És ha sáros vagy, keres egy másikat. Az első benyomás mindent eldönthet. Legyen az randi, vagy üzleti tárgyalás, mindannyian így működünk – önkéntelenül is sztereotipizálunk, ha új, ismeretlen emberrel találkozunk. Sőt, legtöbb esetben már a találkozó előtt megtesszük ezt, hiszen az esetek 90 %-ában biztosan úgy megyünk el egy megbeszélésre vagy találkozóra, hogy előtte minimum rágugliztunk a Partner nevére. A Hill & Knowlton egy tavaly végzett felmérése szerint a megkérdezettek 87%-a válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy a cégvezetők jó megítélésének és hírnevének jelentősége van-e a cég megítélésében is. Ugyanígy sokat mondó adat, hogy a Google statisztikái szerint naponta több mint 50 millió keresést indítunk valaki másnak a nevével kapcsolatosan – szóval megy a kémkedés ipari méretekben.
Készülj fel
Történetünk Budapesten játszódik, adott egy korai fázisú, lendületesen fejlődő IT Startup vállalkozás. Online média elemzéssel és egyedi tartalom kezelő rendszer fejlesztésével foglalkoznak, 4 fős a csapat, bekuckóztak az első irodájukba, mindenki lelkes, Steve Jobs a falon, öltöny helyett póló, olcsó pizza, drága kütyük, stb. Felfigyel rájuk egy külföldi kockázati tőkebefektető – pitch, term sheet, tárgyalások. Közben a befektető megbíz egy online auditálással foglalkozó céget, hogy amíg tartanak a tárgyalások, ugyan szaglásszanak már utána a srácoknak és a cégnek, mennyire sebezhetőek, mennyire megbízható az online megjelenésük, vannak-e lukak, faló a várban, meglepetés a falóban, szar a palacsintában?
Miért az online?
Mert a brand szempontjából a cég, és benne a vezetők online megjelenése az elsődleges kommunikációs forma, ez az első frontvonal, amivel a média, az ügyfelek és a partnerek találkoznak. Ahogy mondani szokás, senki nem olvas tovább a Google második oldalánál… Ráaádsul a know-how védelme szempontjából is kiemelten fontos, hogy a céggel milyen információmorzsák hozhatóak összefüggésbe, milyen más weboldalak köthetőek hozzájuk, azokhoz milyen cégek és magánszemélyek kapcsolhatóak, nekik milyen a „jó hírnevük”, milyen a cég helyzete a konkurenciához képest, mennyire sebezhetőek a cég online felületei, rendszerei. Ugyanígy, a befektetőnek egyáltalán nem mindegy, kibe fekteti a pénzét. Ez már nem is annyira biztonsági, sokkal inkább pszichológiai kérdés. Ilyenkor egy audit során begyűjtött adatokat és információkat egy pszichológus rakja össze egy egésszé, s alkot profilt az egyes munkatársakról, a cég vezetőjéről. Fontos kérdés, hogy milyen személyiségtípusba sorolható a cég vezetője, az egyes munkatársak, és hogy mint csapat, látszanak-e már az eljövendő hátba szúrások előjelei? Egy ilyen elemzés csak online elérhető információk alapján nem lehet teljes körű , de a nagy gebaszok azért kiderülnek.
Mit fog nézni a digitális nyomozóiroda? Vizsgálják a közösségi oldalas aktivitást, fórumos bejegyzéseket, a különböző oldalakon használt regisztrációkat, használt e-mail címeket és millió olyan dolgot, ami a felületes néző számára lényegtelen. Persze a Facebook-on megtalálható képeket és információkat ma már minden ötödikes általános iskolás is képes letiltani, de az is információ ha nincs információ, sőt… Ennek megfelelően a nőgyűlölő, rasszista, vegytisztán rosszindulatú és politikailag szélsőséges trollkodásokat érdemes egy erre a célra létrehozott fake profillal csinálni – ha valaki ezt a sportot űzné. Startup vállalkozások esetében két dolog számít: az ember és az ötlet szakmai hitelessége és megbízhatósága. Ha ezek közül bármelyikhez is kérdőjelek társulnak, nagy az esélye egy fekete öves buktának. A befektető a cégvezető szakmai és emberi hitelességébe és az ötletbe tolja a pénzét. Ha a mókus nem elég hiteles, vagy felmerül a gyanú, hogy a váltóáramon kívül semmi mást nem képes normálisan vezetni, ha kikezdhető, kompromittálható, zsarolható, akkor az visszahat a cégre és ez koc-ká-zat.
A történetnél maradva: viszonylag gyorsan kibukott, hogy a srácok bár nagyon lelkesek, egyáltalán nem foglalkoztak a használt rendszereik védelmével és nagyjából 20 perc alatt a vacak rendszereiken keresztül egy amatőr hacker is kábé a frontális lebenyükig tudna bejutni, illetve az addig megírt programrészleteket simán lenyúlhatná. Ugyanígy kellemetlen meglepetés volt, hogy a cég egyik alapítójának egy korábbi, hmm, online létesített alkalmi kapcsolata során készített, a még elfogadható kitárulkozási hajlamot messze meghaladó képei visszaköszöntek egy társkereső oldalról. Célszerű nem mindenhol ugyanazt a gmail-es címet használni… Ezek azért nem voltak deal-breaker információk (némi fiatalkori pornós előélet még belefér), de jelentősen rontották a cég tárgyalási pozícióját. Szóval nem árt tudni, mit találhatnak rólad.
Költséges tanulságok
Az elején sok munkával, veszekedéssel és gyötrődéssel kitaláltok egy cégnevet és hozzá egy logót, esetleg szlogent. Első felindulással vesztek egy domain nevet, hiszen ez megvan már 2000 Ft-ból, s indulhat a site tervezés, design munkák és befektető keresés. Az első nekibuzdulás után érdemes kicsit lehűlni és utánakaparni, hogy van-e hasonló nevű cég a piacon, van-e hasonló domain már használatban – akár itthon, akár külföldön. Ugyanígy érdemes ilyenkor utánanézni, hogy a kitalált cégnév és logó vagy szlogen nincs-e már védjegyeztetve; ezt egy ügyvéd viszonylag kis költséggel simán megmondja. Itthon érdemes első körben a hazai védjegynyilvántartással kezdeni, de ha igazán alaposak akartok lenni, akkor végeztek vagy végeztettek egy nemzetközi kutatást is erre. Elég kellemetlen meglepetés tud lenni, ha több éves működés után nemzetközi piacra akartok lépni és a már használt magyar domain név .com –os megfelelője már használatban van, és kiderül, hogy a tulajdonosának van-e olyan védjegye, ami hasonló a tiétekhez. Ez valós üzleti kockázat, támadhatóvá teszi a cég működését és akadályozza a külföldi piacra lépést. És két év után egy teljes re-branding maga a pokol. Ha ez a konkurens cég Magyarországon is terjeszkedni akarna, egy domain-jogi vitában könnyen nyerhetne a javára bejegyezett védjeggyel. Visszatérve a példára, 2 éves működés után, ha elveszik a neveteket és a domain-t, az anyagi és erkölcsi leégéssel fog járni.
Védd a hátországot
Startupként kiemelt jelentősége van a cég online megjelenésének, és a know-how védelmének, az ipari kémkedés nem csak a Mission Impossible filmekben jön elő valós kihívásként. Már a kezdetektől figyelj rá, hogy a publikus felületek (céges weboldal) mennyire sérülékenyek, akárcsak egy átlagos lekérdezés vagy adatszivárgás szempontjából. Számtalan olyan egyszerű, online eszköz létezik, ahol beírod a domain-ed címét, és automatizált robotok szépen végigfutják a tárhelyeden található összes tartalmat, függetlenül attól mit tettél be a publikus mappába. Egy ilyen lekérdezéssel gond nélkül legyűjthetőek céges anyagok, e-mail címek, sőt, találkoztam már olyan oldallal is ahol egy .doc fájlban voltak fél publikusan kirakva a domain-el kapcsolatos belépési kódok. Javaslat: ne passwd.txt fájlba mentsétek az ilyen dolgokat…
Tény és való, a számítógépes rendszerekbe történő jogosulatlan belépés bűncselekménynek számít, de egy ilyen „betörést” elég sokan képesek megcsinálni, ha a rendszer sérülékeny. Egy jól irányzott Google keresés és némi böngészés a weblapod kódjában, és már kész is van. S mindez amiatt, mert a nagy cégalapítás meg kockatőke-láz közben nem figyeltetek oda, hogy a hátország is védve legyen. Ja, és a tapasztalat azt mutatja, hogy a barátok sem lesznek mindig barátok. Csapatként kezdtek egy céget felépíteni, de hamar többen lesztek, mint 4-5 fő. S mivel legtöbb esetben az egész cég egy egyedi ötleten, technológiai megoldáson alapul, ezt veszi meg a befektetőd is, ennek a védelme kiemelt fontosságú. A fejekben lévő tudást nehéz védeni, de már az elejétől körültekintően kell eljárnod az új emberek felvétele és munkaszerződése kapcsán, kezdve a versenytárshoz való átigazolás tiltásától a titoktartási megállapodásokig. A Facebook sem tartana most ott ahol, ha az elején-közepén távozó munkatársak minden gond nélkül csinálhattak volna egy másik közösségi oldalt. Légy paranoid. Az még soha nem ártott az üzleti életben.
Csak a szépet
A cégvezetők hitelességének, és így a cég megbízhatóságának is a kulcsa a pozitív, magabiztos online megjelenés. Biztosak lehettek benne, hogy a befektető nem csak rátok fog keresni, hanem alaposan utána fog nézetni a cégnek, a vezetőknek és a kollégáknak is – a due diligence ugyanis minden befektetés kötelező eleme. Ez tartalmazza egyrészt a szokásos due diligence átvilágítást, valamint az online átvilágítást is, ahogyan azt a korábbi történetben bemutattam. Kezdve onnan, hogy milyen e-mail címeket használsz és mik kapcsolhatóak hozzád, azokkal milyen fórumokon, társkereső oldalakon regisztráltál, milyen profin van felépítve a LinkedIn profilod, védve van-e a Facebook-os profilod, láthatóak-e ott a hozzád köthető személyek? Ennek több okból van jelentősége: Mennyire vagy kompromittálható, hekkelhető, lejáratható?
Tanulságok
Már nem a 2000-es éveket írjuk, az online reputáció és az online kutatással kinyerhető adatok jelentősége nem elhanyagolható és valós kockázat. Egy komoly cégvezetőnek ezzel is számolnia kell és ugyanúgy fel kell építenie magát és online megjelenésének hitelességét, mint a cég offline brandjét. Figyeld, hogy mit írnak rólad, hogy mi található meg rólad, rendszeresen ellenőrizd a céggel kapcsolatosan kinyerhető információkat. Változtatni is tudsz sok mindenen, és amin már túl késő bánkódni, ott is segít, ha legalább felkészülsz a kellemetlen kérdésekre…
(Egy további cikk e témában a magyar nyelvű The Pitch blogon található.)
