Miért beszélek le Startuppereket a Pre-seed befektetésről?

preseed, pitching, üzleti angyal, kockázati tőke, startup, lean startupAz alábbiakban igyekszem bebizonyítani, hogy pre-seed mennyiségű pénz elfogadása korai fázisban nagyon-nagyon-nagyon rossz üzlet, ugyanakkor egy kezdeti stádiumban lévő, vagy hiányos csapatnak mégis hasznos lehet, mivel rengeteg időt lehet vele spórolni – nagyjából ezért olyan népszerű a startupperek között.

Kis fogalommagyarázat

Pre-seednek tekintünk egy befektetést, ha 10 és 50 ezer dollár körül van. Leggyakrabban valami elfajzott equity deal jelleget ölt a befektetés, ritkábban convertible debt formájában történik, preferred stock-ot a magas ügyvédi költségek miatt csak a legkezdőbb „befektetők” kérnek. Legalábbis ritkán látok vállalkozót és befektetőt őszintén együtt kacagni, mikor rájönnek, hogy a kapott / befektetett 50 ezer dollárból 30 ezer ügyvédekre ment el. Amelyik befektető ennek ellenére is azonnali részesedést akar, az használja a Vanília term sheet-et, de a cégértékelésnél még ekkor is komoly konfliktusok lesznek – ennek ellenére nagyon-nagyon gyakori az azonnali valuation, vagyis a cégértékelés mind Magyarországon, mind külföldön.

A világ legrosszabb üzlete

A pre-seed legnagyobb hátránya pont ez, vagyis a bizonytalan cégértékelés. A magyar pre-seed alapok egy 10-50 ezer dolláros befektetésért elkérnek 5-20%-ot a cégből, amire mi most majd jól kiszámoljuk a premoney-t, vagyis a befektetés előtti cégértéket (számoljunk 15%-os részesedéssel és 30 ezer dodóval. Ilyen ajánlatot saját szememmel láttam már Magyarországon is, és Amerikában is). Emlékeztetőül a korábban már tárgyalt formulák:

premoney + investment = postmoney

Befektető része = investment / postmoney

Vállalkozók része = premoney / postmoney

Ha investment = 30 ezer dollár és az investment / postmoney = 15 %, akkor

Postmoney = 30 ezer / 0,15, azaz 200 000 ezer dollár

Premoney = 200 000 – 30 000 = 170 ezer dollár.

Tehát a céged a befektető szerint 170 ezer dollárt ér. A tipikus seed stage premoney valuation 1,7 és 2,2 millió dollár között van. (Guglizz erre: “Is Valuation a Key Issue in Funding Startups?” by George Lipper). A pre-seed és a seed fázisok között eltelt idő 6-12 hónap. Azaz ha egy startup csapat képes kibekkelni ezt az időszakot tőkebevonás nélkül, akkor fél év alatt tízszeres cégértékelést kaphat! Gondoljunk csak bele, a befektetők azt mondják, hogy „Van valamid, ami 170 ezret ér, és én megvenném a 15%-át, de ha vársz fél évet, akkor ugyanez a dolog már 1,7 millió dollárt ér…”. Hát a kenyér nem drágult így a pengő végnapjaiban! El ne add, ha hiszel benne, vazze! Na ez az egyik fő probléma a pre-seed befektetésekkel, és főleg a jó magyar szokással, hogy állapodjunk meg a százalékról pre-seednél. De csinálják külföldi accelerator-ok is, méghozzá nagy számban, úgyhogy nem lenne fair play hibáztatnom a hazai kistőkéseket sem.

Egy fokkal jobb, ha a befektetés convertible debt formájában történik – itt ugye nincs cégértékelés, tehát premoney sincs – csak ezzel meg az a gebasz, hogy ha cap nélkül megy, akkor a befektetővel leszel ellenérdekelt, ha meg cap-pel, akkor a cap-et úgyis meg kell határozni egy pénzösszegben, ami pedig már majdnem cégértékelés. Ha minden logikusan felépített érvem és tanácsom ellenére pre-seed pénzt vonsz be a cégedbe, legalább annyit jegyezz meg, hogy convertible debt formájában tedd és legalább seed nagyságú cap-et alkudj ki mellé. Ellenkező esetben a világ legrosszabb üzletét kötöd!

A pre-seed befektetőket az Ördög nemzette?

Dehogy. A pre-seed befektetők általában óriási kockázatot vállalva fektetik be a saját pénzüket – naná, hogy kimagasló megtérülést akarnak, főleg mert sok cég egyszerűen tönkremegy a befektetés ellenére is. Nekik 50-ből egy, vagy százból egy jön be – tehát azon kaszálni kell, különben a sok kis 20-30 ezer dollárral csúnya bukóban találják magukat. Az más kérdés, hogy Neked, mint vállalkozónak ez jó-e. Megoldom a verejtékes munkával precízen megformált önellentmondásomat: Ahogyan azt korábban itt elmondtam , a pénz az utolsó dolog, amit a befektetőtől vársz. [quote style=”boxed” float=”right”]Finance is the art of passing currency from hand to hand until it finally disappears. – Robert W. Sarnoff[/quote] Ez fokozottan igaz a pre-seed fázisra. Amennyiben a befektetőd egy vérprofi, aki iparági kapcsolatokkal, ügyfelekkel, tudással, az idejével és még sok egyébbel vérbeli vállalkozót farag belőled, akkor megéri – de nem a pénz miatt, hanem mert magadtól legkevesebb két-három év telne el, mire valódi dörzsölt startupper leszel, a pre-seed befektetővel közösen ez megvalósulhat 10 hét alatt – ahogyan az a Szilícium Völgyben számtalan accelerator programban cégek százaival, sőt ezreivel történik. Megfogalmazhatjuk úgy is, hogy a pre-seedben az iskoláért fizetsz a részesedéssel, nem a pénzért.

Azt, hogy erre az iskolára szükséged van-e, ne bízd az egódra. Az önkritika,a  folyamatos önvizsgálat egy vállalkozónak elengedhetetlen tulajdonság. A te felelősséged, hogy mennyire reálisan látod önmagadat: Elég tapasztalt vagy? Rúgtak már beléd annyiszor, hogy oldalt tudj lépni, amikor a következő bakancs felsejlik a látómeződben? Bírod a játékot nagy tétekben? Tudod hogyan kell egy gyorsan növekvő vállalkozást felépíteni? Vannak sziklaszilárd kapcsolataid az iparágadban? Van értékesítési tapasztalatod? Ezekre a kérdésekre magadnak kell válaszolni. Ha a válasz többnyire igenlő, akkor a pre-seed nem Neked való. Ha azonban még nem érzed magadban a Jedi-t, begyorsíthatsz vele, főleg ha egy Ron Conway talál meg. Viszont egy valamit érdemes még ekkor is észben tartanod: egy tisztességes hardcore tanácsadót, aki ellát minden fenti jóval, még ebben a fázisban is be tudsz vonni a csapatba 4-6 %-ért. A pre-seed befektetőd 15 %-ot kér. Házi feladat: megéri a 30 ezer dodó a 9-11 % különbséget? Amíg gondolkodtok, nyomjatok egy lájkot  – meglepően közösségépítő tud lenni. Ha nem teszitek, jön a rossz lelkiismeret…