Full-stack Marketing

full-stack-marketingA startup ökoszisztémában már szinte mindenki tudja, hogy aki nem lean módon fejleszt, annak sokkal kisebb esélye van az életben maradásra; emellett szépen lassan kezdik az emberek kiismerni magukat a pénzügyi fogalmak terén is. Ha valakinek bemondod azt, hogy MVP, one-pager, premoney, vesting, akkor jó eséllyel már hallott róluk, jobb esetben nagyon pontosan tudja is, hogy miről beszélsz.

Trendek

Nem volt ez mindig így. Ma már mindenki „lean”, jóllehet alig 2 évvel ezelőtt, amikor Patrick Vlaskovits Pesten járt, rajta kívül mindössze 3-an voltak az első hazai lean meetupon. Egy hónappal ezelőtt mikor újra itt járt már közel 100-an voltak rá kíváncsiak. Ez persze egy természetes folyamat, mindig vannak felfutóban lévő globális és lokális trendek. Néhányuk sok-sok évig, évtizedig tartja magát, mások sokkal gyorsabban lecsengenek. Ezért is fontos, hogy időben felismerjük ezeket a folyamatokat, mert így rengeteg időt tudunk nyerni a versenytársakkal szemben. A kérdés mindig az, hogy vajon mi lesz a következő trend? Mi az, ami fontos lesz a közeljövőben?

A marketing valódi célja megismerni és megérteni a vásárlót, hogy a termék vagy szolgáltatás tökéletesen illeszkedjen az igényeihez és ilyen formán eladja önmagát. – Peter Drucker

Marketing, a Mostoha

Manapság már itthon is napi szinten lehet startupokhoz köthető eseményeket találni, de hetente legalább 2-3 olyat látni, amire „érdemes lenne elmenni”. Nagyjából másfél éve lehetett, amikor az egyik ilyen eseményen úgy döntöttem, hogy elkezdem felírni a marketing témában elhangzó kérdéseket. Konferenciákon, előadásokon, meetupokon illetve szimpla beszélgetések során nagyjából ezek voltak a legnépszerűbb – és egyébként folyamatosan visszatérő – kérdések:

– Hogyan tudom láthatóvá tenni magam ebben az óriási zajban?
– Hogyan tudok jó marketinget csinálni a startupomnak?
– Milyen híreket tegyek közzé a céges blogon meg a social csatornákon?
– Egyáltalán milyen csatornákat használjak?
– Milyen a jó startup PR? Melyek a hatékony PR eszközök?
– Fizessek egy profi PR cégnek?
– Ha igen, mennyit?

Hasonló jellegű kérdésekkel találkoztam külföldön és a tengerentúlon is. Ezek a kérdések jellemzően a marketing kérdéskörébe tartoznak; a startup marketing pedig egy egyelőre elfelejtett, de mindenképpen kiaknázatlan területnek számít. Nem csak itthon, máshol is. A startupok esetében ugyanis valami hasonló szokott lenni a nagyon leegyszerűsített, de általánosan elfogadott recept: kell egy jó technikai ember, egy jó üzleti érzékkel megáldott ember, esetleg egy jó design érzékkel rendelkező figura. Ha ez a három skill megvan, akkor nagy gond már nem lehet. Az ideális startupok 2-3 co-founderből állnak, néha még népesebb a csapat. Brad Feld szerint az optimális szám 2,09 fő. Ez nem a csapat méretét jelöli, hanem szigorúan az alapítókat.

Ritkán találkozni ugyanakkor olyan esettel, hogy a 2-3 alapító között egy „marketing zseni” is lenne. Ez sem véletlen. A marketingre ugyanis sokan nem úgy tekintenek, mint komoly értékteremtő tényezőre – éltalában Startupföldön másodvonalba szorul. Korai fázisban a fókusz főleg a termékfejlesztésen van, marketinghez csak egy komolyabb befektetési kör után fordulnak a startupok, amikor mondjuk már sokkal komolyabb növekedést kell tudni felmutatni. Ilyenkor a gyors megoldások révén jellemzően „B kategóriás” megoldások születnek, startupokhoz értő jó marketinges ugyanis nem sok szaladgál a piacon. Aki meg igazán jó, annak úgyis van munkája, vagy saját startupja. A klasszikus ördögi kör. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy „Milyen a jó startup marketinges?” illetve, hogy „Hol lehet ilyet találni?” A második kérdésre nem tudom a választ, az elsőre viszont van egy elmélet(em). Ha arra a kérdésre választ adunk, hogy mihez kell értenie egy jó startup marketingesnek, akkor némi iterációval eljuthatunk a második kérdés válaszához is.

Inbound vs outbound

Inbound marketing: A customer-ek figyelmének felkeltése nem fizetős eszközökkel. Egyszerűbben: amiért NEM fizetsz. (Néhány példa: kétirányú kommunikáció, social media, SEO, referrals, content marketing, blogging)

Outbound marketing: A figyelem felkeltése fizetős eszközökkel, azaz amiért fizetsz. (Néhány példa: Telemarketing, trade show, print-, radio-, TV ads, banners)

Az inbound marketing tehát próbálja megnyerni a potenciális felhasználót, nem pedig „megvenni”. Gyorsan eloszlatnék egy tévhitet. Az inbound marketing nem azt jelenti, hogy ingyen van, csupán (jellemzően) nem kell fizetni érte. Cserébe viszont a saját időnket, energiánkat kell beletenni, vagyis közgazdasági értelemben igenis van haszonáldozat költsége. A startupok a kezdeti időszakban jellemzően inbound marketinget alkalmaznak, mert nincs miből outboundra költeni. Vannak persze olyan inbound eszközök, amelyek pénzbe kerülnek (mondjuk egy PPC kampány), de ezek költsége egy startup esetében eltörpül mondjuk egy TV spothoz képest. (Itt egy remek cikk a Mashable-ön ebben a témában.)

Olyan cégeket, ismerősöket, szakembereket tehát nem sok értelme van megkérni, hogy segítsenek, akik az outbound piacon tevékenykednek, mert a startup piacra jellemző inbound környezetet és eszközöket vélhetően kevésbé fogják ismerni. Nyilván akadnak bőven olyanok, akik az inbound eszközökből ismernek egy párat, olyanok viszont kevesen vannak, akik számtalan elemét ismerik az inbound eszközöknek. Utóbbiakat nevezzük full-stack marketingesnek. Ők azok, akik a teljes inbound palettán kiismerik magukat. Nem feltétlenül profik minden eszköz használatát illetően, de jó érzékkel nyúlnak hozzá minden eszközhöz. A startupok célja a közeljövőben szerintem nem lehet más, minthogy minél korábban találjanak egy olyan embert, akár co-founderként, akár nagyon korai fázisban, aki full-stack marketerként képes segíteni a cég életét.

Akkor most mi van?

A teljesség igénye nélkül néhány inbound eszköz és skill, amelyek fontosak lehetnek egy full-stack marketer esetében egy startup életében:

SEO, Email marketing, Branding, Copywriting, Content Marketing, Story telling, Blogging, Customer Service, Distribution, Analytics, Photoshop és Image Design, Growth Hacking, Landing Page Optimization, App Store Marketing, Pitching, HTML/CSS/Javascript, PR, Positioning, Social Media, Paid Advertising, In Product Marketing, A/B Testing, Lifecycle Marketing, Business Development 

Azt nehéz megmondani, hogy az egyes startupok esetében, melyek lesznek a nyerő eszközök. Az viszont biztos, hogy az a személy, aki az eszközök közül nagyon sokat tud aktívan és eredményesen használni, az előbb-utóbb rájön, hogy melyik viszont az a 3-4 elem, ami az adott startup esetében működni fog. Az egyes elemek startupokra gyakorolt hatása és alkalmazhatósága szinte mind önálló bejegyzés témája lehetne. Ha van konkrét kérés, hogy melyikről olvasnátok szívesen részleteiben, akkor írjátok meg megjegyzés formájában.

Takeaway

A kezdeteknél ugyan a marketing általában háttérbe szorul, de ahogy egy startup halad előre, ez szépen megváltozik. A lean elvek mentén történő fejlesztés, a product-market fit továbbra is elsődleges fontosságú, ugyanakkor, amikor ilyen óriási verseny van kialakulóban, akkor a zajból jellemzően azok tudnak kiemelkedni, akik valamit jobban csinálnak, mint a többiek. A startup marketing pedig egy ilyen fejlődő, de egyelőre kiaknázatlan terület. Egy olyan trend körvonalazódik előttünk globális szinten, amit ha a versenytársaknál hamarabb ismerünk fel, akkor komoly versenyelőnyre tehetünk szert.

Született Marketing Guruk

marketingguruk startup pitchingAz elmúlt pár hétben két látszólag alapvető és mindenféle high tech innovációt nélkülöző szolgáltatásra is felkaptam a fejemet, mert zseniális marketinggel hatoltak át a körülöttünk lévő, sok tízmilliós fizetett reklámokkal szennyezett zajon – ráadásul nulla pénzből. E két példa szerintem minden magyar startup Hustler számára hasznos, ugyanis bebizonyítja, hogy akikben valódi tehetség lakozik, azoknak nincs lehetetlen még a hazai tőkeszegény valóságban sem.

Szabi Vagyok, Takarítok

Az első Úriember saját bevallása szerint a húszas évei elején jár, s a magyar felsőoktatás rögös útját taposva vállal munkát. A feleségem mutatta a szórólapot, amit az autójára tett valaki, és nem tudtuk nem végigolvasni. Tudnotok kell, hogy a szélvédőre tett szórólapoknál nagyon-nagyon kicsi a konverziós ráta (pontos számot nem írok, mert nem akarok téves információt adni), azaz iszonyatosan kevesen néznek egyáltalán rá a lapra – mert ez a marketing módszer talán a harmadik legidegesítőbb a postaládába gyömöszölt szórólapok és az index.hu egész oldalas bannerei után. Tehát itt olyat alkotni, amire ránéznek (pláne, el is olvasnak), az művészet, atomfizika és a legmagasabb szintű profizmus egyben. Szabi ezt a szintet hozta szórólapjával (lásd alább). És hogy miért nem dobtuk ki azonnal? Mert kihasznál minden, a rendelkezésére álló ismeretet és trükköt, amit egy ilyen szórólapnál ki lehet használni:

szabi – A papír nem a leggagyibb, tehát normálisan mutat rajta a színes kép, de nem is 500 forintos hiper-fényes csilli-villi, ami már hiteltelenné tenné az egész koncepciót – az olcsóságot és általában a szórólapos formát.

– A lap 50 %-át egy kép teszi ki, ami meghökkentő voltával nemcsak hogy felkelti a figyelmet (öltönyben áll egy alak porszívóval), hanem egyrészt hitelességet is kölcsönöz neki (szó szerint odarakja a saját arcát, már ha ez tényleg Ő), másrészt a meghökkentő szituáció miatt a szem rögtön magyarázatot keres a szokatlan képi élményre, és automatikusan elolvassa a nagybetűs címet.

– A címből és az arra rímelő tagline-ból pedig minden kiderül. Eredeti, rím van benne, rövid, és mindent elmond. Pitching-ből csillagos ötös!

– a szokásos hirdetés egyes szám harmadik személyű lenne (Egyetemista keres/vállal állást/takarítást), ami ugye személytelen. Ezzel szemben Ő megoldja három szóval, a maga nemes egyszerűségében, őszintén és napnál világosabban: Szabi vagyok, Takarítok.

– Négy blokkban indokolja meg, hogy mi a versenyelőnye a rengeteg hasonló szolgáltató versenytárssal szemben. Mind a négy blokk egy-egy szóval kezdődik, amiből látszik, hogy érti potenciális piacának problémáit, és direkt ezekre ad választ.

– a négy blokk mindegyike rövid, velős, lényegre törő. Szinte nem lehet nem továbbolvasni.

– a csúcsok csúcsa a finom, amerikai típusú konkurencia-alázós rész: “Huszas éveim elején a felsőoktatásban. Szerinted én súrolom ki jobban a kádad, vagy a nagyi a sarkon túlról?” (basszus, igaza van. Ennyi.)

– mind a négy blokkot ikonok erősítik meg az első szó előtt, ami látszólag lényegtelen, de nézzétek egy pillanatra a szórólapot úgy, mintha az ikonok nem lennének: bele sem kezdenék a féloldalnyi szöveg elolvasásába. A képírás megtöri és tagolja a szöveget – és így elolvassuk.

– a lap alján QR-kód, email és telefonszám, semmi felesleges dolog, csak a kontakt információk. A QR-kód ugyancsak az emailt és a telefonszámot tartalmazza, nulla sallang.

Well done, Szabi, ezzel a tehetséggel egy dinamikusabb piacon már valamelyik multinál dolgoznál a marketing osztályon – és senkit nem érdekelne, hogy még nincs meg a diplomád…

Elmosom helyetted

Mangel Koppányról a HVG is írt korábban, mivel a profi marketingnek itt azonnali virális terjedés lett a jutalma. A Facebook-on valamiért egy időben távoli event formájában publikálta Koppány a szolgáltatását – elmosogat mások helyett Budapest centrális kerületeiben. Az event forma talán véletlen,  talán a FB bizonyos, csak eseményekre vonatkozó sajátosságait tudatosan használja ki. Érdemes elemezni azt, ahogyan a szolgáltatást összefoglalja:

keepcalmandwashdishes

Környezettudatos: nem folyatom a csapot. (nyilván a legtöbben lesza*ják, hogy mennyi vizet használnak mosogatás közben, de azért nem mindenki. A megjegyzés egyrészt szofisztikált kritika a jelenkor reklámjaira vonatkozóan, másrészt jelzés, hogy van piacismeret. Zseniálisan finom kis cinizmus, leheletnyi önirónia, mely egy a takarításnál is egyszerűbb szolgáltatást emel az unásig hallott buzzword-ök révén a mindennapi reklámokkal egyenértékűen komoly szintre.)

Közösségi: dumálhatunk közben. (Újabb bullshit buzzword a magyarázattal ironikussá konvertálva. Rövid, fordításszerű magyarázat mindössze két szóban. A mindennapi nyelvezettel hitelességet teremt.)

Szociális: segítesz rajtam, én meg rajtad. (Ez már társadalmi bizonyíték jellegű eszköz, az olvasó szociális érzékére apellál. A szolgáltatás sima munka, nincs benne semmi szociális tényező, de Koppány ezzel finoman jelzi, hogy szüksége van a melóra, és ha igénybe veszed a szolgáltatását, azzal egy dolgozni is hajlandó egyetemistát támogatsz. A szolgáltatás eredménye valójában az elmosogatott edény, de a szerző megtalálja ezt a kis plusz érvet is, és ellentmondást nem tűrően, mégsem etikátlanul zsákolja be vele az érzelmi labdát. Miközben nem rinyál, nem siránkozik, mégis tudjuk, hogy szüksége van a melóra. Elegáns, egyenes és vérprofi fogalmazás.)

Én: Mangel Koppány (gyakorlatilag team description, ahogy minden pitch elején szokás.)

Adomány: 1 óra 1000 huf, vagy alkuszunk (több-kevesebb, csere-bere, kaja-pia) (adománynak hívja a fizetséget, melyet rögtön finomít is az egyéb lehetőségekkel, így a legsóherebb olvasó is lassanként belazul, ami azért fontos, mert ennek a szolgáltatásnak a piaca eddig nem létezett – Koppány próbálja megteremteni. Itt már rendesen szarul érzi magát az ember, ha nem hívja azonnal, hiszen még hard cash fizetség híján is hajlandó kimenni hozzád és elmosogatni!)

Rendelés itt: elmosomhelyetted@gmail.com (brand-elt mail cím értelmetlen és túlzás lenne, de a szolgáltatás jelleget a szerző a külön erre célra gyártott gmail-es címmel hangsúlyozza.)

Mikor: egész évben. (ez az egyik legjobb húzás, amivel jelzi, hogy vállalkozás jelleggel csinálja, nem pillanatnyi pénz-szükséglet miatt – sokkal hitelesebb tőle, és nem kell kutakodnia a jónépnek, hogy ez most csak ma, vagy a héten, vagy mi van?)

Hol: Budapest I, II, III, V, VI, VII, VIII, IX, XI, XII, XIII kerületeiben ingyen kiszállással! (finom jelzés rá, hogy a költségeihez az utazás is hozzátartozik, de ezt megoldja, mert szolgáltató szerepkörbe pozícionálja magát, ott pedig az “ingyen kiszállással” szófordulat szinte már általános. A mögöttes üzenet, hogy szolgáltatóként komolyan veszi a munkáját.)

Próbáld ki. (elsődleges call-to-action)

Vagy szólj annak akinek szüksége lehet rá. (másodlagos call-to-action, ahogy azt a UI designról tanítják. A két lehetséges akciótól az olvasó azt hiszi, hogy választást kínáltak neki, és az emberi elme ilyenkor általában automatikusan és tudattalanul választ is. Valójában mindegy melyik alternatívát választja az olvasó, attól Koppánynak lesz egy újabb ügyfele – már ha az action megvalósul.)

Nap mint nap látok marketing problémákkal küzdő startupokat, kis-, közép- és bizony nagyvállalatokat is. Közben ilyen született tehetségek hevernek parlagon, akik valószínűleg egy profi fizetésének töredékéért dolgoznának rátermettségük és állhatatosságuk révén talán még az öreg rókákat is meghazudtoló eredményességgel. Csodálkoznék, ha nem csapna le rájuk egyetlen startup vagy kisvállalkozás sem! A legendás Y Combinator pont ilyen tehetségeket gyűjt össze, és kerestet velük egy problémát, amit majd megoldanak. Egyik Úriemberrel sem találkoztam, nem ismerem őket, nem tudom, milyenek emberileg – mondjuk ez könnyen kideríthető. Viszont őszintén remélem, hogy mindketten marketing szakos közgazdászok! Ami azonban tuti biztos: nem félnek megcsinálni bármilyen nehéz munkát, nulla pénzből is félelmetesen kreatívak tudnak lenni és eszük ágában sincs belenyugodni abba, hogy nem születtek bele a tutiba. Ezt a típust én úgy hívom, hogy Született Vállalkozó! Szabi, Koppány: Nagyon-nagyon drukkolok Mindkettőtöknek!

Facebook Rulez

startup, vállalkozó, pitch, social, vcVan a Facebookon néhány megkötés, amelyekről könnyű megfeledkezni, aztán pedig piszok nehéz korrigálni a baklövést. Lássunk most ezek közül a legfontosabbakat. Előre bocsátom: az előírások gyorsan változnak, ezért érdemes időről-időre visszatérni a témára, és page kezeléskor, promóció indításakor konkrét kérdés estén feltétlenül megnézni az aktuális szabályozást. A kiindulási alap az, hogy a Facebook nagy figyelmet fordít a jogi kérdésekre – a felhasználók személyiségi jogaira és a saját szempontjából fontos ügyekre egyaránt. Alapvető, hogy teljes egészében a felhasználó/adminisztrátor felelőssége, hogy mit posztol. (A tartalom köztudomásúan nem lehet – többek között – sértő, gyalázkodó, pornografikus, erőszakos.)

Okosan válassz nevet

[quote align=”right” color=”#999999″]Never treat your audience as customers, always as partners. – Jimmy Stewart[/quote]
A page létrehozásakor az első fontos teendő a megfelelő névválasztás. Ebben legyél körültekintő, mert ezt csak 200 rajongó eléréséig lehet módosítani, és utána hivatalosan nem – jelenleg. Bár 200 fő fölött lehet egyéni kérelemmel próbálkozni a Facebooknál, de a jóváhagyás kétesélyes. (Ez érthető megkötés, hiszen ha valaki lájkolta a „Csillámpónik a világbékéért” rajongói kört, nyilván nem örülne, ha egyik napról a másikra „Horror fimklub” névre keresztelnék át.)

Cover fotó

A jelenlegi Facebook design esetében a legharsányabb vizuális elem a cover kép, amely minden látogató számára publikus. Éppen ezért erre vonatkoznak a legszigorúbb szabályok is:

  • Nem javasolt, hogy 20%-nál több szöveget tartalmazzon
  • Semmi esetre se tüntessünk fel ezen a felületen árra vonatkozó információt (pl. „40%-kal olcsóbb”) vagy fogyasztásra történő felszólítást (pl. „Töltsd le a socialmusic.com-on”), továbbá
  • Semmilyen kontakt infót, amelyeknek az „About”-ban a helyük (webcím, e-mail cím, postacím)
  • A cover képen tilos a Facebook elemek használata is („Like” vagy „Share”) és
  • A Facebook nem támogatja a felszólításokat sem („Szólj a barátaidnak!)

 

Színes csokrot lehetne gyűjteni azokból az oldalakból, amelyek ezt nem tartják be, mégsem érdemes kockáztatni, mert a Facebook bármikor ellenőrizheti, és meg nem felelés esetén szó nélkül kiiktatja a nagy műgonddal szétlájkoltatott oldaladat.

Under cover

A 20%-os szabály a nemrégiben módodult hirdetési előírásokban  is érvényes. Ez azt mondja ki, hogy a hírfolyamban a hirdetések és a szponzorált történetek nem tartalmazhatnak olyan képet, amelyen a szöveg aránya meghaladja a 20%-ot. A jobb oldali sávban megjelenő hirdetésekre és a nem szponzorált posztokra természetesen ez továbbra sem vonatkozik! A hírfolyamban megjelenő hirdetéseknél a hivatalos Facebook-ajánlásnak megfelelően arra kell figyelni, hogy a kép lehetőleg reális kép legyen, amely valós helyzetben készült – szemben az általános stock fotókkal. Itt is igaz, ami a cover képnél: a fotón javasolt kerülni a „call to action” üzenetet, az ár és az elérhetőség feltüntetését. Minden ehhez hasonló részletet a kép leírásában érdemes szerepeltetni. A Facebook hivatalos állásfoglalása a 20%-os szabályról  itt elérhető.

Appok

Szinte mindenen oldalon van már alkalmazás, amelyek közül nagyon sok nyereményért is működik. Ezeknél, legfontosabb szabályként fel kell tüntetni, hogy a játékért – a page adminisztrátoraként – te vagy felelős, és nem a Facebook. Ez a meghatározó szemlélet, amelyen a nyereményjátékokra vonatkozó Facebook-szabályzat alapszik. Sok máshoz hasonlóan ez is sűrűn változik, de érdemes kiemelni néhány elemet, amelyek fölött az oldalak üzemeltetői hajlamosak átsiklani…

[dil dil = 2298]

Nem lehet a Facebook alapvető funkcióit arra használni, hogy azzal a user automatikusan részt vegyen a promócióban. Tehát például egy poszt lájkolásával vagy egy check-innel a felhasználó nem léphet be egyből az alkalmazásba, és a „like” szavazó mechanizmusként sem működhet. Tilos a nyerteseket a Facebookon értesíteni: posztban, chat-en, de ezt még üzenetben sem tehetjük meg! (Ezért fontos a megfelelő adatokat – legalább az e-mail címet – elkérni a nyereményjátékhoz.) Minden promóció előtt érdemes ellenőrizni az éppen aktuális szabályokat.

És hogy hogyan lehet könnyen, gyorsan promóciót indítani? Egyre több cég foglalkozik olyan sztenderd alkalmazásokkal, amelyeket könnyű átskinelni, így nem szükséges elölről kezdeni a programozást, csak az alkalmazás jogdíját kell a promóció idejére (általában 2-4 hétre) kifizetni.

Néhány tipp található még ezen az oldalon és még ezen is. Érdemes tehát figyelni a Facebook szabályait, és körültekintően bánni velük, különben a sokat dédelgetett közösségi profilunk egy csapásra eltűnhet!