusan megszerzi azt, amit a polgári jog copyrightnak nevez. A polgári jogi copyright megszerzéséhez nincs szükség sem szövetségi regisztrációra, sem kérvényezésre, ám ha érvényesíteni is akarod a jogaidat, akkor már szövetségi copyrightot kell kérvényezni és külön regisztrációra is szükség lesz.
  • Gyártási (vagy üzleti, illetve kereskedelmi) titok akkor jön létre, ha az érintett termék vagy termékek fejlesztése bizalmasan történik. De ez még nem minden, a kifejlesztést követően az üzleti titok csak addig érvényesül, amíg megfelelő erőfeszítések történnek felfedésének megakadályozására. Sok esetben ez titoktartási megállapodások (NDA, Non-Disclosure Agreement) sorát, komoly biztonsági policy-ket és szigorú üzleti eljárásrendet jelent. Köztudott például, hogy a Kentucky Fried Chicken eredeti receptjét sok éven át széfben tartották és csak páncélautóval szállították.
  • Védjegyes jogok csak akkor keletkeznek, ha egy jellegzetes márka, szlogen, név vagy marketingforma kereskedelmi használatban van egy meghatározott áru vagy szolgáltatás vonatkozásában, mégpedig következetesen és nemcsak úgy névleg. De mi a fenét jelent ez? Nos, alapjában véve azt, hogy rendszeresen értékesíteni kell a terméket ahhoz, hogy megmaradjanak a védjegyjogok. Szóval, ha valaki mondjuk profi sportoló, a “levédett” mozdulata valószínűleg nem számít. Ha ténylegesen érvényesíthető szövetségi jogokat szeretnél, akkor regisztráltatni kell a védjegyet, be kell nyújtani a kereskedelemben történő használat igazolását, vagy a használat szándékát, azután pedig rendesen meg kell védeni azt a jogsértőkkel szemben … mindez jó ok arra, hogy legyen egy ügyvéded (Most képzelj ide egy szemérmetlen önreklámot. 🙂 )
  • Szabadalmak. Ennek a témának a mélyére egy későbbi posztban majd leásunk, egyelőre legyen elég annyi, hogy egy szabadalmat bejegyeztetni baromi drága, fenntartani pedig még sokkal drágább. Csak azért, mert ötlet szinten van egy találmányod, a szabadalom még nem jár automatikusan, sőt, ha ténylegesen feltaláltál valamit, akkor is be kell nyújtani a megfelelő kérvényeket e jogok megszerzésére (amihez valószínűleg szükség lehet egy tapasztalt jogi tanácsadóra. Önreklám ide is!) Léteznek ugyan on-line kitölthető dokumentumokat kínáló weboldalak, de ezek nem elegendőek és rendszerint nem adnak megfelelő stratégiai támogatást a kockázatokat és a lehetőségeket illetően. Azt se felejtsd el, hogy a szabadalmaztatandó anyagra rengeteg követelmény vonatkozik és rendszerint rendszernek, módszernek, folyamatnak, gépnek, apparátusnak, eszköznek, vagy technikának kell lennie, mely a gyakorlati felhasználásra koncentrál (vagyis részletesen kidolgozott, vagy kigondolt) és amely újdonságnak, vagy legalábbis rendkívülinek számít.

Nem adtad még fel? Frankó, gyerünk tovább!

Második mítosz: A szellemi termék birtoklása üzleti érték.

A valóság: Ezzel a mítosszal találkozik ügyvédi irodánk a leggyakrabban. Adott egy feltaláló, vagy üzletember, akinek van valamilyen szellemi terméke, vagy olyan anyaga, amely potenciális szellemi termék. Ilyenkor sokszor automatikus a feltételezés, hogy az IP (IP = Intellectual Property, azaz Szellemi Tulajdon) puszta birtoklásának eredménye nagyobb üzleti érték, valószínűbb befektetés, illetve jobb értékesítési pozíció lesz. A valóság az, hogy a szellemi termék gyakran csak akkora értéket jelent, amekkorát az adott vállalkozás, vagy a források egyébként is képviselnek. A copyrightok és a védjegyek csak akkor jelentenek ugyanis értéket, ha olyan terméked van, amelyet mások megvennének vagy használnának, illetve olyan vállakozásod vagy branded van, amelyet mások felül akarnak múlni, vagy társulni akarnak veled. Üzleti titkok csak akkor lehetnek értékesek, ha bizalmas információid olyanok, amelyek előnyhöz juttatják a vállalkozásodat, illetve amelyeket versenytársaid meg akarnak szerezni. Végül, a szabadalmaknak csak akkor van értéke, ha olyan vállalkozásod van, amely amúgy is érdemes befektetésre és ténylegesen alkalmazod is ezeket a szabadalmakat mások szabadalmi jogainak sérelme nélkül.

Persze, sokan gondolják, hogy az érték maga a védelem ténye, az alkotói szabadság megőrzése, hogy bárki feltalálhat bármit anélkül, hogy mások lemásolnák és az alkotót levennék mint a riadt majmot. Hát, ez amúgy totál frankó megállapítás. Viszont az amerikai IP törvény mocskos valósága az, hogy a védelem, amelyben részesülhetsz csak annyit ér, amennyi pénzzel azt meg tudod támogatni. Az éhező zenészek és őrült tudósok 100%-ig megérdemelik azokat a jogokat, melyeknek a fenntartása számukra egyébként több százezer dollárba kerülhet (copyright és védjegy bejegyzés) vagy akár több millió dollárba (üzleti titok és szabadalmi bejegyzés) …esetleg még annál is többe!

Harmadik mítosz: Ha lesz egy szabadalmam, jönnek a befektetők

A valóság: A legtöbb startup esetében a befektető nem egy szabadalom alapján lesz motivált a befektetésben. Ahogy fentebb jeleztem, az egyedi szabadalmaknak általában nincs egy iszonyatos önálló értéke – a szabadalmak érvényesítése viszont már nagypálya. A valóságban a legtöbb befektető úgy tekint a szabadalomra, mint egy biztosítékra, ami jelzi, hogy a verseny-környezetet és a szabadalmat megelőző helyzetet a tulajdonosok áttekintették, így minimális annak a valószínűsége, hogy a feltalálók és partnerek között vita alakulna ki az adott vállalkozásban, hogy kit illetnek e jogok. Ha tehát szabadalom bejegyzésére hajtasz, a befektetők étvágyának felkeltése helyett koncentrálj a befektetők megnyugtatására, és ne feledd, hogy a piacra lépés megnehezítése a konkurencia számára gyakran jelentős erőfeszítéseket igényel a szabadalmon kívül is.

Negyedik mítosz: A szellemi tulajdonnal a legelején nem kell foglalkozni

A valóság: Egy vállalkozás beindításakor a szellemi terméknek mindig az első szempontok között kell szerepelnie. Ha leülsz és értelmesen elbeszélgetsz egy ügyvéddel meglevő, vagy leendő szellemi termékedről, az még nem jelenti azt, hogy attól kezdve annak fejlesztésére, vagy bejegyeztetésére kell költened az összes pénzedet. A valóság az, hogy az előzetes stratégiai mérlegelések néhány ezer dollárba kerülnek a jogdíjak vonatkozásában, de ha ezt nem vállalod be, az sokkal többe fog kerülni később. Nézzünk meg három konkrét példát:

1. Vállalkozásod egyik kreatív termékének célcsoportja a gyerekek. Nem regisztrálsz copyrightot a termékre, sőt azt sem figyeled, kiknek forgalmazod. Egy szép nap azután létrejön egy franchise a te eredeti termékedre alapozva, te pedig a szellemi tulajdonra vonatkozó bizonyítékok hiánya miatt nem számíthatsz semmilyen segítségre.

  • A megfelelő mérlegelés és előkészítés költségei: copyright regisztráció átlag 300 – 800 dollár copyrightonként; a hozzáférések rögzítésének és az NDA birtoklásának díja pedig rendszerint 1000 – 2000 dollár.
  • Ennek elmulasztása esetén a költség: a fenti forgatókönyvben nagyjából mindaz benne van, ami az egyenként is több milliárd dollárt érő Bratz Dolls  és a Build-a-Bear Workshop birodalmakkal történt.

 

2. Kidolgozol és beindítasz egy vállalkozást, amelybe több jónevű szoftver termék is tartozik. Elég komoly növekedést tapasztalsz, végül tárgyalásokba bocsátkozol egy potenciális befektetővel további működő tőke bevonása érdekében, ám sem céged nevére, sem a termékeidre nem regisztráltál védjegyet. Az átvilágítás során kiderül, hogy van egy vállalat, amely a tiédhez hasonló szolgáltatásokat nyújt és hasonló védjegyeket használ, ám azok a védjegyek regisztráltak.

  • A megfelelő mérlegelés és előkészítés költségei: védjegy-regisztráció átlag 650 – 1 000 dollár védjegyenként, preventív rebranding, ami apró kellemetlenség, rendszerint nominális költség.
  • Ennek elmulasztása: cégalapítás utáni rebranding minimum többezer dolláros áron, védjegy pereskedés, rendszerint 100 000 dollár, vagy még több, a befektetői bizalom elvesztése, ami katasztrofális lehet az üzlet jövőjére nézve.

 

3. Kitalálsz egy hatékony játékszert házaspárok számára. Adsz mintát néhány baráti házaspárnak, hogy meggyőződhess, nincs semmi baj a termékkel (persze, ha van, nem sok barátod marad). Később megkérdezed a barátaidat, megvásárolnák-e ezt a terméket. Soha nem íratnál alá egyetlen barátoddal sem NDA-t, azaz titoktartási megállapodást (mert az nyilván nem kicsit terhelné a kapcsolatot) és nem gondolkodsz szabadalom bejegyeztetésében sem, mígnem egy év múlva úgy döntesz, hogy csomagküldő szolgálatot indítasz a termékkel.

  • A megfelelő mérlegelés és előkészítés költségei: ideiglenes szabadalom – átlagban 3 000 – 5 000 dollár.
  • Elmulasztása esetén: mióta „nyilvánosságra hoztad” a találmányodat azzal, hogy tesztelted a piacképességét, volt egy egész éved arra, hogy legalább ideiglenes jogokat bejegyeztess, annak az évnek a végén viszont ezt a vonatkozó szabályok szerint már nem teheted meg így a vállalkozásod védtelen marad a rosszhiszemű másolóktól.

 

Ötödik mítosz: A szellemi termékedre a legnagyobb veszélyt a nagyvállalatok jogsértései, vagy zaklatásai jelentik.

A valóság: A legtöbb esetben a szellemi tulajdonod megsértésének bekövetkezése nem annyira valószínű, mint gondolnád, de még ha meg is történne, a pereskedésnél akadnak jobb lehetőségeid. A copyrightoknál eseti jogsértés szinte elkerülhetetlen (főként a digitális média terén), de a pereskedés legtöbbször nem hatékony és nincs is rá igazi ok, kivéve, ha a jogsértés jelentős veszteségeket okoz neked. Ellenben létezik egy csomó adminisztratív módszer a jogi fellépésre, amelyek a megoldás vagy az elrettentés hatékony formáinak tekinthetők. Védjegyek esetében a jogsértés gázosabb lehet, mert az amerikai jog kimondja, hogy ha nem hasznosítod a védjegyedet, elveszítheted. A védjegy használatának és figyelemmel kísérésének elmulasztása gyakran nagyobb veszélyt jelent, mint maga a megsértése. Ha startup vagy, aligha engedheted meg magadnak a pereskedést, ezért nagyon figyelj oda, hogyan minimalizálod a pereskedés kockázatát a stratégián és a szabadalom gondos alkalmazásán keresztül.

Ami a „gonosz” nagyvállalatokat illeti: ha felkeltjük egy mammut cég figyelmét, akkor valószínűleg jó úton vagyunk (kivéve, ha ezt az ő szabadalmainak megsértésével tesszük). A legtöbb esetben a nagyvállalatok nem trollkodnak és nem igyekeznek letörölni téged a térképről, mert ha akarják az IP-det, kisebb kockázattal jár számukra, ha felvásárolnak, megveszik a licenszet kilóra, vagy egyszerűen törvényesen konkurálnak veled a versenypiacon. A kulcs szellemi tulajdonod biztonságos és költséghatékony megtartásához az, ha mind saját vállalkozásod, mind az általános piaci viszonyok kontextusában rendszeresen monitorozod és tisztában vagy azzal, hogy a legnagyobb fenyegetést szellemi tulajdonodra valószínűleg saját lépéseid, illetve alkalmazottaid, partnereid, ügyfeleid húzásai jelentik… Vagyis válogasd meg kapcsolataidat!

Hatodik mítosz: Egy startup nem engedheti meg magának szellemi tulajdonának érvényesítését.

A valóság: Startupként biztosan nem engedheted meg magadnak olyan igények perre vitelét, amelyeknek nincs potenciális értéke, vagy amelyek nem sziklaszilárd bizonyítékra épülnek. Naná, hogy ez sok esetben nem túl megnyugtató, hiszen sok kisvállalkozás esetében egy átlagos jogvita nem jelentős értékű szellemi tulajdon, vagy komolyabb jogsértés miatt alakul ki. Efféle kisebb esetekben az amerikai jog sajnos nem sokat tud segíteni, mert nem sok költséghatékony lehetőséget kínál. Ha viszont megalapozott IP-d van, amely jelentős értékkel bír, és azt gondosan is kezeled, akkor akármilyen nagyobb jogsértés történik, jó esélyed lesz arra, hogy alkalmas ügyvédet találj érdekeid képviseletére. Azt azért érdemes tudni, hogy a jogi költségek nem az egyetlen kiadást jelentik majd egy per során. Ha mondjuk szabadalmi igényt jelentesz be, szinte biztos, hogy azonnal úgynevezett ismételt vizsgálati folyamat alanya leszel, amelynek csak az adminisztrációs díja 30 000 dollár körül mozog. Jól menő ügyvédi irodák persze megelőlegezhetnek bizonyos költségeket a nevedben, de ha nyersz, ha veszítesz, ezeket végül akkor is ki kell fizetned.

Hát, fiúk, lányok, egyelőre ennyi. Köszönöm a figyelmeteket, még három mítoszt, pár bónusz tippet, és az örök élet titkát a következő részben olvashatjátok. Az érdeklődésnek mindig örülök, látogassatok el a www.bounkovabennett.com oldalra. Köszönöm.

A cikknek van második része is, és mint minden mítosz esetében, itt is a történet vége a legizgalmasabb. Az eredeti angol nyelvű cikket megtaláljátok erre a linkre kattintva. Pár nap múlva folytatjuk …