Lesz Vegas

3.67 avg. rating (75% score) - 9 votes

las-vegas-startupSokan találgatják mostanában, hogy mi a fészkes francot keres a Traction Tribe a sivatag közepén, a Bűn Városában? Egy darabig hagytam, hadd nőjön a feszültség, de az első csapataink landolásával eljönni látszik az optimális dramaturgiai pillanat ahhoz, hogy megkegyelmezzek az értetlenkedőknek, és választ adjak a feldobott – különben, ha jobban meggondolom, laikus szemmel érthető – kérdésekre; nehogy elvarratlan kognitív szálakat fésüljön a száraz nevadai szél. A megértéshez hasznos tudni, hogy a korszakalkotó megoldások az elsőre fosnak látszó és a valójában később jónak bizonyuló ötletek szűk közös metszetében vannak – mint az közismert…

Mi terem Vegas-ban startupoknak?

Egyszer volt hol nem volt egy fiú, akit úgy hívtak, Tony Hsieh… Miután Tony végzett a Harvard-on és 7 hónapnyi corporate rabszolgaság után beleunt az Oracle-be, megalapította saját cégét, a Link Exchange-et, amit 3 évvel később 265 millió dollárért adott el a Microsoft-nak. Aztán pár évre rá jött az a beteg ötlete, hogy cipőket fog eladni az interneten. Ez lett a Zappos, amit az Amazon vett meg 1.2 milliárd dollárért. Miután kiszállt a Zappos-ból, Tony hamar elunta a dollármilliárdosok agyrohasztóan unalmas életét, és 2011-ben 350 millió dollárt tolt vissza szülővárosába, Las Vegas-ba – kifejezetten a startup ökoszisztéma megteremtésére.

Sárgazakós, bálnamercis magyar vállalkozó szlengben megfogalmazva: megvette a belvárost kilóra. Így indult el a Downtown Project, mely mára  egy új, startup központú Vegas-szá nőtte ki magát. Egyre-másra indultak be itt az új startupok, a Vegas Tech Fund sorban fektet be ide költöző vállalkozók cégeibe, ahogy a Las Vegas Valley Angels, a Brennan Capital, a Battle Born Venture Fund vagy a Silver State Opportunities Fund is. Több itt a co-working space mint közép-európában, a kaszinók a Bitcoinnal kísérletezgetnek és a város 600 ezer lakosa mellett tavaly közel 40 millió ember látogatott el Las Vegas-ba, ahol összesen több, mint 22,000 konferenciát, kiállítást, szakmai programot szerveztek, többek közt a Consumer Electroinc Show-t (CES) is. Speciálisan hardware startupok számára kezdték el nemrég építeni a Factorli-t, a világ egyik legfejlettebb 3D printing „gyárát”. Ha a budapesti startup ökoszisztéma így fejlődne, a magam részéről szélesen vigyorognék…

vegas-startup-1

A város, ahová az alacsony adók és az olcsó megélhetés okán áramlanak a startupok.

Egyéb megfontolások

De nem csak ezért tökéletes helyszín Las Vegas egy európai startupnak. Los Angeles 3,5 óra autóútra van innen, San Francisco alig 90 perc repülővel, 230 dollárból megúszható egy út. A magyar startup vállalkozók pénztárcájának Las Vegas azonban – az Egyesült Államok második-harmadik legdrágább városának tartott San Francisco-val szemben – még bőven megfizethető; akár hónapokra is. Kiváló helyszín validálni, beindítani az értékesítést, tesztelni, gyakorolni. Persze, utána illik átszivárogni a Völgybe – ez nem kérdés.

Aki még most is elborult magyar származású ötletnek tartaná Las Vegas-t, mint startup landing pad-et, az olvassa el, hogyan nyilatkozik a városról  a Techcrunch, a VentureBeat vagy a Wired Magazine. Csak nem lehet sík idióta mindenki Amerikában, aki fantáziát lát a sivatagi városban, ugye?…

A Container Park bejárata - Vegas startup központja.

A Container Park bejárata – Vegas startup központja.

Vegas és az Európai Unió

Na jó, de hogy a viharba csinálunk Vegas-ban landing pad-et magyar startupoknak EU-pénzből? Vajon elkölthető a Jeremie keretprogram forrása export-támogatásra?

Hát, én párszor átolvastam a Jeremie követelményeket, de nem láttam Las Vegas-t az export-tiltólistán… Könyörgöm, nem Iránban csencselünk plutóniummal EU-pénzből, csak kerestünk egy amerikai várost, ahol szívesen látják a magyar startup-okat és olcsó a megélhetés! Mivel a külföldi expanzió (vagyis a magyar szellemi és fizikai javak és termékek exportja) kiemelt célja a Jeremie programoknak, a külföldi piaci expanziót explicite támogatja az Unió – különösen ha az USA-felé irányul, lévén hogy ez az a hatás ami valóban az EU javát szolgálja!  Attól, hogy eddig senki nem csinálta ezt, attól ez legális, a szabályokkal összhangban álló, hasznos és a vállalkozások számára eredményes stratégia. A Tracton Tribe stratégiáját, befektetési modelljét és üzleti tervét az MV Zrt. jóváhagyta – mivel az teljes összhangban áll a Jeremie követelményekkel. Ennyi a nagy talány – valami, amit megint a TT lépett meg először. Mindössze hat hónappal a TT indulása után négy magyar csapat már Amerikában keresi a piaci érvényesülés lehetőségét, hogy a tengerentúli értékesítés révén Magyarországon munkahelyeket teremtsenek és adót fizesenek. Ha ez rossz dolog, akkor jelentem, én átálltam a sötét oldalra!

És hogy ez miért szúr szemet egyeseknek? Mindenkinek a saját véleményére bízom a választ… 

Ezeket a cikkeket olvastad már?

3.67 avg. rating (75% score) - 9 votes

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..