Deprecated: Function create_function() is deprecated in /var/www/clients/client7/web255/web/wp-content/plugins/wordpress-23-related-posts-plugin/init.php on line 215
Deprecated: Function create_function() is deprecated in /var/www/clients/client7/web255/web/wp-content/plugins/wordpress-23-related-posts-plugin/recommendations.php on line 182
Deprecated: Function create_function() is deprecated in /var/www/clients/client7/web255/web/wp-content/plugins/wordpress-23-related-posts-plugin/init.php on line 215
Egy ötlettől a világhírig rögös út vezet, melyet a startup cégek körüli szereplők (vállalkozók, befektetők, tanácsadók, mentorok, már piacon lévő szereplők, stb.) négy-öt fő fázisra szoktak osztani. Ne gondoljatok azonban éles határvonalakra, még egy gyors sikersztorinál is egyik nap olyan, mint a másik, és a ritka ünneplésre okot adó percek új kihívásokat, megváltozott helyzeteket és természetesen újabb átdogozott napokat hoznak. Nézzük meg, hogy nagyjából milyen kihívásokkal fogtok szembesülni az egyes fázisokhoz tartozó hetekben-hónapokban-években. Az egyes szakaszok végén megadok egy hozzávetőleges cégértékelést, itt a hozzávetőleges szónak nagy jelentősége van. Ha Magyarországon történik a cégértékelés, inkább a skálák alsó végét vegyétek figyelembe, Amerikában inkább a közepét. Ha hardcore sorozatvállalkozók vagytok, és Brad Felddel buliztok együtt, és éppen 15 éve nem volt dot-com válság, és süt a nap, és nincs fiscal cliff, és PR félisten vagy és … akkor esetleg a skála teteje sem lehetetlen. Jöjjön egy ábra (szubjektív, mint ez az egész szakaszolósdi), aztán a részletes elemzés:
Pre-seed fázis
Nem fordítom le a szót, mert nemcsak Amerikában, hanem világszerte így azonosítják ezt a szakaszt – ha valahogyan el kellene neveznem, én a szarból-várat periódusnak hívnám, de félek, ez startup cégek között nem fog elterjedni. Kipattan az ötlet, nagy a rábuzdulás, az ötletgazda szerencsés esetben társalapító(ka)t talál, és elkezdődik a kockás-papíros kidolgozás (ha már piacon lenne a Brickflow, használhatnátok azt is). Ne szépítsük, ez még semmi (nem a Brickflow, hanem a pre-seed fázis), egy ötlet önmagában semmit sem ér, viszont nagyon olcsón, gyorsan és kockázatmentesen lehet ebben a fázisban értéket teremteni, mivel az ötlet kidolgozása, finomítgatása, a csapat összerakása szinte semmibe nem kerül, dokumentumokat gyártani olcsón is lehet – szóval itt legfeljebb az idődet pazarolod. Sokan meg is állnak ezen a szinten, mert álmodozni jó, és ingyen van.
Amit csinálj:
- írd le az ötletet, és nézze meg a csapat minél több oldalról. Finomítsátok, elemezzétek, modellezzétek a lehetséges reakciókat.
- nézz utána a konkurenciának, de alaposan. Ha már van ezer ilyen, nem biztos, hogy érdemes ezeregyediket csinálnod. Ha viszont egyáltalán nincs konkurencia, valószínűleg baromság az ötlet.
- szerezz visszajelzéseket, hogy az ötlet jó-e (ebben a szakaszban teheted meg a legolcsóbban)
- startup cégek általában társ-alapítókkal szökkennek szárba. Hacker and Hustler téma – ebben a cikkben megbeszéltük. Nem érthetsz mindenhez, a csapatba kell technológiai és üzleti csóka is.
- találd meg a core-funkciót, vagyis a megoldásod lényegét (ez lesz a megvalósítás fókusza)
- menj startup versenyekre! A legolcsóbb, leggyorsabb visszajelzési lehetőség, ráadásul rengeteget tanulhatsz belőle.
- tudd, hogy alkalmas vagy-e kockázati tőke befektetésre (ezt leginkább a piacod mérete dönti el)
Amit ne csinálj:
- ne rejtőzködj, mert egy olyan pókerjátszmában vagy, ahol hamarosan nagy valószínűség szerint all-in leszel. Ha rejtőzködsz, elkerülheti a figyelmedet egy fontos visszajelzés, egy erős konkurens, és rengeteg időt és pénzt fogsz veszíteni, a csalódásról nem is beszélve.
- ne foglalkozz üzleti tervezéssel. Ebben a fázisban startup cégek számára ez ablakon kidobott értékes napokat jelent
Cégérték: 100-500 ezer dollár (papíron)
Startupdate Blog használat: Olvasgatsz és böngészed az idegen szavak jelentését.
Startup cégek seed fázisa
Ez a megvalósítás kezdete. Ráuntál a „brainstorming mindhalálig” játékra, remélhetőleg gyorsan. A seed fázisban már pénzt fogsz költeni, jellemzően MVP-re (Minimum Viable Product, azaz Prototípus). Ha okos voltál az előző hónapokban, itt már tudod, hogy az ötleted valószínűleg jó, és akkor nyugodtabban állsz neki prototípust gyártani. Ha ostoba voltál, és titkolóztál, akkor tolod be a pénzt meg az időt anélkül, hogy legalább valószínűsíthetnéd, hogy érdemes. Ótvar érzés, de magadnak köszönheted. A seed fázisban a termékre kell koncentrálni, és felkészülni a növekedési fázisra. Találkozz befektetőkkel, de még ne reménykedj befektetésben, inkább a kapcsolatépítésre koncentrálj. Ha mégis megtalál egy accelerator, akkor egy fontos dilemmát kell megoldanod. Ebben a fázisban kell mindent megtanulnod a startup világról is. Egy rossz elevator pitch már nem bocsánatos bűn, egy hibásan értelmezett befektetési megállapodás később forint százmilliókba kerül. Előbb-utóbb döntened kell a főállású vállalkozósdiról is, tehát ez a fázis a Rubicon – ha képes vagy átlépni, már komolyan fognak venni.
Amit csinálj:
- a csapat üzleti oldala koncentráljon a pitching tökéletesítsére
- a piacodat ismerned, a számaidat nagyjából tudnod kell, tehát egyoldalas számításokat már csinálhatsz
- a biznisz mágus kezdje el kidolgozni a piacra lépés stratégiáját, legyen marketing és sales terv (nem kell könyvet írni róla, 20 jól alátámasztott mondat sokkal jobb).
- néhány kezdeti ügyfélnél ott kell lennie a termékednek. Adhatod ingyen, de be kell bizonyítanod, hogy használják, szeretik, akarják – azaz hogy piacképes vagy.
- keress tanácsadókat. Ilyenkor már megszerezheted őket, de még olcsón.
Amit ne csinálj:
- továbbra se titkolózz, mert most sincs több értelme, mint pre-seedben.
- ne lelkesülj be túlzottan, mert a startup cégek ebben a fázisban éveking – vagy tovább is – bent ragadhatnak, és a pénzt már viszi a cég, tehát nettó veszteségben vagy. Gyorsíts rajta, ahogy csak tudsz, ha csak nincs nagy szerencséd, saját pénzből tolod a bizniszt, ha nagy szerencséd van, majd később rájössz, mennyibe került ez a kis kényelem valójában
- a részletes üzleti tervre még magasról teszünk (a seed fázis vége felé már nekiállhatsz, sőt kénytelen is leszel megcsinálni). De az elején product first!
- kerüld a 7 korai fázisú start főbűnt is, nagy részüket már seed-ben el tudod követni.
Cégérték: 500 ezer – 3 millió dollár (még mindig csak papíron)
Startupdate Blog használat: Kézikönyvszerűen használod a blogot, gyakran kérdezel, és ha valamit nem találsz meg, sűrűn emlegeted a nevemet.
Korai fázis
Azért korai fázis, mert már formális vállalkozásod van és talán két évet végigszenvedtél seed-ben és preseed-ben, azonban a piacon lévő nagy múltú cégek mellett zöldfülű újonc vagy. Ez talán a legkeményebb szakasz. A kiadásaid meglepően gyorsan nőnek – cégalapítás, alkalmazottak, ügyvéd, könyvelő, marketing költségek, kommunikáció, iroda, stb. – de a bevétel rendszerint még messze nem annyi, hogy fedezze is ezeket a költségeket – a saját tartalékaidat viszont az előző két fázis felemésztette. Ebben a fázisban már mindent kell csinálnod, amit egy vállalkozás csinál: sikeres értékesítés, okos marketing, ráadásul nagy valószínűséggel csapatot is kell vezetned, tehát menedzsment képességeket is növesztened kell. És persze a tőke: Ha nem találsz befektetőt, a legjobb esetben is talpon maradsz és vért fogsz izzadni, hogy növekedni tudj. Kubatov Márk tudna erről mesélni. Ha előrelátó voltál, néhány kockázati tőkebefektető már egyre nagyobb étvággyal és jó ideje figyeli a cégedet. Ha seed fázisban megcsináltad a házi feladatot, akkor most learathatod a gyümölcsét, és talán találsz kockázati tőkést is. Ha itt kezdesz el keresgélni, megint csak értékes időt veszítesz, pedig ennek a fázisnak a végére komoly vagyont érő vállalatot lehet építeni. Üdv a startup cégek profi ligájában, itt már nem babra megy a játék – de a játékosok is kőkemények lesznek, azt garantálom.
Amit csinálj:
- egyszerű: szerezz minél több ügyfelet. Már nincs „használjátok, odaadom jófejségből”, mert bevételt kell termelned. Semmiben nem különbözöl a piacon lévő egyéb vállalkozásoktól (csak abban, hogy nincs zsetonod), egy öldöklő versenyben kell megállnod a helyed.
- bővíts lassan, rúgj ki gyorsan – se pénzed, se időd alkalmatlan emberekkel dolgozni. A kapitalizmus táplálékláncának csúcsára vágytál, megkaptad – cégtulajdonos vagy. Ne szívtelen legyél, hanem határozott a többi csapattag érdekében.
- menedzseled a saját pszichédet: nehéz döntéseket kell hoznod minden egyes nap
- figyelj oda a cash-flow-ra. Ha bedőlsz, a kollégák családtagjaival együtt több száz embert ránthatsz magaddal.
Amit ne csinálj:
- ne viselkedj úgy, mintha még lelkes startupper lennél. Egyik mérföldkövet kell teljesítened a másik után, és az első komoly lelki megpróbáltatást okozó harcok egy-egy fontos ügyfélért idővel napi rutinná válnak. EZ a kitartás fázisa, nem a seed!
- ne becsüld alá a tanulás fontosságát: ötletgazdának és CEO-nak (Chief Executive Offcer, a cég első embere) lenni nagyon nehéz dolog
- ne járkálj túl sokat konferenciákra és előadásokra – vezetned kell a csapatodat. Ez a legfontosabb feladatod.
- ne hagyd abba a befektető-keresést. Pont a cash-flow fenntartása miatt szükséged lehet rájuk.
- ne kényeztesd el magad zsíros fizetéssel – igen, ki vagy éhezve rá, de ez még nem most jön, a cash-flow fontosabb.
Cégérték: 3-10 Millió millió dollár
Startupdate Blog használat: megkérlek, hogy mint híres magyar startup csillag, írj egy vendég-posztot. Megírod, mert még kell itthon is a PR.
Startup cégek növekedési fázisa
Az átmenet a korai fázisból a növekedésibe szinte észrevétlen. Az ügyfelek – jó esetben – jönnek, a létszám bővül, újabb befektetési kör, terjeszkedés, sikerek és továbbra is eszetlen sok munka. Kiszállni nem tudsz, ez már nem a te álmaidról szól, hanem sok-sok ember hosszú távú boldogulásáról. Ebben a fázisban a részesedésed igen nagy valószínűséggel 25-30 % körülire olvad, és foglalkoznod kell a cég „belpolitikájával” is. Az igazgatótanácsodat folyamatosan jól kell tartanod – nem libamájas szendvicsre gondolok a board meetingeken, hanem a növekedést igazoló számokra, eredményekre. Szóba kerülhetnek az első akvizíciók (megveszed a konkurenciát kilóra), a terjeszkedés lesz továbbra is az elsődleges szempont, csak az eszközök változhatnak – részben. A jó hír, hogy sok okos emberrel tudod magad körülvenni, a rossz, hogy megannyi érdek között kell szlalomoznod. Az érzelmi döntéseknek nincs helye, racionalitás, előrelátás, kényszerű kompromisszumok – a megnyugvás még nem most jön.
Amit csinálj:
- szerezd meg az iparág legjobbjait, és motiváld őket bőkezűen. Nagyon közel a várva várt exit, most nem ronthatod el. A sikernek itt már sokan részesei akarnak lenni, és te nem feledkezhetsz meg azokról, akik a kezdetektől melletted álltak, ugyanakkor szükséged van a legnagyobb koponyákra is.
- készülj az exitre, tudd a lehetőségeidet, vedd fel a kapcsolatot azokkal, akik felvásárolhatnak egy-két év múlva.
- tanuld meg delegálni a döntéseket. Az egyik legtipikusabb magyar hiba, hogy az alapító képtelen kiszállni a napi rutinból, és beledumál mindenbe – jellemzően fél információk alapján.
Amit ne csinálj:
- Ne maradj kisvállalkozó. Ebben a fázisban már nem fogod tudni minden alkalmazottad nevét, ezt dolgozd fel.
- Ne légy kapzsi – a részesedésed egyre csökken, de a befolyásod, mint alapító, egyre nagyobb lesz. Ne akard megtartani az egészet. Ha nem engedsz fel a robogó vonatra másokat, nem lesz, aki tolja a szerelvényt, ha véletlenül megállni látszik…
Cégértékelés: 10-100 millió dollár
Startupdate Blog használat: Megkérlek, hogy írj még egy vendégposztot, de már nem lesz rá időd. Küldesz egy videóüzenetet, és táskás szemekkel, őszülő hajjal köszönsz mindent, amit itt olvastál.
Kései, vagy exit fázis
Megveszik a cégedet, kaszálsz, gazdag vagy. Erről többet nem mondanék, mert ahhoz, hogy ide elérkezz, most szépen vissza kell menned ahhoz a részhez, ahol most a startupoddal tartasz, megszívlelni a tanácsokat, és napi 16 órát dolgozni rajta. Kit érdekel az exit hat hét év múlva? Neked a jövő hetet, hónapot kell túlélned. Egy startup lényege az, hogy csináld, az igazi vállalkozó pedig néha a Dreamer (az álmodó ember), néha a Planner (a tervező ember), de egyúttal mindig Doer (azaz Megvalósító), akinek ráadásul ez az élete.
Baromi jó cikk, köszönjük!
Én köszönöm a visszajelzést, Miklós! : ) Igyekszem majd még hasonlókat…
Talán hülye kérdés, talán nem, de a cikk mostani megfogalmazása szerint (legalábbis az én értelmezésemben) az “exit” szakasz az a felvásárlás. De “muszáj”? mármint, van értelme úgy indítani egy startupot, hogy azért csinálom, hogy majd jó lesz és a végén el tudom adni sok pénzért?
Vagy törvényszerű, hogy akár így kezdem, akár nem, el fogom adni?
én azt gondolom, hogy nem. persze nem vagyok szakértő, sőt, még startupper sem. Csak egy érdeklődő. 🙂
Kisvirág,
A nagy pénz az exitben van. Főleg a technológiai szektorban ez az egyértelmű és egyetlen cél. Ráadásul törvényszerű is, mert a nagyvállalatok akvizíciókkal, vagyis felvásárlásokkal képesek a leggyorsabban terjeszkedni. Ha a felvásárlás nem lehetséges számukra, konkurálni fognak az adott vállalkozással, ami egy kis cégnek általában vesztes játszma. De miért is állnának ellen az alapítók, ha kapnak egy 50-100 millió dolláros ajánlatot? A felvásárlás azért nem olyan egyszerű, mint amikor új autót veszünk, vannak árnyalatai, finomságai. Ha az alapítók még dolgozni akarnak, a felvásárló ezt gyakran lehetővé teszi (sőt, egy ideig ki is szokta kötni a részvételt). Úgyhogy igen, törvényszerű, de ennek a legtöbben örülnek. Te nem örülnél 25 milliárd forintnak? Abból azért egy ideig eléldegélsz… : )
Péter, jó cikk lett, posztoltuk 🙂
Kisvirág kérdése jogos – a lifestyle business más, de majd te megírod, miért. Vagy én, egy ráérő pillanatban. Vagy mindketten 🙂
(tech: nekem nem működött a Facebbok-os kapcsolódás)
Köszi, Ági. FB-t supportnak jeleztem. Általában működik, de megvan a hagyományos lehetőség is. A lifestyle business-t meghagyom Neked, mert a kérdés tényleg jogos volt. Én maradok a tech iparágnál, azt jobban ismerem. : )
Kisvirág,
Az elsdás-alapú exit alapvetően a pénzügyi befektetők érdeke. Ők így dolgoznak, betesznek x-et és ki akarnak venni mondjuk 8x-et. Erre a legegyszerűbb a gyors felfutás utáni részesedés értékesítés, mivel időarányosan általában ilyenkor a legnagyobb a szorzó, majd jöhet a pénz újbóli befektetése. Ők nem a technológiába szerelmesek (az az alapító), hanem a megtérülésbe. Mindegy, hogy ezt gumikacsa-készítéssel, webes keresővel vagy rákgyógyszerrel éred el. Csak az a kérdés, adott idő alatt mekkora megtérülésre lehet számítani. Jelenleg az informatikában, gyógyszeriparban, energetikában van lehetőség ilyen gyors megtérülési rátára, ezért ezek kedvelt terepei a VC-knek.
A működtetés már egy másik kérdés, ha úgy tetszik, másik iparág. A fenntartás, működtetés, bevételtermelés inkább a szakmai befektető érdeke, ezért legtöbbször ő lesz a vevő.
Az alapítók között is kétféle típus van:
– Az egyik eleve eladásra fejlesztő sorozatvállalkozó, kitalálja, felfuttatja (1-5 év), majd mielőbb minél jobb áron eladja, és jöhet a következő. Ha nem jön be, gyorsan elengedi a forró krumplit, és másikba kezd. Ennek megfelően inkább kis, gyorsan kipörgő szezonális ötletekkel operál, nevezzük őt “sprinter” alkatnak.
– A másik típus hajlamos rátenni az élet akár egy-egy dologra is, és jellemzően szakmai elkötelezettségű. Kitartóan építkezik, és igyekszik birtokon belül maradni, és inkább bevételt termelni (ez a Steve Jobs, Bill Gates, Sergei Brin típus), azaz inkább hosszútávfutó alkat. Nem eladásra, mint inkább működésre játszik.
A különbség inkább habituális és alkati tényezőtől függ, egyik sem jobb vagy rosszabb megoldás. De nagyon fontos, hogy aki fejlesztésbe vág, az legyen tisztába a partner és saját maga motivációival, hogy ne érje csalódás, és ki tudja hozni magából és a helyzetből a maximumot.
A dologban egyébként van egy csapda is. A VC igazából nem szereti hallani azt, hogy kapásból eladásra fejlesztesz, mivel ez nem mutat kellő elszántságot és involválódást. Viszont semmitől nem fél jobban, mint hogy ne legyen beláthatóan rövid időn belüli exit-pozíciója. Ergo legjobban annak örül, ha a startupper az ötlete megszállottja, aki nem gyors eladásban gondolkozik, viszont pár éves távlatban olyan helyzetbe hozza a cégét, hogy abból nagy sztori lesz, és a pénzügyi befektető jelentős szorzóval kiszállhat, azaz a cég részben vagy egészben értékesíthetővé válik.
Na ezt kell tudni nagy kötéltáncos bűvészettel előadni, és végig észnél lenni 🙂
Péter, köszi a választ, nem is tennék hozzá semmit, csak elrontanám. Ez a helyzet precíz megfogalmazása, köszönöm. : )
Peter, ez nagyon erdekes volt. Irhatnal egy kulon cikket arrol is, hogy az mikor mire erdemes reszesedest kiengedni a kezekbol. Koszi elore is!
Tivadar, köszönöm az ötletet, megvettem azonnal! Jövő héten megírom és valamikor február végére betesszük. : )
Megint egy jó, friss cikk! Ne hagyd abba! 🙂
Köszönöm Mónika, ígérem, amíg bírom, csinálom. : )
köszönöm a kimerítő válaszokat.
a befektető oldalról érthető a dolog, én inkább az alapító kapcsán csodálkoztam rá. kicsit ez olyan nekem, mintha az esküvőre már válóügyvéddel mennék… (a hasonlat nem tőlem származik, de nagyon megragadott 🙂 )
valahol persze a “sprinter” alkatokat is megértem, de számukra nem az ötlet ad izgalmat, hanem az, hogy sikerüljön belőle eladható céget csinálni.
Az is érthető, hogy valószínűbb, hogy inkább akvirálják a cégem, mint hogy saját maga tudjon akkorára nőni, hogy ő kezdjen el felvásárolni másokat.
ettől még persze fura marad a “már a legelején arra játszunk, hogy megvegyenek valamikor” hozzáállás 🙂
Ez a válóperes ügyvéd dolog tényleg jó hasonlat. Persze a házasság érzelmi alapon köttetik – jó esetben – mégis, ha válóperes ügyvédet nem is visznek a felek az esküvőre, néha-néha azért születik egy házassági szerződés. Különítsünk el 3 esetet: ha van egy lifestyle bizniszed, amiből remekül megélsz, akkor nincs olyan mérvű növekedés, ami miatt fel akarjanak vásárolni, tehát foglalkoznod sem kell ezzel a gondolattal. Ha csinálsz egy gyorsan növekvő – mondjuk technológiai – vállalkozást, akkor a gyors növekedéshez tőke kell, azt pedig exit-orientált arcoktól tudsz majd szerezni, tehát valahol gondolnod kell az exitre. A harmadik eset, ha akkora zseni vagy, hogy tőkével vagy tőke nélkül, de felépítesz egy piacvezető nagyvállalatot, ami megvesz más vállalatokat. Van példa ilyenre, de ezek inkább köztünk élő legendák, akik egy iparág születésénél voltak jókor, jó helyen, jó termékkel: Microsoft, Ford, Mercedes-Benz, Facebook, SAP, Victoria Secret (bár ezt az elején eladták, utána lett nagy), Rio-Tinto (bányavállalat), stb. Mintaértékű, ha valaki ekkorában tud gondolkodni – sokszor azonban így is belemegy egy exitbe, mert sok tízmilliárd forintnyi cash egyszerűen egy kiszámítható és nagyon magas színvonalú életet garantál. Ha pedig ez karnyújtásnyira kerül, sokan kiszállunk. Emberi természet, ez van. : )
Szia Péter!
Remek cikk, gratula! Folytassátok, olvassuk rendszeresen!
Tényleg írjunk vendég postot? 🙂 Mi lenne a pontos menete, mennyire menjünk a részletekbe, az idáig vezető út melyik részéről szóljon,
Köszi üdv,
Benedek Balázs
PS: FB connect nekem sem ment
Balázs,
Mindenekelőtt köszönöm, tényleg jól esik! : ) A vendég posztokat mindig támogatom, ha jól vannak megírva és startup szempontból releváns a tartalom. Küldd át első körben kérlek a címet és egy 5 soros összefoglalót nekem (email címem a kontakt menüpont alatt legfelül), és az alapján meg tudom mondani, hogy tematikailag mikorra fér be. De örülnék neki, mert minél több hang szólal meg, annál színesebb a tartalom a blogon. : )
FB konnekt-el csinálunk valamit. Az a szörnyű, hogy agyonteszteltük és nekünk hiba nélkül megy. de nem adjuk fel…
Èn FB-vel lèptem be ès mukodik. Tetszett a cikk.
Nagyon köszönöm, Péter! A visszajelzést az FB-pluginról ugyancsak. 🙂
Visszajelzés: Ki a főnök? | Smart Up