Nyúlfarknyi cikk lesz, mindössze eligazodási segédletnek szánom. Magyarországon a kockázati tőke szerződéseket nagyon sok vállalkozó tárgyalja ügyvéd nélkül, ami elég rossz ötlet, de talán még rosszabb ötlet olyan ügyvédet fogadni, aki nem gyakorlott ebben a szegmensben, mert az hamis biztonságérzetet ad – persze most mondhatjátok, hogy alig van Startup Jedi ügyvéd kis Hazánkban, és igazatok van. Aki Magyarországon von be kockázati tőkét, az majdnem biztosan olyan helyzetben találja majd magát, hogy az asztal befektetői oldalán biztosan gyakorlottabb ügyvéd fog ülni – de még Ő sem lesz olyan profi, amilyen egy dörzsölt Szilícium Jogász. (Bocs, Tudós Ügyvéd Urak, de ez van: Magyarországon egyszerűen nincs annyi kockázati tőke deal, amiből meg tudnátok élni, így kevesen fókuszálnak kizárólag erre a területre, és ezt Ti is nagyon jól tudjátok). Kivételt én egyet találtam, ahhoz is szét kellett kürtölnöm hogy jön egy ilyen cikk. Dr. Bóné Lászlót startup körökből ajánlották a figyelmembe, 10 percet beszéltünk telefonon, két szakmai kérdést tettem fel neki kockázati tőkével kapcsolatban – a válasz profi volt, és ami szerintem az interkontinentális tervezhetőség miatt még fontosabb: szerény. (Mert ugye aki profin ért valamihez, az általában tudja, hogy mi mindent nem tud.) Laci dolgozott nagy amerikai irodáknál is, világos, hogy érti a dolgát, és van kitől kérdeznie a tengerentúlon is. (Nem, nem kapok jutalékot tőle ezekért a sorokért. Amilyen a magyar startupok fizetőképessége, az különben is annyi lenne, mint guillotine-ban a jóindulat.) Ha tudtok még profi Startup vállalkozásokra szakosodott ügyvéde(ke)t, akik az amerikai kockázati tőke működését is értik, írjátok meg kommentben, nagy szükség lenne a szaktudásukra.
Miért nem elég a magyar?
Sokan kérdezik tőlem, hogy minek majmolni a tengerentúlt. Miért nem fókuszálunk a magyar valóságra ahelyett, hogy álmokat kergetünk? A válaszom az, hogy nem tehetjük meg. Egy 10 milliós piacon élünk, ahol legeslegjobb esetben 2 millió dollár körüli összeget lehet – általában irreális, kapzsi pofátlanságtól csöpögő – szerződéseken keresztül behúzni a cégbe (a Jeremie II talán kicsit jobb lesz). Ebből az összegből – ha hiszitek, ha nem – nem épülnek Facebookok, Twitterek vagy Grouponok – ahhoz további, ennél nagyobb befektetések kellenek, annyi pénz (és piac) meg csak külföldön van. Ha nem figyeltek arra, hogy mik a kinti követelmények, akkor annak ellenére sem fogtok tőkéhez jutni, ha egyébként a cég sikeres és szépen nő. Előbb, vagy utóbb, de terjeszkedni kell külföld felé, ha meg már muszáj, akkor lévén hogy van egy hely a világon, ahol a startupoknak komoly kultúrája és fejlett infrastruktúrája van, 300 millióan egy nyelvet beszélnek, érzésre is térdig jársz a pénzben, az emberek nyitottak, a teljesítményt elismerik, hasít a gazdaság és szélsebesen mennek előre a dolgok (ráadásul többnyire szépen süt a nap e jogállam vidám polgáraira), akkor adja magát a kérdés, hogy miért is ne próbálj szerencsét a Szilícium Völgyben? Ez nem Csád. Ez California. Itt egész vidáman lehet élni és dolgozni egy ideig… De vissza a jogi dolgokhoz:
Három lehetőséged van
[quote align=”center” color=”#999999″]The only difference between doctors and lawyers is that lawyers merely rob you, whereas doctors rob you and kill you, too. – Anton Csehov[/quote]
Az egyik, hogy a vállalkozóknak maguknak kell beleásni magukat a term sheet-ek anatómiájába, és nagy műgonddal boncolni és boncolni, amíg csak készséggé nem válik. Ne felejtsétek el, a term sheet élet-halál kérdés. Ha véletlenül beüt a biznisz, forintban százmilliós tétje lehet annak, hogy jól szerződtetek-e és hogy mennyire ismeritek a lehetséges kimeneteleket. Ha vállalkozó vagy, meg kell tanulni “bizniszül”, az rossz kifogás, hogy “én a szakmámhoz értek”. Ha megtanultad a kockázati tőke működésének elveit és azt a néhány vészvillogós-kényes pontot mind a tíz lényeges paragrafusban, akkor Magyarországon el fogsz boldogulni egy gondos és körültekintő magyar ügyvéddel még akkor is, ha nem gyakorlott startup témában. Te tudni fogod, mit akarsz (mi kötelező odakint), Ő meg majd szépen kiötli, hogy hogyan hegessze ezt a magyar jogrendhez.
A másik lehetőség, hogy itthon nem vonsz be kockázati tőkét, hanem FFF pénzből (Friends, Family, Fools) kimész és gründolsz ott valamit. Ha végigolvastad ezt a blogot, nem fog nagy meglepetéseket okozni a kinti gyakorlat, és ha jó a pitch-ed, akkor simán lehet szerencséd. Ez a hard way, de egyben a leggyorsabb és a leghatékonyabb is. Ebben az esetben simán találsz ügyvédet, aki gyakorlott startup és kockázati tőke témában.
A harmadik lehetőség, hogy rászánod a pénzt, és itthon megfizeted egy nemzetközi iroda ügyvédeit. A Szilícium Völgyben az egyik leghíresebb iroda a DLA Piper, melynek van magyar leánya is. Ezek a fiúk bármikor kérhetnek tanácsot a kollégáktól a Völgyben vagy LA-ben. A CMS Cameron McKenna is jelen van Budapesten, és talán még akadnak páran. Ez nagyon drága mulatság lesz, de ha nem volt alkalmad / időd Term Sheet Ninjává válni, Bóné Laci meg nem ér rá, akkor más jó megoldás nemigen akad. Kint már egyszerűbb a helyzet, több jó és tapasztalt ügyvédet is tudok mondani, ha szükségetek van rá, kereshetitek közvetlenül Ian Bennett-et a Bounkova & Bennett-nél, aki már publikált korábban a Startupdate-en, vagy írjatok és adok elérhetőségeket. Addig meg olvassátok a term sheet menüpont cikkeit, mert ha az a fejetekben van, feketöves szivatásban már nem lehet részetek. A végére egy kis Ügyvéd RAP, ami annyira rossz, hogy már jó. : ) …meghallgattam másodszor is: borzalmas! Ne kattintsatok rá!